Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
1991. április 19. Türelmet kérnek a képviselők Hitoktatás Dombóváron A kárpótlás a német ajkúakat is érinti Egy évben: 1700 gyerek (Folytatás az 1. oldalról.) A többek között a hazai németség tájékoztatására szánt nyilatkozat egyebek mellett megállapítja, hogy az aláírók értetlenül állnak a Magyarországi Németek Szövetsége egyes képviselőinek a kormánnyal, illetve a parlamenttel szemben újabban tapasztalható türelmetlensége előtt. Értetlenségük oka, hogy a türelmetlenség olyan kormány iránt nyilvánul meg, amely azon pártok akaratából született, amelyek minden kényszer nélkül hirdették meg programjukban egy európai színvonalú demokratikus kisebbségi törvény megalkotásának szükségességét, valamint az elmúlt rendszer áldozatainak erkölcsi, anyagi kárpótlását. Véleményük szerint itt nyitott kapukat döngetnek, hónapok óta folynak ugyanis a kisebbségi törvény munkálatai. A kormány előzetes tervezete a nyelvi és etnikai kisebbségeknek teljes kulturális auTAMÁSIÉRT Tamásiban, a Diákcentrumban tartja alakuló ülését április 22-én, hétfőn, este hét órakor a TAMÁSI-ÉRT Klub, melyre minden Tamásiért tenni akaró lakóst meghívnak. Az alakuló ülésen dr. Horváth Csaba történész politológus „Nemzettudatunk torzulásai, önpusztításunk a magyar történelemben” címmel tart előadást. tonómiát kíván biztosítani, amely helyi és országos nemzetiségi, ön- kormányzati szervek létrehozásában valósulna meg. A kormány a törvényalkotás menetébe - demokratikus módon - a nemzetiségi szervezeteket is bevonta. A Nemzetiségi Kerekasztal ezekben a hetekben alakítja ki álláspontját, amelynek - véleményük szerint - meghatározó jelentősége lesz a törvény végső arculatát tekintve. A kárpótlási törvénytervezet egyik legfontosabb alapelve az, hogy annak nemre, fajra, nemzetiségre való tekintet nélkül kell kiterjednie mindenkire, akit az elmúlt rendszerben (vagy rendszerekben) anyagi sérelem ért. Ennek az elvnek következetes érvényesítése azonban két ütemben történő végrehajtását teszi szükségessé. A kárpótlás első ütemének tervezett realizálása nagy számban érint német származású állampolgárokat is, hiszen ugyancsak sokan szenvedtek közülük anyagi sérelmeket 1949 után is. A második ütemet tárgyaló törvény megalkotásába be kell vonni minden érintett felet, illetve azok érdekképviseletét (pl. külföldi kormányokat, kitelepítettek szervezeteit, hazai egyesületeket). Atörvény sürgős megalkotását közös feladatuknak tekintik, napirendre tűzését - a képviselők javaslatára - az Országgyűlés 82 százalékos szavazataránnyal már meg is szavazta. Kérik tehát mindazokat, akik nyitott kapukat döngetnek, legyenek kissé több türelemmel és gondoljanak arra, hogy ha a németséget kellően át nem gondolt nyilatkozatokkal szembefordítják a többségi lakossággal, akkor éppen a németség érdekeit szolgálják rosz- szul. A nyilatkozat aláírói vállalják, hogy mind a nemzetiségi törvény, mind a hazai németség (valamint az összes népcsoport) igazságos kárpótlása érdekében minden befolyásukat latba vetik. Márványba vésett női nevek Tudomásunk szerint belátható időn belül megjelenik egy fényképes album, mely a II. világháború megyebeli áldozatai iránt kései kegyelet dokumentumait tartalmazza majd. A kegyelet késedelmes, de elkésettnek nem mondható mivoltát nem kell különösebben magyarázni. Korábban, amikor szinte minden faluban épült szovjet hősi emlékmű, még olyan helyen is, ahol egyáltalán nem voltak harcok, mint például Szekszárdon - erre az ismert okok miatt nem volt lehetőség. Most van, és mi rendszeresen hírt adunk az újabb és újabb emlékművekről. Ezeken - ellentétben az I. világháború halottainak emlékműveivel - feltűnően nagy számban olvashatók női nevek. Olyan helyeken, ahol hosszasan állt a front, mint például Si- montornyán, ez érthető. Máshol azonban, így Kölesden is, a néhaiak közönséges, barbár gyilkosságok áldozatai... (ORDAS) A kölesdi emlékmű táblájának első sorai FÉNYKÉPEZTE: (KISPÁL) A dombóvári Római Katolikus Egyházközség területén található iskolákban sok évi szünet után 1990 őszétől ismét elkezdődött az iskolai hitoktatás. A hitoktatás oktatói célja: azoknak az ismereteknek a közlése, amelyekre az egyes embernek szüksége van ahhoz, hogy korának megfelelő tudatos keresztény életet élhessen. Nevelői célja pedig mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátítása és begyakorlása, melyek az egyes emberek életét valódi keresztény életté teszik. A hitoktatásban való részesülés igénye minden várakozást felülmúlt, 1700 gyermek - mindenféle iskolatípusból - kap valamilyen szinten oktatást. Az egyes tanuló- csoportok kialakítása az egy azonos korcsoporton belüli nagy tudáskülönbségek miatt - kezdők- haladók - valamint a tanulók különböző fakultatív elfoglaltságai miatt nem volt könnyű feladat. Az iskolák vezetői igen segítőkészen vettek részt a megszervezésben, a tárgyi feltételek biztosításában. A hitoktatást a plébános és a káplán mellett 9 világi hitoktató végzi. A világi hitoktatók közül 8 aktív, illetve nyugdíjas pedagógus, akik már korábban szereztek teológiai ismereteket, illetve jelenleg folytatnak ilyen jellegű tanulmányokat. A hittanórák nagy része az iskolai oktatás után a 6., 7. órában van, ez így nagy áldozatot kíván a gyerekektől. Szeretnénk, ha a következő tanévtől lehetőséget kapnánk a délelőtti időben történő oktatásra is. A kezdeti létszám nagyjából megmaradt, egyesek lemorzsolódtak, mások év közben csatlakoztak. Jellemzi, hogy a gyerekek szívesen, és fegyelmezetten vesznek részt az órai munkákon, s remélhetjük, hogy Isten segítségével megvalósul katakézisünk oktatóinevelői célja, s a hitoktatásban részesülő gyermekek „növekednek korban és bölcsességben”. Kedve telik bennük Istennek és embernek. GÁSPÁR BOLDIZSÁR kántor hitoktató HAZÁÉRT I Auscb Mflgóa Auscb Pál Auscb Paine Auscb Vilmos Auscb Vilmosné Ács lenö Ács Lajos Acs 1 .ászló Guéi László Maker Ferenc laffncr Gyula iaffner István Hcncz József iofekker lózsef lorvátty József mre József Bin« Anórás (aposi János Ncóvcs Ferenc Ncóvcs József Nemes József Novak Karoly Nyulász János Oláh SanSor Peffcr Pál Ponsracz József r* _____ r\ N ÉPÚJSÁG 3 A tolnai címer Testületi ülést tartanak hétfőn (22-én) 17 órától a tolnai képviselők. Megvitatják többek között a városi közbiztonság helyzetét, és tájékoztatót hallgatnak meg arról, hol tart az önkormányzat jelképeinek (címer, zászló, pecsét) elkészítése. Előadások az iskoláról Tavaszi pedagógiai tanácskozás keretein belül a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében április 22-én délelőtt fél 11-kor Hoffmann Rózsa, a budapesti Németh László Gimnázium igazgatója tart előadást Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola E épületében. A Rendszerváltás az oktatásügyben - javaslat az iskolaszer- kezet átalakítására című előadásának lényegét, és javaslatát az iskolaszerkezetre és vizsgarendszerre építette föl. A Független Pedagógus Fórumról tart előadást dr. Bárdossy Ildikó, a JPTE adjunktusa a program második részében. Az előadó beszél a fórum alakulásáról, működésük jelentőségéről és céljukról. Bonrerseny Pakson A Paks városi borversenyt rendezik meg ma - áprilisl9-én pénteken - délelőtt 10 órai kezdettel, Hidegvölgyön, a paksi Du namenti Termelőszövetkezet borpincéjénél. A hagyományos versenyen a nagyüzemeken kívül számos kistermelő is bemutatja legjobb borait. A zsűriben a szőlész-borász szakembereken kívül néhány kistermelő is helyet foglal. A szomszéd véleménye Polgármesteri pályázat „akkumulátortemető” elhelyezésére A Kaposcukor Rt. fizeti a termesztési költségelőleget Nincs a répatermesztésre hosszú távú érdekeltség Kováts Imre: A hazai termelésre és feldolgozásra kell alapozni a jövőbeni ellátást Egyre kevesebb helyen vetnek cukorrépát Tolna megyében is A megyehatárhoz közeli somogyi kistelepülés - Tengőd község - polgármestere a közelmúltban pályázatot nyújtott be az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által meghirdetett pályázatra, amely használt ólomakkumulátor-feldolgozó üzem lehetséges elhelyezésére keresett telepítési helyet. A közigazgatásilag Tengőd községhez tartozó volt szovjet (Tab-Gyurgyó- kapuszta) laktanya hasznosítására szóló pályázat - környezetszeny- nyező üzem telepítése - azonban nemcsak a helyi képviselő-testületben, hanem a környező települések lakosaiban is aggodalmat és tiltakozást váltott ki. Gyöngyösoro- sziban az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat már lerakta egy „akkumulátortörő" üzem alapjait, ám a helyi önkormányzat nem kívánja annak befejezését még akkor sem, ha az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Környezetgazdálkodási Önálló Osztály feljegyzéséből az derül ki, hogy a gyöngyösorosziak elutasító magatartását nem a HAF üzem feltételezett szeny- nyező hatása indokolja, hanem az Országos Érc- és Ásványbányáknak a térségben folytatott korábbi tevékenysége. Szabocs Árpád tengődi polgár- mester elmondása szerint az amerikai Martech cég Környezetvédelmi Szolgáltató Csoportja által készített felmérés szerint a megépülő üzem technológiája teljesen zárt, vízkibocsátása nincs. A szennyvizet az üzem saját maga dolgozza föl, valamint az akkumulátorokból nyert savat közömbösíti és olyan detektoring (ellenőrző készülék) rendszerrel működne, amelynek egyik elemét a polgármesteri irodában helyeznék el. így az egész üzemet egy gombnyomással ki lehetne kapcsolni, ha a környezetszennyezés a megengedettnél magasabb értéket mutatna. Iregszemcse a volt szovjet laktanya területére esetlegesen telepítendő üzem helyétől alig néhány kilométerre fekvő település. Hogy mit szólna egy ilyen „akkumulátortemető” közelségéhez a falu lakossága, arról a polgármester, Túrós László a következőket mondta:- Semmi esetre sem örülnénk! Községünkben is elterjedt az a hír, hogy néhány kilométerre tőlünk valamilyen környezetszennyező üzemet kívánnak telepíteni. Az információk összegyűjtése kapcsán tudtam meg, hogy a szóban forgó használt ólomakkumulátor-feldolgozó üzem telepítését a gyöngyös- oroszi önkormányzat nem engedélyezte. Ezért aggaszt, hogy a község gazdasági földterületeivel határos helyen egy veszélyes üzem telepítése szóba került, ugyanis a nyugati és az északnyugati áramlásé szél minden szennyeződést a település fölé hozhatna. Ebből adódóan cseppet sem megnyugtató, ha az üzem felépül... Tudom, hogy bármelyik önkormányzat megragadná a lehetőséget, ha a területének hasznosításából adódóan pénzhez jutna. De kérem azokat az illetékes vezetőket, akik a munkahelyteremtés reményében bíznak: nehogy köztemetőt, vagy nyomorékok házát teremtsék meg. Nem szeretnék beavatkozni egyetlen önkormányzat ügyébe sem, ám azt nagyon kérem: gondolják meg a környezetszennyező üzem telepítését. Gondoljanak arra, hogy mi lehet holnap, hogy mi lehet az utókorral. Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy helyünket lelkiismeretfurda- lás nélkül adjuk át a jövő generációnak. Tehát még egyszer kérem az ön- kormányzatot, a polgármestert, a lakosságot, hogy gondoljanak a felelősségükre és annak alapján döntsenek: szabad-e ilyen üzemet a környezetünkbe telepíteni? Lejegyezte: Krutek József Enyhült a cukorrépa termelése körül a vihar, de tovább tart a jogos háborgás. A körzet termelői megkapták a költségelőleget. Potó István, a kaposvári cukorgyár termeltetési és kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, hogy csak annak a 1 1 termelőszövetkezetnek és két állami gazdaságnak nem folyósítják ezt az előleget, amelyek érdekeltek a közvetlen jugoszláviai bérfeldolgoztatásban. Kováts Imre, a Kaposcukor Rt. elnök igazgatója április 8-án levélben fordult dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszterhez, hogy a kedvezményes vámtételű cukor- behozatalból 10 ezer tonna részesedést kaphasson Dél-Dunántúl egyetlen feldolgozója. „Biztos vagyok abban, hogy pozitív döntésük kedvező lehetőséget nyújt a mezőgazdaságban kibontakozó, a cukorrépa-termelők érdekeit figyelembe vevő privatizáció felgyorsításához, az új tulajdonviszonyokon alapuló cukorrépa-termelés stabilitásához” - szólt a kedvező döntést remélő levél. A Földművelésügyi Minisztérium kijelentette ugyan, hogy a jövőben nem támogatja a jugoszláviai bér- feldolgozást, és az ahhoz hasonló megoldásokat, de továbbra is beleszól a kedvezmények elosztásába - mondta Potó István. - Amikor a Kaposcukor Rt-t diszkriminatív módon kiszorítják ebből a lehetőségből, akkor azt korlátozzák, aki erre alapozta a jövőt. Az Állami Vagyonügynökség ugyanis a nagyobb feldolgozókapacitás létrehozása érdekében engedélyezte a részvénytársasággá alakulást. A minisztérium a döntés helyett a termelői érdekeltség körébe utalta a kedvezményes vámtétellel behozott cukor elosztását. A lebonyolítással pedig az Agrimpexet bízta meg, azt a külkereskedelmi céget, amelyik a Kaposcukor Rt-t kivéve intézi valamennyi érdekelt kereskedelmi tevékenységét. Kováts Imre dr. Kemendy Tibor minisztériumi főosztályvezetőnek a következő levelet irta: „Meggyőződtem arról, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium szakapparátusában továbbra is működnek azok a mechanizmusok, amelyek ellen az elmúlt években minden, a piac- gazdaságot, a versenysemlegességet kívánó és támogató gazdasági vezető - köztük jómagam is - harcolt. A hivatkozott megbeszélésen egy olyan rövid távú gondolkodás- mód kapott teret - támogatva az FM képviselője által -, amely alapjaiban veszélyezteti e fontos ipari növény jövőbeni termelési feltételeit.” A feldolgozókapacitás kihaszná- lásáhozalapanyagra lesz szükség. A cukorrépát nem lehet egyik napról a másikra, ötletszerűen beilleszteni a vetésszerkezetbe. Az elnök igazgató szerint: „...rövid, közép- és hosszú távon csak a hazai cukoripar képes megfelelő felvevőpiacot biztosítani a cukorrépa-termelők számára, és csak a hazai cukorgyárak képesek kiegyensúlyozott ellátást biztosítani a belföldi cukorfogyasztók számára.” Az Agrimpexnél folytatott „megbeszélésen”, az ellenérdekeltségű döntéselőkészitő szavazáson ugyan javasoltak a résztvevők a Kaposcukor Rt-nek 5000 tonna behozatali kontingenst de jóváhagyó döntés nem született. A répa már kel, de a termelő még bizonytalan. Meddig? MÉSZÁROS TAMÁS Iregszemcséröl és környékéről úgy látszik nem hiányozhatnak a használt akkumulátorok. Ez a felvétel 1981 -ben készült - a téesz gépműhelyében...
