Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-28 / 73. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. március 28. Jön az új személyi A benzináremelés, és a fogadtatása (Folytatás az 1. oldalról.) Elhangzott az is, hogy szó sincs a mintegy 8 millió igazolványtulaj­donost érintő általános cseréről, kívánságra, továbbra is érvényesí­tik majd a régi igazolványokat is. Az idén egyébként csak mintegy más­fél, kétmillió új igazolványt képes előállítani a Pénzjegynyomda, mi­vel megkezdik a jövő évtől érvé­nyes új típusú útlevelek előállítását is. Az új puhaborítású személyi iga­zolvány önköltségi ára 85 forint, s a tulajdonos kérésének megfelelően akár színes fényképet is tartalmaz­hat. Ugyancsak új elem, hogy a jö­vőben külföldre is szabadon kivi­hető az új igazolvány. (Folytatás az 1. oldalról.) A fuvarozókat a mostani konst­rukció rendkívül hátrányosan érin­ti. Nem a biztosítási díj megemelé­se ellen tiltakoznak, annak szüksé­gességét megértik, ám azt elfogad­hatatlannak tartják, hogy emiatt éppen azokat érje a legnagyobb hátrány, akik mindennapi megél­hetésük miatt kénytelenek az átla­gosnál lényegesen több üzem­anyagot vásárolni. Az sem meg­nyugtató a fuvarozóknak - mon­dotta az elnök -, hogy ígéret van ar­ra: a mostani áremelés csak átme­neti és a biztosító külön szerződé­seket köt majd a gépkocsit üzem­ben tartókkal. Flozzátette: a taxis­társadalom azért kételkedik, merta korábbi megállapodások közül ed­dig egyetlen egyet sem tartottak be. Emlékeztetett arra, hogy a ta­xisblokád idején a tárgyalásokon megállapodás született a fogyasz­tói adó 22 forintos mértékéről. Ez­zel szemben az Országgyűlés, amelynek döntéseit természete­sen a taxisok is kénytelenek elfo­gadni, 33 forintban állapította meg a fogyasztói adó mértékét. Bár a megállapodásnak megfelelően ja­nuár 1 -jétől bevezették a liberali­zált árképzést, ez sem adott meg­nyugtató megoldást, mert az óriási állandó költségek miatt az üzem­anyag árát a világpiaci ár végül is kevéssé mozgatja. A termelői ár a benzin esetében - mint ismeretes - nem több 14 fo­rintnál. „Tartunk attól, hogy a mos­tani Ígéret, mely szerint az áreme­lés csupán 3 hónapra szól, ismét csak ígéret marad” - mondotta Florváth Pál, aki nyomatékosan hangsúlyozta: a taxisok ragasz­kodnak ahhoz, hogy a létüket, megélhetésüket alapvetően befo­lyásoló döntések meghozatala előtt kérjék véleményüket. Hídavatás Pozsonyban A transzeurópai D-2-es autópá­lya Magyarország illetve Ausztria felé elágazó pontján Pozsonyban megnyitották a forgalom előtt a vá­ros negyedik Duna-hídját. A 3,4 kilométer hosszú hídsza- kasznak egyelőre csak a jobb ol­dalán indult meg a forgalom. Rajka, illetve Bécs felől közelítve Brünn és Prága irányába haladva a híd megnyitásával lehetővé vált Po­zsony város elkerülése is. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ felhívása Felhívjuk a munkáltatók figyel­mét, hogy a menekültként elismert személyek foglalkoztatásának elő­segítése érdekében - a magyar nyelvet ismerő, illetőleg a magyar nyelvet nem ismerő, menekültként elismert személyek munkába lépé­sét követő első három, illetőleg el­ső hat hónapban, amennyiben a munkáltató vállalja a személy beta­nító képzését (különös tekintettel a munkavégzéshez szükséges kife­jezések és fogások megtanítására) valamint a munkaviszony egy évig való fenntartását - úgy a munkálta­tó székhelye (telephelye) szerinti munkaügyi központon keresztül támogatást igényelhet a Letelepe­dési Alapból. A támogatás mértéke a dolgozó bruttó személyi alapbé­rének 50%a. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 16. §-a ösztö­nözni kívánja a munkaadókat arra, hogy munkaerőigényüket elsősor­ban a munkanélküliek köréből elé­gítse ki. Az a munkaadó, aki e jog­szabályhelyen írt feltételek betar­tása mellett munkanélkülit tartósan foglalkoztat, kérheti a kifizetendő munkabér vagy az azt terhelő járu­lékok illetőleg ezek együttes de legfeljebb 50%-ig terjedő átvállalá­sát legfeljebb egy éves időtartam­ra. A kérelmeket a Tolna Megyei Munkaügyi Központhoz kérjük megküldeni, ahol további részle­tekről is tájékoztatjuk az érintette­ket. (Cím: 7100 Szekszárd, Mártí­rok tere 11-13.) Tolna megyei regionális központ alakul Inkubátor - kezdő vállalkozóknak (Folytatás az 1. oldalról.) Bányai Henrik, a szekszárdi pol­gármesteri hivatal vállalkozási re­ferense, valamint dr. Kiss Albert és Nadray Katalin, akik a 228-as szá­mú jogtanácsosi munkaközössé­get képviselték, arról tájékoztattak, hol tartanak jelenleg a szervező- munkában. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kiírt pályázat sze­rint, hazánkban hat regionális vál­lalkozási központ hozható létre. A hat helyre 42 pályázat érkezett, s a megmérettetés után Tolna megye a kedvezményezettek csoportjába került. A lehetőségek, a feladatok a to­vábbiakban a következők: össze kell állítani egy hároméves vállal­kozásfejlesztési programot ki kell dolgozni a konkrét vállalkozási projekteket és a központ működé­sének üzleti tervét Ezzel párhuza­mosan meg kell teremteni a szer­vezeti, személyi és tárgyi feltétele­ket. Mindez június végéig elvégzen­dő a rendelkezésre álló 7 millióból. S ezt kővetően indulhat a központ tényleges beüzemelése - körülbe­lül egy éven át - amire 35-40 millió vissza nem térítendő támogatást nyújt az alap a pályázat nyertesei­nek. Az egyéves próbafutam letelté­vel várhatóan 200 millió kedvez­ményes induló hitelt kap az ország hat regionális központja, s a továb­biakban az a cél, hogy álljanak meg a saját lábukon. Ehhez persze az szükséges, hogy ne csak köz­ponti, hanem helyi szponzorok, vállalkozók is beszálljanak az ala­pítványt tevők sorába. Tolna me­gyében már több mint hatvan ter­mészetes és jogi személy tett szán­déknyilatkozatot ez ügyben. Köz­tük szövetkezetek, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek, kis- és nagyvállalkozások, 17 önkor­mányzat és több megyei illetve me­gyén kívüli oktatási intézmény. (Még a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem és a kaposvári ta­nítóképző is a szekszárdi alapít­ványhoz társult.) A központ központja a megye- székhelyen a volt pártszékházban lesz. Létrehoznak itt szaktanács- adó szolgálatot, adatbankot, infor­mációs rendszert, és egy úgyneve­zett inkubátorházszerű szolgálta­tás is várja az ügyfeleket. Ez utóbbi feladata, hogy a kezdő vállalkozók „életbe indulását” megkönnyítse: tárgyalótermet, telexet, telefont biztosítson számukra, s minden lé­nyeges tudnivalóval ellássa őket.- Wy­Agrárfórum a Vigadóban (Folytatás az 1. oldalról.) Ez nem igaz, mert az ilyen kor­szerűtlen termelési módokat épp­úgy el kell utasítani, minta verseny- képesnek feltüntetett, a korábbi el­vek szerint működő nagyüzemi gazdálkodást. Egyik szélsőséges forma sem alkalmas a modern me­zőgazdaság követelményeinek kielégítéséhez. Az a vád is éri a kormányzatot, hogy az Európai Közösséghez csatlakozás érdekében nem veszi figyelembe a magyar mezőgazda­ság érdekeit. Ezzel szemben az az igazság, hogy a kormányzat, csak az európai, s a világpiacon ver­senyképes növénytermesztés, ál­lattenyésztés, élelmiszeripar fenn­tartását tartja jogosnak, nem kon­zerválható a volt szocialista orszá­gok piacaihoz igazodó elmaradott­ság, igénytelenség. Az Európai Közösséghez való csatlakozásnak persze feltételei vannak, s ezeket meg kell teremte­ni. Szükség van tehát néhány nagy, akár nonprofit jelleggel működő ál­lami mezőgazdasági üzemre, ezek feladata lenne a fajtafenntartás, fajtanemesités, a mintagazdasági jelleg. Keresni kell továbbá a ma­gántulajdon, a vállalkozás alapján álló modern szövetkezeti formákat és lehetőséget kell adni a haté­kony, versenyképes családi far­mok kialakítására - mondotta a mi­niszterelnök. A kárpótlási törvénytervezetről szólva a miniszterelnök elmondta: ez kompromisszumok eredménye, de megteremti a politikai, a jogi és tulajdonjogi stabilitás alapját. A kormány számit az agrárértelmi­ségre, mert hatásuk meghatározó a falu népességének egészét te­kintve is. Az agrárértelmiség nagy­ban hozzájárulhat ahhoz, hogy a válságjelenségekkel terhes idő­szakból kilábaljon az ország. A miniszterelnök bevezetőjét kö­vető felszólalásokban többen fog­lalkoztak a nagyszámú agrárértel­miség bizonytalan helyzetével. Markovszky György, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Veszprém megyei titkára például annak adott hangot, hogy igen sokan keltenek hangulatot a tsz-vezetők ellen. Az MDF Országos Választmánya a na­pokban felhívást tett közzé a sajtó­ban, miszerint a szövetkezeti pa­rasztság védje meg a szövetkezeti tulajdont a tsz-vezetőkkel szem­ben. A felszólaló nagy tapsot ka­pott, amikor sürgette, hogy az Or­szágos Agrárértelmiségi Fórum fo­galmazzon meg tiltakozást e rágal­mazással szemben. A tanácskozás egy állásfogla­lás-tervezet ismertetésével zárult. Ebben a résztvevők kifejezik, hogy a magas színvonalú agrártermelés csak versenyképes agrárkutatásra és -innovációra alapozva valósít­ható meg. Szükséges az oktatás tartalmi megújítása is. A szakem­berek a kitűzött célok figyelembe­vételével több oldalról is aggasztó­nak tartották az agrárágazat jelen­legi helyzetét. Az ágazatot tömeges jövedelemvesztés sújtja, a gazda­ságok mintegy harmada csődbe jutott, jelentős méretű a termelési alapok felélése, növekszik a mun­kanélküliség és a bizonytalanság. A szakemberek tisztában van­nak azzal, hogy e jelenségek egy része a piacgazdaságra való átté­rés következménye, viszont egy sor mulasztást, hibát az átgondolt agrárpolitikával, s az ennek megfe­lelő intézkedésekkel elkerülhettek volna. A magyar agrárértelmiség kész segíteni a versenyképes mezőgaz­daság megteremtését, az átalaku­lást, és annak hatékony résztvevő­je kíván lenni. Ki találta fel a pénzt? Money, das Geld, gyéngi, vagyis pénz. Állítólag nem boldogít. Bár ennek igazságáról mindenki maga