Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

OS 1991. április 20. NÉPÚJSÁG 5 Központ - vállalkozóknak mmmmmmmatmmi- On mit tud a nálunk is alakuló regionális vállal­kozói központról?- Semmit. Ez volt a jellemző válasz, amikor találomra be­nyitottunk néhány vállalkozóhoz és feltettük nekik a kérdést. Annál inkább tudtak viszont arra vála­szolni, hogy mit várnának el egy olyan szervezet­től, amely helyi szinten kifejezetten vállalkozásfej­lesztési céllal jön létre. Első helyen - természete­sen - a pénzt, vagyis az elfogadható feltételekkel felvehető hiteleket említették. Fontosnak tartották, hogy mind a kezdők, mind a haladó vállalkozók számára legyen egy hely, egy iroda, ahová bármilyen vállalkozással kapcsolatos problémájukkal fordulhatnak és jó tanácsot, eliga­zítást kaphatnak a további munkához. Többen em­lítették a jelenlegi információhiányt, illetve egy megfelelő adatbank fontosságát, amelyből meg­tudhatnák - csak példaképpen - az eladó, vagy kiadó üzlethelyiségek listáját, az aktuális hitelfel­vételi lehetőségeket, vagy a partnerként szóba jö­hető bel- és külföldi vállalkozók névsorát. Európai segítséggel Az a pályázat, amelyet a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (MVA) hirdetett meg - regioná­lis vállalkozóközpontok létrehozására -, az előze­tes várakozásokat messze felülmúló sikerrel zá­rult. Ezért a tervbe vett három helyett hat régió ré­szesülhet az alapítvány és az Európai Közösség által finanszírozott PHARE-program pénz alapjá­ból.- Hogyan értékelték a pályázatokat? - kérdez­tük dr. Marosán Györgytől, az MVA Vállalkozásfej­lesztési Irodájának ügyvezető igazgatójától.- Ez a pályázat reményeim szerint csak az első, afféle „pilotproject” a később létrejövő sorban. Legfőbb célja: a vállalkozások élénkítése. Ehhez természetesen pénz kell, de legalább ilyen fontos az is, hogy a meghatározott régiókban tudatosod­jon: milyen problémáikat lehetne sikeres vállalko­zásokkal megoldani. Nagy örömünkre a pályázók többsége megértette és elfogadta ezt a szemléle­tet, hiszen az ötvenegynéhány beérkezett pályázat közül negyvenkettő megfelelt az előzetesen meg­hirdetett feltételeknek.- Minek alapján döntöttek hat régió mellett?- Figyelembe kellett vennünk, hogy az adott ré­gió gazdasági helyzete - az országos átlaghoz vi­szonyítva - mennyire súlyos. Milyen reményt lá­tunk arra, hogy egyes problémái vállalkozásfej­lesztéssel megoldhatók lennének, s nem hagyhat­tuk figyelmen kívül azt sem, hogy jellegzetes tere- pe-e az illető régió a vállalkozások fejlesztésének. Vagyis, hogy elsősorban mezőgazdasági, vagy ipari jellegű vállalkozás várható-e (esetleg vegye­sen) és milyen szerepe van a térségben az idegen- forgalomnak.- Kik a nyertesek?- A székesfehérvári régió és öt megye: Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Somogy.- Mire számíthatnak?- Elfogadott pályázatuknak megfelelően április­ban el kell készíteniük az üzleti tervet, amelyhez az alapítvány pénzügyi és módszertani segítséget nyújt. Az üzleti terv elfogadását követően az abban megfogalmazott projektek finanszírozásához 30-35 millió forintot tudunk adni.- Mire például?- A kezdő vállalkozók képzésének beindításá­hoz és folytatásához, tanácsadó-hálózat kiépíté­séhez, szakmai oktató és propagandaanyagok, kiadványok elkészítéséhez, inkubátorházak léte­sítéséhez, adatbankok működtetéséhez. Minden­nek természetesen az a feltétele, hogy a régió ré­szére kialakított vállalkozásfejlesztési koncepciót az alapítvány kuratóriuma megfelelőnek találja. Ezen túlmenően a PHARE-programból rendelke­zésünkre álló 19,5 millió ECU, vagyis több mint 1,5 milliárd forint a bankok pénzével kiegészítve hitel­ként lesz felhasználható. Az alapítvány az érintett régióval közösen kiválaszt egy bankot a szóba jö­hető pénzintézetek közül, amely mintegy 200 millió forinttal fogja majd egy-egy régióban a vállalko­zásfejlesztési törekvéseket támogatni - magya­rázza az ügyvezető igazgató. - Arra is gondoltunk, hogy a hitelkérelmezők egy része úgy szeretne ígéretes vállalkozásba kezdeni, hogy az igényelt kölcsönre nem tud kellő fedezetet nyújtani, mert nincs nagy vagyona. Nekik a kockázatot átvállaló - s ugyancsak általunk létrehozandó - garancia- alappal szeretnénk lehetőséget teremteni az indu­láshoz.- Milyen feltételekkel kaphatnak majd hitelt a vállalkozók?- A feltételek várhatóan közel megegyeznek az alapítvány szokásos pénzkihelyezési feltételei­vel. így a mai helyzet alapján évi 23-24 százalé­kos kamatot kell fizetni a felvett pénz után, amit 1 -2 év türelmi idő közbeiktatásával 4-7 év alatt lehet törleszteni. Forgóeszközhiteit egyelőre nem tu­dunk e pénzből adni, bár tudom, igény bőven lenne rá.- Hogyan teremthető meg a pályázatok alapján elkezdődött munka nyilvánossága?- Ez bizony alapvető kérdés, s mi úgy is kezel­jük. Nagyon fontos, hogy mindenütt világossá vál­jon: az elképzeléseket nem felülről erőltették a ré­giókra! Ott, helyben kellett kitalálni, hogy milyen vállalkozásfejlesztési koncepció mellett törnek lándzsát. Az elkészült tervet is először a helyiek­nek kell megvitatniuk, s a vállalkozóközpont sem az alapítványnak lesz alárendelve, hanem saját felügyelő bizottságának. Abban pedig a városi ön- kormányzatnak, a banknak, a helyi nagyvállala­toknak, a vállalkozóknak, a régióban működő tár­sadalmi és szakmai szervezeteknek és még má­soknak is ott a helyük. Megyei szinten Hogyan kezdődött? Az MVA februárban kiirt pá­lyázatára több szervezet is „rámozdult” egymástól függetlenül. A Tolna Megyei Gazdaságszervező Egyesület, a szekszárdi önkormányzat és a szek­szárdi 228-as Jogtanácsosi Munkaközösség kez­dett el szervezkedni és pályázati anyagot kidol­gozni. Persze, azért tudtak egymásról és végül a pályázatot közösen adták be az MVA-hoz. Nem­csak egy gazdaságfejlesztési modellt, elméletet dolgoztak ki, hanem kerestek ezzel egy időben olyan embereket, szervezeteket, amelyek kézzel­foghat ó támogatást is nyújtanának a vállalkozás- fejlesztési programhoz. A pályázat tehát úgy került az MVA bírálóbizottságának asztalára, hogy azt 52 szándéknyilatkozat támogatta az önkormányza­tok, érdekvédelmi szervezetek, intézmények, vál­lalatok, egyéni- és társasvállalkozások, magán- személyek részéről. A döntés fent megszületett: Tolna megye a nyer­tesek közé került. Mi történt ezután? Az Európai Közösség pályázatot írt ki üzleti ta­nácsadó cégek számára, amelyek a helyi erők se­gítségére lesznek a régió gazdaságfejlesztési koncepciójának kidolgozásában. Esetünkben ezt a pályázatot a dán Ramboll és Hannemann ta­nácsadó cég nyerte, amelyek három szakembere rövidesen meg is érkezett Szekszárdra. Mi az ő feladatuk? A rendelkezésre álló rövid idő - egy hónap - alatt hiteles képet kell alkotniuk a megye jelenlegi gazdasági helyzetéről, termelési struktúrájáról, a legfőbb problémákról. Ezen írás megjelenésének időpontjában éppen ez az infor­mációgyűjtő, átvilágító szakasz zárult le, amely mintegy három hétig tartott. Ezt követően a programban résztvevő helyi és a dán szakemberek összevetik, megvitatják elkép­zeléseiket, végül pedig mindennek a formába ön­tése következik. Először is készül egy javaslat a megyében létrejövő vállalkozási központ szerve­zeti felépítésére, működésére, valamint - ami a legfontosabb - az egész régióra vonatkozó átfogó gazdaságfejlesztési koncepció, vagyis egy üzleti terv. Az elkészült üzleti tervet ezután benyújtják egy­részt az MVA-hoz, másrészt az egész programot fi­nanszírozó Európai Közösséghez. Elfogadás esetén rövidesen megalakulhat a vál­lalkozási központ megyénkben - ennek működé­séhez mintegy 35 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad az MVA - és ezután érkezhet meg az ígért 200 millió forintos hitelkeret a kiválasztott bankhoz. Beszélgetés a klubban Jó fél éve működik már a Tolna Megyei Gazda­ságszervező Egyesület égisze alatt a vállalkozók klubja, amelynek a szekszárdi MTESZ-székház ad otthont. Itt gyűltek össze az érdeklődő vállalkozók szerdán este, hogy beszélgessenek a létrehozan­dó vállalkozási központról, illetve az ennek szerve­zésében aktívan tevékenykedő emberektől - An­nemarie Jepsentöl, a dán tanácsadó cég szakér­tőjétől, Gellért Miklóstól, az MVA referensétől, Bá­nyai Henriktől, Jung Henriktől és Szeifert Dezsőtől, a Gazdaságszervező Egyesület, illetve a vállalko­zók klubja vezetőitől - választ kapjanak kérdéseik­re. Bányai Henrik nyitotta meg néhány vitaindító gondolattal az összejövetelt. Elmondta, hogy Tolna megye a pályázat elnyerésével nem ajándékot ka­pott, hanem csak egy lehetőséget. Az is világos azonban, hogy minden régió jövője attól függ, hogy a saját vállalkozási lehetőségeit miként lesz képes kiaknázni. Az induláshoz most egy kis pénzt és szakmai segítséget kapunk, de a többi már raj­tunk múlik.- Mi azért vagyunk itt - folytatta a gondolatot An­nemarie Jepsen -, hogy kitaláljuk, önöknek mire van szükségük a gazdasági fejlődéshez. Az elmúlt három hétben beszélgettünk önkormányzatokkal, vállalatokkal, téeszekkel, vállalkozókkal és mára kialakítottunk magunkban egy képet a jelenlegi helyzetről, a fejlődés akadályairól, illetve lehetősé­geiről. Az egyik legnagyobb problémával - vagyis azzal, hogy még hiányoznak a privatizációval, tu­lajdonviszonyok rendezésével kapcsolatos törvé­nyek - sajnos nem tudunk mit kezdeni, a belső szabályozásba természetesen nem szólhatunk bele.- Milyen hitelfelvételi lehetőséget jelent majd ennek a központnak a létrehozása és milyen felté­telekkel? - tette fel a jelenlévőket leginkább érdek­lő kérdést egy termelő vállalkozás vezetője.- Alapvetően kétfajta hitelre számíthatnak a vál­lalkozók - válaszolt Annemarie Jepsen. - Lesz egy körülbelül 30 milliós úgynevezett mikrokredit, amely rövid lejáratú kisebb összegű - 6-8 hónap, 50-300 ezer forint - forgóeszközhitei igénybevé­telére ad lehetőséget. Ezt a keretet a vállalkozási központ kezeli majd. A nagyobb, mintegy 200 mil­liós hitelkeret, valamint az ehhez tartozó garan­ciaalap a megye egyik bankjához kerül. A konkrét hiteligénylési feltéteket még nem dolgozták ki, hi­szen a bankok versenyeztetése még csak ezután történik meg. Annyi biztos, hogy a hitelkérelmek elbírálása változni fog, itt is a nyugaton megszokott módszerekre térnek át. A vállalkozóknak persze sok gondot okoz az üzleti terv elkészítése, de ettől nem lehet eltekinteni. A bank kiválasztása után ter­mészetesen kell egy kis idő, amíg az illető pénzin­tézet felkészül a hitelek kezelésére. Várhatóan jú­nius-júliusban kerülhet sor a hitelkérelmek foga­dására.- Mikor kezd működni ez a vállalkozási központ és milyen segítséget ad a vállalkozóknak?- Június elejére, közepére létrejön a szervezet. Fontos feladata lesz, hogy mielőbb információs anyagokat készítsen saját szolgáltatásairól, a mik- rokreditről, a fejlesztési hitelek feltételeiről, vállal­kozási ismeretekről.- Milyen prioritások érvényesülnek majd a tá­mogatandó vállalkozások kiválasztásánál?- Ez még a jövő titka, hiszen ez a lényeges kér­dés a következő napokban sorra kerülő tárgyalá­sokon dől el.- Milyennek értékeli a magyar vállalkozók felké­szültségét és lehetőségeit?- Kevés kisvállalkozóval találkoztam, de ennek alapján úgy vélem, hogy alapvetően jól felkészül­tek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalkozási központnak nem kell gondoskodni oktatási prog­ramokról, tanulási lehetőségekről. Véleményem szerint jók a fejlődés esélyei Tolna megyében, el­sősorban azért, mert - bár sok még a probléma, vannak monopolszervezetek, hiányzik a piacisme­ret - mindenki hajlandónak mutatkozik a változta­tásra. Ez a legfontosabb ahhoz, hogy a közösen megálmodott fejlődés megvalósulhasson. * Vázlatos összeállításunkban egy induló folya­mat kezdeti állomásáról adhattunk hírt. A legfonto­sabb döntések még ezután születnek meg. Az pe­dig, hogy a vállalkozási központ mennyire váltja be a hozzá fűzött - nagy - reményeket, valóban a jövő kérdése. Sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Reméljük, nem nekik, hanem azoknak lesz igazuk, akik hisznek abban, hogy a vállalkozások segítése vezethet a gazdasági fellendüléshez.-árki­Szerda esti beszélgetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents