Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
A szövetkezetalapító Jutalma” Nyolc év bujdosás Az élet hibaelhárításból áll. A mulasztások pótlásából, javítgatásból, jóvátételből. De jóvátehető-e az a vétség, amit Mátés Ferenc, a tolnai földműves- szövetkezet alapítója ellen követett el környezete és kora?- A Nemzeti Paraszt Párt szekszárdi képviselője, Céh József, 1946-ban azzal a javaslattal állt elő, hogy alakítsunk földműves- szövetkezetet. Tolnán én fogtam hozzá a szervezéshez. Volt, aki azt mondta: ha itt ez sikerül, letérdelek előtted. Aztán mégis összehoztam, 15 taggal, 10 forintos részjegyekkel. Csupa új gazda lépett be, nem lehetett több hozzájárulást kérni. Mindössze 150 forint jött össze. Ez még a cégbírósági bejegyzéshez sem volt elég. A Hangya-központ segített: 20 ezer forint értékű árut bocsátott rendelkezésünkre az induláshoz. így alakult meg a Tolna és Vidéke Földműves Szövetkezet, az áfész elődje. Wolf Ferenc lett az elnök, én pedig az ügyvezető elnök. Felvettünk százezer forint hitelt, és munkához láttunk. ’47-ben már mi tároltuk a kitelepített svábok terményeit, és mi osztottuk szét a felvidékiek között. Első üzletünk a mostani Muskátli helyén volt, másodikat a Ferenc József utcában (ma: Bajcsy) nyitottuk. Áruval a Hangya rendszeresen ellátott minket. Rendelkeztünk gabonafelvásárlási joggal, a selyemgubó beváltása is a szövetkezetnél bonyolódott; jól ment a bolt. A keserves időszak a kommunisták és a szocde- mek egyesülésekor kezdődött. Élt Tolnán egy festő, aki pártembernek hitte magát, olyany- nyira, hogy ö lett az MDP helyi titkára. Egyszer beállított a szövetkezethez, hogy szeretné megnézni a könyvelést S mikor át- nyálazta, közölte, hogy rabló vagyok, visszaéltem a nép bizalmával, mert kamatot merek fizetni a földművesszövetkezet által felvett hitelek után. Nemsokára rá pesti „vendégek” érkeztek. Vizsgálatuk alatt két napig a fogdában tartottak. Gazdasági rendőrök nyomoztak az ügyben, és ’49 januárjában tárgyalásra idéztek be. Két rangos ügyvéd működött akkoriban Tolnán, egyik sem vállalta a védelmemet. Azt mondták: magának semmi bűne nincs, egyszerűen ezek el akarják zabrálni a Mátés Ferenc, aki nem látta olyan dicsőségesnek a háborút követő évtizedeket, minta korabeli krónikások FOTÓ: KPM pénzt. Nem volt mit tennem, elmenekültem. Illegalitásban éltem nyolc éven át, erdőkben, présházakban élve, Nagykanizsa környékén. A szüleim odavalók. A testvéreim bizonyos helyekre raktak ennivalót Ha megtaláltam, szerencse, ha nem, éhezés napokig. Előfordult, hogy az egyik hét keddjétől a másik hét szerdájáig semmit nem ettem, csak vizet ittam. Haza menni nem mertem, főleg eleinte, mert hetente kerestek a rendőrök. Ez a kutatási láz körülbelül az ötödik évben alábbhagyott, akkor már néha éjszaka hazaszöktem enni. De ágyban nem aludtam, meleg kályhához nem raktam a kezem nyolc éven át. Csak ’56-ban, Nagy Imre alatt mentesültem a vádak alól. De még sokáig nem kerültem haza Tolnára, a feleségemhez és a gyerekeimhez. Látogattam őket, ez volt a családi életünk. Azért kellett Kanizsán maradnom, mert ott helyeztek el a vasútnál. Ez volt a rehabilitálásom feltétele. Az ötven kilót se ütöttem