Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. március 9. Az SZDSZ „kiszáll” a kárpótlási törvény további vitájából Miután a parlament elutasította az SZDSZ-nek a kárpótlási törvény alapelveire vonatkozó indítványát, a szabaddemokraták reményte­lennek látják, hogy a helyzetet megfelelően rendező jogszabály szülessen. Ezért nem kívánnak részt venni a törvénytervezet to­vábbi vitájában - jelentette be Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője, a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A szabaddemokraták - miként Pető Iván a párt véleményét tolmá­csolta - a törvénytervezetet rosszul előkészítettnek, kaotikusnak tart­ják. A kárpótlás alapelvei továbbra is tisztázatlanok, amit szerintük nem megcáfolt, hanem még in­kább megerősített az Országgyű­lés hétfői ülése. Olyat pedig Pető szavai szerint „nem látott a világ”, hogy a törvénytervezet általános vitájának lezárását követően egy kormánypárti képviselő úgy nyilat­kozzon: a pártok nézetei a vita so­rán nemhogy közeledtek volna egymáshoz, hanem a fél évvel ez­előtti szintet sem érik el. A szabaddemokraták ezek után kivonják magukat a további vitából, s tevékenységük arra korlátozódik majd, hogy megakadályozzák a diszkriminációs elképzelések megvalósulását. Ugyanakkor fenntartják a privatizációval és ál­talában a kárpótlással kapcsolatos eddigi nézeteiket - összegezte ál­láspontjukat Pető Iván. Szent-lványi István - aki SZDSZ- es képviselőként, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának titkára - ezután tájékoztatta az egybegyűl­teket arról, hogy a Liberális Inter- nacionálé március elején tartott ülésén egyhangúan úgy határo­zott: elfogadja a Szabad Demokra­ták Szövetségének a megfigyelői státusra vonatkozó felvételi kérel­mét. Ez azt is jelzi - mondotta -, hogy az SZDSZ-t a nemzetközi li­beralizmus letéteményese egyen­jogú tagként fogadja el a liberális pártok családjában. Ugyanezen a tanácskozáson egyébként elfo­gadták a Román Nemzeti Liberális Párt ugyanilyen irányú kérelmét is. Egy kérdés kapcsán Pető Iván kijelentette: fasisztaízünek tekintik a Magyar Demokrata Fórum égisze alatt Miskolcon megjelentetett, Csendőrsors című könyvet. Mint­hogy az SZDSZ feltételezi, hogy nem az MDF egésze áll annak szel­lemisége mögött, felkérte a de­mokrata fórum vezetőségét, hogy határolódjon el a könyvtől. Ennek hiányában ugyanis - minthogy szerintük a könyv alkotmánysértő elemeket tartalmaz - az SZDSZ a parlament elé viszi az ügyet. Nem kell a magyar marhahús Luis Mermaz francia mezőgaz­dasági miniszter bejelentése sze­rint az Európai Közösség az idén korlátozni kívánja a marhahús be­hozatalát a közösség országaiba. Elsősorban a közép- és kelet­európai országokból érkező szállí­tásokra vonatkoznak majd a korlá­tozások, amelyeket az úgynevezett védelmi klauzulák alapján rendel­nek el. A francia miniszter szerint az EK Bizottságának mezőgazda- sági kérdésekben illetékes tagja, Ray Mac Sharry már „elhatározta a klauzula alkalmazását”. Az EK országaiban tavaly jelen­tősen esett a marhahúsért a terme­lőknek kifizetett ár - állítólag azért, mert a Közép- és Kelet-Európából érkező hús telítette a piacot. Az in­tézkedést a francia miniszter sze­rint a termelők védelmére hozták meg, s arról a tagállamok mező- gazdasági miniszterei hét eleji ta­nácskozásán tett bejelentést a bi­zottság illetékes tagja. A védelmi klauzulák az EK Bizottsága számá­ra lehetővé teszik az import korlá­tozását minden olyan esetben, amikor a behozatal a tizenkettek termelőinek érdekeit sérti. Az EK akár teljes importstopot is elren­delhet a külső országokból érkező szállításokra. Für Lajos Brüsszelben Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap Londonból kétnapos láto­gatásra Brüsszelbe érkezett. A mi­nisztert a zaventemi repülőtéren Granasztói György, hazánk brüsz- szeli nagykövete és Papp Zoltán alezredes, katonai és légügyi atta­sé, illetve Rik Coolsaet, a belga nemzetvédelmi minisztérium he­lyettes kabinetfőnöke fogadta. Für Lajos brüsszeli tartózkodása a tavaly októberi belgiumi látoga­tás befejezését képezi, mivel an­nak idején, mint ismeretes, a buda­pesti taxisblokád következtében a miniszternek a NATO-ban tett láto­gatása után félbe kellett szakítania megbeszéléseit és váratlanul haza kellett utaznia. A Guy Coeme belga védelmi mi­niszter és a Für Lajos, illetve kísé­retük közötti plenáris tárgyalás a belga nemzetvédelmi miniszté­riumban délután kettőkor kezdő­dött, majd 18 órakor szűk körű megbeszélésre kerül sor a két poli­tikus között. Este Guy Coeme va­csorát adott a magyar vendég tisz­teletére. Für Lajos és kísérete - amelynek tagja Deák János vezér­őrnagy, államtitkár-helyettes is - ma délelőtt utazik haza Budapest­re. Elesett brit katonák földi maradványai A győztes élők előtt a hősi halot­tak érkeztek haza Nagy-Britanniá- ba: 17 katona holttestét hozta meg a repülőgép Szaúd-Arábiából egy angliai légitámaszpontra pénte­ken. A 42 ezer főnyi brit haderőből elesett katonák csak mértéktartó tiszteletadásban részesültek, mert a védelmi minisztérium tiszteletben akarta tartani a családtagok fájdal­mát. Különösen fájdalmas, hogy a 17 brit katona közül kilencet heli­kopterről amerikaiak lőttek le vélet­lenül, a harc hevében. A brit erők első egységei - egészségügyi tartalékosok szombaton indulnak haza, a két brit páncélos dandár közül az elsőt pedig a jövő hét elején hajózzák be és két hét múlva érnek vissza. Fegyveres rablás Dunaföldváron A levegőbe lőtt, a kést pedig a benzinkutas melléhez nyomta A rendőrség keresi a tetteseket (Folytatás az 1. oldalról.) Innen vesz a fordulatot a tör­ténet, hiszen az egyik férfi, mi­kor kiszállt a kocsiból, fején fe­kete színű harisnyát viselt álarcként, jobb kezében egy forgótáras, kb. 10 centiméter csőhosszúságú pisztolyt, bal kezében egy csontnyelű bics­kát tartott. A kút kezelőjét fel­szólította, hogy adja át a nála le­vő pénzt. Hogy akaratának még inkább nyomatékot szerezzen, a pisztollyal egy lövést a leve­gőbe is leadott, a kést pedig a kútkezelő melléhez nyomta. A kint tartózkodó benzinku­tas a zsebéből körülbelül 56 ezer forintot adott át neki. A rab­ló azonban nem elégedett meg ennyi pénzzel, az irodahelyiség széfjének tartalmára is kíváncsi volt. Az irodában tartózkodó másik kútkezelőt felszólította, hogy nyissa ki a páncélszek­rényt, különben a társát megöli. Itt azonban már mindkét rabló közreműködésével folyt az ak­ció, hiszen időközben a gépko­csi vezetője is kiszállt a Ladá­ból, kezében egy késsel. Miután „szezám kitárult”, és a páncélszekrényből kivett ka­zettában pénz nem volt, „itt nincs több pénz!” felkiáltással gépkocsijukon elmenekültek a támadók. A gépkocsiról kide­rült, hogy lopott volt: még ezen az éjszakán tulajdonították el egy kecskeméti ház udvarából. Az elkövetők egyébként Du­naújváros irányába menekül­tek, s a 6-os számú fő közleke­dési út baracsi bekötőútjának közelében hagyták hátra a lo­pott járművet. Az elkövetők személyleírása a következő: A gépkocsit veze­tő személy kb. 180-185 centi­méter magas, kisportolt testal­katú, vékony arcú, álla hegyes, életkora 25-30 év. Ruházata: fején világos színű kötött sap­kát viselt, szemöldökéig lehúz­va, világos színű, álló nyakú bőrdzsekit, mely a mellrészen cipzáras, valamint világos kop­tatott farmernadrágot hordott. Az álarcot viselő személy kb. 165-170 centiméter magas, zömök testalkatú, pocakos, ke­rek fejű és állú, szájközépig érő bajuszt visel, hangja rekedtes. Ruházata: fején fekete színű nejlonharisnyát viselt, testén barna színű, testhez simuló bőrdzseki és világos színű kop­tatott farmernadrág volt. A mel­lékelt fantomkép őt ábrázolja. Az ügyben a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság nagy erőkkel folytatja a nyomozást, s kéri azokat, akik a személyle­írás vagy a kép alapján az elkö­vetőkről közelebbi információ­kat tudnak, jelezzék a 74-11- 199-es telefonszám 3179-es mellékén, vagy bármelyik rendőri szervnél. GERGELICS ZSÓKA Tájékoztató a kormányülésről Szabályozták a fegyverexportot, jóváhagyták a Kupa-programot Tulajdon és önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról.) A rendeletnek megfelelően Ma­gyarország nem szállíthat fegyvert olyan országokba, amelyekben fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye fenyeget. Ugyancsak tiltot­tá válnak azok a térségek is, ame­lyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el. A kormány a fegyverkereskedelem ellenőrzésére tárcaközi bizottságot hozott létre. A kormány megadta a felhatalma­zást ahhoz, hogy aláírják a ma­gyar-osztrák egyezményt újabb ha­tárátkelőhelyek megnyitásáról. Eszerint nemzetközi közúti átkelő­hely nyílik Fertőd és Pamhagen (Po- mogy) között. A kormány jóváhagyta a Kupa Mi­hály pénzügyminiszter és szakértő- gárdája által kidolgozott négyéves gazdaságpolitikai programot, amelynek célja a gazdaság stabilizá­lása, a piacgazdaság rövid távon tör­ténő kiépítése és a konvertibilitás megteremtése. A szóvivői sajtókonferencián Ku­pa Mihály, elmondta: legfontosabb célja, hogy a politikai szabadság ki­hívása után végre megteremtsék a gazdálkodás szabadságát is. Ez ma­gában foglalná minden tevékenység szabadságát, valamint a tulajdonlás szabadságát is. A magyar gazdaság állapotát ille­tően a pénzügyminiszter optimistá­nak nevezte magát, bár hangoztatta, tisztában van a gazdaságra váró megpróbáltatásokkal is. Úgy véleke­dett, hogy Magyarország gazdasági problémáinak nagyobb része a kor­mány és az érintett cégek aktivitásá­nak serkentésével megoldható len­ne. A kormány ezért elvárja minden ágazattól, hogy az elkövetkezendő hetekben dolgozzon ki stratégiai programot jövőjének alakításáról. Csak ilyenfajta programok körvona­lazása után várható el ugyanis, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a befektetők részt vállaljanak a magyar gazdaság talpra állításában. A négyéves gazdaságpolitikai program kulcskérdése az „első szá­A hazai nemzetiségek helyzete az elmúlt évtizedekben nem volt olyan rózsás, mint azt hirdették. Ma már tudjuk, hogy ennek a kérdés­körnek a folklórnál és a nyelvokta­tásnál sokkal több összetevője van.EmegállapításoktegnapTata- bányán hangzottak el, ahol a nem­zeti és etnikai kisebbségek helyze­tével foglalkozó tanácskozást ren­deztek. Báthory János, a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal elnökhe­lyettese egyebek mellett hangsú­lyozta: már az előző kormányok is felismerték, hogy a kisebbségek ügye a legfontosabb politikai kér­dések közé tartozik. Konkrét és előrevivő intézkedések meghoza­talára azonban nemigen került sor. Ezt igazolja, hogy 1978 óta négy, nemzetiségi kérdésekkel foglalko­zó törvénytervezet készült. Ezek közül hármat magas rangú állami tisztségviselők „fektettek el”, a ne­Bizonyítottan 35 millió, feltéte­lezhetően pedig legalább 150 mil­lió schilling került ki Magyaror­szágról illegálisan Ausztriába, ma­gyar engedély nélül tevékenykedő osztrák biztosítók „játéka” révén - közölte tegnap Peer Tibor alezre­des, a BRFK gazdaságvédelmi osztályának vezetője. Négy osztrák biztosítótársaság, ügynöki hálózatot épített ki Ma­gyarországon, s a pilótajátékhoz hasonlóan nyolc fokozatban mű­ködtette azt, Az ügynökök 10-16 ezer schillinges évi díjért kötöttek baleset-, illetve életbiztosítást az erre vállalkozó mintegy 12 ezer magyar állampolgárral. A biztosítottak maguk is ügynök­jelöltekké váltak, s 20 üzlet megkö­mú közellenség”, az infláció megfé­kezése. Tavaly az infláció elérte a 28- 29 százalékot, az idén pedig 34-38 százalékos fogyasztóiár-emelke- déssel számol a kormányprogram. Kupa Mihály szerint szigorú költség- vetési politikával, a monopóliumok leépítésével, a megtakarítások ösz­tönzésével és általános receptként a verseny erősítésével kordában lehet tartani az inflációt. A terhek növekedésével kénysze­rűen együttjáró intézkedések ellen- súlyozásaként a Kupa-program a szociális gonoskodás új struktúrái­val is számol. A pénzügyminiszter ez­zel kapcsolatban a biztató jelek közé sorolta a munkanélküliek támogatá­sát szolgáló alapok létrehozását, a differenciált nyugdijkiegészítéseket, és azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szegények felkarolását szolgálják. Kupa Mihály vélemé­nye szerint a kormányzat, a szerve­ződő civil társadalom és az önkor­mányzatok összefogásával kialakít­ható egy kellően sűrű szövésű szo­ciális háló. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány számol a kelet­európai kereskedelem drasztikus visszaesésével, ám a helyzetet sem­miképpen sem kívánja dramatizálni. A gazdasági kabinet következő ülé­sére részletes elemzés készül azok­ról a vállalatokról, amelyek érintettek a Szovjetunióval folytatott kereske­delemben. Kupa Mihály egyfajta hár­mas besorolást tart indokoltnak az érintett vállalatok esetében. Az első csoportba tartoznak azok a vállalatok, amelyek aktív gazdasági diplomáciával továbbra is a szovjet piacon maradnának. Egy másik ka­tegóriát alkotnak azok a cégek, ame­lyek képesek lennének átállni más piacokra. A harmadik csoportba tar­toznak azok a „problematikus” válla­latok, amelyek önerőből egyik meg­oldást sem tudnák megvalósítani. Ezek esetében egy „erős" privatizá­ció hozhat megoldást, komoly át­strukturálással. A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte: ma még bi­gyediket az Igazságügyi Miniszté­rium vonta vissza, mivel sok és jo­gos kritika érte a tervezetet. Ezt kö­vetően a Kisebbségi Kerekasztal résztvevői vállalták, hogy az érdek- védelmi szervezetekkel együttmű­ködve kidolgozzák az új, ötödik, s immár talán elfogadható, és az Or­szággyűlés elé terjeszthető terve­zetet. Ebben egyértelműen szabá­lyozzák a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni, valamint kol­lektív jogait. Ezek megvalósítását minden bizonnal több csatornából - tagdíjakból, sponzorok révén, ál­lami hozzájárulásból - finanszíroz­zák. A tanácskozáson elvetették azt a javaslatot, hogy a nemzetisé- gieklakta vidékeken hozzanak lét­re vétójoggal rendelkező helyi ki­sebbségi önkormányzatokat a már meglévő települési önkormányza­tok mellett, illetve szemben. Ez ugyanis kettős hatalomhoz, azaz káoszhoz vezetne - vélekedtek. tése után kétnapos ausztriai to­vábbképzésen vettek részt. Ezt kö­vetően már ügynökök lettek, s biz­tosításonként 2750 schillinges ju­talékot kaptak. Egy idő után vezető ügynökké, majd főügynökké, később igazga­tósági ügynökké, majd körzeti, s utána területi igazgatóvá lehetett válni. Utóbbi funkcióban már 6500 schilling járt minden egyes újabb szerződésért. A magasabb funkciót, az üzlet- igazgatói tisztséget már senkinek sem sikerült elérni. A magyar ren­dőrség a két erre esélyes jelölttől 1,5 millió forint értékű valutát foglalt le. Eddig összesen 15 személy el­len indult eljárás a devizabűncse­lekmény miatt. zonytalan, hogy milyen forrásból ala­kíthatnák