Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-29 / 74. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. március 29. A Kereskedelmi Bank 72. fiókja nyílt Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) Az KHB megvásárolta, s megtartotta jól képzett szakembergárdáját is, hogy 72. fiókját megnyithassa. Mindenféle hagyományos banki tevékenységgel foglalkoznak, valamint speciális szolgáltatásokat is nyújtanak. Ilyen például a privatizációs szaktanácsadás, a lízingtevékenység, a bankgarancia-vállalás, vagy a július 1-jétől működő széfszolgálat. Várják a magánszemélyeket, a gazdálkodószerveket, a vállalkozói köröket, nyugodt, elegáns környezetet, szakszerű, gyors ügyintézést biztosítva akár letéti jegyek, értékpapírok vásárlásához, kölcsönök felvételéhez... - Ótós Tágas, korszerű ügyféltér Infláció és Aranyfonal Uj, inflációt követő értékű élet- biztosításáról tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt az Állami Biztosító. Mint azt Jeager Vera üzletág-igazgató elmondotta, az ÁB új életbiztosítási formája, amely az „Aranyfonal” fantázianevet viseli, a maga nemében az első, amely szerkezetében hosszú távon védelmet jelent a mindenkori inflációval szemben. Az új, nagy összegű életbiztosítás lényege, hogy a biztosítási összeget az Állami Biztosító befektetései révén a mindenkori inflációhoz közeli mértékben növelik, így a garantált hosszú távú három és fél százalékos kamat mellett további 22-30 százalékkal növekedhet évente a biztosítási összeg. Természetesen, az inflációt követő biztosítás feltétele a biztosítási díj hasonló mértékű növekedése. „Ugyan bízunk abban, hogy az infláció hamarosan csökkenni fog, de csupán a példa kedvéért elmondhatom, hogy egy négyszáz- ezer forintra kötött 15 éves Aranyfonal biztosítás, ha nem csökken az infláció, lejártakor 6 millió 800 ezer forintot érne, ennyit kapna kézhez a biztosított, vagy halála esetén a biztosítás kedvezményezettje" - mondta az üzletág-igazgató. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a hazai biztosítás történetében eddig szokatlan módon, a biztosítási díjaknál különbséget tesznek a férfi és női biztosítottak között, a hölgyek alacsonyabb díjtétellel köthetik a biztosítást. A másik újdonság, hogy a háromszáz- ezer forint fölötti életbiztosítási szerződés megkötésének feltétele az Állami Biztosító által fizetett kötelező orvosi vizsgálat. Bár az Állami Biztosító a hazai életbiztosításoknak több, mint 90 százalékában szerződő fél, a szakemberek úgy vélik, az új konstrukciójú Aranyfonal életbiztosítást az év végéig mintegy százezren kötik meg, elismerve és felismerve az új biztosítási forma hasznosságát és célszerűségét. (x) VSZ-töprengések egy Jövőbe mutató sírfeliratról” (Folytatás az 1. oldalról.) Szovjet elemzők elsősorban azon a fonákságon döbbennek meg, hogy jóllehet a Varsói Szerződés hozta létre a hadászati paritást, amelynek jótékony következménye lett az enyhülés, vele a közép- kelet-európai demokratizálás - hogy a peresztrojkáról ne is beszéljünk -, éppen ez a Varsói Szerződés veti el most a hozzávetőleges kelet-nyugati katonai egyensúly érv- és eszközrendszerét. Pontosabban, felhatalmazza a Szovjetuniót, hogy egyedül tartson egyensúlyt a NATO-val és számtalan elágazásaival. Hasonlóan elgondolkoztató furcsaságnak tartják, hogy a Varsói Szerződés, amely nélkül ma nem lenne biztonsági összetevője a helsinki folyamatnak, 1985-től leépítette először ideológiai komponensét, most leépíti katonáit, készül felszámolni a politikait, miközben a NATO ott áll teljes vértezetben, csörteti szuperfegyvereit és hirdeti politikai struktúráinak veleszületett örökkévalóságát. A szovjet megnyilatkozók többsége érzi, hogy a VSZ szétmálása kényszerű megakadályozhatatlan folyamat, mégis történelmi kezdeményezésről beszél, azt bizonygatja, hogy a VSZ-országok előbbre járnak ebben a vonatkozásban, s ez az előbbrejárás konstruktív, sőt modellértékű. Az Izvesztyija éppen egyik budapesti tudósításában észrevételezte, hogy Európa szédítő ütemben indult el a „tömbmentesülés” útján. A fokozatosságra és a két tömb közötti párhuzamosságra épülő forgatókönyvek helyett, amelyeket Moszkva nyilván előnyben létesített, úgy alakult a helyzet, hogy az erős centrifugális irányzatok éppen a Varsói Szerződésben jelentkeztek, miközben a NATO e tekintetben meglehetősen statikus maradt. Igaz, a NATO-t is kezdte nyugtalanítani, hogy mi lesz, ha a VSZ- ben végbemenő gyors változások destabilizálják a helyzetet Európa keleti- és talán nem is csak keleti - felében. Alekszandr Bovin a moszkvai esti lapban megjegyezve, hogy Moszkva kénytelen volt függetleníteni döntését a NATO-ban végbemenő (vagy végbe nem menő) folyamatoktól, rámutatott: a Varsói Szerződés fő ellenzői sajátosan nem a tömbön kívül, hanem a tömbön belül bukkantak fel. „Régi szövetségeseink elhagytak, újakra még nem találtunk” - panaszolta. A magabiztos, öntelt NATO és a fülét-farkát behúzó VSZ képe általános a szovjet tömegtájékoztatásban. Egy ideje azonban csípős megjegyzések hangzanak el azok címére, akik „a békét a sors ajándékának” fogják fel. Dmitrij Jazov védelmi miniszter a február 23-i Pravdában jelezte, hogy a Szovjetunió a NATO-val szemben egyedül maradt, s az atlanti tömb egyes területeken másfél-kétszeres fölényre tett szert. A Szovjetunió nem veszíthet éberségéből - hangoztatta a miniszter, s hozzátette: „Ha erősek leszünk, akkor számolni fognak velünk. A politikusok kötelesek ezt szem előtt tartani.” Moszkvában jó ideje tudták, hogy a Szovjetunió biztonsága aligha függött a magyar vagy csehszlovák hadsereg támogatásától, inkább hittek annak a nyugati élcnek, hogy mind a lengyel, keletnémet vagy román VSZ-katona mellé egy szovjet felügyelőt kellene állítani, hogy a „bajtárs” tisztességesen harcoljon. Ráadásul a VSZ fenntartása rengeteg pénzbe került, nem beszélve az „előretolt védelem” ráfordításigényes luxusáról a rakétakorszakban. Arra a kérdésre, hogy a VSZ katonai leépülésével romlott-e a Szovjetunió biztonsága, Moszkvában azt a választ adták hogy ha van esélye Európában egy hagyományos háborúnak, akkor romlott, ha nem valószínű egy ilyen háború akkor nem romlott. Az persze egyelőre nem ismeretes, hogyan szemlélte például Jazov marsall az amerikai potenciális atombombázók százainak átvonulását az egykor szövetségesek légterén, amelyeket egykoron a VSZ közös légvédelmi rendszerbe foglalt. Szovjet részről sohasem tagadták, hogy a Varsói Szerződés adu a NATO feloszlatásáért folytatott alkudozásban. Azt azonban semmiképpen nem tudják megemészteni, hogy a VSZ-tagállamok, amelyek még egy ideig részesei a politikai szövetségnek, a NATO felé kandikálnak és csatlakozási vagy társulási gondokkal kacérkodnak, a jövendő európai biztonság egyik „pillérévé” léptetve elő az egykori hidegháborús képződményt. A szovjet sajtó igyekszik sokoldalúan illusztrálni, hogy a NATO „fél” ezektől a közép-kelet-európai országoktól. Inti őket, hogy „ne tegyenek meggondolatlan lépéseket”, hiszen a NATO-hoz való közeledést Nyugatnak a Szovjetunióhoz való viszonya sinylené meg. A csatlakozáshoz különben is át kellene alakítani a NATO egész szervezeti felépítését, infrastruktúráját, az atlanti tömbnek óriási összegeket kellene a lengyel, csehszlovák, magyar hadsereg átfegyverzésére fordítani, nem beszélve az új in- doktrinációról. A NATO-nak - mutatnak rá szovjet elemzők - nem kellenek olyan országok, amelyekben nincs belső stabilitás. Ilyen tagállamuk van elég. Nem kellenek nekik olyan országok, amelyek folyamatosan civakodnak egymással. Ebből elegük van. Megjelent viszont a szovjet sajtóban olyan fel- tételezés, hogy az atlanti stratégák kezdenek érdeklődni a balti köztársaságok iránt, amivel a NATO célja „kijutni a szovjet határokra”. A megbonthatatlannak hitt „fegyverbarátság” megbomlásával nemcsak arra utalnak a szovjet kommentátorok, hogy a második világháború óta most először maradt európai katonai szövetségesek nélkül a Szovjetunió, hanem arra is, hogy az új NATO-doktrinákban ismét fő potenciális fenyegetésnek minősül. Most nem szovjet agresszivitásról van szó, hanem a szovjet belső helyzet ingatagságairól, bizonytalanságairól, kiszámíthatatlanságáról. A NATO ismét korszerűsít -, Moszkvában csak azt nem értik, hogyan lehet fegyverrel ellensúlyozni a szovjet destabilizálódást, miközben a szovjet vezetés kész „békésen” szemlélni, belügy- nek tekinteni saját közép-kelet-európai szomszédainak destabilizálódását A NATO halhatatlanságára nem látnak okot Moszkvában. Úgy érzik, hogy amint a Nyugat késéssel ugyan, de követni tudta a VSZ egyoldalú leszerelési intézkedéseit, a VSZ-fejlemények sem maradnak hatástalanok a NATO-struktúrákra, az atlanti tömb jellegére, „bármit is mondjanak is most erről az észak-atlanti szövetség brüsszeli főhadiszállásán” - mint Kvicinszkij külügyminiszter-helyettes fogalmazott. 73 millió dolláros fejlesztés a Hungrana Kft-nél Világpiaci versenyképességének javítása céljából három lépcsőben, összesen 73 millió dolláros kapacitásbővítő, illetve a termékszerkezetváltást segítő beruházást valósít meg 1995-ig a szabadegyházi Hungrana Keményítő-, Izocukorgyártó- és Forgalmazó Kft. Az évi 3,6 milliárd forint termelési értéket előállító osztrák-magyar vegyes vállalat idén megkezdi a speciális célokra alkalmas, magas gyümőlcscukortartalmú folyékony cukor gyártását. A technológiai korszerűsítés eredményeként hamarosan megjelenik a piacokon a Pepsi- és a Coca-Cola gyártásához is felhasználható 55 százalékos gyümölcscukortartalmú, valamint diabetikus készítményekhez alkalmazható 95 százalékos gyümölcscukortartalmú izocukorral. Mivel mindkét termék kitűnő élettani hatású, s répacukor kiváltására is alkalmas, feltehetően külföldön is igen keresett lesz. Szabadegyházán őszre elkészül egy keményítőszörp-előállító üzem. A korszerű technológiát a gyártásban élenjáró német, dán, holland, amerikai és osztrák cégek ajánlatai alapján választják majd ki. Cél: a munkanélküliség enyhítése Megalakult a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) Elsősorban az idén a megyének juttatott foglalkoztatási alapot, százmillió forintot, a munkanélküliség egyre nehezedő gondjainak enyhítésére. A tanács határozza meg, menynyit használjanak fel az összegből átképzésre, korengedményes nyugdíjazásokra, a részfoglalkoztatás elősegítésére, a vállalkozóvá válás támogatására, a munkanélküliek foglalkoztatását segítő, munkahelyteremtő beruházásokra, közhasznú munkavégzésre. Bevezetőben dr. Brebán Valéria, a megyei munkaügyi központ megbízott igazgatója vázolta a pillanatnyi helyzetet. Eszerint az utóbbi egy hónapban 11 és fél ezren fordultak meg a központban és 12 ki- rendeltségén. Ezalatt 12 és fél százalékkal nőtt az állást keresők száma, jelenleg három és félszerese az egy évvel ezelőttinek, több mint 5500. Számukra mindössze 125 üres munkahely van, de például az 1700 segédmunkásnak mindösz- sze hét, s ugyanennyi a 850 szellemi foglalkozásúnak is. A megyében a legrosszabb, legválságosabb a helyzet Szekszárdon és Tamásiban, de az utóbbi egy hónapban Dombóváron és környékén is robbanásszerű romlás volt tapasztalható. Ilyen helyzetben kell a tegnap megalakult munkaügyi tanácsnak munkáját végezni. Ezt követően Horváth Endre, az MMG szekszárdi gyárának igazgatója, a tanács munkaadókat képviselő oldalának tagja, németországi szakmai útján szerzett tapasztalatairól számolt be. Elmondta, ott a munkaerő-közvetítés a munkaügyi hivatalok monopóliuma. A szak- szervezet ott is a teljes foglalkoztatottságot tartja helyesnek. A munkaügyi hivatalok hallatlanul korszerű körülmények között dolgoznak, minden komputerizált, s 71 milliárd márka sorsáról döntenek. Ehhez 3 milliárdot ad a kormány, a többit fele-fele arányban a munka- vállalók és a munkáltatók. Ez egyébként a bérek 6,8 százaléka, valamivel kevesebb, minta negyede annak amennyit - szintén hasonló arányban megosztva - a nyugdíjalapra illetve betegsegélyezésre fizetnek. Németországban egyébként közel 10 százalékos a munkanélküliség. A munkaügyi tanács következő, már konkrét feladatokkal foglalkozó ülését április közepén tartja. - szepesi A Malév április 1-jétöl, az új menetrend érvénybe lépésétől kezdve az utasforgalom alakulásának megfelelően süriti nyugat-európai, és csökkenti kelet-európai járatait. Hetente a korábbinál többször repülnek majd Malév-gépek Stuttgartba, Brüsszelbe és Londonba, viszont a légitársaság megszüntette drezdai, lipcsei, valamint a burgaszi és a várnai járatait s a mérséklődő igények miatt csökken a berlini járatok száma. A Malév új járatokat is indít március 31-től heti két alkalommal, májusban pedig hetente háromszor érkeznek Malév-gépek Düsseldorfba. Szintén újdonság, hogy Budapestről frankfurti csatlakozással közvetlenül el lehet jutni Tokióba is. A Budapest-expresszjá- rat heti háromszor közlekedik, a délutánonként induló Malév-gépekről Frankfurtban lehet majd átszállni a Japan Airline, s Tokióba induló gépére. Április 1 -jétől, a többoldalú nemzetközi tarifa-megállapodáseR alapján emelkednek a légitarifa díjtételek. A Magyarországról kiinduló járatok utastarifái útvonaltól függően átlagosan 10-15 százalékkal növekednek. Az áremelkedés nemcsak a Maiévre, hanem egységesen minden légitársaságra vonatkozik. Moszkvai tüntetések (Folytatás az 1. oldalról.) Borisz Pugo közölte a parlamenttel, hogy a rendkívüli biztonsági intézkedések foganatosítására 50 ezer rendőrt mozgósítottak a szovjet fővárosban. Közlése szerint a rendőröknél fegyver nincs. A város fontosabb csomópontjaiban mindenütt megerősített rendőri egységek posztóinak, a főútvonalakon járőrkocsik cirkálnak. A városközpont mellékutcáiban - feltehetőleg a torlaszok szerepét betöltő - katonai teherautók sorakoznak készenlétben. Több ponton, így az egyik gyülekező- hely, a Majakovszkij tér közelében is láthatóak a vízágyúk. A szovjet belügyminiszter közlése szerint a szovjet belügyminisztérium a nap folyamán több névtelen fenyegető telefonhívást kapott, amelyekben robbantásokat és a képviselők elleni akciókat helyeztek kilátásba. Pugo a nyomaték kedvéért megemlítette azt is, hogy a szovjet fővárosban az utóbbi néhány napban 50-60 százalékkal ugrott meg a bűnelkövetések száma. Az oroszországi népképviselő kongresszus úgy döntött, hogy péntek reggelig, vagyis addig, amíg ki nem vonják Moszkva központjából a rendőri alakulatokat és a katonai teherautókat, felfüggeszti plenáris ülését A tanácskozás felfüggesztéséről szóló döntés azután született meg, hogy Ruszlan Haszbulatov beszámolt a szovjet elnökkel folytatott megbeszéléséről. Ezen Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy tiszteli az oroszországi képviselők akaratát de a törvénynek érvényt kell szerezni, s legkorábban péntek reggel vonják ki a szovjet főváros központjából a rendfenntartó egységeket A megerősített rendőri alakulatok Gorbacsov szavai szerint a köz- biztonság megóvása céljából maradnak péntek reggelig a városban. Haszbulatov beszámolt arról is, hogy a szovjet elnök a legcsekélyebb kompromisszumra sem volt hajlandó a rendőri erők csütörtöki kivonása ügyében. Egyebek között kijelentette: a szovjet alkotmány értelmében a központi törvényeket és rendeleteket a köztársasági döntések, így azoroszor- szági sem befolyásolhatják. Lapzártáig nem érkezett jelentés rendbontásról: a tüntetések feszült légkörben zajlottak ugyan, de a rend- fenntartó erők urai voltak a helyzetnek. Közel-keleti béketárgyalások amerikai-szovjet rendezésben? Az amerikai kormány mérlegeli, hogy a Szovjetunióval közösen közel-keleti békekonferenciát hívjon össze, amely utat nyit Izrael és az arab országok közvetlen tárgyalásaihoz -jelentette csütörtökön a The New York Times. Az értesülések szerint a két nagyhatalom a nyitó tanácskozásra meghívná Izrael, Egyiptom, Jordánia, Szíria és a palesztinok, valamint a hat Öböl-állam, köztük Szaúd-Arábia képviselőit. Az amerikai-szovjet indítású nyitány után sor kerülhetne az érdemi, közvetlen tárgyalásokra Izrael és a palesztinok, illetve Izrael és az arab országok között. James Baker nemrégiben tett közel-keleti körútja után az amerikai diplomácia az elmúlt napokban bizalmas tárgyalásokon készítette elő a kezdeményezést: Baker a héten Washingtonban egyiptomi, jordániai és palesztin politikusokkal tárgyalt. A tervek megvalósulása egyébként változatlanul bizonytalan, irta a lap, miután jelenleg egyik fél sem hajlik kompromisszumra. Az amerikai vélemény szerint kölcsönös bizalomépítő intézkedéseknek kellene megelőzniük a tárgyalásokat: így Izrael enyhítené a megszállt területek palesztinjaira nehezedő nyomást egyúttal megerősítené elkötelezettségét az ENSZ BT 242. és 338. számú határozata mellett - amelyek többek között előírják Izrael kivonulását a megszállt területekről. Malév
