Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
4 NÉPÚJSÁG Bonyhád és környéke Nehéz helyzetben a Komplex?- Pályázati úton nyerte el a bajban lévő szövetkezet vezetői székét. Tudta ön, hogy mit vállal, egy ilyen gazdasági-piaci szituációban?- Egy osztrák-magyar vegyes vállalat termelési vezetője voltam, s bátran mondhatom nagyszerű helyem volt, mégis pályáztam Bony- hádra. Azt tudtam, hogy az építőipar ma válságban van, és feltételeztem, hogy hasonló gondokkal küszködik ez a kisszövetkezet is. De az, hogy valójában mi a problémák gyökere, csak a megválasztásom után tisztázódott előttem.- Városszerte 22-25 millió forintos veszteségről beszéltek az emberek.- Sok mindenről beszéltek szerte a városban. Én magam külső A megyében, és azon kívül is vállalnak munkát Évekig kitűnően prosperált a Komplex Építőipari Kisszövetkezet, mígnem egyszer csak azt lehetett róluk hallani, hogy gödörben vannak, sok az adósságuk, ráadásul leváltották az volt elnököt is. Most úgy tűnik ismét más szelek kezdenek fújdogálni körülöttük, lassan talán el tudják kerülni a gondokat. Erről faggattuk Szabó Zsoltot, akit a közelmúltban választottak meg a kisszövetkezet elnökének. A telephely, amit értékesítettek szakértőt is bevontam a helyzettel- jes feltárásába, s cselekvési programot kellett készítenünk, mely a talpon maradás biztosítéka.- Milyen gazdasági baklövés vezetett idáig?- Meggondolatlan, - nem termelő - beruházás volt az új telephely megépítése, mely ebben a nehéz szituációban mint potenciális érték, eladható vagyon jelent meg a számunkra. A bankok szorítása féléves intervallumot engedett csak meg, éppen a múlt hét elején tisztázódott végleg a telephely sorsa.- Úgy tudom eladták.- Igen, egy cipő- és bőriparral foglalkozó kereskedő vásárolta meg, aki a helyi hagyományokra kívánja építeni üzletét, - állítólag vadásztáskák, -cipők készítése folyik majd itt. A német-magyar kft. számunkra elfogadható áron vette meg a telephelyet.- Ez már elegendő lesz adósságaik rendezéséhez?- Nézze, baj volt még azzal is, hogy a cég két évvel ezelőtt nyugati munkákat igyekezett szerezni úgy, hogy közben arra nem készültek fel kellőképpen, és a külkereskedelmi bonyolító sem állt a helyzet magaslatán. Az 1990. évi mérlegünk veszteséget mutat a megtett intézkedéssorozat ellenére is, de 1991 -92-ben célunk az, hogy a korábbi veszteséget „ledolgozzuk”, és a jövedelmező munkákkal a következő években nyereséges tevékenységet akarunk folytatni. Kellemetlen volt, de 6-8 embertől meg kellett válnunk, mert a munkák jellegéhez kellett igazítanunk a szakmai összetételt, és a létszámot is. Pillanatnyilag van munkánk, több versenytárgyaláson is indulunk, elsősorban a megyében szeretnénk munkát végezni, és csak szükség- helyzetben vállalkozunk távolabbi vidékeken.- Szépen sikerült munkáikkal is találkozhatnak.- Igen, ilyen a Kereskedelmi Bank Bonyhádon, vagy a pécsi posta, netán a balatonfüredi egyetemi üdülő... A bonyhádi iskola referenciamunkája miatt kaptuk meg a mözsi iskola építésének munkáit is. Jó ez a csapat, csak fel kell rázni őket, és bízni kell bennük. Átéli időszakban a fóti gyermekvárosban vállaltunk munkát, de azt szeretnénk, ha az embereink itthon, vagy a közelben dolgozhatnának.- Az embereket nyilván nagyon érintik a bérek...- Bízom abban, hogy ha szerényebben is, de az átlagtól nem elmaradva tudunk fizetni. Nagyobb önbizalommal, és még a mainál is keményebben igyekszünk dolgozni, hogy a Komplex újra versenyképes maradjon az építőiparban. Közhírré tétetik Kiállítás Pécsett Máté Gyula elektrofotogramjaiból nyilik kiállítás a Mecseki Fotóklub Galériában a Szent István téren, április 19-én este fél hétkor. A kiállítást Tillai Ernő fotóművész nyitja meg. A bonyhádi kiállító méltán számíthat a pécsiek érdeklődésére. Kábeltévé Aparhanton Aparhanton elkészült a kábeltelevízió-rendszer, mely 265 családban sugározza a magyar l-ll., az RTL, Sky, Sat, Eurosport és Pro-7 adásait. A december végi határidőt kis csúszással tudta tartani a kivitelező. A lakásonként tízezer forintos hozzájárulás mellett a polgármesteri hivatal - akkor még tanács - végeztette el a kábelfektetés földmunkáit. Nyilvános telefont! Aparhanti gond, hogy nem jut a hivatal dűlőre a Távközlési Üzemmel, mert ez utóbbi nem járul hozzá, hogy a felállítandó nyilvános telefonfülkébe kapcsolják át a hivatali órák után a külvilággal összekötő egyetlen fővonalat. Aparhant vállalná a költségeket, de arra nincs pénze, hogy 1,5 millióért egy újabb vonalat vásároljon, így marad a régi „berepülőzött" segélytelefon. A körjegyzőség híreiből A kisvejkei körjegyzőség, melyhez még Mucsfa ésZávod is tartozik, mindhárom községében a kábeltelevizió-hálózat építésére készül. így összesen majdnem több mint másfél száz lakásban nézhetik az európai adókat a falubeliek, s ha a lélekszámot is figyelembe vesszük, kiderül, abban a régióban ez nem is rossz arány. Útépítés Kisvejkén A Jókai utcában közel négyszáz méter utat épít a KM szekszárdi üzemmérnökségének csapata, ma ez félmillió forintjába kerül a falunak, miközben két út felújítását is folyamatosan elvégzik. Telekadó Zá vödön Júliustól telekadót vezetnek be a závodi településen, ezzel kívánva inspirálni a magánkézben lévő építésre alkalmas telkek eladását, vagy az arra történő építkezést. Az intézkedés nem sok embert érint. Pege Aladár Bonyhádon Az ifjúsági hangversenysorozat egyik vendégművészeként Pege Aladár adott ízelítőt művészetéből április 17-én délután egy órától a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. Képviselői javaslatok A legutolsó testületi ülésen hangzott el az a képviselői javaslat, melyben azt szorgalmazta egy képviselő, hogy a Hadiparkból a város adja le a MÉH- nek a harckocsit valamint az ágyút - így legalább valami bevételhez jutnak általa. * Kérést tolmácsolt egy másik képviselő, aki azt szeretné elérni, hogy 225 cementlapot bocsássanak választókerülete két lakójának a rendelkezésére, akik a közterületen lévő árkot társadalmi munkában ebből raknák ki. Csak egy apró kérés... El tudom képzelni, micsoda nyűg lehet némelyeknek egy-egy beszámoló megírása. Én most mégis kérni szeretnék azoktól, akiknek ez elől hivatali kötelességükből adódóan sincs módjuk kitérni. Könyörgöm, ne írjanak egy beszámolóban, mely az öregek napközi otthonáról szól, férőhelyekről..., mert az jobbára mondjuk istállók esetében használható fogalom. Kérem, figyeljenek arra is, ne kerüljön az írott anyagba olyan blőd- ség, mint például 12 főállású önkéntes tűzoltó... vagy ha csak egy mód van rá, engem ne hívjanak adóalanynak. Apró, szinte észrevétlennek tűnő dolgok ezek, de próbáljuk megtisztelni önmagunkat legalább azzal, hogy az írott szó becsületét megőrizzük. A főkonzul a Völgység fővárosában Mi újság képviselő úr? A nemzetiségek élet- és munkakörülményei Hanns Rehfeld, Németország főkonzulja látogatást tett munkatársával, Theodor Zensszel a pécsi konzullal Bonyhádon, a Magyarországi Németek Tolna Megyei Képviselete elnökénél, Rittinger Antalnál. A megbeszélésen Krahlin Dániel evangélikus lelkész is részt vett a polgármesteri hivatal képviseletében, mivel Oroszki István polgár- mester éppen az ausztriai Graz városában tartózkodott. A látogatás célja a beiktatás utáni ismerkedés volt a megyével, és az itt élő német nemzetiségiek képviselőivel. A főkonzul Pécsről Szekszárdra utaztában állt meg a Völgység fővárosában és ismerkedett a megye nemzetiségeinek helyzetével. A városnak, a nemzetiségiek életében betöltött szerepéről, az iskolákról, az óvodákról, az oktatási és kulturális értékekről, valamint a hagyományápolásról is szót ejtettek. A szekszárdi, paksi, hőgyészi, valamint györkönyi német ajkú lakosság, a nemzetiségi értelmiség helyzetéről hallottakat figyelemre méltónak tartotta a két vendég. A partnervárosok között kialakult jó kapcsolat is szóba került, s a főkonzul és munkatársa kifejezett figyelemmel kísérte a megbeszélésnek azt a részét, mely a város életével, a gazdasági történésekkel volt kapcsolatos. Az ifjúság jövőjéről többszőr is beszéltek, s nagy jelentőséget tulajdonítottak a szülői háznak éppúgy, mint a nyelvoktatásnak és az iskolai előmenetelnek. Mindebből egyértelműen látszott, hogy nem csupán udvariassági látogatásról, sokkal inkább segítő szándékről volt szó a két magas rangú vendég látogatása mögött. Egyébként mindketten komoly ismeretekről tettek tanúbizonyságot, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Hanns Rehfeld apró ajándékkal - A német történelem címszavakban című kiadványnyal - kedveskedett vendéglátójának, a szövetség elnökének. „A valóságtól nem szabad elszakadni!” Interjú Sándor Alajossal- A legutóbbi képviselő-testületi ülésen ön félidőben fölállt, összecsomagolt és elment... Véglegesnek szánta távozását?- Mindenesetre ma még fontolgatom a döntést, mit is tegyek. Semmiképpen nem szeretek megfutni a feladatok elől, de a szélmalomharcnak sem vagyok híve. Az igazsághoz tartozik az is, hogy amikor elvállaltam a képviselőséget nem láttam át mélységében azt, hogy mit vállalok. Barátaim figyelmeztettek, jelezték előre, hogy nehéz, sok-sok munkával járó feladat lesz, amit én nagyon komolyan is veszek. Amikor az önkormányzati törvény megjelent a Magyar Közlönyben, én százszor is elolvastam, hiszen nem vagyok államigazgatási szakember, világ életemben a gazdaságban dolgoztam. Úgy látszik valamit félreérthettem, mert úgy gondoltam, hogy a testület közös munkával, kemény harcok árán, de kialakit egy javaslatot, amit majd a hivatal, élén a polgármesterrel megvalósít. Most mindezt fordítottnak érzem.- Véleménye szerint tehát nem úgy működik a testület, mint ahogy arra hivatott lenne?- Nem egészen ezt mondom, csupán olybá tűnik, mintha szereptévesztésben lennénk. A hivatal fölállítása körüli vitában fogalmazódott meg bennem, hogy a szisztéma a régi, hiszen alkalmanként kész határozati javaslattal jönnek a testület elé, s nem a testülettől várják az előkészítés utáni döntést, amit majd a hivatal végrehajt.- A képviselő-testületnek vannak szakbizottságai, melyeknek kötelezettségei vannak.- A bizottságok megalakultak, dolgozni kezdtek, de mindannyian tapasztalatlanok vagyunk, ráadásul én úgy képzeltem, a polgármester lesz az, aki a testületet mozgatja, irányítja mint egy képviselő a 19 közül. Nem a hivatal feladata kialakítani a szervezetet és meghatározni a működését. El kell olvasni a közlönyt! A költségvetésre is igaz ez.- Gyakorlatilag miért állt föl a legutóbbi ülésen?- Ha a testület egy demokratikusan meghozott döntés után kétharmados többséggel elfogad valamit, szavam sincs. Legutóbb egyik képviselőtársam azzal döntött, hogy kivonta magát a véleménynyilvánításból, illetve a korábbi véleményét megváltoztatta. Szó sem volt arról, hogy azért álltam volna föl, mert a testület nem az általunk benyújtott javaslatot fogadta el... én csupán az ilyen „áldöntések” ellen tiltakozom. Javaslatunk az állampolgárt szolgálta volna a szó igaz értelmében, amit majd az idő igazolni fog. A valóságtól pedig sohasem szabad elszakadni, bármilyen kemény döntés meghozataláról is lett légyen szó. ÍJjabb elbeszélgetés hozhatott volna egy olyan döntést amit nem előz meg ilyen intermezzó, samit elfogadni is csak főhajtással lehet. De nem így! Huszonéves részeges - bikacsökkel Szomorú hangú levelet hozott a posta, melyben egy diáklány panaszkodik. Megverték. Háromszor egymás után. Karján, hátán sérülések nyomait igyekszik takargatni. Nyugtatókon él, szürkület után az utcára sem meri kitenni a lábát. Nagyon fél.- Összejöttem egy bonyhádi lány volt fiújával, mire ő bosszúból verést ígért nekem. Diszkó után a Bacsó utcai közben el is kaptak. Két fiú. Az egyik tizennyolc körüli, a másik olyan huszonegy... Ö mindig részeg egyébként. Élvezi, hogy megverhet. Kiabáltam, ahogy a torkomon kifért. Hiába. Hogy miket mondtak?! Hú... Másodszor akkor kaptak el, amikor a bátyám után mentem. A majosi elágazóban jöttek a fehér Ladájukkal. Megismertek. Kiszálltak, és akkor a részeges visszament a botjáért. Nem is bot az, olyan hajlékony, világos színű izé... azt mondják, bikacsök... Az egészet az a lány intézte. Megígérte a verést, meg is vertek! Éreztem, hogy örömet okoz nekik, hogy verhetnek. Nem bonyhádiak. Egyszer a pécsi buszra láttam az egyiket fölszállni. A barátaimmal összefogtunk, 3-4 autóval kerestük őket, de nem sikerült. A megoldás? Bosszút állni! A rendőrség nem tud mit tenni. A kislány édesanyja felkereste a régi barátnőt, azt aki beígérte a verést, ám ő tagadja, hogy köze lenne az egészhez. Feljelentés van, tettes nincs. Elgondolkodtam. Nagyszerű dolog, hogy a mai nehéz helyzetben is sok fiatalon van „csodajó szerelés”, motoroznak és autóznak... Ez így rendjén is van, de miért nem képesek az élet nyújtotta nagyszerű lehetőségek között normálisan, emberhez méltó módon élni... Az oldalt készítette: Szabó Sándor és Ötös Réka A garzontól a luxuskategóriáig Szépen halad az építkezés az Alpári és Mónus utca által közrezárt foghíjtelken, mely egykor az építőipari szövetkezet betonüzemének adott helyet. A Piramis Építőipari Kisszövetkezet egy új stílusú lakásegyüttest készít itt el, melyben a garzonlakástól a luxuskategóriába sorolható nagy alapterületű lakásokig terjed a kínálat, természetesen mindenki pénztárcája és igényei szerint jut majd lakáshoz. Az építők a tető készítésénél tartanak Az ablakban...
