Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

4 NÉPÚJSÁG TOLNA VAROSRÓL ES A 1991. április 13. Kiválnak a Tolnai SE-ből a labdarúgók!?) KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Afrikából - Tolnára Az ügyvezető elnök is benne van, de... Akik figyelemmel kísérik a Tolnai Körkép sporthíreit, azoknak bizo­nyára feltűnt az a nemrégiben kö­zölt apró információ, mely szerint a Tolnai SE labdarúgó-szakosztálya az önállósodás útjára akar lépni. Nos, a velem szemben ülő fiatal­ember, dr. Varga József e szándék megvalósításának megbízott veze­tője nyilatkozott ez ügyben.- Nem új a gondolat, hisz már évekkel ezelőtt annyira „lepusztult” a csapat, hogy egy ideig a járási bajnokságból sem tudott felver­gődni. Köszönhetően nagyrészt a nevetségesen csekély költségve­tésnek... Ma sem sokkal jobb a helyzet, a szakosztály támogatása az egyesület részéről a létmini­mumszintet súrolja, ellentétben az­zal a ténnyel, miszerint több helyi vállalat és magánszemély is szíve­sen segítené a város labdarúgását. Viszont ők a Tolnai SE-nek nem kí­vánnak pénzt adni, mert úgy gon­dolják az elmegy az asztaliteniszre. Jellemző egyébként, hogy a labda­rúgó-szakosztályt senki sem kép­viseli a klub elnökségében.- Csak halkan jegyzem meg, az eredményesség tekintetében Tol­nán nem a foci felé billen a mérleg...- Viszont az érdeklődés tekinte­tében igen, és azt hiszem ez sem utolsó dolog.- Úgy tu dóm egy előzetes tárgya­láson már túl vagytok.- Igen, de pálya- és létesítmény­kérdésben - mint kiderült - érdek- ellentét merült fel az egyesület ve­zetője, Herczig Zoltán és köztünk. Ö olyan tulajdonjogot szeretett vol­na fenntartani a Tolnai SE-nek, ami kizárja, a mi beleszólási lehetősé­geinket a hasznosításban, és a be­vételekből is csak jóval kisebb mértékben részesedhetnénk.- De tudomásom szerint a városé a létesítmény...- Egy jövőben bekövetkező ese­ményre akart szerződést kötni ve­lünk - konkrétan az új földtörvény­re spekulált, ami esetleg az egye­sületre ruházná át a tulajdonjogot, mint végleges használónak amit mi nem tartunk túl tisztességesnek. Azt mondta, ha ezt nem írjuk alá, akkor nem léptetnek ki bennünket - enélkül nem lehet jogutódlásról beszélni - a szerk.) -, inkább fel­vesz az utcáról gyerekeket és ők játszanak. Mi alakíthatunk önálló klubot, de újra be kell jegyeztetni magunkat és a járásiban indul­nánk, valamint még mi fizetnénk nekik bérleti díjat a pályáért.- Gondolom ez számotokra nem igazán „szerencsés" megoldás.- Ezután fordultunk a polgár- mesterhez. Mivel először mi is azt hittük egyesületi tulajdonról van szó, beadtunk egy kérelmet: adják át az új klub tulajdonába a létesít­ményt. A polgármesterrel meg­egyeztünk, hogy ez nem lehetsé­ges, de az ingyenes és tartós hasz­nálat viszont igen, hisz ez a városé és az is marad.- Hogyan tovább?- Ezt az idényt még befejezzük, mint Tolnai SE, de a bajnokság be­fejeztével kiválunk, ha csak a köz­gyűlés nem mond erre nemet...- Tegyük fel, hogy nem mond.- Akkor egy városi futballegye- sület alakulna, melyben a szurko­lók is teljes jogú tagok lehetnek. A pálya egyéb hasznosításából szár­mazó bevétel 25-30 százalékát a vá­rosi diáksportra fordítanánk. Foci- alapítványt hoznánk létre, ahova vár­nánk a szponzorok jelentkezését Válaszol az egyesületi elnök A hallgattassák meg a másik fél is: megkerestük Herczig Zoltánt, aki elmondta, hogy az egyesület le­I Ü | hetőségei szerint igyekezett támo­gatni a labdarúgókat. Példaként említette a tavalyi 500 ezer forint fe­letti versenyeztetési költségeket, valamint a tavalyelőtti 350 ezer fo­rint értékű létesítmény-felújítást. Az önkormányzat részéről a sport- egyesületnek jóváhagyott 510 ezer forintos évi költségvetésből nem kívánnak átutalni az új klubnak, vi­szont a Mácsik átigazolásából visszamaradt 60 ezret kifizetik. Ma­gánvéleménye szerint az utolsó szögig átadnak mindent a labdarú­góknak. A magánvéleményt még egyszer kihangsúlyozzuk, hiszen amint azt Herczig Zoltántól hallhat­tuk a Mácsik-ügyet kivéve a többi elnökségi és közgyűlési hatáskör­be tartozik. Miután a polgármester­rel konzultáltak és megtudta a 25-30 százalékos részesedés­arányt a diáksportra, lemondott a tulajdonjogi követelésekről... A lab­darúgók képviseletéről szólva megjegyezte: véleménye szerint Tóth János és Lesták István pont a labdarúgókat voltak hivatottak képviselni az elnökségben. Tegnap este - lapzárta után - is­mét tárgyaltak az érdekeltek, re­ményeink szerint nem hiába... KRASZNAI ZOLTÁN A tavasszal együtt ö is megérkezett... Megfékezett indulatok Faddon A horgászvíz hullámverései is csitulnak... Afaddi holtággal kapcsolatban a leggyakrabban üdülésről és eve­zésről esik szó. Pedig itt a horgá­szat majd négyszáz pecásnak fon­tos kikapcsolódási, sportolási le­hetőség. A helyi egyesület az el­múlt hétvégére (a helyi művelődési házhoz) másodszor toborozta tag­jait, hiszen több mint két hete a tag­ság felének a fele sem jelent meg, így a tisztújítás meghiúsult. Kese­rűen jegyezte meg szombaton az elnöklő Végh Zoltán, hogy egyre nehezebb az embereket mozgósí­tani egy olyan időszakban, mely­ben mindenkinek a jövőre megren­dezendő horgász-világbajnokság lázában kellene égnie. Az elmúlt év összesítő mutatói is­mertetésekor a telepítések fontos­ságát - ez az összbevétel több mint hetven százaléka - nyomatékkai hangsúlyozta, hiszen korábban a legtöbb vita e körül alakult ki. Hiá­nyolta a propagandát a „kapitális halak” kifogásáról, ami nemcsak a holtág rangját, de közvetve bevéte­leit is növeli. Hiszen a horgászokat a nagy harcsák híre messze föld­ről, külföldről is idevonzza. A lekö­szönő vezetőség nevében ajánlá­sokat fogalmazott a folytatásra: az idősek és gyerekek kedvezménye­zéséről, a társadalmi aktivitás nö­veléséről - elsősorban a környe­zetvédelem területén - az öreg ut­cai horgásztanya felújításának folytatásáról. Kiemelte Petries Já­nos áldozatkész munkáját és átad­ta az elismerést kifejező jutalmat. Ezek után Szalontai József a gazdasági mutatókat és a vagyon­leltárt részletesebben ismertette, majd bejelentette: szeptemberi végelszámolással abbahagyja a ti­zenkilenc éve végzett pénzkezelési munkát. Az emberek érdektelen­ségének egyik okát a pénztelen­ségben látja. Még négyen jelezték, hogy funk­ciójukban nem kívánnak tovább munkálkodni. A tagság egy része lemondásuk indokáról faggatózott. ' Hárman korukra és egészségi álla­potukra hivatkoztak. Réti Miklós in­dokát - miszerint soha nem értesí­tették az általa ellenőrzendő halte­lepítések időpontjáról - a többség egyetértő morajlással fogadta. A szünetben Pékár Kornél kis cso­port gyűrűjében győzködte Sóos László képviselőtarról, hogy az ön- kormányzat gondosabb gazdája lehetne a víznek - hiszen a ré­gi szép időkben telepítésre a falu 40 000 pengőt is kiadott. Azt sem tudták akkor az embe­rek mi az etetés. Ma a kevés hal miatt vödörszám öntik be a kukori­cát, növelve ezzel a szervesanyag- terhelést. A nyugdíjas, de ma is ak­tív vegyészmérnök természetesen szóba hozta a vízszint és vízminő­ség összefüggését is. Az alacso­nyabb víz nem partromboló és en­gedi kifutni a felszín szennyeződé­seit. A beszélgetést ekkor megszakí­tották, hiszen a hozzászólások kö­vetkeztek. Figyelembe vették egy komlói horgász kérését: aki igazo­latlanul van távol ne pályázhasson tisztségre. Többen csatlakoztak a régi ve­zetőség ajánlásaihoz. Kikből de­rültséget, kikből türelmetlen lehur­rogást váltott ki egy horgásztárs in­dulata, aki az IB vagyonának fe­losztását követelte, és szóba hozott egy hat évvel ezelőtti - állítólagos pártbizottsági - haltolvajlást is. Rá- bóczki István igen ügyesen terelte vissza a gyűlést nyugodtabb me­derbe. A megyei IB megjelent titká­ra a vagyonmérleget ismét felo­lvasta. A faddi polgármester annak ellenére, hogy nem horgász, türel­mesen várta ki a csaknem négy­órás értekezés végét, mivel önkor­mányzati hatáskörbe tartozó kér­déseket jeleztek. A tulajdonviszonyok felvetését korainak és előkészítetlennek ítél­te kellő jogszabályi háttér hiánya miatt. WC-k telepítését nem java­solta, hiszen ezzel csak a vadkem­pingezést legalizálnák, bár ha erre igény mutatkozik kijelölt helyen a sátorozás a település bevételeit is növeli. Furcsállotta, hogy nem ka­pott kérdést a vízminőség javításá­ról, azonban fontossága miatt erre is kitért. A vízutánpótlás a folyó Du­nából a tolnai holtágon keresztül a legbiztonságosabb, de a végső döntés országgyűlési szintű. Ezért majdani költségei sem a helyi for­rásokat apasztják. A jócskán ebédidőbe nyúló gyű­lés várhatóan senkiben nem ha­gyott nyitott kérdéseket, hiszen a felpaprikázott hangulatban érke­zők is megnyugodva távoztak. ÓDRY KÁROLY Környékbeli események Tengelici tájrendezés A halastavak környékének szé­pítésére, rendbetételére, faültetés­re, terület-karbantartásra hívják a szervezők a falu polgárait. Az egész napos rendezvény ma, 8 órakor kezdődik. Bál A tolnai művelődési központban ma este 8-kor kezdődik az Animátó együttes bálja. „Aranyos” borászok Hétfőn, 15-én délután, a múlt ha­vi tolnai borverseny résztvevői megtudhatják a részleteket. A bírá­lók ugyanis a művelődési házban, fehér asztal mellett kifejtik, hogy melyik „indulónál” milyen fogyaté­kosságot találtak: mit kell tenniük, javítaniuk a gazdáknak, hogy jövő­re a „majdnem aranyérmesek” is aranyérmesek lehessenek. Táncdalest Tolnán, a kultúrházban 19-én, este 8-kor az ismert táncdaléne- kes házaspár - Korda György és Balázs Klári - vendégszerepei. Je­gyek még kaphatók. Sport A tolnai labdarúgók ismét otthon játszanak, ezúttal a Hőgyész gár­dáját fogadják 16 órai kezdettel. * Az elmúlt héten Budapesten ren­dezték meg az asztalitenisz MOASZ-kupát, mely az újonc kor­osztály seregszemléje volt. A tol­nai csapat a harmadik, míg egyé­niben Fekete Adrien a második he­lyen végzett. Jó teljesítményt nyúj­tott még Strobl Dániel, Simon Zsolt, Pásztor Szilvia és Pintér Gabriella. Ennek a korcsoportnak ez volt az első komoly megmérettetése. A hét végén az NB l-ben a Tolna II. együttese Orosházára, az NB lll-as férfiak pedig Kaposvárra utaz­nak. „Vitézkötések” a villanyvezetékeken Szovjet és régi magyar épületek Tolnán Több tárcaközi ülés után a jelenlegi álláspont az, hogy az önkormányzatok lehetőséget kapnak a volt szovjet lakta­nyák területein található épületek átvételére. Persze csak azokra, amelyekre igényt tartanak. Ha valamit „nem kér­nek”, annak két oka lehet: vagy értéktelenek számukra az építmények, vagy irreálisnak vélik a követelt ellenértéket Magának a földterületnek a tulajdonlása csak a földtörvény megszületése után tisztázódik, rendeződik. Az épületeketTolnán is (a Bem laktanyában) hasznosít­hatóságuk szerint osztályozzák. Ilyen kategóriák vannak: lakás, közösségi és gazdasági hasznosítású épületek. Mindegyik csoportban megkülönböztetnek magyarok által készített, szovjetek által legálisan épített, illetve illegális, „fe­kete" beruházásokat Az eredeti, magyar lakások visszaigénylésére a követke­ző szabály született: az önkormányzat ezen épületeket in­gyen kapja meg, de a kivonulóktól nem kérhet kártérítést Akkor sem, ha a karbantartás elmulasztásával okozott kár tetemesebb, minta fennmaradó érték. Keszthelyi Márton polgármester szerint az 1950-ben épült 12 magyar lakás ijesztő állapotban van. Nem sokkal jobb a 40 lakásos szovjet ház sem, de legalább újabb. Gond azonban ez utóbbinál, hogy kazánháza használhatatlan, épületgépészeti megoldásai nem feleinek meg a magyar szabványnak - tele van „vitézkötésekkel” -, és az érte kért ár túl magas, a piaci értéket jóval meghaladja. A közösségi célú épületek közül a volt kórházat, a pa­rancsnoki és a készültségi épületet kívánja visszaigényelni a tolnai önkormányzat Gazdasági célra pedig mindenek­előtt a lőteret, lőszerraktárt akarják hasznosítani. A különféle, zömmel bejelentés nélkül létesített szovjet harci, harcászati építmények, járműtárolók, műhelyek, la­boratóriumok, raktárak stb... nem kellenek a városnak. Ebből következik, hogy nyilván felgyorsul most az utolsó időkben a szovjetek helybeli üzletelése. Sok mindent megpróbálnak majd elsózni az át nem vett dolgokból. Hi­szen az üzemanyag kiszállításának utolsó határideje, csa­kúgy, mint a magyarországi csapatkivonásoké - vészesen közeleg.-Wy­FIG VELEM! A Tolna Megyei Temetkezési Vállalat ezúton értesíti TOLNA VÁROS ÉS KÖRNYÉKE LAKOSSÁGÁT, hogy temetkezési kellékek árusítását (koporsó, szemfedél stb.) és a temetéssel kapcsolatos ügyintézést (halottszállítás, hamvasztás, exhumálás) 1991. április 1 5-től APONYI LÁSZLÓNÉ virágkereskedő és koszorúkészítő kisiparos végzi a vállalat megbízásából, Tolna, Hajós u. 3/A, tolnai temető főbejáratával szemben. Ugyanitt sírcsokrok és koszorúk is megrendelhetők. (89) Pékár Lajos: „Nem kívánunk az intézőbizottság alkalmazottai lenni.”

Next

/
Thumbnails
Contents