Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. március 9. NÉPÚJSÁG 3 Távozó tisztségviselők Szekszárdi költségvetés: előny az oktatásügynél (Folytatás az 1. oldalról.) A megyeszékhely ebben az év­ben 1 milliárd 200 millió forintból gazdálkodhat, ami első pillantásra hatalmas összegnek tűnik, ám is­merve az árak, a költségek, vala­mint az infláció alakulását, máris kiderül, hogy a város idén sincs irigylésre méltó helyzetben. Vagy ahogyan dr. Ótos Miklós képviselő megfogalmazta: a működtetés biz­tosítása mellett legfeljebb igen sze­rény fejlesztésre van lehetőség, il­letve még valamire: a jó szándék ki- nyilvánítására. Mégis, dr. Palkó László jegyző a lapunkban adott tájékoztatójában óvakodott krízisköltségvetésről beszélni, ehelyett a biztonságos költségvetés kifejezést használta. Mindenképpen örvendetesnek te­kinthető, hogy a rendelkezésre álló keret közel nyolcvan százaléka az oktatásügyet gyarapítja, azaz a testület igyekezett az iskolák jogos igényeit teljesíteni. A lakossági erők bevonása révén néhány olyan életkörül­mény-javitó fejlesztés is megvaló­sulhat, mint például az út-és szennyvizcsatorna-építés. A helyi adók bevezetésével kapcsolatban többen is állást foglaltak, szinte valamennyien elutasították ezt a fajta lehetőséget. A polgármesterhez, Kocsis Imre Antalhoz intézett interpellációk kö­zül fokozott figyelmet váltott ki az a kérdés, melyet öt képviselő együt­tesen terjesztett be. Ebben az iránt érdeklődtek, hogy mi az oka né­hány fontos tisztséget betöltő sze­mély váratlan távozásának a hiva­tali apparátusból, s ezek után mi­ként lehet az előírt feladatokat vég­rehajtani? A választ a testület nem fogadta el, s abban állapodtak meg, hogy hétfőn kabinetülésen térnek vissza erre a kérdésre. Egyébként Takács József közgaz­dasági irodavezető után dr. Söptei Csaba igazgatási irodavezető is úgy döntött, hogy megszünteti munkaviszonyát a polgármesteri hivatalban. Sz. á. Országos konferencia Szekszárdon A köztéri játékok világa (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek között kell megemlíteni az Országos Közművelődési Központ módszertani, vizuális osztályát, az Országos Népművészeti Egyesü­letet és a most otthont adó Babits Mihály művelődési központot Szekszárdon. Valamennyien tudjuk, hogy a környezetünk formálása nem pusztán az előbbiekben felsorolt művészek dolga. Mindannyiunk­nak részt kell ebből vállalni -, ha másból nem, hát a tisztaság meg­őrzéséből, vagy ápolásából, éppen a művészi tehetség által teremtett értékekért. Jó dolog, hogy Tolna megye büszkélkedhetik fafaragó­táborainak sikerével. Szakályra, Gemencre, Györkönyre emlékez­tethetünk. Ezeket a helyszíneket az országos konferencián résztvevők is meglátogatják. Ez szerepel szombati programjukban. Pénteken a polgármesteri meg­nyitó után Pyrk Ambrus tartott dia­képekkel illusztrált előadást a köz­téri játékok világáról. Vasárnap dr Bánszky Pál művészettörténész értékeli az előző nap tapasztalatait, az ajánlások összeállításának előadója Franta Dezső, az Orszá­gos Közművelődési Központ mun­katársa lesz. Ótós Réka felvétele Szakályban a faragótáborban készült.- dkj ­Emlékoszlop, de még nem a hely­színen Dombóvár elismerte a feltalálót A város díszpolgára: Széles Lajos A Naksolt 136 országban használják (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepség megkezdése előtt lakásán, egy négyemeletes panel­épület kétszobás lakásában ke­restük fel a híressé vált Széles La­jost. A lépcsőházban, a levélszek­rény olvasható a neve, de a lakás bejáratán nem. Évek óta nem kezel már égési sérüléseket, de ha tud­nák, hogy hol lakik, még bizonyára sokan felkeresnék, ezért a névte­lenség. A laikus azt gondolná, hogy egy világszabadalom kiötlőjének, egy olyan embernek, akinek találmá­nyát 136 országban ismerték el, lu­xus berendezésű lakása van. De aki egyszer is járt már nála, az tud­ja, hogy ez az ember a szabadalma elismerése után is éppolyan sze­rény körülmények között él, mint korábban, naki családi házában. A nagyobbik szobában régi típusú szekrénysor, dohányzóasztal fote­lekkel, két heverő. Ezek egyikén pi­hen odaérkeztünkkor az idős felta­láló. Vajon számított-e erre az elis­merésre, gondolt-e rá, hogy ennyi idő után milyen módon is méltá­nyolják találmányát?- Most, amióta van ez az új rend­szer, gondoltam rá - vallja be az Uruguayból 1964-ben hazatele­pült férfi. - Csak az a baj, hogy most adták a díszpolgárságot és nem régebben. Nem azért, hogy annyira kívánom ezt a rangot, de már régen megérdemeltem volna.- Miért, annyian irigyelték a talál­mányáért, Lajos bácsi?- Sokan irigyeltek, de még töb­ben pénz kértek. Nem kaptam én ingyen semmit. Mindig csak jót tet­tem, aztán úgy látszik, hogy ez volt a legnagyobb baj. Könyörögtek, hogy segéljek, aztán .meg kígyót- békát kiabáltak rám. Én becsülök minden tisztességes embert, de nekem 94 évet kellett megélnem, hogy egy kis elismerést kapjak. Vendégek az ünnepségen, köztük Mezei András költő Harmincöt esztendeig élt Dél- Amerikában a Magyarországról ki­vándorolt, szerencsét próbálni in­dult borbélylegény. Az égést csilla­pító szerrel 1933-ban kezdett kí­sérletezni. Először állatokon pró­bálkozott. Mint elmondta, él egy bi­zonyos fajta görény Uruguayban, azt fogta meg csapdával, azon kí­sérletezte ki a szert. Hat évbe tellett, mire emberen is kipróbálta. Szobarészlet a még Uruguayból hozott rádióval Fotó: Gottvald Károly- Fánkot sütött a feleségem, 1938-ban s véletlenül az olajjal megégette a kezét. Nagyon csúnya égési sérülés volt, nem volt mit ten­ni, alkalmazni kellett az eddig álla­tokon kipróbált szert. A kísérlet jól sikerült, a fájdalom azonnal elmúlt, a seb hamar, heg nélkül gyógyult. Második páciensem egy orvos volt, bizonyos Ambrus nevű magyar. Egy vasárnap meghívott magához kávézni. Ahogy készítette a kávét, a forró víz ráömlött, csúnyán lefor­rázta magát. Bement a rendelőjé­be, bekente magát, de csak nem csillapodott a fájdalma. Csak jajga­tott. Hívd be a sofőrt, mondtam ne­ki, menjünk az én lakásomra, van olyan szerem, ami fél óra alatt meg­gyógyít. Először nem hitte, de aztán mégis ráállt. Később azt mondta, csoda, amit tettem vele. Meséli Lajos bácsi, hogy a ten­geren túl 30 millió dollárt ajánlottak e szerért, de mégsem adta. Itt há­rommillió forintot kapott a találmá­nyáért.- Azt akartam, hogy a magyar né­pet gyógyítsák először vele - fejezte be Dombóvár híres embere, a város díszpolgára. F. KOVÁTS ÉVA Simon- tornyán elfogadták a költség- vetést Simontornya község önkor­mányzatának képviselő-testü- lete március 6-án, szerdán tar­tott testületi ülésén elfogadta a költségvetést. Az összesen 87 millióból 9 és fél millió forintról szabadon döntöttek. Mégpe­dig: a tornacsarnok építésének folytatásáról, szennyvízháló­zat-bekötésre, új körzeti orvosi lakás építésére fordítják az ösz- szeget. Út- és járdaépítésre 3 millió forintot költenek. Simontornyán 1991. január 30-tól bevezették az iparűzési adót. A legközelebbi testületi ülésen - mely várhatóan ápri­lisban lesz - az önkormányzat tulajdonában lévő lakások el­adásáról döntenek majd. A térítési díjakról - Szálkán Szálkán, a közelmúltban a képviselő-testület első menet­ben megtárgyalta a költségve­tés-tervezetet. Előzetes döntés született arról, hogy a napközi térítési díjak emelkedésének 50 százalékát az önkormányzat magára vállalja. A pedagógusok bérét teljes egészében emelték a gyer­mektáborok működéséhez pe­dig megemelt összeggel járul­nak hozzá. Iregszemcse, takarékszövetkezet Nem csak tagok kapnak kölcsönt Győzött a vállalkozó Békéből újra Arany Oroszlán (Folytatás az 1. oldalról.)- A legnagyobb gondunk az - mondta Szőke Sándorné -, hogy a fizetőképes kereslettel rendelkező kölcsönigénylő kevés, illetve egyre kevesebb. A családok túlnyomó többsége a létminimumon él. Az ál­landó áremelkedések, a forint leér­tékelése, a csökkenő reáljövedel­mekkel és a munkanélküliség emel­kedésével a kihelyezett kölcsönállo- mány behajtása egyre nehezebb. A szövetkezet 1989. évi kölcsönállo- mányához viszonyított hátraléka 0,1 százalékról a tavalyi évben 0,3 szá­zalékra emelkedett. Különösen a ki- rendeltség működési körzetébe tar­tozók hátraléka nőtt... Az igazgató­ság beszámolója pozitívumként em­lítette, hogy a tagok részére 1990­ben 22,3 millió forint kölcsönt folyó­sítottak. A kölcsön és a betét után az egyéb megbízásos tevékenységük­ről szólva Szőke Sándorné elmond­ta: 85,1 millió forint forgalmat bonyo­lítottak le, amely csaknem 27 száza­lékkal több, mint az elűző évi. Az el­nök asszony beszélt az 1989. évi küldöttgyűlésen született döntésről - új központi üzletház építése -, melyhez 2 millió forintot vettek igény­be a megyei közös alapból. (Az épü­lő üzletházra visszatérünk.) A taka­rékszövetkezet küldöttgyűlése mó­dosította alapszabályát is. Ennek lé­nyege: az alaprészjegyet 600 forint­ra emelték, melyet a tagoknak 1992. december31-ig kell kiegészíteni, sa kölcsön felvételénél eltörölték a kö­telező tagságot. - krutek ­Kié a szálloda? Évek óta tart a ci- vódás Bonyhádon az egykor Arany Oroszlán nevet viselt, később Béké­re keresztelt, s időközben siralmas állapotba is került épület körül. La­punkban is többször foglalkoztunk sorsával, legutóbb tavaly november­ben, mikor Panghy László, aki a me­gyei vendéglátóipari vállalattól ko­rábban megvásárolta, elpanaszolta, hogy a volt tanácsi vezetés ezt az adásvételi szerződést megfelleb­bezte, s a földhivatal ki is mondta: nem lehet magánszemély tulajdoná­ban ekkora létesítmény. A vállalkozó bírósághoz fordult, s kérte, peren kí­vüli eljárás keretében vizsgálják felül a privatizációs törekvésekkel ellen­tétes döntést. Az eredmény a napokban meg­született: a bíróság hatályon kívül helyezte a földhivatali határozatot, a szálló jogos tulajdonosa tehát Panghy László. Ennek örömére ma este 19 órától szerény ünnepség részesei lehet­nek a bonyhádiak, a szállodát ugyanis visszakeresztelik eredeti, patinás nevére. A ceremónia után a helyi Boogie együttes közreműkö­désével megtartják a most induló rock and roll klub első összejövete­lét is. Aztán folytatódhat a megkezdett felújítás, hiszen a vállalkozó tervei szerint a most még roskatag épület amint lehet, megint a város idegen- forgalmát szolgálja majd. esi Gyermekszépségverseny, 1991. Kretter Alexandra, Homoki Éva, Fóti Nikolett, Vékási Zoltán, Grósz Adrienn, Tamási, Hársfa u. 5. Paks, Hegy u. 56. Koppányszántó, Kossuth u. 199. Kaposszekcső, Táncsics M. u. 58. Szekszárd, Toldi u. 5. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fény­képe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb, március 12- én, kedden a nagydorogi Ábra­hám Anett, a kaposszekcsői Vékási Viktória, a sárpilisi Ju­hász Viktória, a zebegényi Grasztál Anna, a dombóvári Kosztica Alida fotóját közöl­jük.

Next

/
Thumbnails
Contents