Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
4 NÉPÚJSÁG PaI/q óé knrnifpkp 1991. március 28. I llltd Cd ImUI liyGIXG Portré Mit csinál Ön? Dr. Rónaky József nukleáris főmérnök, paksi képviselő- Itt ülök a polgármesteri hivatalban és várom a paksi polgárokat, hogy válaszolhassak feltett kérdéseikre.- Mi ennek a célja?- Az erőmű vezetése felismerte, hogy igen fontos a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása, ezen belül különösen fontos a paksiaké.- És eddig milyen volt az érdeklődés?- A tájékoztatási kampányunknak csak egy apró eleme az, hogy megszerveztük ezt a fogadóórát. Sajnos úgy tűnik, hogy ez nem jó módszer, nincs iránta érdeklődés. Megpróbálunk helyette mást kitalálni.- Ön az erőműben nukleáris főmérnök. Elmondaná, hogy ez mit jelent?- Ebben az erőműben van például üzemeltetési, és karbantartási igazgatóság, amelyek más erőmüvekben is megtalálhatóak. A nukleáris igazgatóság viszont azokat a feladatokat végzi, amelyek az atomerőmüvek sajátosságai. Itt történnek a reaktorral kapcsolatos számítások, az erőmű sugárvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ellenőrzését is mi látjuk el.- Mit foglal magába a sugárvédelem szó?- Tulajdonképpen kétfajta tevékenységet. Az egyik az erőmű dolgozóinak sugárzás elleni védelme, a másik, ami legalább ilyen fontos, az erőműnek a környezetre gyakorolt hatásainak mérése. Ezek eredményeit hamarosan, egy április elején tartandó sajtótájékoztatón az ország közvéleménye elé tárjuk. Röviden azért annyit elmondhatok, hogy az erőmű környezeti hatásai olyan elenyészőek, hogy a természetes sugárzás mellett kimutatásuk is nehéz.- Ön most a paksi képviselő- testület tagja. Vállalt-e korábban közéleti szereplést?- Nem. A történet úgy kezdődött, hogy megkerestek a paksi Fidesz képviselői, hogy vállaljam a hely- hatósági választásokon a jelölést. Gondolom, a hiúság is közrejátszott abban, hogy elvállaltam. 45 éves vagyok, és azt hiszem, hogy még tudok tenni a városért, különösen azért örülök, hogy a fiatalok bíztak bennem.- Fél év eltelte után hogyan értékeli a képviselő-testület tevékenységét?- Ez alatt a fél év alatt a testület rádöbbent arra, hogy tulajdonképpen milyen nehéz feladatot vállalt. Nekem a költségvetés vitája volt igen tanulságos. Meg kell tanulnunk gazdálkodni, ami nem köny- nyű dolog. A testület heterogén, lelkészek, szakmunkások, orvosok, mérnökök a tagjai. A problémákat mindenki másképp közelíti meg. Annak viszont nagyon örülök, hogy pártviták nem nehezítik a testület munkáját, mindenki a város érdekét igyekszik szem előtt tartani. Pakson azonban speciális probléma a város és az erőmű viszonya.- Erről mi a véleménye?- A város életét az erőmű építése és üzemeltetése alapvetően megváltoztatta. A „régi paksiak” ezt nem mindig pozitív változásként élték át, de a régiek és a pavosok közötti konfliktus szerintem oldódik. Az erőmű törzsgárdája 10-15 éve itt lakik a városban, gyerekeink itt születtek, itt járnak iskolába, itt akarnak ők is élni. Az erőmű továbbra is jó kapcsolatokra törekszik. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen javasoltam, hogy a testület az év második felében tűzze napirendre ezt a kérdést. Addigra talán megszületnek a hiányzó törvények és többet lehet tudni a magyar vil- lamosenergia-ipar átszervezéséről is.- Mit vár a jövőtől?- Sok kínlódást, munkát várok és nem gyors sikereket. De én optimista vagyok, a sok munka és főleg az értelmes munka mindig meghozza az eredményét. Foglalkozásomból adódóan racionálisan szeretek gondolkodni, az ország is akkor lábal ki a kátyúból, a város is akkor fejlődik, ha az érzelmek mellett a józan ész is helyet kap, és ez határozza meg a cselekedeteinket. E. G. Közgyűlés A Schilling Roger Német Nemzetiségi Egyesület április 8-án, hétfőn 19 órakor tartja éves közgyűlését Pakson, az Óvárosi Közösségi Flázban, a volt Erzsébet Szálló épületében. A szervezők nemcsak a tagságot, de az egyesület munkája iránt érdeklődő kívülállókat is szívesen látják az eseményen. Elnézést... * A Madocsán látható II. világháborús emlékpark központi szoboralakját múlt csütörtöki számunkban sajnálatos módon Kiss Istvánnak tulajdonítottuk, holott neki semmi köze az emlékparkhoz. Ez úton kérünk elnézést a valódi alkotótól: Bakos Anikó művésznőtől. * A türelmetlen adakozó Dupla emlékmű Pakson A városházán hallottuk Testületi ülés, májusban fesztiválok Egy a Szent István téren, egy a katolikus temetőben Nyilván nem ismeretlen a paksi lakosság előtt a városban felállítandó II. világháborús hősi emlékmű ügye és érthető az ezzel kapcsolatos türelmetlenség is, hiszen jó két éve húzódik már a dolog. Most arról értesültünk, hogy hamarosan nem is egy, de kettő emlékműve lesz Paksnak. Történt ugyanis, hogy a mintegy 160, kisebb összeget adományozó paksi polgár mellett akadt egy ember - Farkas Ferenc -, aki igen tekintélyes summát, félmillió forintot ajánlott fel a nemes célra. Az idő múlásával azonban egyre fogyott a türelme, s nemrégiben úgy döntött, hogy ebből a pénzből maga emeltet külön emlékművet a város harcokban elesett hőseinek emlékére. Emellett természetesen a „hivatalos” városi emlékmű is meglesz, hiszen dolgoznak már a terveken a felkért művészek.- Számomra érthetetlen ez az egész - mondja a polgármester a magánemlékművel kapcsolatban. - Farkas úrral többször tárgyaltam és ismertettem vele a késlekedés okait. Szerintem néhány hónapon nem múlhat, hogy végre egy igazán színvonalas emlékmű készülhessen Pakson. Nem beszélve arról, hogy végül is mi csak örököltük ezta problémát, a város jelenlegi vezetése a korábbi másfél éves késlekedésben nem vétkes. Amennyire rajtunk múlik, igyekszünk a folyamatot meggyorsítani, azt azonban látni kell, hogy a jogszabályok szerinti lebonyolításhoz elég sok idő szükséges. „Ezt még az első világháborúban elesettek emlékére állították” „Ide kerül majd az emlékoszlop...” A Képző- és Iparművészeti Lektorátussal közösen zárt pályázatot irtunk ki, vagyis három művészt kértünk fel pályamunkák elkészítésére. Ezeket el kell bírálni, döntést kell hozni és ezután kezdődhet a kivitelezés. A döntés előtt szeretném az adományozók véleményét is kikérni, hogy ők melyik változathoz adnák legszívesebben a pénzüket. Mindehhez tehát idő kell, de úgy vélem, a legfontosabb az, hogy egy művészek által készített, szakértők által elbírált, zsűrizett alkotás kerüljön a város közterületére, a Szent István téri parkba. * Farkas Ferenc nyugdíjas a Villany utcában lakik. Kérésünkre szívesen megmutatja az általa készített tervrajzot, amely egy egyszerű, szögletes, de tekintélyes méretű emlékoszlopot ábrázol. A kőfaragó már dolgozik rajta, valószínűleg májusra elkészül.- Tudja, nem is az zavart elsősorban - mondja Farkas Ferenc -, hogy húzzák az időt és csak őszre ígérik a városi emlékművet, hanem az, hogy a nyugdíjasház elé akarják tenni, ahol szerintem nem lesz jó helyen. Ezért is határoztam úgy, hogy ebből a pénzből inkább emeltetek egy külön emlékoszlopot. A tanácsülésen azt mondták, hogy ezt nem tehetem, mert közterületre csak zsűrizett alkotás kerülhet. Csakhogy a római katolikus temető, ahová szánom ezt az emlékművet, az nem közterület, és az egyház engedélyezte a felállítását. „Ma csak egy-két apró kereszt jelzi, hogy itt nyugszanak a hősök” Van ott egy elkülönített rész, a hősök temetője, ahol az I. és II. világháború halottai nyugszanak. Hát oda szánom ezt az emlékoszlopot. Megjártam én a Don-kanyart annak idején és élve hazakerültem. Akkor megfogadtam, hogyha nem veszik el a házamat, csinálok egy emlékművet. Hát most jött el ennek az ideje. Szeretném, ha május elsejére elkészülne, bár lehet, hogy nem lesz meg addigra. Sajnos arra már nem futja a pénzemből, hogy az eddig felderített 164 hősi halott neve felkerüljön erre az oszlopra, mert igen drága a vésés. Szeretném, ha az önkormányzat hozzájárulna ehhez anyagilag és így teljes lehetne az általam elképzelt emlékmű. - áa A hétfőn tartott testületi ülésen a képviselők foglalkoztak a lakásépítési, -vásárlási helyi támogatásban része- sítendők valamint a bér-garzon lakások kiutalási névjegyzék tervezetével. A lakásügyi társadalmi bizottság előterjesztését változtatás nélkül elfogadta a testület hiszen régóta ezzel foglalkozó, az ilyen ügyekben már igen jártas emberek javaslatáról volt szó. A bizottság mandátuma egyébként már közel egy éve lejárt, tagjai szívességből vállalták a további pluszmunkát amely ezzel a testületi üléssel befejeződött. Napirendi pontként szerepelt a közterülethasználati díjak meghatározásának elvi tárgyalása is. A gazdasági bizottság által kidolgozott elvek lényege, hogy a jövőben a különböző tevékenységi körök szerint differenciálják a dijakat. Erre négy kategóriát állítottak fel: díjmentes, kedvezményes, alap- és emelt díjazású. Fontos feladat a továbbiakban elkészíteni a tevékenységi körök listáját és elvégezni a besorolást a fenti négy kategória szerint Szóba került a volt MSZMP-székház is, ennek ügye azonban egyelőre a hasznosításra vonatkozó pályázat kiírásánál tart. „Egyebek” címszó alatta képviselő-testü- leta polgármestert ruházta fel azzal ajoggal, hogy ajövő- ben az étkezési normákat megállapítsa, tekintve, hogy igen gyakoriak az árváltozások. Az ő feladata ezzel kapcsolatban az is, hogy a közintézményeket a lehető legésszerűbb, legolcsóbb étkeztetési formák alkalmazására ösztönözze. Végül a polgármester és a jegyző közös javaslata került napirendre, amely szerint mondja ki a testületacsaládi iroda megszűnését. A képviselők többsége azonban ehhez nem járult hozzá. * Kedden a paksi atomerőmű meghívására küldöttség érkezett a franciaországi Leblaye kisvárosból kétnapos látogatásra. Az ottani polgármester vezette csoport az első napon Pakssal, szerdán pedig az atomerőművel ismerkedett meg. Leblaye-ban is van atomerőmű, amelynek igen kiegyensúlyozott a kapcsolata a várossal. Franciaországban, ahol a nukleáris energia nagyon magas részarányt képvisel az energiatermelésben, igen nagy tapasztalatokat szereztek már a hatékony lakossági tájékoztatás, kapcsolattartás területén, tehát kétségkívül van mit tanulni tőlük. * Flórián napján, vagyis május 4-én nemzetközi tűzoltófesztivált rendeznek Pakson. Ez a nap a világon mindenütt a tűzoltók ünnepe, Szent Flórián ugyanis a védőszentjük. Hasonlóan nagyszabású rendezvény még nem volt Pakson, többek között a testvérváros, Rei- chertshofen csapata is részt vesz a versenyben, Tolna megye más településeinek és azok testvérvárosainak csapatai mellett A versenyt megelőző napon, május 3- án felavalják a paksi tűzoltólaktanya előtt Szent Flórián szobrát * A múlt hét második felében delegáció érkezett Rei- chersthofenből, Anton Westner polgármester vezetésével, hogy a megrendezésre kerülő bajor sörfesztivál részleteit megbeszéljék. Ennek eredményeképpen közölhetjük a fesztivál pontos időpontját: a kétnaposra tervezett esemény május 24-én és 25-én lesz. Helyszín az ESZI-sportcsamok, itt fellép többek között a reichert- shofeni fúvószenekar, valamint német hentes és pék gondoskodik a sör mellett az eredeti bajor ételekről, ízekről. Fröhlichen Osterfest! - Kellemes Húsvéti Ünnepeket! A félelem a múlté Beszélgetés Forster Józseffel, a német nemzetiségi egyesület elnökével Magyarországon több évszázad óta élnek más nemzetiségiek, Tolna és Baranya megyében jelentős számú a német ajkú lakosság. Az elmúlt 45 év alatt hogyan élték meg német nemzetiségüket? - kérdeztük Forster Józsefet, a paksi Schilling Roger Német Nemzetiségi Egyesület Elnökét.- Félelemmel. Tiltott volt a beszéd egymás között az utcán, sváboknak csúfoltak bennünket, nem voltak olyan lehetőségeink, mint a magyaroknak. Az elmúlt 10-15 évben kezdték elismerni a német nemzetiséget, a teherbíróképességünket, a kultúránkat. De az évtizedek alatt kiterjedt az asszimiláció, mindenki magyar akart lenni. Nézzük csak meg a statisztikai adatokat, amelyek önkéntes bevalláson alapultak. Például 1941 -bői, vagy 1949-böl, a kitelepítések után. De még később is féltek az emberek, hogy következményei lesznek a nemzetiség bevallásának. Jellemző volt, hogy a szülök csak akkor beszéltek németül, ha azt akarták, hogy a gyerek ne értse. Nyilván saját, jól felfogott érdekükben azt akarták elérni, hogy a gyermekük olyan legyen, mint a többi és ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Nem volt anyanyelvi oktatás, nem volt lehetőség a kultúra ápolására, szervezet alakítása pedig teljesen tiltott volt.- És az utóbbi évek? Mit hozott a rendszerváltás?- Ma már felszabadultabbnak érezzük magunkat és végre, tavaly februárban megalakítottuk a Schilling Roger Német Nemzetiségi Egyesületet. Főcélunk az anyanyelv ápolása, tanítása, különösen a gyermekeknek. Német nemzetiségiek vagyunk és nem beszéljük az anyanyelvűnket. Úgy gondolom, hogy ez a törekvésünk egybeesik az ország érdekeivel, hiszen az Európához való közeledés elengedhetetlen feltétele, hogy mind többen beszéljenek idegen nyelveket, köztük az egyik legfontosabbat, a németet. Az elmúlt évben dr. Johann Böhm német történetkutató és a felesége a város több iskolájában német szakkört vezetett. Ba- den-Würtenberg tartomány egymillió márkás pályázatot hirdetett meg, amelyet mi is megpályáztunk. Ha sikerül elnyernünk, akkor nyelvstúdiót szeretnénk létrehozni. Emellett a nemzetiségi kultúra ápolására klubokat szándékozunk alapítani, hogy legyen fúvószenekarunk, tánccsoportunk, amelyek a különböző megmozdulásainkon részt vehetnek.- Az elszármazottakkal, kitelepitet- tekkel milyen kapcsolata van az egyesületnek?- Lauda Tauberbisophent kell említenem elsősorban, amely erős hajlandóságot mutat arra, hogy együttműködési megállapodást kössön velünk. Egyesületünk német elnökhelyettese, Paul Grimm úr is ott él. Ezektől a kapcsolatoktól várjuk, hogy jobban elősegítsék kulturális örökségünk teljesebb megismerését erősítsék politikai kötődésünket és feltárják gazdasági lehetőségeinket. Az itteni nemzetiségi lakosságnak élnie kell a felkínált lehetőséggel, találják meg önmagukban a gyökereket, amelyek kibontakoztatásával hidakat lehet építeni. EÖRDÖGH GABRIELLA