szeret­ne meggyőződni. Karinthy Frigyes szerint a „nincs" szóból származik. Nincs, néncs, nénz, pénz, Így nézne ki a „pénz” szó kiala­kulásának etimológiai története a nagy író szerint De ki is találta föl ezt a kellemes dolgot? Nos, tudjuk az illető személy nevét, foglalkozását. A legendabeli Krőzus volt a pénz megalkotója, és ő létező személy volt. Valódi neve Kroiszosz, foglalkozására nézve Lüdia királya i. e. kb. 460-446 között. Lüdia a Földközi-tenger keleti part­vidékén terült el, a mai Libanon és Sziria területén. Kroi­szosz volt az első uralkodó, aki érméket veretett a saját képmásával, és kötelezővé tette országa területén azok elfogadását általános egyenértékesként, illetve érték­mérőként. Addig a nemesfém rudak formájában cserélt gazdát azonban problémát jelentett, hogy a színaranya, vagy a színezüst nagyon gyorsan kopott, valamint hogy nem volt megoldva mindig a pontos mérés. Márpedig képzel­jük csak el, hogy minden egyes adásvételnél szükség volt a lehető legpontosabb súlymérésre. Igen nehéz volt ellenőrizni ilyenkor a súly mércét is. Az arany éppen azért vált egyetemes fizetőeszközzé, értékmérővé, mert kis mennyiségben is nagy értéket hordozott. Kopása, kis­mértékű súlyváltozásai így jelentőséggel bírtak. Kellett egy olyan eszköz, amely továbbra is kis mennyiségben nagy értéket testesít meg, de amelynél nem lényeges mégsem a néhány grammnyi eltérés, a kopás, a nem pontosan azonos súly. Kroiszosz újítása megoldotta ezeket a problémákat. Mint minden uralkodó, ő is hiú volt, Így a kopásálló ötvö­zetből készült fémkorongokra a saját képmását verette. A rudakat egyenlő korongokra vágták, feliratozták, kép­mással díszítették, így tették hitelessé. Attól függően, hogy a rudak kör, vagy más síkidom keresztmetszetűek voltak, lett a pénz korong, vagy négyszögletes, netán más alakú. Később a korongforma vált általánossá, nyil­ván azért, hogy jobban guruljon. Mármint el tőlünk. Kroiszoszhoz a szokás szerint nem volt hálás a kor és a sors, elérte a nagy újítók végzete. I. e. 446-ban II. Kürosz (ama bizonyos Nagy Kürosz), a perzsa birodalom meg- alakítója meghódította Lüdiát. Egyes források szerint Kroiszoszt máglyán megégette, más források alapján a lüd uralkodó öngyilkos lett Egy görög vázán a felirat sze­rint Kroiszoszt látjuk, amint egy meggyulladó máglyán áll megkötözve, ugyanakkor esik az eső. Egy hagyomány úgy tudja, hogy Kürosz valóban máglyahalált szánt neki, ám a máglya tüzét eloltotta egy hirtelen jött zápor, és a perzsa uralkodó ezt isteni jelnek vélve megkegyelmezett a pénz feltalálójának. Tény, hogy i. e. 446 után Kroiszosz kilép a krónikákból és a történelemből. Amikor megcsörren a zsebünkben a nemes, kemény forint gondoljunk néha arra, akinek köszönhetjük. A „fogához veri a garast” szólás-mondás onnan ered, hogy valamikor a pénz valódiságáról csengése alapján győződtek meg. A legsztenderdebb anyag, ami mindig kéznél volt a fogzománc, ezért oda veregették a pénzda­rabokat Aki még az értéktelen rézpénzt a garast is a fo­gához verte, hogy meggyőződjön valódiságáról, az bi­zony nagyon fukar ember lehetett. Az „élére állítja a garast" pedig onnan származik, hogy a pénzt élére állítva, 10-es, 20-as stb. csoportokban szá­molták. Aki az értéktelen rézgarast is igy, ilyen akkurátu­sán számolgatta, az is roppant fukar, „garasoskodó” em­ber lehetett A bank szó az olasz banka, asztal szóból származik, utalva a régi pénzváltók asztalaira. Kellemes dolog a pénz, ám a nyelvészekkel szemben valószínűleg sokan elfogadjuk Karinthy Frigyes etimoló­giai magyarázatát. Személyes tapasztalatból kifolyólag. GAZDAG LÁSZLÓ Meddig közügy a magánügy Nagymányokon? Nagymányokon sincsenek ma­napság híján az eseményeknek, amit a legutóbbi képviselő-testületi ülés is bizonyíthat Ezúttal már egy- gyel kevesebb megválasztott képvi­selő ült asztalhoz, mert dr. Notheisz Sándor lemondott mandátumáról. Ráadásul az SZDSZ helyi szervezete levélben fordult a testülethez, mely­ben többek között a következő kér­désekre kérte a megnyugtató vá­laszt. 1. Igaz-e hogy a lakosságnak juttatott 40 mázsa szén kiadását azért fagyasztották be, mert a pol­gármesteri hivatal bizonyos illusztris alkalmazottai a jogosultak céduláit másnak adták át manipuláltak kitöl­tetlen cédulákkal... 2. Az általános is­kolában történt igazgatóválság és az ugyanakkor kirobbant Petró-ügy kapcsán etikai-erkölcsi felelőssége kinek is van? 3. Az oktatási bizottság­ban miért nem pártatlanok ülnek? 4. Mikor lesz a beígért kábeltévé-stú­dióból valami? A néha indulatoktól sem mentes diskurzus során á polgármester és a testület is visszautasította az őket ért vádat, s sorban kerültek elő a kérdé­sekre a válaszok. 1. A lakossági szénutalványokkal kapcsolatban konkrét nevet, idő­pontot kémek, s akkor lesz vizsgálat, ha ez nincs meg, a dolog megmarad az üres vádaskodás szintjén. 2. Az igazgatóválság valós, a le­mondást az oktatási bizottság javas­latára a képviselő-testület elfogadta. A volt igazgató bérét nem csökken­tik, mert az jogszerűtlen lenne. A Pet- ró-ügyröl: Lafferthonné Petró Edit az általános iskolában tanított, miköz­ben főiskolára járt. Legalábbis min­denki így tudta, ám a képesítés nél­küli nevelő időközben nem járt a főis­kolára, s mindez akkor derült ki, ami­kor egy jóindulatú kolléganője a többször is kért iskolalátogatási iga­zolást helyette akarta elhozni Pécs­ről... Ellene - időközben lemondott a bonyhádi képviselő-testületben, de még előtte népi ülnöknek választot­ták - közokirat-hamisítás címén fel­jelentést tettek az ügyészségen, mig a volt iskolaigazgató felmondott neki a munkahelyén is. 3. Az oktatási bizottságban dolgo­zó képviselők arányát törvény írja elő, s a jogtalan előnyhöz juttatásnak még a feltételezését is visszautasít­ják. 4. Kábeltévé-stúdió akkor lesz, amikor Nagymányoknak arra meg­felelő anyagi erő áll rendelkezésére. A beadványt készítő SZDSZ képvi­selője és a testület megegyezett vé­gül abban is, hogy egymás munkáját igyekeznek a jövőben átgondoltab­ban segíteni. Szabó S. Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala városüzemeltetési és beruházási irodája VÁLLALKOZÓKAT KERES- a III. Sz. Általános Iskola tetőfedésének felújítására,- az Arany János u-i óvoda lapostető felújítására,- a Kölcsey Itp-i óvoda lapostető felújítására. Az ajánlatok megtételéhez szükséges részletes kiírások 1991. április 2-5. között átvehetők az irodában (Béla tér 8. II. emelet). Figyelem! Csak a fenti tevékenységek elvégzésére jogosult vállalkozók jelentkezését várjuk. (243)

Next

/
Thumbnails
Contents