Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

1991. március 29. NÉPÚJSÁG 3 Személyi hívók és rádiótelefonok A megcsappant haditechnikai és szovjet megrendelések megújulásra, a technikai és a technológiai szint emelésére, a polgári megrendelések fokozására ösztönözik a BRG Rádiótechnikai Rt. salgótarjáni gyárát. Az üzemben a hagyományos URH és CB adó-vevő készülékek gyártása mellett a szintézeres és kvarc vezérlésű kommunikációs eszközök gyártásának bevezetésében és továbbfejlesztésében látják a jövőt. Termékeikkel - elsősorban a személyi hívókkal és a rádiótelefonokkal - árban és minőségben egyre jobban megközelítik a nyugat-európai színvonalat. MTI-FOTÖ Tanácskozott a megyei közgyűlés Krízisköltségvetést fogadott el az önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról.) A számoktól kímélni szeretnénk az olvasót, néhány adatot azonban idézünk. Az önkor­mányzat 1 712 941 ezer forintban határozta meg bevételeinek fő összegét, ugyanennyiben a kiadásokat, holott az indokolt kiadások 1 784 856 ezer forintot tesznek ki. A két összeg közötti különbségből adódik a már említett 72 milliós forráshiány. A helyzetből fakadó főbb tendenciákat, az összegeket nem lett volna értelme vitatni, így aztán a hozzászólók jó része egy részterülettel, a szervezetek, egyesületek támogatására fordí­tott summával foglalkozott. Többek között azt kifogásolták, hogyha egy-egy szekszárdi sportklub, illetve labdarúgócsapat részesülhet a támogatásból, akkor a többi, más városban lévő miért nem? Végül is az eredeti előterjesz­tésen nem változtattak. Elfogadták azt a beszámolót is, amelyet Pri- ger József terjesztett elő a Tolna Megyei Tanács és intézményei 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról. A közgyűlés elnöke és Jobban Zoltán, a tele­pülésfejlesztési, gazdasági és környezetvédel­mi bizottság elnöke a tengelici oktatási és to­vábbképzési intézet helyzetéről, a sorsával kapcsolatos elképzelésekről tájékoztatta a képviselőket. A bizottság javaslatát, mely sze­rint ha érdemi ajánlat érkezik, azt megvizsgál­ják, de az idén az önkormányzat nem kezdemé­nyezi az el- vagy bérbe adását, elfogadták. Tudomásul vették Beödök Bertalannak, a közművelődési, oktatási bizottság vezetőjének a tájékoztatását megyénkben középfokú okta­tási intézmények következő tanévi beiskolázási lehetőségeiről. EBből azt az egyébként közis­mert tényt idézzük, hogy a vállalati gazdálkodás bizonytalansága, a munkaerő-gazdálkodás­ban bekövetkezett változások nagymértékben hatottak a gazdálkodó szervezetek tanulóigé­nyeire. Ma már egyre gyakoribb, hogy a vállalati háttér hiánya miatt bizonytalan egy-egy szak­munkásképző osztálynak a tervezett létszám­ban történő elindítása, nagyobb hangsúlyt kap a kevésbé tanműhelyigényes szakközépiskolai oktatás. Hogy beiskolázási gondok várhatók, azt két adat, illetve a köztük lévő különbség is jelzi: a 8. osztályosok részére az 1991/92. tan­évre a beiskolázási keretszám 3806, a nyolca­dikosok száma viszont 3967. E témához szólt hozzá Nyerges Tibor országgyűlési képviselő, aki elmondta, hogy a készülő oktatási törvény koncepciója - képletesen szólva - hasonló a jó kertépítészhez: ahol a parkban ösvényt tapos­nak a járókelők, oda kerül a szilárd burkolat, a járófelület. A megyei intézmények elnevezésének meg­változtatásáról döntött a közgyűlés. Ennek nem volt közvetlen politikai aktualitása, mindössze abból következett, hogy megszűnt a megyei ta­nács és létrejött a megyei önkormányzat. A négy pályázó közül, a Népjóléti Miniszté­rium egyetértő véleményével dr. Soós Lászlót nevezték ki a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatójává, határozott időre, 1996. július 31-ig. Hatályon kívül helyezték a Tolna Megyei Ta­nács tíz korábbi rendeletét, köztük például azt, amely kitüntető díj alapításáról vagy kiemelke­dő társadalmi munka elismeréséről szólt. Két vállalat is szóba került a tegnapi ülésen. A moziüzemi erre az évre 14 milliós veszteséget tervezett. Az önkormányzat szakemberei meg­vizsgálják, hogy mit lehet tenni, utána pedig a közgyűlés dönt. A vízműnél a fürdő tevékeny­ség veszteséges. Az önkormányzat ennek pót­lásához ezután már nem tud hozzájárulni. így látják a Pénzügyminisztériumban A biztosítás kötelező, a biztonság csak remélhető Húsvét után megyénkben is: mezőgazdasági összeírás Mi van a ládában? Állampolgári javaslatok „Legyen egy ötlete Hőgyészért!” - szól a felirat a Hőgyészi Polgár- mesteri Hivatal kapuja elé kihelye­zett ládán. Még januárban közmeghallga­tást tartottunk, ahol több mint két­száz polgár megjelent. Javasoltuk, mindenki mondja el, mit kellene tennünk azért, hogy a falu szebb legyen, az emberek jobban érez­zék magukat. Gondoltuk, a köz be­szél, mi meghallgatjuk - utalt Pál Imre hőgyészi polgármester az öt­letláda eredetére. - Mivel a köz­meghallgatáson javaslat hangzott el, így került a láda a hivatal ajtaja elé. Hogy azóta milyen javaslatokat tettek a polgárok? Lássunk néhányat közülük. Vág­ják ki a fákat a buszmegálló körüli parkból, nyírják meg a bukszuso- kat. Kapjon díszkivilágítást a tele­pülés müemléktemploma. A köz­ségnévtáblát cseréljék ki fából fa­ragott falutáblára. Állítsák helyre a templom stációit. Privatizálják az Áfor gázcseretelepét. Az ötletek közül jó néhány kivi­hetetlen, de vannak igen hasznos javaslatok. A gázcseretelep ügye például már megoldódott, a Volán tamási üzemegysége vállalta, hogy ingyen kiszállítják a gázpalacko­kat. Atemplom Zsolnay kerámiából égetett gyönyörű stációit elkezdték felújítani. A javaslatot, hogy az egy­kori Apponyi-kastélyt, mely jelen­leg állami nevelőotthon, ajánlják fel a nemzetközi Pető Intézetnek, a képviselő-testület még megvitatja. A másik ötletet, hogy a Lichtenstein hercegi kastélyt, ami jelenleg le­romlott állapotban, üresen áll, ad­ják vissza egykori tulajdonosának, szintén még megvitatják. Nem el­vetendő ötlet az sem, hogy alakít­son ki az önkormányzat a horgász­tó mellett majálisok rendezésére alkalmas helyet. A kalaznói busz­megálló mellett megállítóvendéglő létrehozása szintén jó ötlet, kérdés, hogy lenne-e vállalkozó, aki felépí­tené. Az ötleteket továbbra is várják a Hőgyészi Polgármesteri Hivatal­ban, bízva abban, hogy közösen többet tudnak tenni a település fel­lendüléséért. (Folytatás az 1. oldalról.)- Valóban, ha a kormány előter­jesztett pénzügyminisztériumi ja­vaslat mellett dönt a kormány ápri­lis elején, akkor már 15-től várha­tóan négy nyolcvannal kell majd többet fizetni a benzin literéért - erősíti meg a hírt Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium osz­tályvezető-helyettese.- Elképzelhető, hogy a kormány- valamilyen meggondolásból - nemet mond, vagy tovább halaszt­ja az új intézkedések bevezetését?- Elvben igen, de ez a gyakorlat­ban nem valószínű, hiszen már igy is túl későn születik meg ez az elke­rülhetetlen döntés. Ha mégis kés­ne a jogszabályok kihirdetése, az veszélyeztetné az indulást a terve­zett időpontban és szinte biztosan azzal járna, hogy a Hungária Bizto­sító monopolhelyzetét már május elsejével meg kellene szüntetni.- Erre július első napjával amúgy is sor kerül, hiszen a hírek szerint az eddigi egy helyett öt-hat biztosítócég is „beszáll” az üzlet­be. Vajon miért tapasztalható ez az élénk érdeklődés, ha - mint mond­ják - a felelősségbiztosításnak ez a fajtája egyáltalán nem nyeresé­ges?-Tény, hogy a díjtételek tervezé­sénél az elképzelések szerint nem szabad nyereséget tervezni, s ha a gyakorlatban mégis többlet ma­radna a biztosítóknál, azt valami­lyen módon vissza kell juttatni az autósoknak. De a megnövekvő ügyfélforgalomnak komoly lehet a közvetett haszna. Gondoljuk csak el: egy-egy biztosító az autósok százezreivel köt szerződést, s köz­ben egyéb szolgáltatásait is kínál­hatja.- Vagyis az így kialakított ver­senyhelyzet kihat a többi üzletág­ra is. De azért gyanítom, a kötelező felelősségbiztosítás terén nem sokban térhet el egymástól a kíná­latuk...- A biztosítási díj tekintetében semmi esetre sem, hiszen a kötele­zően alkalmazandó díjszabást az Állami Biztositásfelügyelet írja elő- egy széles körű társadalmi bi­zottsággal történt egyeztetés után. Különbségek legfeljebb a későbbi időszakra vonatkozó engedmény, a bonus mértékében, illetve a szol­gáltatás színvonalában lehetnek.- Ha már a fizetendő díjaknál tartunk: a napi sajtóban már köz­zétett táblázatokból megismert summák véglegesnek tekinthe­tők?- Mi a minisztériumban - érzé­sem szerint okkal - úgy véljük, hogy az eddig kifizetett kártérítési összegek és a becsült infláció alapján szabott tarifa árai túlzottak. Ezt persze nem könnyű bebizonyí­tanunk, mert pontos adatokat csak az egyik érdekelt fél, a Hungária Biztosító tud rendelkezésre bocsá­tani. Ám ezekből az adatokból nem deríthető ki, hogy mennyi volt a ko­rábbi biztosítási rendszer - ezután már remélhetőleg kiküszöbölt - gyengéiből eredő pazarlás. Éppen ezért felkértük az APEH-et egy vizsgálatra, amelyből talán kiderül, hogy az 1990. évi kárfizetések ösz- szege mennyire volt jogos. Köztu­dott például, hogy a legutóbbi években behozott nyugati autók kinti - értékcsökkentő, a kocsit ol­csóbbá tevő - sérüléseinek a ma­gyar biztosítótársasággal való rendbehozatalához csak egy jó barát betétlapja kellett eddig, s a „lebukás” kockázata nem volt túl nagy.- Most viszont attól kell majd tartani, hogy a károkozó - ha meg­teheti - betétlap otthagyása nél­kül elszelel, miközben a károsultat már senki sem kárpótolja.- Ez reális veszély. Nem is mondhatok mást, mint a többiek: javulnia kell a közlekedési morál­nak, jobban kell becsülnünk egy­mást és egymás tulajdonát ahhoz, hogy ilyesmi pninél ritkábban for­duljon elő.- És ha a kárt okozót lefülelik ugyan, de kiderül, hogy nem fizet­te a biztosítási díjat?- Ebben az esetben a Biztosítók Szövetsége által kezelt alap fizet, de csak a társadalombiztosítás ál­tal nem fizetett személyi sérüléssel kapcsolatos kártérítést, a gépko­csikban okozott kárra ez esetben nem terjed ki a biztosítás. Az így ki­fizetett kártérítést azután a Biztosí­tók Szövetsége peres úton behajt­hatja a kárt okozón.- Ez ugyan korántsem hangzik megnyugtatónak, de tegyük most félre aggályainkat. Hogyan kötjük majd meg a szerződéses kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?- Feltételezve a július elsejei in­dulást: addigra az érintett biztosí­tóknak fel kell készülniük szerző­désekkel, ügynökökkel, működő rendszerrel, sőt az egymás közötti kapcsolat kiépítésével is a rajtra. Az ügynökök felkeresik a gépjár­művek üzemben tartóit, megkötika szerződést és beszedik negyedév­re előre a dijat. A rendelettervezet szerint az újabb díjfizetés esedé­kességétől számított 30 nap lesz a türelmi idő, utána a szerződést megszűntnek fogják tekinteni.- Miféle hátránnyal járhat ez az autósra nézve?- A bizonyítható kötelességmu­lasztás azzal fenyeget, hogy a rendőrség bevonja a kocsi rend­számtábláját, tehát amíg nem ren­dezi a biztosítást, a kocsi nem ve­het részt a forgalomban. A szerző­dés megszűnése pedig a majdani, esetleges bonust, azaz a károko­zásmentes idő hosszától függő díj­kedvezményt teheti kérdésessé.- Mivel egy negyedéves díj befi­zetése - a rohamosan növekvő la­kossági terhek miatt - várhatóan sok család életében (legalább át­menetileg) egy-egy adott időszak­ban lehetetlen, kérhető-e a szer­ződés szüneteltetése? Erre a lehe­tőségre télen is sokan igényt tar­tanának...- Lesz rá mód. A tervek szerint legkevesebb kettő és legföljebb hat hónapig minden joghátrány nélkül szüneteltethető a szerző­dés, persze a rendszámot ilyenkor is bevonják.- Akárcsak azokét, akiket azon kapnak rajta, hogy érvényes bizto­sítás nélkül fut járművük. De hát hogyan fog ez kiderülni?- A szúrópróbaszerű gépjármű­ellenőrzéseknél, s ha a biztosítók adatait összevetve kiderül, hogy ki nem fizetett.- E munka oroszlánrésze az amúgy is túlterhelt rendőrségre hárul majd. De hát már ma is rend­szám nélküli autók százai róják há­borítatlanul a kilométereket a ma­gyar utakon. Tulajdonosaikat nemigen ret­tenti el a szabálytalanságtól a kilá­tásba helyezett 5000 forintos pénzbüntetés és a többi szankció. Pedig ez látható szabálysértés, míg a kötelező felelősségbiztosítás alóli kibúvást csak a forgalmi enge­dély fellapozásával állapíthatja meg a rendőr. Félő, hogy túl sokan élnek majd vissza a helyzettel.- Az aggodalmát én is osztom, de nem mondhatok mást: egyszer el kell kezdeni. Javulás csak hosz- szabb távon várható. SCHÖFFER JENŐ (Folytatás az 1. oldalról.) Az összeírás a változások előtti helyzet rögzítésén kívül több célt is szolgál: Magyarország ezzel részt vesz az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete, a FAO vi­lágcenzusában; ez a felmérés ala­pot ad a későbbi, már nem teljes­körű, hanem mintavételes megfi­gyelésekhez, a mezőgazdasági statisztika megújításához. Az általános összeírás első lép­csője a kistermelők teljeskörű ősz- szeírása április első két hetében. (A többi része: a rendszeres jelenté­seket kiegészítő felvételek a nagyüzemekben, az év második felében pedig a kistermelők né­hány további adatának megkérde­zése mintavételes eljárással.) Kiket keresnek fel az összeírók az áprilisi összeírás során?- A falvakban és a városok falu­sias jellegű körzeteiben minden háztartást- a városok területének jó ré­szén csak azokat a háztartásokat, amelyek akkora földterülettel vagy állatállománnyal rendelkeznek, ami eléri a gazdaság fogalmának a határát. Milyen kérdésekre kell válaszol­ni a felkeresett gazdáknak?- A gazdálkodó és a gazdaság­hoz tartozó többi személy néhány fontosabb adata- a gazdaságra vonatkozó jövő­beni szándékok (növelni, szinten tartani, vagy csökkenteni kívánja a földterületét, állatállományát; ki­A vendég: Lovas Zoltán A Narancs klubnak lesz a vendé­ge ma este - március 29-én - 18 órától Lovas Zoltán újságíró, a Jöt­tem, láttam, győztek című könyv szerzője, aki leleplezte a lll/lll-as ügyosztályt és a Fekete Doboz munkatársaként a helyszínen élte át a kelet-közép-európai forradal­mi össztáncot Berlintől Karabahig. A rendezvényre Szekszárdon, az államigazgatási dolgozók klubjá­ban kerül sor, a Garay tér 16. szám alatt. Díjazottak találkozója A Közoktatásfejlesztési Alap dí­jazottjainak kétnapos II. országos találkozója lesz Szekszárdon, a művelődési központ színházter­mében. A rendezvény április 3-án, szerdán délután fél háromkor kez­dődik Gazsó Ferenc előadásával. ván-e földet vásárolni, bérelni vagy visszaigényelni)- a gazdaság földterülete tulaj­donforma és művelési ágak szerint- a gazdaságban használt me­zőgazdasági gépek- az állatállomány faj és kor-ivar szerint. A kérdéscsoportokból látható, hogy az adatok feldolgozása után, az év közepétől kezdve számos olyan összesített információt nye­rünk, amely küszöbön álló agrár- politikai döntések megalapozásá­hoz elengedhetetlenül szükséges. A kormány 36/1991. sz. rendele­té szerint az adatszolgáltatás köte­lező. A statisztikai törvény értelmé­ben az adatokat kizárólag statiszti­kai célra szabad felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a névvel, címmel ellátott kitöltött kérdőívek tartalmát csak az összeírásban résztvevők ismerhetik. Miután megállapítottuk, hogy az összeírás teljeskörűen megtörtént, a feldolgozás már az azonosító ada­tok nélkül folyik tovább. Megyénk­ben 646 számlálóbiztos és megbí­zott fogja elvégezni az összeírás cseppet sem könnyű munkáját, rá­adásul elég kevés idő áll rendelke­zésükre. Kérjük ezért a lakosság megértését és támogatását, hogy az eredmények alapján valóban meg­alapozott információkkal láthassuk el a döntéshozó szerveket a nem­zetközi szervezeteket és a mező- gazdaság iránt érdeklődőket. Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Tamási Város Önkormányzata pályázatot hirdet a város miklósvári részén lévő gyógyvizes üdülőterület melletti, kb. 5,5 ha terület gyógyidegenforgalmi hasznosítására. Határidő: 1991. április 30. Bővebb felvilágosítással a műszaki osztály vezetője szolgál. Városi polgármesteri hivatal, Tamási, Szabadság u. 46-48. Telefon: 714/11-44 (278)

Next

/
Thumbnails
Contents