Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
1991. április 20. NÉPÚJSÁG 7 Nem lehet véletlen, hogy az évszakok közül éppen a tavaszt, április 22-ét választották huszonegy évvel ezelőtt, mikor úgy határoztak, hogy ez a nap a Föld napja legyen. A Földé, ahol a természet csodálatos, egységes rendjében az ember igyekszik megtalálni ideális életterét, széppé és otthonossá tenni környezetét, függetlenül kontinensektől, országhatároktól és népektől. De vajon mennyire vigyázunk a környezetre, a természetre, végső soron önmagunkra? A falvak, városok határában szemétkupacok, papír és műanyaghulladékot hord a szél, kánikulai napokon haltetemek borítják a folyók, patakok, holtágak partjait. Környezetünk védelmének sok gazdája van, ami azt jelenti, hogy nincs gazdája. Ki kotorja ki az eliszaposodott csatornákat? Ki, mikor, mennyiért és hogyan vigye el a ház körül összegyűlt szemetet, hulladékot? Legyen-e mezővédő erdősáv, égessük-e el a szalmát, vagy sem? Ki nyírja a füvet, ki ültessen fát és virágot a magas házak közötti parknak, játszótérnek szánt területeken? A sok kérdésre csupán egyetlen válasz lehetséges: mi, akik a városokban, falvakban lakunk, hisz ha rendezett körülöttünk a világ, jobb a közérzetünk, ki- egyensúlyozottabban, nyugodtabban élünk és dolgozunk. Vajon azok, akika Föld kincseit kutatják, milyennek találják eleink környezetét? S azok, akik évszázadok múltán a XX. századi ember életkörülményeire kiváncsiak, vajon a ma élő ember kultúrkörülményeit vizsgálva milyen következtetésre jutnak majd? D. VARGA MÁRTA FOTÓ: BAKÓ JENŐ ri7nTiI7TÄT!?rfl