meg, de szénkirakónak tettek. Aztán leraktam egy-két szakvizsgát és anyagkiadó lettem. Az időközben összegyűlt pénzemen vettem két hold földet Tolnán, s mindig tervezgettem a hazaköltözést. De ez csak kerülő úton sikerült. Először Bátaszékre helyeztek át, vasúti raktárosnak, majd ’58- ban végre Tolnára jöhettem pénztárosnak. Örömömnek ismét egy párttitkár vetett véget, aki akkoriban vitte a prímet, és kétlakinak nevezett min- denit, akinek valamije volt. Engem is, a földem miatt. Addig-addig molesztált, míg „felajánlottam” az államnak a két holdat. Hát most itt vagyok. 78 évesen, meszes csigolyákkal, meggyötört testtel, meggyötört lélekkel. Bogyiszlói költöztem, a fiamhoz... Én végig megmaradtam szövetkezeti tagnak. Most is befizettem az ötezer forintot... Miért? Mert én alapítottam. WESSELY Arany a tolnaiaknak Anya és leánya - Kiss Istvánná és Kiss Noémi - ékszerüzletet nyitott hétfőn Tolnán. Arany, bizsu és más ajándéktárgyak kaphatók náluk. Mint elmondták, egy hónapon belül kiderül, hogy érdemes volt-e ebben a városban ezt a vállalkozást beindítani. Gazdára találnak-e ballagáskor a 14 és 18 karátos olasz és hazai ékszerek. Az első vásárlók Kisséknél Fotó: KPM Újabb választás(ok) Fácánkerten Április 21-éré Fácánkerten polgármester-választást írt ki az önkormányzat, a lakosság előtt már ismert okból. Úgy tűnik, hogy szavazgató falu lettünk. No nem azért, mert annyira szeretünk szavazni, hanem kényszerből. De meddig!? Reméljük, utoljára. Bár, ha eredménytelen lesz, akkor 28-án meg kell ismételni. Minden szavazás 30-40 000,- Ft-ba kerül, viszont az önkormányzat ezt az összeget legszívesebben szociális célokra fordítaná. Én bízom abban, hogy minden fácánkerti állampolgár, aki tenni akar falujáért, él állampolgári jogával, és már az első fordulóban megválasztja a község új polgármesterét. Az önkormányzat érdemi munkája ugyanis csak az érvényes választás után kezdődhet el. GYÖRKINÉ Kialakul a kínálati piac A bogyiszlói paprika jövője Illés László miként vélekedik a bogyiszlói paprika és a paprikamalom jövőbeli sorsáról?- Légy szives, röviden mutatkozz be.- 36 éves mezőgazdasági gépész üzemmérnök vagyok. Veszprém megyéből származom, a feleségem bogyiszlói. Három éve költöztünk a faluba.- Úgy tudom, élénken érdeklődsz a fűszerpaprika iránt- Mindenki tudja, hogy a fűszerpaprika-őrlemény közel 100 éve egyik legfontosabb exportcikkünk. Ha valaki Bogyiszlóra kerül, annak észre kell vennie, hogy mit jelent a paprika a falu lakóinak. Megismerve ezt a sok tekintetben egyedülálló termelési kultúrát, látva az üresen álló, elhanyagolt épületét és érezve a faluban a paprikamalommal kapcsolatos közhangulatot nem volt nehéz belátnom, hogy itt tenni_ kell valamit.- És mit tettél?- Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdtem el módszeresen kutatni a fűszerpaprikával kapcsolatos műszaki, kereskedelmi és piaci információk után. Felvettem a kapcsolatot magánszemélyekkel és különböző cégekkel. Az volt a szándékom, hogy használható üzleti elképzelést alakítsak ki.- Mit tartasz a legfontosabbnak?- Úgy látom, hogy belföldön is verseny- és kínálati piac van kialakulóban. A bogyiszlóiaknak is ehhez kell alkalmazkodniuk. Most már nemcsak az a kérdés, hogy ki tud fűszerpaprikáttermeszteni, hanem az is számít, hogy ki állít elő jobb minőséget, ki a legmegbízhatóbb szállító, és ki képes a vevő igényeit a legjobban kielégíteni.- Vajon Bogyiszlónak milyen esélyei vannak ebben a versenyben?- Azt hiszem, hogy Bogyiszlónak három igazán komoly értéke van: a kiváló termőföld, a 150 éves termelési kultúra, és az elűző generációk becsületes munkájának köszönhető üzleti jó hírnév. Ha ezeket a tényezőket vesszük alapul, okkal lehetünk bizakodóak.- Ez igaz hosszú távon, de mi a helyzet a rövid távval?- Véleményem szerint az volna a kívánatos, hogy a termelők „egy malomban őröljenek” a termelő- szövetkezettel, az önkormányzattal, valamint olyan üzleti szervezetekkel, akik a reklám, a marketing és a külkereskedelem területén gyakorlattal és üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek.- Milyen szervezeti formát választanál?- Ez a résztvevők döntésén múlik. Én a részvénytársasági vagy a szövetkezeti formát választanám. A szövetkezet mellett az szól, hogy a szövetkezésnek régi hagyományai vannak Magyarországon. A múlt század végén elődeink is hasonló gondokkal küzdöttek mint a mai kistermelők. A Hangya szövetkezetek (amelyek önkéntes szövetkezetek voltak) 1898-1949-ig eredményesen működtek, és gazdag ismeretanyagot hagytak ránk. A működés részleteit tehát már nem kell kitalálnunk.- Mi a véleményed a paprikamalom tulajdonlása körüli vitáról?- Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a malom a község tulajdonába kerüljön.- Sokan azt mondják, hogy nem kell sietni, ráérünk még, várjunk. Mi erről a véleményed?- A versenytársak nem így vélekednek, és erkölcsi gátlásaik sincsenek. Alig két hete, hogy megkísérelték a malom megszerzését, mely kísérietük szerencsére nem járt sikerrel. Attól tartok, hogy a halogató politika hivei, akarva vagy akaratlanul, az ő malmukra hajtják a vizet BODA ZOLTÁN Egy összeírás margójára A Központi Statisztikai Hivatal megbízásából részt vettem az általános mezőgazdasági összeírásban, Fácánkerten. Tapasztalatom szerint a lakosság tudomásul vette az összeírás tényét. Az adatszolgáltatást nem tagadta meg, de sokan voltak, akik nem szívesen nyilatkoztak. Adók kivetésétől tartottak, illetve a korábbi idők beszolgáltatásait emlegették. Különösen az a kérdés váltott ki ingerültséget vagy derültséget, hogy előző napon hány tyúktojást szedtek össze. Mivel a bevallott adatok valódiságát nem kellett igazolni, a statisztika nem tükrözi hűen a művelt földterület nagyságát, a tenyésztett állatok számát és különösen nem a mezőgazdaságban használt gépek számát, milyenségét Feltették az emberek azt a kérdést is, hogy miért ceruzával kell kitölteni az íveket és miért nem kell aláírniuk. Hiszen a radírt már rég feltalálták! Gyné Egy arc - egy mesterség Morvái Dénes, a város egyetlen sírásója- Végezetül egy morbid kérKörnyékbeli Polgármester-választás Fácánkerten lemondott a polgármester asszony. Utódját vasárnap (21-én) választhatja meg a lakosság. Képviselő-választás A tolnai 3. számú szavazókörzet polgárai is az urnák elé járulhatnak a hét végén. Két jelölt közül választhatnak 21 -én reggel 6-tól este 6-ig. Egyik induló az MDF-KDNP által támogatott Novoth Zoltán, a másik az SZDSZ patronáltja, Tornoczki István. Ki mit tud?-győztesek műsora A tolnai I. számú iskola Ki mit tud?-győztesei 22-én, hétfőn délután 4-kor műsorral lépnek a nyugdíjasok elé, a művelődési házban. Rocksuli Nyolcadikosok, illetve elsős gimnazisták részvételével indul a rocksuli a tolnai kultúrházban. Első események Ízben 24-én délután 5-kor találkoznak a tanfolyamra beiratkozottak, majd öt héten át minden szerdán és vasárnap. Sport A hét végén Budapesten rendezik meg az idény egyik legjelentősebb ifjúsági asztalitenisz-versenyét, az Ifjúsági 20-ak bajnokságé' A viadalon - eredményei alapján - Herczig Judit képviseli a Tolnai SE-t * Megkezdődött a kézilabda-me- gyebajnokság. A tolnaiak számára a rajt sikeres volt, hisz az ifik és a felnőttek egyaránt két ponttal tértek haza Kocsoláról. Szombaton Szekszárdon is győzelemben reménykedik a szakvezetés. * A múlt heti újabb hazai vereség után, vasárnap igen nehéz feladat vár a labdarúgókra: az éllovas Bonyhád otthonába látogatnak. (16.30 óra). Morvái Dénes tolnai sírásónak a csikorgó téli hidegben hetvencentis fagyott földréteget kellett a csákánnyal áttörni. Nemegyszer tűzrakással próbálta puhítani a jeges talajt, hogy ásóját végre használni tudja. így hát nem csoda, hogy örült a tavasz eljövetelének. Ilyen mesterséget űzőből csak egy van a városban. A sírásónak siralmasan alacsony a jövedelme: 6500 forintot kap kézhez. Érdemes eny- nyiért csinálni?- A fizetésem a létminimum alatt van. Mártizenkét éve ásom a gödröket a tolnai és a mözsi temetőben, előtte hegesztő voltam, évekig belélegeztem a port az elszívóberendezés nélküli műhelyben. Legtöbbször a koporsót is én viszem, természetesen a sir elhantolása is a feladatom. Mellékfoglalkozásra is jut idő, földet művelek, hegesztést is vállalok. A feleségem munkanélküli, 23 éves fiam Szekszárdon, az Athéné Kft-nél kőfaragóként'dolgozik, Süttőn tanulta ki a szakmát. És politizálok is, mint SZDSZ-ügyvivő.- Nem nyomasztó lelkileg a munkája?- Megszokja az ember. Ha nem ismerem személyesen az elhunytat, nincs gond. Ha viszont érzelmileg kötődöm hozzá, sokkal nehezebb. Ne gondolja senki, hogy a sírásó lelki nyomorék: ha rokont vagy közeli ismerőst kell temetni, inkább szólok a haveroknak. Munkám leghálátlanabb része a koporsó földbe helyezése, majd az elhantolás. Bizony inkább ásnék még két gödröt, minthogy egyet is elhantoljak a hozzátartozók jajveszékelésétől kísérve. Ha a gyászoló gyerek az apja után akar ugrani a sírba, még a kívülálló könnyei is kicsordulnak. A szertartásbeli szokások is különbözőek, a zenész cigányok például gyakran muzsikaszóval temetnek.- Ha munka közben koppan az ásó, vajon mire gondol?- A tolnai temető több száz éves, tele van régebbi sírmaradványokkal, nemegyszer csontokra bukkanok. Legtöb- ször nem nyúlok hozzájuk, de ha elkerülhetetlen, a gödör sarkába rakom a csontokat. Már XVIII. századbeli gyerekkoporsóval is találkoztam. dés kikivánkozik belőlem. Gondolkozott-e már azon, hogy vajon önt ki fogja eltemetni?- Nincsenek ilyen gondjaim, hiszen a családom már a ham- vasztás híve... - kesjár Mellékfoglalkozásban kertészkedik FOTÓ: KISPÁL