át ezeket a cégeket. A szóvivői tájékoztató másik meg­hívott vendége, Kálnoki Kis Sándor helyettes közlekedési államtitkár az útalap tavalyi felhasználásáról, a fej­lesztési elképzelésekről tájékoztatta az újságírókat. A kormány első olvasatban meg­vitatta az egyes, állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányza­tok tulajdonába adásáról szóló elő­terjesztést. Mint ismeretes, az önkormányzati törvény értelmében vagyonátadó bi­zottságok gondoskodnak a külön törvényben meghatározott állami tu­lajdonú földek, erdők, vizek, műem­lékek, védetté nyilvánított természeti területek, tanácsi alapítású közüze­mi vállalatok átadásáról az önkor­mányzatok számára. Ennek lebo­nyolítását szolgálja, a most tárgyalt kormányelőterjesztés az ezzel kap­csolatos törvénytervezet. A jogsza­bályok kijelölik a többi között azt, hogy mely vagyontárgyak melyik ön- kormányzat tulajdonába kerüljenek, rendezik a vagyonmegosztást az ön- kormányzatok és a közművállalatok között, egyben szabályozzák a va­gyonátadó bizottság működését. Ugyanakkora kormány hangsúlyoz­ta azt is, hogy az önkormányzati tulaj­don teljes körének végleges rende­zése csak az átfogó tulajdoni reform részeként valósítható meg. A teljes rendezés ugyanis szoros összefüg­gésben van például a termelőszö­vetkezeti és a földtulajdon szabályo­zásával. Ezzel együtt a most készülő tör­vénytervezet elfogadásával túlnyo­mó többségében elvégezhető az ál­lam és a helyi önkormányzatok kö­zötti tulajdonrendezés. A kormány döntött arról is, hogy ad hoc bizottságot hoz létre a világ­kiállítás finanszírozási kérdéseinek felülvizsgálatára. A testület március végéig terjeszti be jelentését a vállalkozási alapú vi­lágkiállítás megrendezésének lehe­tőségeiről. Albán menekültek - Olasz­országban Az olasz kormány csütörtökön ar­ra kérte az albán vezetést, hogy pró­bálja meg leállítani a menekülők ára­datát és engedje szabadon a politi­kai foglyokat, elősegítendő az albá­niai feszültség csökkenését. A múlt hét óta mintegy 17 ezer menekülttet­te meg hajókon a 80 kilométeres utat Albánia és Olaszország között, hogy politikai menedékjogot kérjen. Két hajó, több ezer albánnal a fedélze­tén, csütörtökön este érkezett a dél­olaszországi Brindisi kikötőjébe, né­hány órával azután, hogy Claudi Martelli olasz miniszterelnök-helyet­tes jelezte, az éppen tengeren utazó több ezer menekültet valószínűleg visszaküldik Albániába az esetleges megtorlásokkal szembeni ENSZ- garanciák ígéretével. Az olasz kor­mány tegnapi ülése előtt ezzel kap­csolatban azonban döntés még nincs. Az olasz külügyminisztérium csütörtökön közölte: felkérték az al­bán nagykövetet, hogy az albán ha­tóságok távolítsák el a hajókat Albá­nia kikötőitől, így is vegyék elejét a hajófoglalásoknak. A tiranai kor­mány katonai ellenőrzést vezetett be az albán Dürres kikötőjében, ahon­nan a legtöbb menekült indult Olasz­ország felé. Más albán kikötőkben is szigorító intézkedések léptek életbe. Giulio Andreotti olasz kormányfő szóvivője közölte, hogy a menekül­tek legtöbbje nem jogosulta politikai menekült státusra, de nem beszélt arról, hogy mi történik velük. Valóságos éhséglázadás tört ki csütörtök éjjel a Brindisi kikötőjében zsúfolódó albán menekültek között, akik megrohamozták a rendőrkor­dont, hogy élelmiszert próbáljanak szerezni. A kiéhezett, szabadban éj­szakázó menekültek az élelmiszer­standokat akarták elérni, közelharc bontakozott ki egy élelmet osztó se­gélyteherautó környékén is. A dula­kodásban kétszázan sérültek meg. Szemtanúk szerint a rendőrség tíz perc alatt úrrá lett a helyzeten. Új kisebbségi törvénytervezet készül „Pilótajáték” - schillingben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents