Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

4 NÉPÚJSÁG Tamási és környéke 1991. március 19. A munka készül A városházán hallottuk Ha hiányoznak is az önkormány­zatok munkáját segítő törvények, azért a városházán dolgozók, a szenátorok és a tanácsadó testüle­tek munkálkodnak. Ez bizonyára majd az alábbiakból is kiderül. Első hírünk azt adja tudtul, létre­jött a földcsereszerződés a Béke Mgtsz és az önkormányzat között. Ennek a lényege, hogy az önkor­mányzat külterületi földjeit, belte­rületire cserélte. Ez részben az üdülőövezet környékén, részben pedig a tsz-majorral szemben, a leendő tűzoltólaktanya helyén van. A szándék ebben az esetben kétol­dalú: egyrészt pluszbevétele lesz ebből az önkormányzatnak, más­részt azt célozza, hogy ne kelljen helyi adót kivetni. Tamásiban felemelik az önkén­tes tűzoltók ügyeleti díját, amit még a 80-as évek elején állapítottak meg, és vásárolnak nekik gyakor­lóruhákat. Erre elkülönített pénze van a városnak. Nagy dilemmát okoz, hogy meg­szüntették a volt tanácsi útfelügye- letet és a helyi önkormányzatok nem tudják, ki lesz a helyi utak gaz­dája. Jelen pillanatban két megol­dás kínálkozik: dekoncentrált szervet hoznak létre és ennek lesz­nek kirendeltségei, vagy városkör­nyéki igazgatási társulás alakul. Mindkettő jó lenne, de egyelőre nagy a bizonytalanság. Megtörtént az első negyedévre a lakásépítési kamatemeléssel (ka­matadó) kapcsolatos támogatások odaítélése és átutalása az illetékes pénzintézetnek. Ez most 14 csalá­dot érintett, de jelen pillanatban még további 11 kérelem van a hiva­talban. Éves viszonylatban erre a támogatásra 1 millió forint áll ren­delkezésre és rászorultságot fi­gyelembe véve havi 500-1500 fo­rintot utalnak egy családnak. Tovább folytatva a városházi „vizsgálódást” elmondhatjuk, na­pirenden van a jogelőd városi ta­nács által alkotott rendeletek felül­vizsgálta, a megváltozott társadal­mi és gazdasági helyzethez való igazítása. A munka a szakappará­tus és az illetékes képviselő-testü­leti bizottságok bevonásával törté­nik. A sajtóból ismert, az önkormány­zat a lóversenypálya bérbeadással történő hasznosítására pályázatot irt ki. A határidőig - március 7-ig - egy helybeli gazdasági társaság jelentkezett, két másik érdeklődő a feltételek ismeretében visszalé­pett. Ugye, ennyiből is látszik, a mun­ka „idelenn” azért készül... Az olvasó hangja Kedves Laci! Szó szerint értelmezve felhívá­sotokat, szeretnék segítséget nyúj­tani a Tamási és környéke oldal szerkesztéséhez. Mivel a gyerme­kekről kevés szó esik, én inkább erről adnék információt, használd fel szükség szerint. Tolnanémedin mi felnőttek is éreztük, hogy egy jó és szép hagyományokra épülő úttörős mozgalmi munkát nem sül­lyeszthetünk csak úgy el. Ezért a gyerekekkel közösen kialakítottuk sajátos gyermekszervezetünket. A csapat nevét megtartottuk: Rákó­czi Ferenc. A közösségek osztály- szinten szerveződtek, az alsó tago­zatban maradt a kék nyakkendő jelképnek, a felső tagozatban osz­tályonként eltérő jelképet válasz­tottak a gyerekek. A rendezvénye­ket, sorozatokat a gyermekközös­séget képviselő gyermek képvise­lő-testület alakította ki. Minden osztály 2 képviselőt választott, akik megválasztották gyermek polgár- mesterüket, Kuvik Anna 8. osztá­lyos tanulót. Általában 3 hetente, havonta vannak minden tanulót megmoz­gató szórakoztató, játékos prog­ramjaink. Október 15-én egy egész napos haditornával indítot­tuk az évet, s indultunk el mi ma­gunk is. Majd a takarékossági vi­lágnap alkalmából játszottunk a pénzzel, kísértettük a szerencsét. Novemberben az egészségügyi hónap keretében játékos versenyt rendeztünk az alsó tagozatosok­nak, a káros szenvedélyekről ejtet­tünk szót a felsősökkel. Decem­berben - aki kérte - házhoz ment a Télapó, aki igen népszerű volt a gyerekek körében. Hagyományte­remtés céljából falusi karácsonyi műsorra invitáltuk a gyerekeket és a felnőtteket. A hideg tél sem ret­tentett vissza benünket. Játékra in­vitáltuk a szülőket, minden korcso­portban megrendeztük a gyerme- kek-szülők sportvetélkedőt. A két győztes csapat (4. osztály és 8. osztály) még ezután vívja majd a szuperdöntőt. A csapattámogatások megszűn­tek. Anyagi eszközeinket pályáza­tok útján, bevételes rendezvénye­ken keresztül, tagdíjból tudjuk gya­rapítani. Ugyanakkor a közössé­gek bevételüket fémhulladék- gyűjtésből, gyógyszeresüveg- gyüjtésből, bolhapiacból próbáljuk gyarapítani. Terveink, elképzeléseink: ápri­lisban „Önjelölt” címmel feleleve­nítjük a seregszemlék hagyomá­nyát. A kategóriás játék bemutató döntőjét falusi program keretében bonyolítjuk le. Húsvét előtt ismét bolhapiacot rendezünk, felidézve a húsvéthoz kötődő manuális ha­gyományokat. Májusban zárjuk a közösséghez, a tanévhez kapcso­lódó játéksorozatot a szülők segít­ségével egy nagy gyermeknap megrendezésével. A szülők véleményét ismerve, el­mondhatom, szükség van ezekre a játékos közösségi formákra, hi­szen társadalmi szinten szinte el­haltak a kisközösségek, s ezek hiá­nya a gyerekek körében a leg­szembetűnőbb. A kollégák szíve­sen besegítenek a programok megszervezésébe, lebonyolításá­ba, hiszen tudják, egy-egy különle­ges élmény biztosításával saját szakmai munkájukat könnyíthetik meg. És hogyan vélekednek a gye­rekek? Talán őket kellene megkér­dezni. Szeretettel üdvözöl régi ismerő­söd Gölöncsér Lászlóné, Erzsi Tolnanémedi, 1991. február 27. * Mit tehetnék mindehhez hozzá? Örülök a levélnek, az eredmények­nek, a tisztességes munkának. Vá­rom a beszámolókat és sok sikert, örömet kívánok az iskola valameny- nyi dolgozójának, tanulójának. Őszinte barátsággal: ÉKES LÁSZLÓ Működési hiány Fürgédén A 762 lélekszámú rendezett, de úthiánnyal küszködő község utcáját rójuk dr. Kecskés József jegyzővel, s köz­ben beszélgetünk. Az első, amit közöl, hogy az önkor­mányzat működéséhez kb. 1,5 millió hiányzik. A tervezett kiadás 13 millió 196 ezer 766 forint - ebben benne van az ozorai polgármesteri hivatalnak átutalandó, tavalyról el­maradt, a gyermekek ellátását szolgáló összeg -, bevé­telük pedig 12 millió 424 ezer 476 forint. A jegyző szerint novemberben szóban közölték velük, hogy egy óvodás ellátása az idén várhatóan 30 280, egy iskolás ellátása pedig 42 519 forintba kerül. Jóval többe, mint az állami támogatás. Idén márciusban írásban kérték a hátralék és az emelt díj utalását, ám a jegyző véleménye az, miután tisztázzák, hogy az ozorai titkár által készített felterjesz­téssel a normatív elszámolások Fürgédre kerültek, akkor nyomban utalják az összeget. Magyarán, ha megkapják a pénzt, akkor átutalják. A különbözet dolgában megálla­podást kell kötni, hiszen a törvény szerint intézményirá­nyító társulás esetén közös bizottságot kell létrehozni. Mindezek ellenére ha nem is lépnek, azért araszolnak Fürgé­dén. Fel kell újítani a postával egy épületben lévő szolgálati lakást, bevezető utat kell kialakítani, ugyanis az orvosi ellátást is a köz­ségnek kell megoldania ezután, mivel az ozorai nagyon leterhelt. A megoldáson gondolkodnak, ám jó lenne az illetékesek segítő figyel­me is. Felújítják a húsboltot - van már jelentkező az üzemeltetésre - és a tűzoltószertárat. Ha jól megnézzük, nem nagy dolgok ezek, ám mégis sok fejtö­rést okoznak a község vezetőinek, hiszen Fürgédén nem araszolni, hanem lépni, fejlődni akarnak. Meg fotó: kpm is érdemlik az ott élők. A Tamási Á. G. épitöbrigádja felújítja a húsboltot Emberek - települések - tervek Felemás napok Ozorán Nincsenek rózsás hangulatban az ozorai polgár- mesteri hivatalban, ugyanis a hatásköri leírások hiá­nya, a pénzszűke ezt nem teszi lehetővé. Schrancz Istvánné polgármester ki is mondja, hogy bizonytala­nok, kellemetlen helyzetben vannak. Tagiskolát, tag­óvodát tartanak fenn Fürgédén és tudják, harminc­ezerből lehetetlen egy gyerek iskoláztatása. Kérték ezért a fürgedieket, hogy egészítsék ki a valós ösz- szegre, ám ott elzárkóztak tőle, csak az állami támo­gatást hajlandóak átutalni az Ozorára járó diákok után. Egyébként tavalyról is 1 millió 100 ezer forint a fürgedi hátralék, s az idén is utalni kellene, de ottjár- tunkig még egy fillért sem láttak ebből Ozorán. Pedig nem kis összegről van szó - közel 4,5 millió -, amihez természetesen ragaszkodnak a Cinca-partiak, hiszen ha nem kapják meg, akkor lehúzhatják a redőnyt. Olyan elszegényedett a település - 2,5 milliós a se­gélykeret -, hogy hasonló nincs is a környéken. Helyi adóra így az idén nem is gondolnak, de fontolgatják, jövőre be kéne vezetni a kommunális adót. Lakáska­mat-támogatást eddig 20-25 személy kért, de még a hír sem jutott el mindenhova. Közmeghallgatáson azonban kihirdették, vagy mindenki, vagy senki sem kap. A legnagyobb gond a polgármester szerint, hogy az önkormányzat 673 hektár földjét, erdejét a téesz sza­bályszerűen - földmegváltás címén - elvitte. A vagyon így nulla. Az ÖNO is állami területre épült, 1,8 milliója van benne a tanácsnak, de most közölték, az önkor­mányzatnak nincs tulajdonjoga. Akad azért biztató, vigasztaló dolog is Ozorán, s ezért ezzel együtt keserédes a helyzet. Érdekli az em­bereket a jövő - ezt bizonyítják a telt házas falugyűlé­sek - a sorban álló segítségkérők, a képviselő-testü­letben lévő összhang. A tervekben útjavítás, útépítés szerepel - árajánlat már van -, valamint a Cinca-patak kitisztítása. Április 1 -jétől közhasznú munkára is lehe­tőséget kaptak, így nagyobb gondot tudnak fordítani a környezetvédelemre is. A sok betörés, lopás miatt tervezik a polgárőrség megalakítását, a közlekedési körülmények jobbítása érdekében pedig buszmegállót építenek a rózsákért helyére, járdákat javítanak, készítenek. Tatarozzák a varrodát, az orvosi rendelőt, a szolgálati lakást és a ta­nácsi bérlakást is. A helyiek sok társadalmi munkát ajánlottak fel, de azért pénz is kellene - nemcsak „föntről”, a szom­szédból is... Bemutatkozik a Kop-Ka Áfész új elnöke A vevőért kell harcolni Tóth József A tamási Kop-Ka Áfésznél a generációváltás napjait élik. Ezt igazolja a legújabb tény is, hogy a szövetkezet küldöttgyűlése Tóth Józsefet választotta meg elnöknek. A huszonhat telepü­lést ellátó áfész elnökét most röviden bemutatjuk olvasóink­nak.- Annyit tudok rólad, hogy Pálfán születtél 1945-ben, Szekszárdon jártál a közgaz­daságiba, aztán Szövosz-ösz- töndíjjal kereskedelmi és ven­déglátóipari főiskolát végeztél 1966-ban.- Ez így van. És azt is elmon­dom, március 1-jén múlt 25 éve, hogy a Kop-Ka Áfésznél vagyok. Kereskedelmi előadó­ként kezdtem, aztán voltam körzeti ügyvezető, 1977. január 1-jétől kereskedelmi főosztály­vezető.- Akkor bizonyára tudod, mi­lyen munkát vállaltál el most?- Természetesen, hiszen ez az idő elég volt ahhoz, hogy megismerjem a tagsággal járó gondokat, ügye­ket.- Mik ezek?- Jelen pilla­natban a tagság tulajdonossá té­tele, az úgyneve­zett szövetkezeti vagyon nevesíté­se. Üzletrészt kapnak ingyene­sen a tagok. A gond egyébként a népgazdaság helyzetéből ered, ez rányomja bélyegét a mi munkánkra is, hi­szen bevételből élünk. Itt a munkanélküliségre, a lakossá­gi hitelek törlesztésére, a vállal­kozók megjelenésére gondo­lok. Nekünk a vevőért kell har­colni. Az infláció és az említett okok miatt nem beszélhetünk to­vábbfejlődéséről, mivel ezt az időszakot túl kell élni. Aztán még a dolgozóink megélheté­sét és a szövetkezet fizetőké­pességét is meg kell őrizni.- Akkor bizonyára a gondok határozzák meg a feladato­kat.- Igen. A helyzetből eredően nagy fejlesztésekkel nem szá­molunk. Jelenleg a Gőgös lakó­telepen építünk, nyitunk egy ABC-t és presszót, más új léte­sítmény nem készül, aztán Gyönkön lesz üzletösszevo­nás, Nagykónyiban pedig fel­újítjuk a presszót és a Rauh-fé- le üzletet és Regölyben befeje­ződik a presszó felújítása. Cél: a pénzünket csak olyan áruba fektessük, ami gyorsan értéke­síthető. Lehetőségünk a nagy­ságrendből eredően nem rossz, olyan árpolitikát aka­runk, ami az inflációt nem nö­veli, a kereslet-kínálati viszo­nyokhoz igazodik és az ered­ményekből a tagság részére áruvásárlási előnyöket biztosí­tunk. A jövőben is támogatjuk a környezetünkben lévő kulturá­lis intézményeket és sport­egyesületeket, mellette pedig jó kapcsolatra törekszünk az önkormányzatokkal.- Ez volt a „hivatalos” bemu­tatkozás. Most következzék a magánember!- Feleségem az erdőgazda­ságnál dolgozik, két fiam van, egyik most szerelt le és munka- nélküli lett, mivel szanálták a munkáltatóját, a kisebbik pedig közgazdasági szakközépisko­lába jár. Családi házban élünk Mik- lósváron és kikapcsolódásként rendelkezésemre áll a Vár­hegyen egy kis szőlő, tanyá­val...- Köszönöm a bemutatko­zást és eredményes munkál­kodást kívánok. Véleményem szerint A földön állunk... A földdel kapcsolatban az az ál­láspontunk, ami néven van, kiadjuk. Tavaly kivittek 110 hektárt, most 70 hektárra van igény, amit kimérünk a tavaszi vetések előtt. A tengődi meg a siófoki út közötti területet adjuk ki. Az igénylők túlnyomó része egy hek­tárt kér, és zömük nem adja fel a tag­sági viszonyát. Ez a biztonságos, mert lehet háztájizni. Egyébként 63 hektár földet bérbe is adtunk. Milyen sorsa lesz a megváltott föl­deknek? T öbbször volt falugyűlés és azokon azt mondtuk, amennyiben lesz kárpótlási jegy, kiosztjuk. Azt is közöltük az emberekkel, azt a földet kivihetik, de, ha megtudunk egyezni, akkor bérbe veszi a téesz. Tolerán­sán fogjuk fel a dolgot. Számítunk arra, sokan jelentkeznek érte, mert a kárpótlási jegy bizonytalan. Volt, aki azt mondta, a tulajdonát megszerzi, de itt hagyja a téeszben - ingyen is. Egyébként naponta 5-10 érdeklődő jön. Az én véleményem szerint - a mi 6300 hektárunkból 3000 van a tagok nevén, 1000-1100 állami tulajdonú és jó 2000 a megváltott tulajdonú -, ha így marad, ezzel a technikával tu­lajdonosi szövetkezetté alakulnánk át magántulajdonosként jobban hozzáférnénk a hitelekhez. Termé­szetesen a szociális gondokat le kell venni és mindenképpen karcsúsíta­ni kell a létszámot A szőlőben, a ci­pőüzemben, a hibrid kukoricában, a cukorrépában részes művelés len­ne. A földön kell állni és nem tehe­tünk mást, mint a törvények szelle­mében rendezni saját érdekünket Arra biztatjuk a népeket hogy sor­sunkról próbáljanak gondoskodni. Hiányzik a szövetkezeti törvény, de ha még kijönne, áprilisban akkor is kimérnénk a földet. Szeretnénk, ha mi irányítanánk az eseményeket, ne a sors dobáljon bennünket idébb- odébb. Nem vagyunk izgatott álla­potban, de a kárpótlási törvény - a technikai lebonyolítás - problémát okozhat - országosan... (Elmondta Magyar István (reg­szemcsén) Az oldal készítői, Ékes László újságíró és Kispál Mária fotóripor­ter köszönik figyelmüket és továbbra is várják észrevételeiket, megjegy­zéseiket, leveleiket és minden segítő megnyilatkozásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents