Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

1991. március 28. NÉPÚJSÁG 3 A munkáltató anyagi felelősségéről Kertbarátkor - Medinán ragra« A Munka Törvény­it könyve a munkáltatóra p igen szigorú anyagi fe­Jí lelősséget állapit meg. nevezetesen a munkál­tassa®« tató a dolgozójának okozott kárért általában és jellem­zően vétkességére tekintet nélkül felel, azaz ha vétkes a munkáltató, ha nem, a dolgozóját a munkajog- viszony keretében ért kárt köteles megtéríteni. Ez tehát az általános szabály, egyes esetekre vonatko­zóan azonban a szabályok a válla­latot csak vétkessége esetére te­szik felelőssé. A jogszabály szerint a baleseten és foglalkozási meg­betegedésen kívüli egyéb megbe­tegedésért a munkáltató csak vét­kessége esetén felel. így pl.: ha be­bizonyosodik, hogy a dolgozó an­nak következtében fázott meg és vált beteggé, mert a munkáltató a megfelelő munkakörülmények megteremtését (munkahely fűté­sét) elmulasztotta, vétkes mulasz­tásából eredő kárért természete­sen felel. Vétkességére tekintet nélkül fe­lel a munkáltató a dologi kárért és­pedig akkor, ha a kár- a munkáltató öltözőjében, ille­tőleg megőrzőjében, vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen el­helyezett dologban keletkezett, to­vábbá- olyan ruházati és felszerelési tárgyakat ért, amelyet a dolgozó munka közben is rendszeresen magánál tart. A munkáltató azonban előírhatja dolgozói számára a munkahelyre bevitt dolgok biztonságos helyen történő elhelyezését, bizonyos esetekben a bevitel bejelentését, korlátozását, vagy éppen meg is tilthatja a bevitelt. Azokban az ese­tekben, amikor a munkáltató ezzel a lehetőséggel élt, és a dolgozó en­nek megszegésével vitt be dolgo­kat a munkahelyre, az ebben a kör­ben keletkezett kárérta munkáltató csak szándékos károkozás esetén tartozik anyagi felelősséggel. Ami mármost a kártérítés mérté­két illeti, tudni kell, hogy - a Munka Törvénykönyve szerint - a munkál­tató a dolgozónak a munkajogvi­szony keretében okozott kárért tel­jes mértékben felel. Ez pedig az el­maradt jövedelem, a dologi károk, költségek, az esetleg felmerült nem vagyoni kár megtérítésének köte­lezettségét jelenti. Elmaradt jövedelem megtéríté­sére akkor kerül sor, ha a károko­zás folytán a dolgozó a munkavég­zésben is akadályozva van. Meg­jegyzendő, hogy ha pl. a dolgozó a fennálló munkajogviszonyán kívül más munkáltatóval is munkajogvi­szonyban áll, (másodállás, mellék- foglalkozás) vagy egyéb kereső te­vékenységet folytat, a károkozás következményeként elmaradt va­lamennyi jövedelmét meg kell térí­teni. Dologi kár címén az egészség, testi épség sérelmével kapcsolat­ban a dolgozó ruházatában, hasz­nálati dolgaiban, a nála lévő egyéb tárgyakban keletkezett kárt kell megtéríteni, költségek címén pe­dig a dolgozó részére a károkozás következményei elhárításával ösz- szefüggő indokolt és szükséges költségek térítendők meg, amilye­nek pl. az egészségében károso­dott dolgozó esetében a feljavított élelmezési költség, az otthoni ápo­lással járó költségek, a munkavég­zésben jogellenesen akadályozott dolgozónál különösen a munkába állítással, a munkakönyv és egyéb igazolások kiadásával, sürgetésé­vel kapcsolatos levelezési, utazási költségek stb. téríthetők meg. Az egyéb költségek megtérítésének a dolgozó egészségében okozott károk körében lehet helye. így pl. ilyen alapon kell megtéríteni a dol­gozónak a hozzátartozók beteglá­togatási költségeit, a háztartás el­látásával, a más munkára való át­képzéssel járó többletköltsége­ket DR. DEÁK KONRÁD Bor. Gyümölcs. Kert. Kikapcso­lódás. Mellékes jövedelem. Ezek a szavak röpködnek a levegőben a medinai szőlő- és kertművelők klubjának alakuló ülése előtt. Beszélgetnek a gazdák, előke­rülnek a gondok, a több évtizedes tapasztalatok, s közben egy mon­datra figyelmes lettem. Ránkó bá­csi azt mondja: „Én azért jöttem ide, hogy tanuljak valamit az újból, a jó­ból.” Erre a többiek is helyeslőén bólintanak. Mert bizony gond, az van bőven. Kapásból a legrázó­sabbakat: hol lehet eladni a bort? Mi lesz, ha nagy termés lesz? Miért olyan drága a hordó, a permet- szer? Ha szükséges lenne, hol le­hetne szénkéneget kapni? Kőszegi István népművelő, szer­vező elmondja a kör előnyeit. Né­hány a felsoroltakból: alakulás után azonnal mindenki tagja lesz az országos szövetségnek, s így kedvezményezettként, nagykeres­kedelmi áron juthat műtrágyához, a szükséges permetezőszerekhez. Gyümölcsfák árusítása idején egy­ségesen 60 forintért vásárolhatnak szaporítóanyagot, de a szállításról a vevőnek kell gondoskodnia. A jö­vőben is rendszeres lesz a borver­seny, sőt lehetőség van kiváló szakemberek meghívására is. Ahogy a vita megkezdődött, a gazdák is javaslatot tettek: létesít­senek egy szakkönyvtárat, hogy a legújabb módszerekről, techni­kákról, gyümölcs- és szőlőfajtákról olvashassanak, tanulhassanak. Előkerült megint a szőlőhegyek vil­lamosításának problémája. Talán évtizede is annak, hogy ezt javasol­ták a falu vezetőinek, de az áram- szolgáltató vállalat transzformátor­gondokra hivatkozva elutasította. Felmerült, hogy a kör - most már szervezett formában - tegyen lé­péseket azért, hogy a medinai sző­lőterülettartozzon a szekszárdi tör­ténelmi borvidékhez. T öbb évtized­del ezelőtt - mondják a gazdák, ez így is volt. A boradó bevezetésével a borvidéken nagyobb volt a fize­tendő összeg, - ekkor Medina le­vált. Az akkori sumákolásnak nagy az ára, de a kezdő lépést szeretnék megtenni. Bizonyítandó: Szabó Jó­zsi bácsi, aki falubeli, és szőlőter­melő a szekszárdi borversenyen arany oklevelet nyert a vörösborá­val. A helybeli megmérettetések, a szigorú, de igazságos zsűri, a szakvélemény betartása jelzi, hogy a legutóbbi borversenyen 25 ter­melő 54 mintával jelentkezett. Négy arany, tizenkét ezüst, tizennyolc bronz és tizenhárom elismerő ok­levélnek örülhettek. A javaslatok között szerepelt még, hogy a termelőket érdeklő új­ságokra is fizessenek elő, s a téli időszakban gyakorlati szakembe­rek előadásait hallgathassák, s ezt ha lehet, videofilmmel is illusztrál­ják. Medinán 205 bortermelő van és közülük huszonnégyen szedre- siek. Ez az egyik alapfeltétele an­nak, hogy a szőlőhegyek még so­káig szőlőhegyek maradjanak. KONRÁD LÁSZLÓ Akkor most ez hogy is van? A képviseleti demokrácia anyagi vonzata A tanácstestület a tőle elvárható tempóban dol­gozgatott. A tagok társadalmi munkában tevékeny­kedtek - az adott társadalomért -, így hát nem túl­zottan szaggatták az istrángot. (Tisztelet a tiszete- letnek, kivétel a kivételnek.) Kaptak is bírálatot, jócskán. No, de majd az új ön­kormányzók! Színre léptek, s mit ad Isten? Innen is, onnan is olyan híreket sodor felénk a tavaszi szél, hogy az ő önzetlenségüknek is van határa. Hajlan­dók szorgalmasan ülésezni, ha bizonyos tiszteletdíj megszavaztatik a részükre. A település érdekében. (?) Másik csemege: a megizmosodó pártok ügye. Az állampárti időkben az egyik legerősebb ütőkártyája az volt a nyiladozó ellenzéknek, hogy sok a fizetett, főállású pártmunkás. „Dologtalan haszonlesőkkel vannak teli az impozáns székházak. Nyakkendős léhűtőkkel, akik nagy pénzeket szakítanak le.” Leépítették az apparátust. De jelenleg mintha visz- szájára fordult volna a folyamat. Miután egyik-má­sik tömörülés a szó szoros értelmében tömegszer­vezetté vált - a demokrácia első esztendejében -, arra az álláspontra helyezkedett, hogy főállású akti­vistákkal kell megerősítenie sorait. Távolról sincse­nek annyian, mint a régi, csúf MSZMP-s időkben, de tény és való: sokasodnak, szaporodnak. Hát ekkor most ez hogy is van?...- Wy ­Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájában április 12-ig tekinthető meg az a képzőművészeti kiállítás, melyet a főiskola a Babits Kiadó Rt.- vel közösen rendezett Erdélyben élő festőművészek alkotásaiból. A kiállító művészek: Bállá József, Turcza László, Gaál András, Páll Lajos, Antal Imre, Botár László, Koszti István, Márton Árpád, Keller Kornélia, Walter Fridrich, Nagy Ödön, Fekete Miklós, Borsos Gábor, Haller József, Mi­hály Corneliu, Simon Endre, Benkő Éva, Szejke Vilmos, Fekete Zsolt, Serbán Adrián, valamennyien a gyergyó- szárhegyi művésztelep megalapítói közé tartoznak. Er­dély, mint a szülőföld bemutatása volt egyik célja szek­szárdi bemutatkozásuknak, amit Balássy György, a főis­kola közművelődési titkára segített. Leginkább tájképekkel találkozik a látogató, de portrék is jelzik az élettel való küzdelem lelket szorongató mását. A némultságból szólalok részére új térben nyílik mód hangjuk hallatására, amikor április hónapban Szekszár- don a Babits Mihály Művelődési Központ megnyitja előt­tük kiállítótermének ajtaját. Az így megteremtett városok, művészek közötti kapcsolat következő állomása az októ­berre tervezett sepsiszentgyörgyi kiállítás tolnai művé­szek alkotásaiból. Rendezés közben dkj - gk Turcza László - Bohóc Irányító társulásról - Szakoson Együttes képviselő-testületi ülésre kerül sor ma - csütörtökön - délután öt órakor Szakcson a lápa- fői és a várongi képviselő-testület­tel. A három testület dönt egy intéz­ményirányító társulásról, a közös intézmények fenntartására. Sor kerül pénzügyi megállapodások megvitatására is. Döntés születik arról, hogy az oktatási-nevelési in­tézményekben mennyi legyen az élelmezési nyersanyagköltség, mennyi térítési díjat fizet a szülő és mennyit vállal az önkormányzat. Megbeszélik a közös intézmény fenntartási költségvetését, vala­mint a három önkormányzati kör­jegyzőség alakításáról és fenntar­tásáról szóló megállapodást. Meg­határozzák, hogy milyen összeggel járulnak hozzá a körjegyzőség költségvetéséhez. A testületi ülés harmadik napi­rendi pontjában tájékoztató hang­zik el a szakcsi önkormányzat 1991. évi költségvetéséről, s ezzel kapcsolatban közmeghallgatást is tartanak. Néptánc­szövetségi közgyűlés A Magyar Néptáncszövetség az elmúlt év október 6-i felhívásának szellemében április végén - 29-én, hétfőn - délután fél kettőkor köz­gyűlést tart. Ezen szó esik az alaku­lás óta eltelt időszakról, és sor ke­rül a vezetőség megválasztására is. A Magyar Néptáncszövetség ér­ték- és érdekvédelmi szervezet kí­ván lenni, az egyének és a szerve­zetek, együttesek önállóságának csorbítása nélkül. A közgyűlésen való részvételi szándékot április 15-ig kell jelezni a szövetség cí­mén, 1068 Budapest, Gorgij fasor 38. Harsányi László kitüntetése Első alkalommal került sor „A te­hetségekért” elnvezésű dijak át­adására Szegeden. A díjat a G-2000 tudományos tehetségku­tató- és gondozó alapítvány alkotta azon szakemberek megbecsülé­sére, akik tehetségeket neveltek, gondoztak, s akiket tanítványaik teljesítménye is fémjelez már. A volt ifjúsági központban szer­dán megtartott ünnepségen öt pe­dagógus vette át a kitüntető elis­merést. Köztük Harsányi László középiskolai tanár, atléta, mester­edző, a testnevelés egyetemi dok­tora, aki aTolna megyei sporttehet­ségek gondozásában vállalt ki­emelkedő szerepet. Gyermekszépségverseny, 1991. Balázs Anikó Allinger Tamás Baka Barbara Apró Brigitta Bányai Tamás Fadd, Somos u. 43. Szekszárd, Tartsay u. 10. Szekszárd, Wesselényi u. 3. Paks, Április 4. u. 87. Bonyhád, Bezerédj u. 39. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illet­ve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebb, március 30- án, szombaton a szekszárdi Nemes Klaudia Sejla, a szek­szárdi Stölkler Henrietta, a dombóvári Sörös Aliz, a cikói Törő Adrienn és a kistormási Czövek Éva fényképét közöl­jük. Erdélyi festőművészek Szekszárdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents