Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-25 / 70. szám

1991. március 25. NÉPÚJSÁG 3 A kör négyszögesítése Politikai fórum - családi körben Kis matematikusok Bátaszéken A matematikaverseny után videót néznek a tanulók foto: otos reka Nem pártot, népet kell képviselni! A társadalmi földcsuszamlás szükségszerű, de legalábbis szo­kásos velejárója az addig bejára­tott intézmények átalakulása, meg­szűnése. Ha ehhez még csatlako­zik a pénztelenség, akkor a régi he­lyett általában nem jön semmi új. így van ez a tehetséggondozás te­rületén is. Ezért különösen tiszte­letre méltó a bátaszéki általános is­kolából induló kezdeményezés, amely megméretési lehetőséget biztosit a matematikában tehetsé­get mutató gyerekek számára. A nagyközség általános iskolá­jában már második alkalommal rendezték meg annak a háromfor­dulós matematikaversenynek a döntőjét, amelynek első fordulójá­ban a megye összes felső tagoza­tos tanulója részt vehetett. A máso­dik körbe az a 321 diák jutott, aki teljesíteni tudta a feladatok 40 szá­zalékát. A bátaszéki döntőn már csak 20 iskola 53 kis „matematiku­sa” birkózhatott a feladatokkal, amit a verseny fő szervezője, Káro­lyi Károly, a helyi iskola tanára állí­tott össze. Amíg a tanítványok a feladvá­nyokkal küszködtek, addig a felké­szítő tanárok, illetve az érdeklődő szakemberek előadásokat hallgat­hattak. Dr. Katz Sándor bonyhádi középiskolai tanár „A kör négyszö­gesítése és egyéb matematikatör­téneti érdekességek” címmel tar­tott előadást, míg Lajos Józsefné, az OKI szolgáltató irodájának mun­katársa versenyfeladatokat ismer­tetett. A jeligével „titkosított” megoldá­sok értékelése után a négy évfo­lyam első helyezettjeinek járó dijat a szekszárdi pedagógiai főiskola gyakorló iskolájának három tanu­lója, Lambert Zoltán (5. osztály), Muth Lóránt (6. osztály) és Horváth Ákos (8. osztály), valamint Szabadi Péter, a paksi 2. számú általános iskola diákja vehette át. A legjobban szereplők meghí­vást kapnak a Kalmár László or­szágos matematikaverseny me­gyei döntőjére, amit április 5-én rendeznek meg. (Folytatás az 1. oldalról.) Abban hamar egyezség szüle­tett, hogy a végre szunnyadó bony­hádi értelmiségnek a jövőben el kell kerülnie az üres moralizálást. Az SZDSZ támogatásával képvise­lővé választott Barcza Imre, aki nemrégiben átigazolt az Ország­házban a független képviselők kö­zé, a független képviselő státusá­ról szólt bevezetőjében. Azt azért senki nem mondhatja, hogy a kutyát sem érdekelte ez a fórum, mert bizony a beszélgetés kellős közepén egy kóbor eb beté­vedt az Aranyoroszlánba, ami némi derültséget okozott. A házigazda a Parlamentben érzékelhető légkör felöl érdeklődött, mire a képviselő nagyobb lélegzetű előadásba kez­dett. „A pufajkás gyilkos csak el­húzta a ravaszt, de mi ez ahhoz ké­pest, ami a 40 évig tartó szellemi- erkölcsi-ideológiai leigázást jelle­mezte? - tette fel a kérdést Barcza Imre, majd így folytatta: Ideológiai szennyben nevelték azt a szeren­csétlen pufajkást, miközben az igazi gyilkosok otthon ültek és új­ságcikkeket írtak! A magyar írók mit müveitek kérem?! Tamási Áron példájára, Németh Lászlóra gon­doljanak... cinikus gazemberség azt mesélni, hogy a magyar íróknak akik írtak - muszáj volt írni. Abban hittek amiben középiskolás gyerek sem hisz? Azt akarták, hogy megjelenjenek könyveik, hogy keressenek, hogy jól éljenek." Az agyakban sem tör­tént meg a bolsevita métely ültette rendszerváltás, amihez 10 év is kell- fejtegette a képviselő. Orwell, Ca­mus, Sartre könyveit mikor kezdtük forgatni? - hangzottá kérdés. A va­lódi bűnösök Barcza Imre szerint a szellem emberei. Természetesen előkerült az a kérdés, amely a képviselő SZDSZ- től való elválásának módját fesze­gette. Barcza Imre elmondta: nem pártot, hanem népet kell képviselni- a nép érdekében, s nem pártér­dekből. Lassan két táborra szakadt a hallgatóság, egyik fele úgy Ítélte meg: nem történelem, vagy osz­tályfőnöki órára jött és amellett ér­velt, hogy tisztázni kell a pártból va­ló kiválás okát, körülményeit, míg mások a gazdaságra, a nyugdíjak­ra, a jövőre lettek volna kíváncsiak. Többen aggódtak: ha Tölgyesi Pé­ter, Csurka István, Csengey Dénes eljön a bonyhádi fórumra, vajon lesz-e értelme, ha nem hagyjuk ab­ba a múltban vájkálást. Mi a gazda­ság helyett is politizálunk. Az or­szág jövőjét kellene keresnünk egy-egy ilyen szellemi tornán, mert amiről a gazdaságban nem me­rünk szólni, azt egyszerűen nem elég „elpolitizálni” - hangzott el a fórumon. Bevallom, három óra múltán el­hagytam az összejövetelt - igaz a hallgatóság fele már korábban el­ment. Az biztos: ilyen fórumra szükség van, mert most tanuljuk a demokráciát, s ennek egyik alap- feltétele az, hogy ismerjük egymás véleményét.-szs­Megkérdeztük: Milyen kedvezmény jár az aszálykárosultaknak? (Folytatás az 1. oldalról.) A pénzügyi intézkedések közül jelentőségénél fogva kiemeljük, hogy valamennyi aszálykárt szen­vedett mezőgazdasági termelő - beleértve a nagyüzemeket és a kis­termelőket is - egyrészt kedvez­ményes kamatozású célhitel-lehe­tőséget, másrészt földadókedvez­ményt, illetve földadómérséklést kapott. A kormányintézkedés tehát nem közvetlen támogatást, hanem a normál kereskedelmi kamatlábhoz képest lényegesen kedvezőbb (22%-os százalékos) kamatú, két­éves lejáratra szóló hitellehetősé­get jelent, a földadó mérséklésen kívül. A központi intézkedések szempontjából azok a szervezetek és magánszemélyek minősültek aszálykárosnak, ahol az előző 3 év átlagához képest a szántóföldi nö­vénytermesztés hozamértéke 15 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Hangsúlyozni szeret­nénk, hogy a szűkös anyagi forrá­sokra tekintettel csak és kizárólag a szántóföldi növénytermesztést ért közvetlen aszálykár enyhítésé­re vonatkozik a kormánydöntés, jóllehet, hogy az egyéb növényi kultúrákban és közvetetten - a ta­karmány drágulásán keresztül - az állattenyésztésben is érződik a ha­tása. Tekintettel arra, hogy a mező- gazdasági tevékenységet folytató magántermelők döntő többségé­nek az éves árbevétele nem éri el az 500 000 forintot - azaz az adó­rendszer szempontjából nyilván­tartás vezetésére nem kötelezettek -, részükre a kedvezmények igénybevételéhez egy egyszerűsí­tett eljárási rendet dolgoztunk ki az érdekképviseletek bevonásá­val. Ennek lényege, hogy a magán- termelő a helyi önkormányzatnál igazolást kér az általa használt (sa­ját tulajdon és bérlemény együtte­sen) szántóföldi területről, s ezzel a lakóhelyhez legközelebb eső OTP­fiókhoz fordulhat a kedvezményes kamatozású hitel igénybevételé­hez. A magántermelők hitelezésé­nek lebonyolítását ugyanis az FM felkérésére az OTP vállalta, és 1991. február 14-től kezdve már folyamatosan történik a hitelek ki­helyezése. Az igényelhető célhitel összege a leigazolható terület alapján az első hektár területre 5000 forint, és minden további hektár területre 7000-7000 forint, kétéves időtartamra és a mai álla­pot szerint 22 százalékos kamatfi­zetés mellett. (Tájékoztatásul meg­jegyezzük, hogy a mai kereskedel­mi hitelkamatlábak 35-40 száza­lék között mozognak). További kedvezmény a magán- termelők részére, hogy a kormány döntése értelmében az 1990. évi szántóföldi és gyepterület után fi­zetendő földhasználati adó - amit a helyi önkormányzathoz kell befi­zetni - 50 százaléka törlésre kerül. Amint azt az előzőekben is jeleztük, a nyilvántartást nem vezető ma­gántermelőknél az aszálykár mér­tékének és tényének megállapítá­sa egyszerűsített eljárási rendben történik. Ennek megfelelően az ön- kormányzatok azt a módszert al­kalmazzák, hogyha a településen gazdálkodó nagyüzem, vagy nyil­vántartást vezető magántermelő aszálykárossá vált, az ezen a tele­pülésen gazdálkodó valamennyi magántermelő automatikusan aszálykárosnak minősül. A nagy kiterjedésű aszálykár miatt az or­szág településeinek mintegy 80 százaléka tartozik ebbe a kategó­riába. Mindezek alapján javasoljuk, hogy valamennyi magántermelő, aki a leirt kritériumoknak megfelel, az adókedvezmény igénybevétele érdekében keresse fel a helyi ön- kormányzatot, s ha a kedvezmé­nyes hitellehetőséggel is élni kíván, akkor a hozzá legközelebb eső OTP-fiókot, ahol minden további felvilágosítást készséggel megad­nak. Ernesto, a parafenomén Elővarázsolt galamb nélkül nem bűvész a bűvész Ernesto, a kolozsvári parafeno­mén különböző tárgyakat varázsol elő a cilinderéből. Zsinórral ellátott szines dobozok tucatjai kerülnek elő a kalapból. Szép teljesítmény, s a felcsattanó taps végeztével Er­nesto arcán is látszik a szétsugár­zó öröm, amelybe mintha némi megilletödés vegyülne. Persze, Er­nesto, mint ahogy a közönség felé fordulva mondja, valóban hálás a sorsnak. Mégpedig azért, mert megérhette, hogy túl a hatvanon végre felléphetett Magyarorszá­gon - hiszen, derül ki szavaiból, magyarságát bűvészpályafutása folyamán sohasem tagadta meg. Romániában egészen napjainkig a tűrés és a tiltás határmezsgyéjén volt kénytelen egyensúlyozni, mert - a hivatalos álláspont szerint - a bűvészet, a mágia a babonát ter­jeszti. A hatalom - akárcsak a nyu- lat a cilinderből - időnként mégis előrángatta Ernestót, hiszen a pro- tokollvendégek szórakoztatásakor alábbhagyott a bűvészek elleni ke­reszteshadjárat tüze. így léphetett fel a kolozsvári parafenomén Tito volt jugoszláv elnök, Bokassa volt közép-afrikai császár és Ceauses- cu volt román diktátor előtt. Hogy ez utóbbinak mennyire tet­szettek a kártyatrükkök, nem tud­juk. A szekszárdi művelődési köz­pont közönsége mindenesetre há­lásnak bizonyult, miután Ernesto tévedhetetlenül felmutatja a két ön­ként jelentkező által kiválasztott, majd a pakliban el­kevert zöld nyol­cast vagy piros ki­rályt. Ugyanigy si­kert aratott az óra-, illetve a pénzeltün­tetés (ijedtségre semmi ok: a a kel­lékes mindkét tár­gyat időben bizton­ságba helyezte), az ősidők óta ismere­tes karikajáték, amikor is a parafe­nomén boszorká­nyos ügyességgel akasztja össze, majd választja szét a fémkarikákat. S ez még mind semmi: Ernesto be­mutatja a pengeevést és a tűznye- lést is. Akárha cirkuszban is érez- hetnénk magunkat. A türelmetlenebbek persze a műsor második részeként beha­rangozott telepátiára és tömeghip­nózisra várnak. S lön, Ernesto a né­zőktől elkért személyi igazolvá­nyokban található adatokat gon­dolati úton közli a neki háttal ülő hölggyel.- Születési év? - szinte vezény­szóként pattan az egyébként csen­des, visszafogott Ernesto kérdése, s a hölgy, nem kis meglepetésre el­találja a helyes dátumot. Néha azonban a kelleténél mintha hosz- szabban gondolkodna, de a para­fenomén máris rárivall: - Tessék jobban rágondolni! - S a szőke hölgy, aki egyúttal a kellékes sze­repét is betölti, mindvégig hibátla­nul válaszol. Ez már igen! De a java még hát­ravan. Ernesto csendet kér, majd hipnotikus álmot bocsát a közön­ségre. Előtte szabadkozik némileg, hogy nem mindenki alkalmas mé­diumnak, ám az igy kiváltott kétke­dés rövid idő múlva eloszlik. Ernes­to utasításait végrehajtva először csak egy, majd lassanként kettő, három, négy, öt kar emelkedik aka­ratlanul a magasba. Az elöl ülők iz­gatottan fordulnak hátra, ismerő­söket keresve a kivilágított nézőté­ren immár jól látható „áldozatok" között. - Kulcsolják össze a kezü­ket! - hallatszik az újabb parancs­szó, s a médiumok alvajárókként engedelmeskednek. A műsor befejezéseként Ernesto elaltat - egy kakast! Fél kézzel emeli magasba a jobb sorsra érde­mes jószágot, majd átható pillan­tást vet rá, amitől az egyszerűen elalél. Szenzáció. Bár a szakembe­rek előtt nem titok, hogy a baromfi­félék a legjobban hipnotizálható ál­latok közé tartoznak, de emiatt mégse legyünk ünneprontóak: a parafenomén joggal érdemli ki ez­zel a mutatványával is a tapsot. Ké­sőbb, már az előadás után, az öltö­zőjében elnézést kérő mosoly kí­séretében veszi fel ismét időköz­ben levetett csokornyakkendőjét. Csak igy nyilatkozik a városi televí­ziónak, mert Magyarországon - véli Ernesto - azért mégis Európá­ban van... SZERI ÁRPÁD Dobozok a cilinderből foto: otos reka Az érseki látogatás elmarad Dr. Dankó László kalocsai érsek betegsége és kórházi tartózkodá­sa miatt a tervezettel ellentétben nem tud jelen lenni a szekszárdi evangélikus templomban március 25-én, hétfőn délután 5 órakor nyí­ló kiállításon, melyen Prokop Péter pap festőművész nagyheti és hús­véti témájú képeit mutatják be. A kiállítást - az érsek úr kérésére - maga a művész nyitja meg. Az este 6 órakor kezdődő isten­tiszteleten pedig az érsek helyette­se, Széli János irodaigazgató hir­deti az igét. Tanuljon idegen nyelveket. Stereo kazettás magnó beszédtárolóval és távszabályozóval 7400 Ft helyett 3700 Ft. Automata mosógépek továbbra is 1000 Ft engedménnyel. REKLÁMÁRON: elektromos hőpárna 390 Ft hajsütővas 390 Ft videokazetta 240 Ft Népbolt műszaki áruház, Szekszárd, Széchenyi u. 37-39. A kaposszekcsői Kossuth Mgtsz a központi majorjában 1 db 800 m2-es gazdasági épületet bérbe ad. Az épület alkalmas raktározásra, vagy Ipari tevékenység végzésére. Érdeklődni a tsz elnökénél, főagronómusánál, főkönyvelőjénél lehet személyesen, vagy a 74/66-440-es telefonon. HÚSVÉTI BÁL 1991. március 30-án, szombaton 19 órától TOLNÁN, a NAPRAFORGÓ panzióban. Asztalfoglalás: a helyszínen. Program: húsvéti vacsora. Zene: BÓLVÁRI Tombola! Színvonalas kiszolgálással, kellemes ízekkel várjuk vendégeinket! Sok meglepetés! Belépődíj: 350 Ft/személy. (189) A szaktanárok Lajos Józsefné előadását hallgatják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents