Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
1991. április 15. NÉPÚJSÁG 3 Az előirányzottnak megfelelően alakult a költségvetés hiánya (Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés az első negyedévben 174,8 milliárd forint bevételhez jutott, ami az ez évre tervezettnek a 22,6 százaléka. A kiadások nagysága elérte a 197 milliárd forintot, ez az idei esztendőre előirányzott ősz- szegnek a 23,3 százaléka. A kiadások között fontos tétel volt a fogyasztóiárkiegészítés, amely az első negyedévben elérte a 13,2 milliárd forintot. Elsősorban a háztartási energia fogyasztói árának támogatására fordították a pénzt. Ez mintegy 10 milliárd forintjába került az államnak, mivel mind ez ideig nem került sor a megígért áremelésre. Viszonylag kevesebb jutott a kormányzati beruházások támogatására. A kivitelezési munkák a téli időszakban lelassultak, s így a kincstárból a finanszírozásra kevesebbet kellett fordítani. A jamburgi gázvezeték építése az első három hónap során 560 millió forintjába került az országnak. A folyósított összeg az előirányzatnak 5,1 százaléka. Itt is szerepet játszott az, hogy az építési munkák a kedvezőtlen időjárás miatt csúsztak, valamint, hogy az államközi egyezményben foglalt ez évi gázszállítási és elszámolási szerződés elszámolására csak márciusban került sor. Rendben megkapták a központi költségvetési szervek és az ön- kormányzatok a megígért támogatást, sőt helyenként a későbbi időszak terhére a költségvetés az első negyedévben többet is folyósított. Kevesebb volt a bevétel a vállalkozási nyereségadóból, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a múlt év végén a vállalatok többet fizettek be, s annak egy részét az év elején visszaigényelték. A vám- és importbefizetések is elmaradtak az előirányzottól, ez azonban egészében kedvezőtlen jelenség. Jelzi a gazdálkodók viszafogottabb vásárlásait is. Ugyanakkor szerepet játszott az is, hogy romlott a vállalatok fizetési fegyelme, és így jelentős vám- és importbefizetési elmaradás keletkezett. Az állami költségvetés bevétele a személyi jövedelemadókból az első három hónapban 28,7 milliárd forint volt, ami megfelelt az előirányzottnak. Továbbra is kérdéses a költségvetés hétmilliárd forintos tartalékának felhasználása. Ennek jogát az első negyedévre az Országgyűlés magának tartotta fenn. A parlament eddig csupán a Vöröskereszt támogatásáról hozott döntést, s az ezzel kapcsolatos első részlet kiutalása április elején, tehát már a második negyedévben történt meg. Mezőgazdasag: A 24. órában vagyunk! (Folytatás az 1. oldalról.) Érkeznek a hírek öngyilkossá lett sertéstenyésztőkről, akik eladósodtak, sertéstenyésztésre rendezkedtek be, és most nem láttak, nem látnak más kiutat. Éppen a magyar kisgazdákra nézve veszélyes tehát ez a sanda politikai számítás. Egyesek még mindig nem képesek megérteni, hogy nem a nagyüzem, hanem az egész magyar mezőgazdaság „padlóra küldése” van folyamatban. A Kupa-terv mezőgazdaságra vonatkozó része a „támogatások leépítése”, és a „piacgazdaság bevezetése” címszavakkal foglalható össze. A probléma csak az, hogy az élelmiszer-termelés szférájában sehol a világon nem érvényesülnek vegytiszta piaci viszonyok, s főként a fejlett országokban figyelhető meg egy egyre erősödő állami beavatkozás. Az agrártermékek világpiacán azután végképp megszűnik mindenfajta „piaci” mechanizmus, hiszen alapvetően támogatási politikák versenyeznek és nem termelési hatékonyságok, illetve nem a világpiacra termelt termékek cserélnek gazdát, hanem a belföldi piacon már le nem vezethető feleslegek. Ha leépítik a magyar mezőgazdaságban a támogatásokat, akkor a másik oldalon viszont rendezni kellene az árdiszparitásból fakadó kb. 100-120 milliárd forintra rúgó elvonást évente, amivel az ágazatot sújtják. A hivatalosan nyújtott támogatás az élelmiszergazdaságnak, amit a Kupa-terv most leépítésre ítélt, valójában szemérmetlen alamizsna, morzsavisszaszórás az agrártermelőktől ellenszolgáltatás nélkül elvont 100-120 milliárdos tortából. Most ezt a morzsát is elorozzák az ágazattól „piacgazdaság" címén. A tej- és tejtermékpiac, a hús- és hústermékpiac már összeomlott, a nyáron várható az egész gabonapiac teljes krachja. Mezőgazdasági magánvállalkozók, újfarmerek ezrei mennek az idén tönkre, a nagyüzemek csak utánuk következnek. * Rohanunk az élelmiszerhiány, a jegyrendszer felé, miközben a kormány a Kupa-terv és a piacgazdaság rózsaszín ködével borítja el önnön látómezejét. Végre meg kellene értenünk, hogy nemzetközi tendencia az élelmiszergazdaság kivonása a piaci mechanizmus szférájának hatóköre alól, és Magyarország sem úszhat szemben az árral. Nem támogatott mezőgazdaságra van szükség, hanem a költségvetési, illetve az ágazati kapcsolatok rendszere szempontjából nullszaldós élelmiszer-gazdaságra, a többi fejlett országéhoz hasonló játékszabályokkal. Valamint jó lenne végre, ha az ágazat nem politikai sakkjátszmák, ideológiai töltetű pártharcok színtere és elszenvedője lenne. Ha nem budapesti ügyvédurak akarnák ugyanúgy ráoktrojálni saját elképzelésüket a vidéki lakosságra, ahogy ezt a „kollektív gazdálkodás” prófétái tették évtizedeken át. Gazdag László Környezetvédelmi akció Tengelicen A tengelici tsz üzemi horgászegyesülete minden tavaszai kétszer, szervezett formában, az országos környezetvédelmi nap keretében nekilát a tó és a park rendezésének. Idén is, április 13-án sor került a társadalmi munkára. Szép számmal, közel hetvenen jöttek el a felhívásra, a negyven felnőtt mellett húsz ifjúsági, és tíz gyermekhorgász is. Az egész napra meghirdetett akció olyan sikeresnek bizonyult, hogy a vállalt feladatokat - zsilipek megerősítése, egy új híd készítése, gereblyézés, facsemeték gondozása - délutánra elvégezték, mindenki kivette részét a munkából. A park rendezésére egyébként többször is sor kerül majd az évben, legközelebb májusban, de környezetük tisztán tartására folyamatosan ügyelnek a tengeliciek. ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Jó minőségű kevert betont olcsón a Dalmandi Mg. Kombináttól vegyen. Nagyobb mennyiség esetén szombat, vasárnap is. megnevezés term, ár áfával összesen B. 70-es beton 1912 Ft 2390 Ft/m3 B. 100-as 2176 Ft 2720 Ft/m3 B. 14Ó-es 2256 Ft 2820 Ft/m3 B. 200-as 2384 Ft 2980 Ft/m3 B. 280-as 2544 Ft 3180 Ft/m3 Érdeklődni: Dalmandi Mg. Kombinát betonüzeme, György László üzemvezetőnél (Fészek áruház mellett) (92) FIGYELEM! A Tolna Megyei Temetkezési Vállalat ezúton értesíti TOLNA VÁROS ÉS KÖRNYÉKE LAKOSSÁGÁT, hogy temetkezési kellékek árusítását (koporsó, szemfedél stb.) és a temetéssel kapcsolatos ügyintézést (halottszállítás, hamvasztás, exhumálás) 1991. április 15-től APONYI LÁSZLÓNÉ virágkereskedő és koszorúkészítő kisiparos végzi a vállalat megbízásából, Tolna, Hajós u. 3/A, tolnai temető főbejáratával szemben. Ugyanitt sírcsokrok és koszorúk is megrendelhetők. (89) Borok versenye Tamásiban Egy-két év kihagyással a 70-es évek elejétől rendezik meg Tamásiban a település és a vonzáskörzetéhez tartozó falvak borainak vetélkedőjét. A hagyományosnak mondható versenyen általában Si- montornya, Kisszékely, Pincehely, Ozora, Gyönk, Hőgyész, Szakály, Felsőnyék, Nagyszokoly és Ireg- szemcse bortermelői vesznek részt, s ilyenkor a megméretés mellett lehetőség van a tapasztalatcserére is. Az idei versenyre - a tamási ön- kormányzat, a kertbarát kör és a Kop-Ka Áfész rendezte - 92 mintát neveztek. Ebből 54 volt a fehér-, 38 a vörösbor. A szakmai zsűri értékelése szerint a fehérborok közül aranyérmet kapott a „Boglárka” jeligéjű királyleányka, az „1707" jeligéjű sárga muskotály, és a „Dobogós” jeligéjű Chardonnay. AvöBesorolják a mintákat rösborok között hat aranyérmet osztottak ki. Az „Ibolya” (cabernet fajta), az Vizsgálat „Unokák” (kékfrankos), a „Napkelet” (oportó), a „Kvint” (kadarka), a „Szarkahegyi bikavér” (vegyes vörös) és a „Pirinyó” (vegyes vörös) tulajdonosa, illetve termelője vehette át az elismerést. A fehérborok között 13 ezüst-, 18 bronzérmet és 20 oklevelet osztottak ki, míg a vörösborok között 13-at jutalmaztak ezüst-, 11 -et bronzéremmel és 8- at oklevéllel. Az előzőekből is látszik, a vörös fajták jobban szerepeltek a versenyen, mint a fehérek. A Tamásiban hagyományos riz- lingek „visszaestek”, helyettük a királyleányka és a sárga muskotály - ezek régebben nem voltak jellemzőek a vidékre - nyerték el a borbí- rák tetszését. Összességében azonban hasznos verseny volt. Pályázat gyógyszergyártásra Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság pályázatot hirdet 37 keresett, jelenleg főként a volt szocialista országokból beszerzett gyógyszer gyártására. Ezek között 17 tabletta, illetve drazsé, 2 emulzió, 12 folyékony gyógyszerforma, 5 aerosol, egy granulátum szerepel. A pályázat célja: a meghirdetett gyógyszerek hazai gyártásának megvalósításával az import gazdaságos kiváltása, a lakossági ellátás folyamatos biztosítása. A gyógyszerek részletes felsorolását és forgalmi adatait tartalmazó kimutatás az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság egészségügyi és gyógyszerügyi főosztályán vehető át. Ugyanide kell a pályázatokat benyújtani a felhívás megjelenését követő 30 napon belül. A beérkezett pályázatokat bírálóbizottság értékeli, s annak eredményéről a pályázókat értesíti. (MTI) Két Webber-musical magyarországi bemutatója Tárgyalások folynak a világhírű zeneszerző, Andrew Lloyd Webber legsikeresebb darabjának, „Az operaház fantomja” és legújabb művének, az 1989-ben készült „Szerelem arcai” címűnek magyarországi bemutatásáról hangzott el vasárnap a művész háromnapos budapesti látogatását lezáró sajtótájékoztatón. Magyarországi élményeiről szólva a művész kiemelte, hogy előző látogatásához képest most mindent nyíltabbnak és „könnyebben hozzáférhetnek” talált hazánkban. Mostani látogatásának célja - mint általában az utazásai többségének - az volt, hogy személyesen szerezzen benyomásokat darabjainak szinreviteléről, illetve személyes tanácsaival segítse az esetleges hibák kijavítását. Tudományos oktatófilmek iskoláknak Kis Magyar Enciklopédia címmel, a különféle tudományágakat felölelő, oktatónevelő filmsorozat készítését tervezi a Magyar Mozi-és Videofilmgyár művészeiből alakult Krónika Alkotó Közösség. Az alkotóműhely vezetője, Lakatos Iván filmrendező, elmondotta az MTI munkatársának: elképzelések szerint egy- egy film 15-20 perces lesz, így iskolákban, tanítási órákon szemléltető anyagként fel- használhatók, az iksolai tananyagba beépíthetők lesznek. Természetesen a mmozik és a televízió műsorán is szerepelnek majd. A teljes sorozat az alkotók elképzelése szerint több száz filmből áll. Filmek készülnek például: a magyarság, valamint a magyarországi kisebbségek néprajzáról; a magyarországi művészetek történetéről; a nagy magyar tudósok életéről; Magyarország földrajzáról; hazánk természeti kincseiről. A teljes sorozat elkészítése előreláthatólag 5-6 évet vesz igénybe. Megvalósítására a közeljövőben létrehozzák a Krónika Alapot, de a támogatók, szponzorok mellett állami finanszírozásra is számítanak.
