Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
8 NÉPÚJSÁG 1991. március 9. Lenin realista volt? „A hatalom kisebbségi érzése” Interjú Nagy Attila színművésszel Falusi turizmus és az oktatás Harminc lánnyal szeptemberben Interjú dr. Rózsa Katalinnal Az 1956-ot követő felelősségre vonások idején az akasztófa árnyéka vetődött Nagy Attila színészre. Az egykori forradalmár, aki ép- penhogy elkerülte a kivégzést, ma országgyűlési képviselő, s mellesleg a Magyar Szocialista Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke. Legutóbb Szekszár- don, a nemzetközi nőnap alkalmával találkoztunk a neves színművésszel, akit mindenekelőtt az MSZP jelenlegi helyzetének az értékelésére kértünk.- A társadalmi feszültség a szocialisták körül ma már érezhetően enyhült - vélekedett Nagy Attila. - Az emberek nem tartják szégyennek, ha valaki az MSZP tagja. Viszont mindenütt, ahol a hatalom gyakorlása valamilyen módon kudarcot vall - legyen az a parlament vagy az önkormányzat - ott rohamszerűen mindig elkezdődik a kom- munistázás, mert a hiányosságokat, hibákat az ilyenfajta indulatkeltéssel el lehet takarni. A közfigyelmet el lehet téríteni azzal, hogy megint itt vannak a „piszkos bolsevisták”, akik ismét aljaskodnak és fondorlatoskodnak.- Viszont érezhetően egyre kevesebb vevő van ezekre a szólamokra, meg az elmúlt negyven évre való hivatkozásra.- Mégis, a parlamentben átlagosan másfél havonta kezdődnek azok a kampányok, melyekkel bizonyos politikai erők azt kívánják bizonygatni, hogy a háromszáznyolcvan képviselő közül a harminchárom szocialista az egyedüli vétkes. Mindenki okos, csak az a harminc- három gazember akadályozza a jövő építését. Szerencsére mostanság már ezek a kampányok gyakorta fordulnak kitervelőik ellen, a szocialisták lerágása a pályáról reménytelen vállalkozás. Lenin például haláláig sajtóvitát folytatott politikai ellenfeleivel, anélkül, hogy hatalmi szóval elhallgattatta volna őket. Aki valakit le akar söpörni, valakinek erővel be akarja fogni a száját, az általában önbizalom- hiányról tesz tanúbizonyságot.- Azért az mégis különös, hogy Nagy Attila éppen Leninnel példálózik. Nem tart attól, hogy ezt a fejére olvassák?- Nézze, Lenin a maga óriási tehetségével történelmi katasztrófa volt, mert hitt abban, hogy a kommunizmus a feltételek hiányában, akarati tényezőkkel is megvalósítható. Ugyanakkor végtelenül realista is volt, mert amikor az szükségesnek bizonyult, habozás nélkül bevezette a hadikommunizmus helyett az új gazdaságpolitikát. Egyszerűen felülvizsgálta saját diktatórikus gazdasági elképzeléseit, ez pedig önbizalom kérdése.- A jelenlegi hatalom tehát ön szerint önbizalomhiányban szenved?- Ezernyi olyan dolog van, amit én a hatalom kisebbségi érzésével magyarázok. Ide tartozik az, amikor az ember minden kritikától fél, a bírálat után önvizsgálat helyett kiabál. Ezért bűnös a sajtó, amikor nyilvánosságra hozza a kellemetlenségeket. Sok a botlás, a sajtó ezt megírja, ezért a sajtó ellenséges.- Ezt egyesek - finoman fogalmazva - rossz reflexeknek nevezik...- Csakhogy ezek a rákosista és kádárista időben felszedett rossz reflexek működtetik néha a hatalmat. Antall József egyszer világosan megmondta, hogy nem hajlandó elhatárolódni Csurkától vagy Jeszenszkytől, mert akkor azt a szalámipolitikát alkalmazná, amivel Rákosi dúlta szét az országot. Ez számomra riasztó megközelítés. Egy magát felelősnek tartó miniszterelnök csak úrrá lesz a helyzeten, ha elhatárolja magát egy szélsőségtől vagy tévedéstől.- Ön nemrég kijelentette, hogy tart az egyszerű MSZP-s tagok eltávolítása a munkahelyekről. Ez a megállapítása kisebbfajta vihart váltott ki a Bács-Kiskun megyei napilapban, egy felháborodott olvasó nyílt levélben tiltakozott...- Nem értettem és most sem értem a felháborodást. Az olvasó bizonyára nem tud a tavaszi nagytakarítás meg az őszi nagytakarítás igényéről, mely egyébként meghirdetett kormányprogram. Amikor kijelentettem, hogy baloldali meggyőződésű embereket bocsátanak el, akkor nem a politikai szélhámosokra utaltam, hanem az Ártatlan Jánosokra, akik úgy lettek párttagok, hogy a hatalom megszólította őket. Ezek most kompromittálódott személyek? Ilyen alapon az egész nemzet kompromittálódott, köztük azok is, akik most töltenek be vezető tisztségeket. Hiszen aki dolgozott, az a letűnt rendszert erősítette, akár egyetértett vele, akár nem. SZERI ÁRPÁD FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Országosan is egyre több szó esik, nagyobb figyelem fordul a falusi turizmus felé. Ez tapasztalható az oktatás egy-egy speciális területén is. Dr. Rózsa Katalinnal a Palánki Mező- gazdasági Szakközépiskola igazgatójával is erről beszélgettünk.- Az önök intézménye miként segítheti például a falusi turizmust?- Iskolarendszerű oktatásban ez év őszén indítjuk a gazdaasszonyképzést. Ez kifejezetten a falusi turizmus segítségére lehet. Van egy tanfolyamunk, háztartásvezetö, ami igazolja az érdeklődést. Ebből mi tájékozódtunk, hogy milyen lehetőségek vannak az elhelyezkedésre. Tapasztalatuk, hogy a környékben élő és falusi turizmusra vállalkozók, már nagyon várják a nálunk képzett fiatalokat. Ők ugyanis nyelvet beszélő, szakképzett emberek, akik lakóhelyükre visszakerülve otthon is dolgoznának és maguk fogadhatnának turistákat, vendégeket.- Milyen időtartamú ez a képzés?- Érettségizett lányok számára indítjuk, másfél éves képzés. A tantervben egy rész, kifejezetten vendégfogadással, falusi turizmussal kapcsolatos. Szentlőrincen már vannak tapasztalatok, hogy a végzett lányok hova kerültek. A Balaton környékéről is jelentkeztek értük fogadósok.- Mit tanulnak meg a másfél év alatt?- A tananyag részben mezőgazdasági ismereteket tartalmaz. Alapvetően a vidéken, falun élő asszonyok, lányok hétköznapjairól van szó. Tehát a baromfitenyésztésről jó ha tud. Ezt teljes vertikumában oktatjuk, vagyis a baromfihús útját végigvezetjük'a gondozástól, a főzésen át a terített asztalig, a fogyasztásig. A kertészet ugyancsak tananyag, de a sütésfőzés is. Ehhez külön tankonyhánk lesz, ami teljesen eltérő a vendéglátóiparitól, hiszen itt minden felszerelés olyan, mint egy otthoni, családi konyhában. Ezenkívül gépírást, varrást, számítástechnikát tanulnak és üzleti levelezés mellett még természetesen nyelvet is intenziven.- Ha kicsit mélyebben foglalkozunk e képzéssel, egy sor olyan feltételt kell megteremteni, ami eddig nem volt az iskolában. Miből?- Ez az iskolarendszerű oktatás jelenleg még ingyenes. A szeptemberi indításhoz megkaptuk a minisztériumi engedélyt, amihez a feltételeket most teremtjük meg. Különböző pályázatok útján sorra érkeznek olyan összegek, amelyekkel optimálisan ki tudjuk alakítani a saját iskolánk nevével jelzett gazdasszonyképzést. Most működik egy tanfolyam, amelyből én hiányolom a manuális ismereteket, kevés a gyakorlati foglalkozás. Ennek a tanfolyamnak mások a követelményei, mint ami szeptemberben indul. Ezt a gazdasszonyképzést a szakmai gyakorlati képzésünkbe szervesen illesztjük majd.- Hány lányt tudnak fogadni?- Harmincat, hármas csoportbontásban. így tíz tűzhely, tíz varrógép kell majd, nem részletezem... de találkozzunk szemtemberben az induláskor. DECSI KISS JÁNOS Az 1956-os forradalmár ma szocialista párti képviselő Plébános úr cifraszűrben Csikóslajbiban, bőgatyában, ár- valányhajas kalapban megy névnapot köszönteni, ha úgy tartja kedve, cifraszűrben sétálgat az utcán, vagy épp koszovói albán kalapban ballag el az OTP-be. Első látásra nem is hinné az ember, hogy Isten szolgájával van dolga. De ha alaposabban megfigyeli kedves, békés vonásait, ezüstös szálakkal tarkított, dús körszakál- lát, meleg tekintetét s hallgatja mélységes nyugalommal, bölcsességgel átitatott szavait, érzi, a mondatok mögött a világot kissé kívülről szemlélő, minden helyzetben kapaszkodót nyújtó hit erejét. Misztikum és valóság, földöntúli és világi lét ötvözete, hús-vér férfi és elkötelezett katolikus pap. Furcsa csodabogár és vigaszt nyújtó lelkiatya egy személyben. Mindössze hatvannégy esztendős, de élete pár sorban alig összesűríthető, kész regény. Már a neve is különleges: Csurgói Stockinger Gaysno Artúr. Kulikalap Kínából Ö a nagydorogi plébános, nyolc falu: Pálfa, Rácegres, Bikács, Györ- köny, Pusztahencse, Úzd, Sárszent- lőrinc és Nagydorog papja. Hetente húsz hittanórát tart, emellett esket, temet, misézik, szinte sohasem szabad. Mégis szívesen szakít időt egy kis beszélgetésre egy napsütéses februári délután. Szerény berendezésű, egyszerű szobában üldögélünk, de körülöttünk szekrény szélén, tévé tetején, szögekre akasztva itt a fél világ. A plébános úr lelkes utazó és néprajzrajongó, ezért amerre csak járt külhonban, mindenhonnan hozott magával néhány, az adott országra jellemző albumot, képet és fejfedőt. Gyűjtőszenvedélye nem valami hirtelen ötletből fakadt, egészen régre vezethető vissza. A Högyész melletti Csurgó-pusztán élt a harmincas években a Stockinger család, s a tulajdonos kisfia, Artúr gyakran bekukkantott egyik nagynénje házába az úgynevezett bosnyák szobába, ahol az ezredparancsnok nagybácsi emlékére bosnyák sapkát, porosz sisakot, amerikai pajzsot, s más izgalmas tárgyakat őrizgettek. A legény ke, akinek édesapja is katonaként szolgált az Alföldön, arról álmodozott, hogy ha megnő, ő is a tiszti pályát választja, de addig is szívesen elmenne apjával a Hortobágyra, hogy kipróbálja lovaglótudományát. A kirándulás elmaradt, de felnőtt fejjel odavezetett először az ifjú útja. Itt vette legelső szerzeményét, egy csikóskalapot. Ott látható az ajtó fölött Garay Lajos, híres csikós karikás ostora mellett, egy suba, egy cserkészkalap meg egy valódi amerikai, bőrből készült telepeskalap szomszédságában. Ez utóbbi egy tengerentúlon élő unoka- báty ajándéka, aki jezsuita misszionárius volt Kínában, de Mao-Ce Tung elől menekülnie kellett. A többi fejrevaló mind saját szerzemény. Van bosnyák fez, koszovói albán sapka, egy szép sapka Montenegróból, kettő a hódító imperátorokkal bátran szembeszálló görögök földjéről, hétköznapi és ünneplő fez, valamint csauszsapka Törökországból, tübetejka Üzbegisztánból, sapka a grúzoktól, az azerbajdzsánoktól, kék-piros, csúcsos, lapp fejrevaló Finnországból, egy másik a mongó- liai Gobi sivatagból, háncskalap Japánból, kulikalap Kínából. Szinte mindegyikhez egy-egy kalandos út tartozik, s persze számtalan ott szerzett ismerős, barát. Néhá- nyan közülük időnként fel is keresik a plébánost, felveszik a kalapokat, s jót beszélgetnek.- Először biztosan azt gondolták a dorogiak, hogy bolond egy papot kaptak, de már megszoktak - mondja Stockinger Artúr. - A bankban szoktam először megmutatni, ha valami új darabbal gyarapodik a gyűjteményem, és nem nevetnek ki. Ezt a Sobri Jóska-féle dunántúli kanász- kalapot is ők látták elsőként. A kéményseprők és a báró A rojtos, bojtos, szépséges sapkák után a régi időkre tereljük a szót. Az 1580-ig felkutatott családfa szerint kelta ősöktől származik a család, erre utal a Gaysno név. Az egyik kelta ős állítólag Stockingból Saint Martinba került postakocsisnak a harmincéves háború alatt. Valami hősies tettéért Ferdinánd császár nemesemberré tette, így lett a dinasztia elöneve Gaysno von Stockinger. Egy későbbi ős katonai gyógykovácsként érkezett Kőlesdre a német telepesek őrizetére adott ki- sérőseregben. Itt ismerkedett meg Barbara Berettivel, egy jónevű, olasz kéményseprőmester lányával, akit 1730-ban nőül is vett. Ezután az akkoriban igen előkelőnek számító kéményseprő szakma a Stockingerek kezébe került, Tolna megye összes ilyen vállalkozása (Simontornyán, Tolnán, Bonyhádon, Tamásiban és Hőgyészen) azőtulajdonukvolt egészen az államosításig. A plébános úr dédapja, aki Hőgyészen volt mester, meghalt, a fia árván marad. Ugyanakkor a Sásd melletti birtokán élő Meeker báró elveszítette haditengerészként szolgáló fiát. A gazdag úr a hőgyészi plébánostól tudakozódott, nem tud-e egy polgári származású fiúcskát, akit a sajátja helyett felnevelhetne. A kis Stockingerre esett a választás, akit aztán a báró magához vett és mérnöknek kitanitatott. Nevére is akarta íratni, de a fiú félt, hogy kéményseprő bárónak csúfolják majd az igazi arisztokraták, ezért köszönettel visz- szautasította az ajánlatot. A kiegyezés után a Budapest-Újvidék között épülő vasútvonalon dolgozott báró Riedel beosztottjaként, akit Kossuth hívott be külföldről. A neves szakember Mária nevű lányátvette feleségül, házasságukból született Stockinger János. Nagy lóbolond volt a gyerek, a lovassághoz akart szegődni, mikor felnőtt, de csak a trénhez került. Az első világháború végén meg, mikor csökkentették a seregek létszámát, abba is hagyta ezta pályát. Harminckilenc évesen nyugdíjaztatta magát és beiratkozott Haliéba, hogy megtanuljon gazdálkodni. De második házassága megkötése után nem ment el vizsgázni, már csak otthon lapozgatta a külföldi szakkönyveket. Cselédek kapitánya Fia, Artúr ugyanolyan mezítlábas, klottgatyás gyerekként rúgta a rongylabdát Csurgópusztán, mint a cselédgyerekek, akikből folyton csapatot szervezett, s mint egy vérbeli kapitány egzecírozta őket. Tizenhárom éves koráig bátyjával együtt magánúton végezték a gimnáziumot, nem adták őket intézetbe a szülők. Mikor Bonyhádra költöztek, volt is baja elég a „szűkszoknyás”, lányok miatt, akiknek - szemben a pusztai rokolyás kislányokkal - itt már kezitcsókolomot illet köszönni. Artúr ekkor már tanár szeretett volna lenni, de 1944-ben érettségi után apjuk halála miatt haza kellett menniük a gazdaságba. A pusztát addigra a háború során kifosztották, a birkaistálló állatostól leégett, a semmiből kellett újra kezdeniük.- Ekkor már úgy gondoltam, magam is gazda leszek, mire elérem a 24 évet, elrendeződnek a dolgok. (A kisgazdakormány a 273 holdunkból kétszázat meghagyott.) Beiratkozom a keszthelyi gazdasági akadémiára, aztán úgy harmincévesen megnősülök - emlékszik vissza. - De jött a „fordulat éve”, kulákok lettünk elfordultak tőlünk az ismerőseink, megkezdődött a meghurcoltatásunk. A szekszárdi Schönstein zsidó tanácsára felajánlottuk a földünket ajándékba, azt mondta, így talán „jobb fiúk” leszünk a kommunista államban, meg talán vissza is lehet egyszer kérni. De addigra már perben is álltunk, mert nem tudtunk eleget beszolgáltatni. Egyedül Perczel György ügyvéd vállalta el, hogy képvisel bennünket, sikerült is elérnie, hogy felmentsenek. Nekem ugyan volt már egy egy hónapos ítéletem ugyanezért a „bűnért”, de Sztálin halálakor amnesztiát kaptam és nem kellett leülnöm. A gazdálkodásnak így is fuccs lett. Stockingerék Murgán kaptak csereházat. Az ifjú Artúr raktári segédmunkás lett a földművesszövetkezetben. Szerencséjére az első szállítás épp zab volt, így kevesebb fájdalommal tört be a válla, mintha rögtön kukoricával kezdett volna. Élete legszebb szakasznak tartja az itt töltött időt, izgalmak nélkül, jó barátok társaságában, bálok, gyöngyvirágszedő kirándulások, népitánc, szerelmek közötttelteka napjai. Egykori földbirtokuk miatt azonban nemsokára rendőri felügyelet alá került. Nem hagyhatták el a házat, kiközösítve éltek, mint valami leprások. Nagy Imre első miniszterelnöksége vetett végett a megalázó helyzetnek. Nősülni akartam Stockinger Artúr később a pesti pedagógiai főiskola hallgatója lett, de mivel csak matematika szakra vették fel, őt pedig a földrajz, a biológia meg az irodalom érdekelte igazán, nem állt be tanítani, miután végzett. Tevelen ezüstkalászos gazda oklevelet szerzett és próbálta földből megélni. Nem sikerült. Egy útépítő vállalathoz prote- zsálta be végül egy barátja, ahol két év után már szállítás- felelős volt. A kis- dorogi plébániákért mellett lakott ekkor, s minél többet beszélgetett a plébánossal, annál több vonzalmat érzett ahhoz, hogy emberekkel foglalkozzon. A papi felszenteléstől azonban félt. Hiszen nősülni szeretett volna. Az üldöztetés éveiben is csak azért nem tette meg, mert félt, hogy jövendőbelije elfordul tőle a bajban. Mit tegyen tehát? Plébános barátja biztatta, jelentkezzen a győri papneveldébe, de ha akkoriban létezett volna már a laikus munkatársi státus, inkább azt választja. Csakhogy ilyen lehetőség még nem volt, hát beiratkozott a püspökség iskolájába.- Az első évben csak tanakodtam, maradjak vagy ne, ha láttam egy szép fiatal apácát, én is azt mondtam, de kár érte - mondja. - De az ötödik év végén már nyugodt lélekkel vállaltam ezt a hivatást. Harmincöt évesen szenteltek fel. Persze ettől nem lett teljesen békés az életem, mivel nem lettem békepap. Ezeket a tisztelendőket főleg arra használta fel a kommunista rendszer, hogy szembeszálljanak Rómával és sok besúgó is volt köztük. Dobáltak ide-oda, szolgáltam Decsen, Tamásiban, Újpetrén, Villányban, de - és itt a papi nőtlenség előnye - nem féltem a börtöntől. Viccesen azt szoktam mondani: jó papnak lenni, mert szívből senki se sirat. - Sajnos, nem tudta A szépséges karikás ostor is nagy becsben tartott darabja a gyűjteménynek igazán kifutni magát az ember papként, nem szabadott fiatalokkal foglalkozni, a felső tagozatosokat be sem íratták a szülők hittanra. Mikor tizennyolc éve idekerültem, eleinte itt is féltek tőlem a gyerekek. Ma már nyoma sincs ilyennek, bizalmasak hozzám, együtt játszunk, hógolyózunk. Hallgatom a plébánost, s közben a falon lévő különös tablóra téved a tekintetem. Az egyik mezőben a keleti világ legszebb színei, a kék, a fehér és a zöld, a másikban horoszkópjelek, nyilas, skorpió, szűz és nap meg egy kafferbivaly, mint a legbékésebb állatok egyike. Csupa fontos, jelleméhez, leikéhez közel álló motívum. Meg egy idézet Petőfi Sándortól: „A korláttalan természet vadvirága vagyok én." Kép és szöveg: CSER ILDIKÓ
