Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-13 / 86. szám
1991. április 13. NÉPÚJSÁG 5 Egy körjegyző két széke Egyik szék Várdombon van, a másik Pörbölyön. Az előbbi településen 1135 ember él, az utóbbin 635. A körjegyző, aki mindkét községért felelős munkájával - Nagy Ferenc. Ő korábban is adminisztratív vezetője volt e két falunak, amikor Báta- szék nagyközség tanácsának vb-titkáraként dolgozott. Vele beszélgetünk és közben kiderül, mit jelent egy nagy létszámú tanácsi apparátus irányítása után napi részfeladatok megoldásában közreműködni, de az is szóba kerül, hogy melyek a megoldásra váró feladatok, gondok, problémák. Decembertől márciusig Az alig negyedév munkájáról teljes képet adni az tud, aki minden nap minden órájában jelen van az említett két falu életében. Míg Nagy Ferenc emlékezik a körjegyzői pályázatának és elfogadásának körülményeire, a pörbölyi hivatalában többen keresik.- Kérvényt kellene kitölteni, ha a jegyző úr segítene, nem most azonnal, ráér holnap is...- Azért jöttem vissza - kezdi egy idős asszony - mert nem kell nekem az a kétezer forint. Ne mondja senki, hogy én magukra szorulok, meg aztán úgy megbántott engem a főjegyző úr, hogy én azt nem tudom megbocsátani... A körjegyző nem magyarázkodik, látja, hogy az asszony nem úgy viselkedik, mint ahogy alig fél órával korábban megegyeztek. Mérlegel és visszafogja indulatait éppen úgy, mint a jelen levő polgármester, Galyer János. Ilyen ügyből hetente több is akad. Tudták ezt a képviselők, és azok, akik elfogadták az önkormányzatok hivatalait? Bízzunk benne, hogy igen, mert idegfeszítő munka.- Azért a fizetésért kibírja - így az utca embere, amikor a jegyzőről kérdem.- Én nem kértem a béremet - mondja Nagy Ferenc - valóban soknak éreztem első hallásra. A közszolgálati törvénytervezetet ismerve, a szakmai végzettségemet és múltamat figyelembe véve állapították meg a fizetésemet, ami 37 ezer forint. A 15 százalék vezetői pótlékot nem fogadtam el. A körjegyző 1990. december 1 -jétől foglalta el helyét a két széken. Rács László a várdombi és Galyer János a pörbölyi polgármester januártól. A körjegyző az igazgatási feladatokat végzi az anyakönyvezéstől kezdve, a gyámügyön át, a szabály- sértés, szociálpolitika, hagyatéki eljárásig mindent. A januári induláskor először széket kellett szerezni Pörbölyön. Ez szó szerint értendő, és aki a jelenlegi körülményeket látja, hiszi is. Egy öreg íróasztalnál csak az írógép lehet öregebb, ami a körjegyző munkaeszköze. Az irodákat az apparátus dolgozói rendezték be. A pörbölyi embereknek az tetszik és helyeslik, hogy nem kell utazgatniuk sem Várdombra, sem Bátaszékre, ha olyan gondjuk van, ami a tanácsra - nehezen igazodik a szó - önkormányzatra tartozik, mert helyben elintézhető. A körjegyző munkaidejéből egy napot Pörbölyön tölt, négyet Várdombon, de ez a közeljövőben úgy módosul, hogy Pörbölyön két nap és Várdombon három. Közös az átmenő forgalom A történelem is igazolja számtalan példával, hogy nem pusztulhat el egy település - legyen bár legkisebb lélekszámú - ha egy nagy forgalmú közlekedési út átmegy rajta. Várdomb és Pörböly ilyen. Az természetesen kérdés marad, hogy az itt élők mennyire tudják kihasználni ezt az adottságot, miként élnek a lehetőségekkel. Válaszul legyen most annyi elegendő, hogy megszűnt az elvándorlás e falvakból és a legutóbbi években az újonnan letelepülők száma is biztatóan nőtt, majd megállt. Elsősorban a kereskedelemben hozhatna változást, vagy a vendéglátásban egy-egy olyan kezdeményezés, ami a gyorsuló átmenő közlekedést lassítja, sőt megállítja a két kis faluban. Erre példa egy- egy palackozott italok boltja, gyümölcs-zöldség pavilon. Az ötlet számtalan, vállalkozáshoz a bátorság mellett egyébre is szükség van, de az építkezéseket látva akár megnyugtatónak is nevezhető a helyzet. A pörbölyi faluház Új fogalommal ismerkedik a pörbölyi ember: faluház. A valamikori művelődési ház monumentálisra tervezett épületéből most több funkciót ellátó faluházat alakítanak ki. Itt megfér majd az egészségügyi rendelő, a postahivatal, mert Alsónyékre kell átjárni postai ügyek miatt, de itt lesz majd a polgármesteri hivatal is. Helyet adnak két osztályteremnek, hogy 1992. szeptember elsejétől az alsó tagozat ismét a faluban legyen. Könyvtár, klub- helyiség és egy úgynevezett színházterem is megfér egy fedél alatt, ahol hetente egyszer a mozi is kínál szórakozást. Szilárd burkolatú utak és járdák építésére azért is szükség van, mert ezek léte vonzóbbá teheti a községet, mondjuk a Baján élők számára, akik szívesen vásárolnának építési szándékkal családi házas telket. Mert már példa erre is van. Nem lesz helyi adó egyik faluban sem, viszont létrehoztak itt is, ott is egy-egy alapítványt, ami a kommunális feladatokat éppen úgy segíti az elképzelések szerint, mint az oktatást vagy közművelődést. Várdomb kedvesebb? Mielőtt sértődést ingerelne az iménti kérdés, adjunk választ, hogy azért áll közelebb a körjegyző szívéhez Várdomb, mert 1963 márciusában gazdálkodási előadóként kezdte a közigazgatási pályafutását és 1967-ben, novemberben lett várdombi vb-titkár. Ő maga úgy emlékszik az ott eltöltött két évre, mint ifjúkorának legszebbjeire. Várdombon a legutóbbi időszakban tíznél több lakhatási engedélyt adtak ki. Az alapellátás jónak mondható. Amire különösen hangsúlyt fektettek és büszkék is a várdombiak, az az iskola. Ivóvíz, gázvezeték-építés, járdásitás. Megvalósult és tervezett dolgokat gyűjtő három fogalom. Akad, aki nyomban sorolja tovább, hogy:- Tudja mit jelent egy-egy eső után ezen a keleti házsoron lakni? A régi parasztok megoldották ezt okosan. A barázdáikkal, szurdokokkal elvezették a vizet úgy, hogy a faluhoz sem ért. Most megbontották a hegyoldalt, aztán alig tudunk megállni. Ha jön egy kiadós zápor, az úton hömpölyög a víz. Csatornázás aligha lesz, miből?- Ezeket a vizeket szeretnénk megfogni - válaszol Nagy Ferenc. Még bátaszéki éveim alatt készült a várdombi rendezési terv, amely szerint a hegyről lefolyó vizet betereljük majd az út alá, és onnan vezetjük el a kertek mellé. Lépcsőzetes ütemben tudjuk ezt majd megoldani. ...és legyen hagyomány! Bár német ajkú település Várdomb, de népi kultúrájának emlékeit nem őrizték az itt lakók. Az idei évben érezték úgy első alkalommal, hogy nekik is meg szabad mutatni, amit valahol legbelül mégis óvnak, kimondatlanul. Volt tehát svábbál, ahol nyolc-tíz táncospár mutatkozott be, így megteremtődött az alapja egy hagyományőrző népi együttesnek. Harminc pár jelentkezett, akik szívesen lépnének táncaikkal akár közönség elé is. Ma már úgy áll e hagyományteremtő szándék, hogy fel akarják használni a meglevő családi kapcsolatokat, amelyek németországi rokonokhoz kötik őket. Pörbölyön az éneklő asszonyok már hallattak magukról éppen a végéhez közeledő népdaléneklési verseny kapcsán is, amit Cinege madár elnevezéssel ismerhettek meg lapunk olvasói. Az éneklő asszonykórus olyan magja a falu kulturális életének, amely sok-sok rügyet tud fakasztani, míg gyümölcsöt terem. Ami Pörbölyön is, Várdombon is jó példával szolgál, hogy az idősebbek mellett a fiatalok is helyet kérnek, kapnak. Betegek és focisták Várdomb önálló körzeti orvossal rendelkezik, dr. Szabó Péter az alsónánai betegeket is ellátja gyógyító tanácsokkal, szerekkel. Pörbölyre az alsónyéki körzeti orvos, dr. Pató József jár ki a hét három napján rendelni. Ez a három nap januártól van és ha az önkormányzat eredményt akar elkönyvelni, amit elért, akkor ez annak tekinthető. Sőt kézi gyógyszertárral is rendelkezik az orvos, tehát a legalapvetőbbekért nem kell Bátaszékre utazni. A szociális gondoskodás egyik településen sem intézményesített. Megteremtették a lehetőségét, hogy aki akar, az étkezhessen kedvezményesen. Aki Nagy Ferencet ismeri, tudja, hogy ma is szívesen rúgja a labdát a bátaszéki „öreg fiúk csapatában”. Ami igaz, igaz: már megkérdezték, hogy a várdombi labdarúgócsapat neve mikor szerepel a körzeti bajnokság listáján. Erre most azért sem tud válaszolni, mert a várdombi labdarúgók Alsónáná- ra járnak játszani, a pörbölyi gyerekek, fiatalok viszont Bátaszéken találták meg a fogadó pályát. Iskolába ugyanis ide járnak és a tehetség kutatásakor könnyen rájuk akad a látó szem. Marad tehát első lépésként a tömegsporthoz vezető út Várdombon és Pörbölyön. Kispályás focihoz, asztaliteniszhez az adottságokat kell kihasználni. Ehhez azért kell legalább egy olyan szív is, ami mozgatja a többi mozgásra vágyót. Ami az arcélhez tartozik Egyes településeken megbecsülik a szakembert, bár a múlt rendszert is szolgálta. Nagy Ferenc Várdombon kezdte pályafutását és most ugyanitt lett jegyző. Amit a szakmáról tudni kell, azt megtanulta a megfelelő felsőfokú intézményekben. Amit a kor politikai szelleme követelt, azt az utat is megjárta. Meg kell ezt tagadni? Bánja ami volt, harc, hétköznapi küzdelem, öröm és bánat? Nem bán semmit sem, mert produktumok szólnak helyette szerte a nagyközségben hirdetve egy testület jól, vagy rosszul végzett munkáját. A hibákat is elismeri és örül, hogy van módja - ezekből okulva - most a két kis településen a mai kornak megfelelőn helyesen cselekedni. Ezt várja tőle a két település két széke, amelyeket körjegyzőként elfoglalt. DECSI KISS JÁNOS
