Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-25 / 70. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. március 25. A szerkesztő levele Lehet-e, szabad-e pénzért képviselősködni? Micsoda kérdés - válaszolnának sokan, hiszen a magyar Országgyűlés minden egyes tagja havi juttatásban részesül, méghozzá nem is kevésben. De ha egy szinttel lejjebb ereszkedünk, a megyei közgyűlés esetében is azt tapasztaljuk, hogy ott is létezik valamiféle anyagi javadalmazás. Tolna megyében ez havi költségtérítés címén kétezer forintot jelent. S vajon Szekszárd város önkormányzati képviselői ingyen és bérmentve dolgoznak - adott esetben nem is keveset - az üléseken? Nos, két hete már nem, mivel a testület úgy döntött, hogy az „egyszerű" tagok havonta nyolcezer, a bizottsági elnökök pedig havonta tízezer forintot vehetnek fel a kasszánál - bruttóban, általános költségtérítés címén. A döntés mellett számos érvet lehetne felsorakoztatni, mint ahogy ellene is. kétségtelen, hogy az önkormányzati képviselői munka nemcsak időigényes - a késő estébe hajló ülések helyett lehetne maszekolni is -, hanem emellett kiadásokkal is jár. S remélhetőleg nem kell igazat adnunk azoknak, akik úgy vélik: ha a színfalak mögé tekintünk, eltűnnek a választókat megcélzó önzetlen fogadkozások, s ismét a pénz villan a szemünkbe... Szeri Árpád Azt beszélik, hogy... Gond van a bűnmegelőzési alapítvány körül A Szekszárd Városi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztálya a közelmúltban hozta létre azt a bűnmegelőzési alapítványt, amely a megye- székhely és környéke közbiztonságát lett volna hivatott támogatni. A bejegyzés idén február 15-én a Tolna Megyei Bíróságon meg is történt, ám március 11 -én a megyei főügyészség meglepő módon végzésben közölte a kapitánysággal, hogy fellebbezést nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz a bejegyzés ellen.- Milyen indokok alapján próbálja a megyei főügyészség megtámadni a bejegyzést? - kérdeztük Szíjártó István századost, a bűnmegelőzési alosztály vezetőjét.- Először is azzal, hogy nem vagyunk önálló jogi személy - válaszolt Szíjártó István. Szerintük a városi rendőrkapitányság csak a rendeltetésszerű működése területén minősül jogi személynek. Ami így igaz is, de hát az nonszensz, hogy egy rendőri szervezet rendeltetésszerű működésébe nem tartozik bele a bűnmegelőzés, hiszen minden belügyi jogszabály, parancs első helyen említi ezt. Ügy gondolom, hogy fő feladatunk révén jogi személynek minősülünk. Kifogásolták azt is, hogy miért veszünk részt a kuratóriumban. Megítélésük szerint az alapítónak és a kuratóriumnak el kell különülnie, valamint a kezelő nem lehet a rendőrség. Az ötfős kuratóriumban csak egy rendőr található, így egyszerű szótöbbséggel bármikor leszavazható, tehát a visszaélés kizárt, különösen a garantált állandó nyilvánosság mellett. Mi egyébként nem a kezelői vagyunk az alapítványnak, csak az egyik alapítója, s ez a tevékenység szakember nélkül elképzelhetetlen A harmadik indokuk egy formai probléma. Méghozzá az, hogy nem az alapító okirat elfogadásának napjától, hanem a bírósági végzés jogerőre lépésének napjától számítottuk az alapítvány létét. Ezt elismerjük, rosz- szul írtuk, de ez a hiba egyszerűen kijavítható. Az országban nagyon sok kapitányság hozott már létre ilyen alapítványt. Köztük a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság is, éppen ezért különös, hogy mi miért nem tehetjük meg ugyanezt? Hiszen az alapító okiratunkat is egy hasonló, s már működő alapítványéról másoltuk. Természetesen a fellebbezéssel nem értünk egyet, az ügy jelen pillanatban a Legfelsőbb Bíróság előtt van, várjuk a számunkra kedvező döntést. Annál is inkább, mert ez az alapítvány érdeke az állampolgároknak, a rendőrségnek, a bíróságnak, valahol az ügyészségnek is, vagyis az egész társadalomnak. Mert próbálunk ugyan gátat szabni a növekvő bűnözésnek, de ezt sem tehetjük pénz nélkül. SÁRVÁRI Különvélemény Aki nemet mondott a költségtérítésre Posta Péter szekszárdi önkormányzati képviselő nemmel szavazott a havi nyolc-, illetve tízezer forintos általános költségtérítés vitájának lezárásaként. Véleményével gyakorlatilag magára maradt, de ez, mint szavaiból kiderül, nem zavarja túlságosan. Miért ellenezte azt, hogy a képviselők ilyen méretű költségtérítésben részesüljenek? - kérdeztük Posta Pétertől.- Azért, mert meggyőződésem, hogy ez az ország, így ez a város is egyöntetűen igényli az önzetlenség valamilyen megnyilvánulását - hangzott a válasz. - Nagy szükségünk lenne a minta értékű viselkedésre, s a költségtérítés leszavazása esetén itt lett volna a nagy lehetőség. Ám a kezek magasba emelkedésekor rájöttem: mindez dőre gondolat volt részemről.- Ön már korábban is takarékosságra intett más kérdésekben is...- Nem voltam feltétlen híve az ülésterem ilyen méretű belső átalakításának sem, s ugyanígy kritizáltam a többmilliós technikai fejlesztést is. Ezekkel a kiadásokkal nem értettem egyet.- Mégis, nem sokan osztották az ön fenntartásait az általános költségtérítés esetében.- Ez így van, de a véleményemet az ellen- szavazatommal kifejezésre juttattam, s hogy ezzel mennyire lettem népszerű avagy népszerűtlen a testületen belül, az nem foglalkoztat.- szá Híres szekszárdiak Szeredy József Szeredy József 1831. március 3-án született Szekszárdon. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Nagyváradon, hittudományi tanulmányait pedig Pécsett végezte. 1854-ben pappá szentelték, 1855- ben bölcseleti doktorátust szerzett. 1856-tól a pécsi főgimnázium tanára. 1865-67 között a jogliceum- ban jogtörténetet tanított, majd egyházjogot és római jogot adott elő. 1888-ban pécsi kanonokká nevezték ki. Több cikket írt egyházi lapokba. Szeredy József 1903. október 6-án hunyt el Pécsett. (SZ) Rejtett értékeink A polgári leányiskola Idén lesz száz esztendeje annak, hogy gróf Csáky Albin kultuszminiszter engedélyezte a megye első középfokú lánynevelö intézetének létesítését, amely nyolcvan éve élvezhette először korszerű, új épületben a tanítás örömeit. Szekszárd hosszú ideig elmaradt oktatás tekintetében, Gyönk, Sárszentlörinc, majd Bonyhád mögött; 1876-ban kezdte meg felzárkózását a polgári fiúiskola és felső leány népiskola létesítésével. Ez utóbbit kezdetben érdektelenség vette körül, később azonban oly népszerűvé vált, hogy leánypolgárivá alakulhatott. Az eleAz épület a Széchenyi utca sarkán mi iskolai tanulmányok után ez jelentette a közbülső lépcsőfokot, ahonnét különbözeti vizsgával tovább lehetett lépni a gimnáziumba, tanítóképezdébe lehetett iratkozni vagy ipari és kereskedelmi pályán elhelyezkedni - a siker nagyobb reményével. A leány polgári kezdetben a fiú polgárival együtt működötta Garay téri iskolaépületben, de már az első évben beiratkozott 104 növendék sejtette, hogy ez a népszerűség az önállósodáshoz vezet. Erre ösztönzően hatott egy miniszteri és államtitkári látogatás, amely után FOTO: OTOS RÉKA az iskolaszék 1899-ben az épület kibővítését kérte. Ehelyett július 25-én úgy döntött Szekszárd kép- viselő-tesülete, hogy új otthont teremt a tanulni vágyó leányoknak. Akkor még bíztak benne, hogy az erre szükséges összeget fele részben az iskolaföldek jövedelméből és tandíjak felemeléséből, fele részben pedig államsegélyből fedezik. Az emelést azonban elvetették, helyette 135000 korona kölcsön felvétele mellett döntöttek. (Az ösz- szeg nagyságára jellemző, hogy ez akkor a város 70 leggazdagabb emberének három évi teljes adójával volt egyenlő...) Mindez azonban már tíz évvel a határozat után történt. Végül 1910 júniusában már készen állott az épület, amelyben 25 000 koronáért a legmodernebb felszerelést szerezték be. Mindez s még a következő másfél évtized is az első igazgató, Kovácsné Nagy Lujza odaadó munkáját tükrözi, amelyből megyeszékhelyünk közel negyven évig részesült. Az intézmény tanárai és diákjai között számos jeles egyéniség akadt. Babits Angyalka, a költő húga itt tanult, majd 27 évig tanított e falak között. Wigang Janka és Edit szintén innét indult (az utóbbinak kiváló Babits-szobra ma az emlékmúzeum egyik dísze), Mattioni Eszter hímeskőművész és festő is innét mehetett tovább. Schmiedeg Margit, aki később a fővárosban tett érettségit s ezzel a szekszárdiak közül az elsőséget vívta ki, éppúgy itt tanult, mint KrammerZsófia, aki a helyi gimnáziumban egy év alatt négy osztály vizsgáját, majd az érettségit teljesítette elsőként. Aki a hölgyek közül szekszárdi lakosként először szerzett bölcsészdoktorátust, Hangéi Flóra volt, s szintén itt kapott kedvet a tudományokhoz. Dr. Töttős Gábor * E heti kérdésünk: Ma melyik iskolához tartozik az épület? A továbbiakban megismételjük az előző három hét kérdését, hiszen csak az vehet részt rejtvénysorozatunkban, aki valamennyi - tehát a mostanival együtt mind a négy - megfejtést beküldi címünkre. 1. Ma a Dózsa György utcában található a bíróság épülete. Mi volt a régi neve ennek az utcának? Vár, Apát vagy Domb utca? 2. A következő két nyomdász - Ujfalusi Lajos, illetve Báter János - közül melyik volt Molnár Mór, a neves nyomdász apósa? 3. Jászai Mari, Hilgermann Laura, Polonyi Elemér, Molnár Ferenc, Jacobi Viktor és Medgyaszay Vilma. A felsoroltak közül kinek ajánlotta Babits Mihály Gáláns ünnepség című versét? A helyes megfejtők között egy ötszáz forint értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle. Húsvéti nagytakarítás Kocsis Imre Antal polgármester úr arról tájékoztatta a Szekszárdi Szemlét, hogy éppen itt az ideje a húsvéti nagytakarításnak. Még mielőtt bárki is valamiféle politikai hajszára gondolna, hadd jegyezzük meg megnyugtatóan: erről szó sincs. Egyszerűen és nyíltan megfogalmazva: szemetes a város!- A VGV-t megkértük, hogy fokozott erővel dolgozzon a parkok, utcák tisztításakor - mondta Kocsis Imre Antal. - A városüzemeltetési iroda is megtette ez ügyben a kellő lépéseket. A feladat azonban óriási, s ezért kérnénk a lakosság segítségét. Szeretnénk a lakóközösségek és az intézmények számára egyfajta húsvéti nagytakarítást meghirdetni. Ennek egyébként a falvakban, kistelepüléseken hagyománya van, hiszen ezekben a helységekben erre az ünnepre ragyogóan megszervezték a takarítást. A városokban ez sajnos már nem létezik, de miért ne lehetne akár Szekszárdon is bevezetni? Arra kérnénk a polgárokat, hogy nézzenek szét a portájuk körül, s tegyék rendbe közvetlen környezetüket.- A szemét elszállítása megoldott erre az időre?- A városüzemeltetési iroda a 11-133-as telefonszámon várja a lakóközösségek értesítéseit. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy nem lomtalanítást tervezünk, azt majd április közepén szállítjuk el. Ez alkalommal kifejezetten a lakókörnyezetet, az utcák, a parkok, a kertek megtisztítása a cél.-száEgy hivatal... Ahol mindenki igent mond! Folytatjuk a házasságkötésekkel kapcsolatos tájékoztatást, ebben a részben a magyar állampolgárok külföldön, illetve a külföldi állampolgárok Magyarországon történő házasságkötésével. Évekkel ezelőtt még ritkaságszámba ment ha egy-egy külföldi állampolgár magyar állampolgárral kívánt házasságot kötni, illetve fordítva. Persze voltak kivételek, így az 1970-es évek vége amikor is egy-két évig gyakori volt az NDK-s lányok és magyar fiúk, illetve a magyar lányok és olasz fiúk házasságkötése. Nézzük először mi a teendő, ha külföldi állampolgár itt kíván házasságot kötni magyarál- lampolgárral. Először is születési anyakönyvi kivonatot, tanúsítványt, miszerint a házasságkötés Magyarországon nem ütközik törvényes akadályba, valamint egy lakbizonylatot kell benyújtani, amelyben szerepel a családi állapot, a lakcím, az állampolgárság, esetleg a foglalkozása és munkahely is. Amennyiben a fenti okmányok megvannak, azokat le kell fordíttatni az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában, Budapesten a Bajza utca 52-ben. Ezek után lehet bejelentkezni annál az anyakönywezetönél, ahol a házasságot kívánják megkötni. A várakozási idő, amennyiben az okmányok rendben vannak, nem sokkal haladja meg a magyar állampolgárokra is vonatkozó egy hónapot. Ha a külföldi fél okmányainak beszerzése bármilyen akadályba ütközik, az Igazságügyi Minisztérium az állampolgár személyes kérésére, indokolt esetben, felmentést ad azok beszerzése alól. Abban az esetben, amikor magyar állampolgárok kívánnak külföldön házasságot kötni, ugyanúgy szükségesek a fenti okmányok, azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar állampolgár részére kiállítandó tanúsítványhoz először be kell szereznie a külföldi házasuló közjegyző által tett nyilatkozatát, miszerint valóban házasságot kíván kötni a magyar állampolgárral. Miután a hivatalos procedúrán túljutottak a házasulók, már „csak” az esküvő marad hátra. A házasságkötés folyamata annyiban különbözik két magyar állampolgárétól, hogy tolmács működik közre. A tolmácsról való gondoskodás minden esetben a házasulók kötelessége. Ha az anyakönyvvezető beszéli a külföldi fél nyelvét, úgy két nyelven tarthatja meg az esküvőt. Szekszárdon a szertartás emlékezetesebbé válik az által is, hogy a magyar Himnusz mellett megszólal a külföldi házasuló országának himnusza is. Utána pedig jöhet az igen, a já, a dá, a yes, a si és így tovább. A következő számunkban az állampolgárság megszerzéséről, a honosítási eljárásról szólunk, annál is inkább, mert mindez aktuális lett országunkban és így Szekszárdon is.- sas Csáki Béla képviselő úr talpig farmerban nyit ajtót. Ősz hajával és szakállával, olyan mintha egy aranyásó lépett volna ki egy filmből. Kiderült, hogy nemcsak külsőségekben hasonlítható hozzájuk, hanem nyugalmával, optimizmusával is. Feleségétől, Ágnes asszonytól, aki az V-ös iskolában tanít, megtudhattunk sok-sok apró dolgot a családfőről, aki mosolyogva teszi hozzá, hogy náluk egészséges munkamegosztás van idehaza. - Olyannyira, hogy az előző választási ciklusban a feleségem tanácstag volt, most pedig én vagyok képviselő - mondja Csáki Béla.- Képviselő úr! Megtudhattuk öntől, hogy a Rózsa Ferenc szak- középiskola kollégiumában nevelőtanár, a Bezerédj szakközépiskolában óraadó tanár, filozófiát és történelmet tanít, az MSZP megyei szervezetének alelnöke. Dr. Jánosi György helyére, akit országgyűlési képviselőnek választottak, ön került be a képviselő-testületbe. Ezek után alig merem megkérdezni, hogy a fennmaradó szabadidejét mivel tölti?- Az időjárástól függően a szabadidőm nagy részét a feleségem szüleitől kapott szőlőben töltöm. Szeretek a levegőn lenni, a fizikai munka nagyon jólesik, odakinn igazán szabadnak érzem magam. Imádok barkácsolni, olvasni, a virágokkal foglalatoskodni. Ebben az ízlésesen és mégis oly praktikusan berendezett tetőtér- beépitéses lakásban mindenkinek Látogatóban Mindig optimista voltam! A dédelgetett virágokkal a maga barkácsolta könyvespolc előtt megvan a saját kuckója. A két fiú, Béla, aki már gimnazista és Csaba, aki hetedikes, példás rendben tartott birodalmában a legszívesebben a számítógéppel tölti szabadidejét, amint azt édesanyjuk mesélte. A fiúkról még mosolyogva mondja el, hogy az apjuk eszét és az ő szorgalmát örökölték.- Elfoglaltságuk ellenére van- nak-e közös programjaik?- Már több mint tíz éve, hogy a család célirányosan utazza be Magyarországot. Feleségem minden utunkról, a rengeteg fotóból, albumot állít össze. Az a véleményünk, és ezt próbáljuk következetesen betartani, hogy addig nem utazunk külföldre, amíg hazánkat nem ismerjük.- Képviselő úr! Ön már húsz éve vesz részt közösségi tevékenységben. Ez alatt a két évtized alatt különböző beosztásokban sok-sok tapasztalatot szerezhetett. Mit szeretne megvalósítva látni az elkövetkezendő években Szekszárdon?- Azt szeretném, ha ennek a városnak lennének igazi polgárai, akiket munkájuk alapján ítél és becsül meg a közösség. Sajnos két nagyon rossz dolog áll a fentiek megvalósulásának útjában. Az egyik a közösség széthúzása, a másik az egyre terjedő közömbösség. Mindkettő megállítása legalább olyan nehéz lesz, mint az infláció megszüntetése. Ennek ellenére, miután én alapvetően mindig is optimista voltam, úgy érzem, sőt tudom, hogy ebben a városban megvan az a szellemi erő, ami átsegít a nehézségeken. Sas Erzsébet
