Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. április 15. Ez az igazi Mármint ez a fotó ábrázolja azt az épületet, ahol a szekszárdi Polgári Olvasókör működött. A múlt heti Szekszárdi Szemlében ugyanis sajnálatos módon nem ez a fénykép jelent meg. Miután több visszajelzés is érkezett hozzánk, ezúton korrigáljuk tévedésünket. Ünnepeljünk együtt! Május elsejére készülnek a munkavállalók A szerkesztő levele A szekszárdi városvédők egyik képviselője kereste fel nemrég jelen sorok íróját, s hívta fel figyelmét arra a gazdátlan hirdetőtáblára, amely a tanítóképző főiskola előtt található. Ki tudja miért, egy úgynevezett umlautos e betű található a táblán, egyébként semmiről nem informál - ám annál jobban kilóg a terület összképéből. Apróság - legyinthet- nénk, csakhogy Szekszárdon - akárcsak másutt is - nagyon sok ilyen aprósággal találkozhatunk. Jóval kevésbé lehetne viszont csekélységnek minősíteni a Kálvin tér és környéke helyzetét, ahol is mindmáig megoldatlan a csatornázás. A legutóbbi önkormányzati ülésen két képviselő is közölte, hogy a szennyvíz a házaktól egyenesen az utcára folyik, s elképzelhető, hogy ezek után milyen látványt nyújt ez a jobb sorsra érdemes városrész. A két képviselő egyúttal javasolta is, hogy a Szekszárdi Szemle is foglalkozzon ezzel a gonddal, ami idővel természetesen szándékunkban is áll. A baj csak az, hogy van még jó néhány „Kálvin tér” a megyeszékhelyen, s ha írunk is ezekről, még nem biztos, hogy minden azonnal megoldódik. SZERI ÁRPÁD A nem éppen esztétikus hirdetőtábla FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Az idén 101. alkalommal köszöntjük május elsejét. A közelgő nevezetes dátum alkalmából kérdeztük Péti Imrét, a Szekszárdi Munkavállalók Érdekegyeztető Tanácsának megbízottját, aki a koordinátori teendőket látja el, hogy miként készülnek erre a napra.- A Szekszárdi Munkavállalók Érdekegyeztető Tanácsa - mely az ágazati szakszervezeteket, a Szolidaritás szakszervezetet, a Független Rendőrszakszervezetet és a munkástanácsokat tömöríti olyan ünnepet kíván szervezni, amely a kikapcsolódás mellett alkalmat teremt a közös gondolkodásra - tudtuk meg Péti Imrétől. - A sportcsarnoknál és környékén megrendezendő majális központi programjáról ezek az érdekképviseleti szervezetek gondoskodnak. Ezen a munkásünnepen szívesen látunk minden olyan politikai és társadalmi erőt, melynek célja és gyakorlata a munkavállalók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek helyzetének javítása, érdekeik képviselete. Legfontosabb célkitűzésünk az, hogy ez a nap a munkavállalók ösz- szefogásának, együttes fellépésének kifejezője, a munkásszolidaritás ünnepe legyen Látogatóban „A legfontosabb: tekintettel lenni másokra ” „Számomra a szeretet szó cselekvést jelent” FOTÓ: ÓTÓS RÉKA- Amíg világos van, nézzék meg a kertemet - fogad bennünket Endrődi István képviselő úr. A családi ház a partoldal mellett épült egy szurdok szomszédságában, igazán csodaszép látvány, pláne ilyenkor tavasszal a sok-sok virágzó gyümölcsfával és kerti virágokkal. A szurdik melletti kiskertben szinte minden talpalatnyi hely megművelve, beültetve. - A feleségemé a konyhákért és a virágok, mert nekem a ház még igencsak sok munkát ad. Aztán megnézzük a még befejezés előtt álló házat is.- Ahogy szobáról szobára haladunk, ön nagyon sok mindenre mondta azt, hogy saját kezűleg készítette. Mikor kezdtek el építkezni, kik segítettek még a munkákban, hisz mint mondotta, a készpénz az építkezéshez igencsak korlátozott volt.- Pontosan 1985. pünkösdvasárnapján kezdtük el az építkezést. Az első időkben rokonok, barátok segítettek. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, mert a pénzértéken felül a segítő szándékot sokkal fontosabbnak tartom.- Ön gépészmérnökként a megyei önkormányzati hivatal közlekedési osztályának vezetője. Sokat dolgozott a házuk felépítésében és még mindig van sok tennivaló. Most már hét hónapja mint képviselő is tevékenykedik. Jut-e ideje másra?- Nemrégiben gondoltam arra, hogy ebben a korban az ember számvetést készít; mit tettem, mit értem el eddig. A legfontosabb számomra a három gyerekem, a velük való kapcsolat. Nagyobbik lányom 18, a fiam 15, és a legkisebb, Anna 8 éves. A két nagyobbal már felnőttként beszélgethetek és jólesik, ha gondjaikkal problémáikkal hozzám fordulnak.- Örültek, hogy édesapjuk képviselő lett?- Igen, olyannyira szurkoltak, hogy nagy lelkesedéssel ragasztották a választás előtt a plakátokat és hordták szét a szórólapokat.- Kert, virág, gyerekek, házépítés, munkahely, annyi szeretettel és türelemmel beszél, mesél minderről, hogy óhatatlanul felmerül a kérdés; honnan ered az energia, a kiapadhatatlan tennivágyás?- Tolna-szigeten születtem, innen hoztam magammal a természet, a kert iránti vonzalmat. Családi házban nőttem fel, messzeatöb- bi településtől, s ezért vallom azt, hogy ha akar, az ember sok mindent egyedül is megtud oldani. A legfontosabb pedig, amibe véleményem szerint időt, energiát, sze- retetet érdemes „befektetni”, az a gyerek.- Beszélgetésünk során többször elhangzott az a szó, hogy szeretet. Mit ért ön ezen?- Számomra a szeretet szó, cselekvést jelent, mégpedig azt, hogy legyünk mindig tekintettel másokra. A sok elfoglaltságom ellenére, vagy éppen ezért, már régóta a belvárosi templom énekkarában énekelek. Nem egy profi énekkar, de nagyon szeretünk együtt lenni, énekelni. Ott az emberek jobban kinyílnak, és mikor képviselőnek javasoltak, éreztem, szeretnék ha gondjaik, problémáik szószólója lennék. Szóval a legfontosabb: tekintettel lenni másokra. Az ember sokat vét, nehéz megvalósítani az evangélium szavait, de törekedni kell rá. Szörnyű lenne, ha a negyven év eszmei diktatúrája után most a pénz diktatúrája következne.- Mit szeretne megvalósítva látni Szekszárdon?- Munkámból kiindulva, jó lenne javítani a város közlekedésén. Bízom az autópálya megvalósulásában. Jó lenne, ha nem pocsékolnánk el szellemi javainkat, ha mindenki azt csinálná amihez ért, amivel igazán hasznot hozhatna magának, a városnak és az országnak.- SAS ERZSÉBET Egy hivatal... Ahol mindenki igent mond! Névváltoztatás. A születések anyakönywezésénél már érintettük a névváltoztatások egy részét, mégpedig a kiskorú gyermekekét. Hogy teljes legyen az információnk, újra visszatérünk rá, vala- miat szó lesz a válás utáni és a BM által engedélyezett névváltoztatásokról. A gyerekek utónevét 14. éves korukig szüleik kérésére meg lehet változtatni. Amennyiben új utónevet kérnek, illetve a meglévő két utónév felcserélését, vagy az egyik utónév törlését kívánják, a következő a teendő. Pár soros kérelmet, 300 forintos illetékbélyeget, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és személyi lapját, a lakhely szerint, illetve a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvi hivatalban kell benyújtani. A kérelmet mindkét szülőnek alá kell írnia. A névváltoztatás megtörténte után a szülők új kivonatot és személyi lapot kapnak a gyermekről. A válás utáni névviselést az elvált nőnek az anyakönyvi hivatalban kell bejelentenie, 300 forintos illetékbélyeget csatolva, amennyiben a továbbiakban nem a házasságban viselt nevét kívánja megtartani. Válás utáni névváltoztatás esetén ugyanolyan formákban veheti fel nevét mint a házasságkötésnél, egyet zár csak ki a jogszabály. Abban az esetben, ha a házasságban nem viselte teljes férjes nevét, úgy azt válás után sem kérheti. Például ha valakit a házasságban Nagyné Kis Katalinnak hívták, válás után nem veheti fel a Nagy Józsefné nevet. Vagy marad Nagyné Kis Katalin, vagy Nagy Katalin, vagy Kis Katalin. A válás utáni névváltoztatás nincs időhöz kötve, válás után bármikor egyszer élhet ezzel a lehetőséggel minden elvált nő. Amennyiben kimerítette ezt a névváltoztatási lehetőséget és újra vissza kívánja venni a leánykori nevét, azt már csak BM névváltoztatási engedéllyel teheti. Ugyanez vonatkozik a házasságban élőkre is, ha a feleség a házasságkötéskor felvett nevét kívánja megváltoztatni. A BM névváltoztatási engedélyeket a helyi anyakönyvvezetőhöz kell benyújtani (formanyomtatvány van hozzá) 500 forintos illetékbélyeggel és házassági anyakönyvi kivonattal. A fentiek vonatkoznak azokra a BM névváltoztatási kérelmekre is, amikor az állampolgár családi vagy utónevet kíván változtatni. A kért családi név nem lehet közismert név, tehát egy művész vagy politikus neve. A névváltoztatást kérők többnyire azért kérik nevük megváltoztatását, mert az nehezen írható, rosszul érthető, vagy rossz hangzású. A BM a névváltoztatási kérelmeket szinte kivétel nélkül engedélyezi. Az ügyfelek egyébként minden kérdésére választ és segítséget kapnak a lakhely szerint illetékes anyakönyvi hivatalban. Következő számunkban a haláleset anyakönywezésével kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatjuk kedves olvasóinkat.- sas Rejtett értékeink A postapalota Francia kapcsolat A folklór világközpontja Gannat A világon mindenütt állami támogatásban részesül a kultúra, hiszen a különböző szórakozási formák nem lehetnek mindig nyereségesek. Akad azonban nagyon sok példa arra, hogy a kulturális szféra akár gazdaságot fellendítő tényező is lehet. Jó példa erre a franciaországi Gannat, ahol évente folklór világfesztivált rendeznek. A 6500 fős településen tízezres nagyságrendű az érdeklődők száma minden júliusban. A közelmúltban Gannatban járt egy önkormányzati vezetőkből és népművelőkből álló szekszárdi küldöttség, tapasztalatok gyűjtése és kapcsolatfelvétel miatt. Bonfig Ágnessel a Babits Mihály Művelődési Központ igazgatóhelyettesével, a résztvevők egyikével beszélgettünk az ott tapasztaltakról.- Utazásunknak alapvetően két célja volt. Egyrészt az, hogy megnézzük: miként működnek Franciaországban az önkormányzatok, valamint, hogy mi történik a kulturális életben. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen intézményei vannak a kultúrának, illetve az önkormányzat és az állam milyen módon támogatja ezeket az intézményeket. Gannat község Franciaország közepén, Vergne tartományban található. Az ottani folklór- és kultúraegyesület meghívásának tettünk eleget. Tartalmas és nagyon sokrétű programokon vettünk részt. Számomra a legizgalmasabb kérdés az volt, hogy a gannati folklór világ- fesztivál és a mi Duna menti folklórfesztiválunk között milyen kapcsolatok alakulhatnak ki. A kérdések megvizsgálásán túl különféle csereprogramokat is szerveztünk. Ezek kezdeteként a palánki mező- gazdasági iskola fogad áprilisban francia diákokat, majd júniusban a palánkiak viszonozzák a látogatást. Meghívást kaptunk a jövő évi, Vishyben megrendezendő híres vásárra, valamint egy borünnepre is. Turistautak szervezéséről is beszélgettünk. Az idei világfesztiválra a bogyiszlói cigányzenekar utazik 45 kisdiák kíséretében. Számunkra is meggondolandó, hogy miként lehet a falu és környékének lakóit gazdaságilag érdekeltté tenni a folklór világfesztivál megrendezésében, ahogy az Gannatban természetes. Ugyanis a környékre fejlesztőleg hat ez a tízezres látogatottság. Egy fesztivál akkor lehet nyereséges, ha minél szélesebb bázist, látogatottságot tud teremteni. Nekünk itt a Sárközben minden adottságunk megvan ahhoz, hogy sikeres fesztivált rendezzünk, hiszen európai kuriózum az itteni folklór és természeti környezet, valamint a gasztronómiánk és persze a borkultúránk. SÁRVÁRI JÁNOS Ma már talán furcsának hathat ez a megnevezés, ám annak idején, amikor építették, így hívták a nekünk immár régi posta székházát. A legrégibb e célra szolgáló ház azonban a Német (később Be- zerédj) utcában volt, amely a múlt század második feléig a megye- székhely főutcájaként szerepelt a köztudatban. Valaha a levél-, újság- és pénz- forgalmi állomás szerepét betöltő postastáció bérlete bizalmi állásnak számított, elnyerésének feltételéhez elengedhetetlen volt a feltétlen hűség az uralkodóhoz. Nem titok az sem, hogy ez az intézmény az akkori titkosszolgálat számára is dolgozott, s olykor nemcsak a levelek feladóit és címzettjeit ismerte meg, hanem azok tartalmát is. Az első - általam ismert - posta stációbérlő Augusz Antal volt, a későbbi báró édesatyja, akinek alkalmazottai szorgalmasan gyűjtögették a kézbesítéskor fizetendő két krajcárokat. Később, egészen 1884-ig postamester állott a hivatal élén, Szekszárdon Zarubay Ferenc, akit száz esztendeje helyeztek nyugdíjba - egészségi állapotára hivatkozva. Az élet tréfája, hogy az öreg úr két utódját is túlélve 1924-ben hunytéi. Még őt is túlélte az, aki annak idejen egyetlen alkalmazottja volt: Szajky István kézbesítő. Természetesen külön könyvet lehetne megtölteni az egykori valós panaszokkal és vélt sérelmekkel, amelyek között a lassúságtól az elégtelen fűtésig minden előfordul. Ehelyett érdemes elmondanunk, hogy az egyetlen postás naponta széthordta az egész városba a levelet, lovas fogattal Sióagárdról beszállította a küldeményeket, a gemenci hajóállomásra hajtott ki a fővárosi újságokért hetente kétszer, s mindezt meglehetősen szerény bérért tette. Borravalót többnyire csupán újévi jókívánságért kapott. Mindennek a Bezerédj utcai bérelt épület volt tanúja, amely a századforduló fejlődését követően egyre eldugottabbá, kényelmetlenebbé vált. Hosszas huzavona után először 1909 decemberében írtak ki pályázatot a postapalota tervezésére, amelynek tartalmaznia kellett az épületben lévő felvevőhelyiség, a távírda és szolgálati lakások elhelyezését is. (Érdekességként megemlíthetjük, hogy a bírálók között volt köztársasági elnökünk nagyatyja, Göncz Árpád postafőtanácsos.) A pályázat eredménytelen volt, ezért egy év múlva újra meghirdették, majd a telken lévő épületek lebontásával nagyott pihentek. A bedeszkázott központi hely azután hosszú hónapokig volt a helyi élcek és kabarétréfák célpontja, amelyek közül az egyiket Bodnár Jenő, a Nemzeti Színház helyi születésű későbbi művésze adta elő nagy sikerrel a szekszárdi kaszinóban 1910 szilveszterén. Végül több határidő-módosítással 1912. május 25.-én költözködtek át „az új, impozáns postapalotába”, és másnap, éppen vasárnap „már megkezdődött a hivatalos működés”. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű csőposta kötötte össze belül az egyes felvevőhelyeket, kívül pedig a magyar állami címer ékesítette az épületet. Még az év augusztusában villamos órát helyeztek el a külső homlokzaton, s ez nagy örömére szolgált a helyi közönségnek, hiszen sötétedés után is világított és jelezte a múló időt. Két emberöltőn át szolgálta ez az épület a helybelieket, s napjainkban, amikor belső átalakítása zajlik, még mindig elcsodálkozhatunk a míves és példamutató ácsmunkán, a szecesszió emberközeli homlokzatképén. S bár nem erre született, ráillik az épületre is a Csak posta voltál című vers gondolata: „Régibb otthonodról - s a vad hegyekről, melyek alul egykor / közéjük jöttél, s amelyek felé / emléked visszanéz közülük; ez vagy/te, ez az emlék!” DR. TÖTTÖS GÁBOR E heti kérdésünk: Ki az a szekszárdi költő, aki a Csak posta voltál című verset írta? A közelmúltban átépített postapalota fotó: ótós reka
