Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

1991. március 19. NÉPÚJSÁG 3 A munkáltató anyagi felelőssége „Aki nem paraszt, az menjen ki!” A kisgazdavezető, aki csendben kilépett a pártjából Beszélgetés Kokos Tiborral, az FKgP volt megyei titkárával Kokos Tibor munkahelyén, a szekszárdi gázcseretelepen FOTÓ: ÓTÓS RÉKA A Munka Törvény- könyve szerint a mun­káltató a dolgozónak a munkajogviszony ke­retében okozott kárért teljes mértékben felel. Jó tudni ezzel kapcsolatban, hogy ha a sérelem folytán a dolgozó meghal, a munkáltató köteles meg­téríteni a hozzátartozók kárát. A sé­relem következtében meghalt dol­gozó által eltartottak olyan összegű tartást pótló kártérítést igényelhet­nek, amely szükségleteiket - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmü­ket) is figyelembe véve - a sérelem előtti életszínvonalon való kielégí­tését biztosítja. Meg kell továbbá a hozzátartozók részére téríteni a sé­relemmel összefüggésben felme­rült dologi kárt, valamint az indokolt költségeket is. Előfordulhat, hogy a dolgozók egészsége, testi épsége sérelmé­vel okozott kár esetében a vagyoni kár mértéke pontosan nem számít­ható ki. Ezekben az esetekben a munkáltató olyan összegű általá­nos kártérítés megfizetésére köte­lezhető, amely alkalmas a károsult teljes anyagi kárpótlására. Ez az ál­talános kártérítés azonban csak a teljes bizonyossággal felmerülő, előre látható károk esetére állapít­ható meg. Nem nyújtható tehát ál­talános kártérítés a kár összegé­nek meghatározásával kapcsola­tos bizonyítási nehézségek elkerü­lése végett, ugyanakkor indokolt általános kártérítés megállapítása és alkalmazása azoknak a költsé­munkáltató felelősségét egyes nem vagyoni károkra is kiterjesztet­te. E szerint a munkáltató a dolgozó nem vagyoni kárát akkor köteles megtéríteni, ha a károkozás a dol­gozónak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehe­zíti. A nem vagyoni kárpótlás enyhí­teni igyekszik azokat a sérelmeket, amelyek a károsult érdekkörében nem vagyoni hátrányként jelent­keznek. Csupán példaként említ­jük meg, hogy ha egy fiatal nő arca és teste munkahelyi baleset követ­keztében olyan mértékben eltor­zul, hogy amiatt a házasságkötés­ben korlátozva van, indokolt, hogy a családalapítást akadályozó kül­seje miatt a sérelmét enyhítő, an­nak elviselését könnyítő, nem va­gyoni kártérítésben részesüljön. A kártérítés feladata, hogy a dol­gozót olyan helyzetbe hozza, mint amilyenben lenne, ha a károkozás nem következett volna be. Termé­szetes, hogy ha a károsult a kár­okozásra tekintettel más helyről valamilyen térítést kap, vagy más­képpen bevételre tesz szert, vagy valamilyen kiadása elmarad, ezt a kártérítés megállapításánál figye­lembe kell venni és csak az ezek után fennmaradó kára térítendő meg. Ilyen a kártérítést csökkentő tényező pl. az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás kereté­ben járó ellátás, az az összeg, amit a dolgozó munkaereje hasznosítá­sával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megke­reshetett volna, kivéve a rendkívüli Kokos Tibor, a Független Kis­gazda Párt megyei szervezetének titkára azok közé tartozott, akik a legszenvedélyesebb hangú gyűlé­seken is megőrizték higgadtságu­kat, tárgyilagosságukat. A dicsérő jelzőket felesleges tovább folytatni, valószínűleg éppen Kokos Tibor tiltakozna leginkább az ilyen jelle­gű ajnározás ellen. Legfeljebb még csak annyit: amilyen csendben te­vékenykedett pártjában, ugyan­olyan csendben, botrányok nélkül vált meg a közelmúltban a kisgaz­dáktól. Nemcsak a pártbeli vezető tisztségét, hanem a tagságát is megszüntette. Amikor kilépésének okairól faggattam, indulatosság nélkül, de érezhetően az addig fel­gyülemlett lelki tehertől való meg­szabadulás reményében válaszolt.- Hadd kezdjem az elején - tért vissza a kezdetekhez Kokos Tibor. - Annak idején úgy indultunk, mint a tömegek gyűjtöpártja. A progra­munk nemcsak a földdel foglalko­zó réteget, hanem a kereskedőket, a kistulajdonosokat is megcélozta. Azután szépen fokozatosan - igaz, jórészt a tagság nyomására - át­alakultunk a földdel foglalkozók pártjává. Egy idő elteltével a töb­biek nem látták értelmét a kisgaz­dapárthoz csatlakozni. A gyűlé­seinken még olyan felszólítás is el­hangzott, hogy aki nem paraszt, az menjen ki...- Ezt szélsőséges megnyilvánu­lásnak is felfoghatjuk...- Csakhogy ezek a szélsőséges kijelentések elriasztották a polgári réteget. Nem értettem egyetazöld- bárózással sem. Mindig hangsú­lyoztam, hogy tegyünk különbsé­get a politikai okokból kinevezett mezőgazdasági vezetők és a való­di szakemberek között.- Az ön álláspontja nem talált ezek szerint megértésre, ennek el­lenére mégis vezető szerepet vál­lalt a kisgazdáknál.- Úgy hittem, hogy ezeket a kinö­véseket majd le lehet nyesegetni, s kialakul egy olyan erős mag a párt­ban, amelyik más hangot üt meg. Tévedtem. Ekkor adtam be a le­mondásomat első alkalommal, a megyei elnök, Kapitány Ferenc ek­kor még maradásra bírt. Jött a nagyválasztmány, ám ott sem úgy alakultak a dolgok, ahogy szeret­tük volna.- Szerették volna? Tehát nincs egyedül különvéleményével?- Azt hiszem nem árulok el titkot, ha elmondom: többen vagyunk olyanok, akiket néhányan a legszí­vesebben kirúgnának a pártból.- Ön ezt megelőzte azzal, hogy kilépett, immár véglegesen. Miként fogadták a hírt a kisgazdapártban?- Azért akadtak olyanok is, akik sajnálták a történteket, s megpró­báltak tartóztatni. Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy most jól érzem magam. A rengeteg mun­ka, a választási kampány lebonyo­lítása, a faluról falura való járkálás után szokatlan ez a légüres tér. Vannak ismerőseim, akik más pár­tokból léptek ki: időnként összejö­vünk, beszélgetünk, néha az is megfordul a fejünkben, hogy útjá­ra kellene indítani valamilyen moz­galmat...- Hadd irónizáljak: megalapítják a Kilépettek Pártját?- Erről szó sincs, már nem gon­dolkodom pártban, kisgazda ber­kekben rólam köztudott volt, hogy tagja voltam korábban az MSZMP- nek. Ezért persze rendszeresen ér­tek támadások. A damaszkuszi úton, úgy vélem, csak egyszer le­het végigmenni, s én ezt megtet­tem, amikor a kisgazdákhoz csat­lakoztam. Ezt az utat lehetetlenség ismét végigjárni.-Visszavonul mindenfajta politi­kai közszerepléstől?- Eddig sem a becsvágy fűtött ebből a szempontból, a politikai karrier nem lelkesít. Négy gyerme­kem van, szeretném becsülettel felnevelni őket. S azt szeretném megérni, hogy ne kelljen senkinek sem rettegnie a munkanélküliség­től, s mindenkinek biztos megélhe­tése legyen. Csak ez lehet mindany- nyiunk célja. Szeri Árpád geknek a fedezésére, amelyek pl. azáltal merülnek fel, hogy a dolgo­zó a balesete következtében nem tudja ellátni a veteményeskertje megmunkálásával járó tennivaló­kat, és erre mások segítségét kénytelen igénybe venni. Tudni kell, hogy a dolgozó egészsége és testi sérelmével oko­zott károk körében a jogszabály a munkateljesítménnyel elért kere­setet, stb. Kihangsúlyozandónak tartjuk, miszerint a munkáltató nem köte­les megtéríteni a kárnak azt a ré­szét, amely abból származott, hogy a dolgozó kárenyhítési kötelezett­ségének vétkesen nem tett ele­get. DR. DEÁK KONRÁD Színházi előadás Pakson Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból című háromfelvonásos bohózata kerül bemutatásra Pak­son, a művelődési központban március 26-án, este hét órakor. A színházi előadás az Ibsen-bér- let negyedik előadása lesz. Küldöttgyűlés a kisállattenyésztőknél Kemény feltételek, erősödő konkurencia Megtartotta évi rendes küldöttgyűlését a szekszárdi Kisál­lattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete. A jelenlévőket Farkas Sándor levezető elnök üdvözölte, majd bejelentette, hogy az elmúlt időszakban a szövetkezet igazgatóságának létszáma egy fővel csökkent. Szükségessé vált a testület kiegészítése, ezért jelölő- és szavazatszedö bi­zottságok megválasztására tett javaslatot. A két ideiglenes bizottság létrejötte után felkérte dr. Varga Jenöt, a szövetke­zet elnökét beszámolójának megtartására, aki elmondta, hogy nehéz, de végül is tisztes eredményt felmutató évet ha­gyott maga mögött a szövetkezet. A jelenlegi gazdaságirányítás a gazdálkodó szervek mun­kájának hatékonyságára, jövedelemtermelő képességük növelésére, vállalkozói magatartásuk felkeltésére, vagyonuk gyarapítására, gazdaságos működtetésükre, a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt helyez. Ennek érdekében az volt a cél, hogy folyamatos és zökkenőmentes legyen a me­zőgazdasági termékforgalmazás, kellően támogatott és jö­vedelmező a szövetkezet keretében történő kisárutermelés, -értékesítés. A szövetkezet termelési hitelekkel, szerződé­sekkel, tenyészanyaggal, takarmánnyal, technológiai beren­dezésekkel, szaktanácsadással, értékesítésszervezéssel segítette a háztáji gazdaságokat annak érdekében, hogy biztosított legyen a személyi tulajdonban lévő termelőeszkö­zök kihasználása. A piacgazdaságra való áttérés folyamatában kialakult át­meneti helyzet évközben sok nem várt nehézséget produ­kált. Az aszály és infláció okozta drasztikus takarmányár­emelkedés, a sertéshús előállítása terén tapasztalt túlkínálat, piacbeszűkülés, a nyúlértékesítésnél bekövetkezett egész­ségtelen árverseny és számos más kedvezőtlen tendencia gyors és hathatós intézkedések sorozatát követelte a veze­téstől azért, hogy a több mint 400 tagot tömörítő szövetkezet eredményes működése biztosított legyen. Az idei esztendő sem ígérkezik könnyebbnek - prognosztizálta gz elnök. Kemény feltételek mellett, erősödő konkurenciaharc kö­zepette, fokozott rugalmassággal és nyitottsággal, a vállal­kozói magatartás készségével kínálkozik csak esély a terve­zett célkitűzések megvalósítására. Második napirendi pontként dr. Tóth Rudolf a felügyelöbi- zottság elnöke tett jelentést a testület elmúlt évi munkájáról, az ellenőrzések, a gazdálkodást vizsgáló elemzések tapasz­talatairól. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság beszámo­lóit hozzászólások követték, majd a küldöttgyűlés új igazga­tósági tagot választott, végül pedig egyhangúlag elfogadta a beterjesztett határozati javaslatot. LEMLE ZOLTÁN ■ ■ Ünnep Piros-fehér de­koráció, csillogó tükrök, andalító olasz slágerek, Ínycsiklandó illat. Dixie-csirke bár a pécsi Konzum Áruházzal szem­közti árkádok alatt. Március 15. van, koszorúz, sétálgat, ünnepel a nép. Csak ritkán téved be egy-egy ven­dég. Fiatal, szőke srác áll a pult mö­gött, szórakozot­tan ringatózik a délszaki dalla­mokra. Egyszer csak vékonycson- tú, öszes bácsika tipeg be a boltba, s alig hallható han­gon rántott krump­lit rendel. Előtte fel se néz a kínálótáb­lára, látszik, jól tudja, mi itt a leg­olcsóbb. A srác megrak neki egy parányi zacskót - krumpliból ennyi a dixie-adag - s át­veszi az öreg resz­kető ujjai között la­puló forintokat. Az­tán szelíden, szin­te kérve megkér­dezi:- Biztosan elég lesz ebédre? A bácsika nem felel, indulna már.- Beleteszem in­kább egy doboz­ba, jó? - mondja erre a srác, s visz- szaveszi a zacs­kót. Tartalmát átönti egy dixie­dobozba, majd szó nélkül fogja a villát, s hozzátesz még néhány dara­bot a barnára sült krumplihasábok­hoz.- Megfizetem - rebegi a bácsi, de a srác jó étvágyat kíván és nem fo­gad el egy .fillért sem. A bácsika hálál­kodva elköszön, s lassan kiballag a bárból. A szomszédos üzlet előtt megáll egy pillanatra. A kirakatban egy színes tévé a fővá­rosból közvetít. A képernyőn épp a köztársasági el­nök szónokol.- cser ­Nevelési gondokról a postások klubjában A Postás Szakszervezet Babits Mihály nyugdíjasklubjában Szekszárdon a postahivatal máso­dik emeleti nagytermében - már­cius 22-én - pénteken 16 órai kez­dettel dr. Szenczy László tart elő­adást „Nevelési gondok a család­ban” címmel. Taggyűlés a szekszárdi német egyesületnél A Szekszárdi Német Nemzetisé­gi Egyesület március 20-án - szer­dán - este hat órakor tartja taggyű­lését a német színház kamarater­mében. Minden érdeklődőt várnak. Gyermekszépségverseny, 1991. Csonka János, Koppányszántó, Kossuth L. u. 198. Lehöcz Szabina, Dombóvár, Bajza u. 12. Füle Julianna, Bátaapáti, Petőfi u. 2. Závoti Lilla, Belecska, Fő u. 20. Eller Judit, Szekszárd, Korvin O. u. 2. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illet­ve az ér el helyezést, akinek a fényképe a legnagyobb szám­ban érkezik hozzánk. Legközelebb, március 21- én, csütörtökön a szekszárdi Eller Gabriella, a koppányszán- tói Iszak Adrienn, a madocsai Ryczek Ákos, a nagydorogi Nagy Hajnalka, az iregszem- csei Szabó Dávid fényképét közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents