Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. március 5. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülése Népszavazás Lettországban 77 százalék a függetlenség mellett (Folytatás az 1. oldalról.) forrását másutt látják, mint a kisgazdák. A fiatal demokraták képviselője rámutatott: szerintük a parlamentáris demokráciát éppen az fenyegeti, ha egyes pártvezetők - például a kárpótlási törvény kapcsán - teljesíthetetlen vágyakat keltenek a társadalom széles rétegeiben, vagy ha tevőlegesen részt vesznek a törvénysértő, önkényes földfoglalásokban. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője nyomban visszautasította Kövér László szavait. Elek István (MDF) ugyancsak napirend előtt kért szót, s a parlamentben helyet foglalók egymáshoz való viszonyát, politikai kultúráját, s a parlamenti demokrácia működési zavarait elemezte. Vélekedése szerint a képviselők nem találják a megfelelő hangot, ahogy egymáshoz és a közvéleményhez kellene szólniuk. Márpedig valamennyiüknek tudomásul kell venniük, hogy felelősségük közös. Nézete szerint egyébként kezdettől fogva bizalmatlansággal telített a két legnagyobb párt, valamint az ellenzék és a kormány viszonya, s a vitákban gyakran kétségbe vonják a másik fél legitimitását. Újra kellene szőni a bizalmi hálót - javasolta. Az ülésnek e pontján még számos képviselő jelezte hozzászólási szándékát, a Flázelnök indítványozására viszont lezárták a napirend előtti felszólalások sorát, s ügyrendi kérdésekre tértek át. Sürgősséggel napirendre tűzték a köz- igazgatási bíráskodásról, továbbá az idei költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot; mindkettőt a kormány előterjesztésében. Majd a képviselői indítványokról döntöttek. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy nem tűzik napirendre azt a szabaddemokrata indítványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpótlási törvény vitáját függesz- szék fel, határozzák meg a kárpótlás alapelveit, s a kormány - immár a privatizációs elképzelésekkel összhangban - május 31-ig nyújtsa be újra a törvényjavaslatot. Az SZDSZ képviselői azzal indokolták önálló indítványukat, hogy a kárpótlási törvénytervezet felett egy hónapja zajló vita mindezidáig nem vezetett az alapvető koncepció tisztázásához. Éppen ezért a szabaddemokrata frakció tagjai úgy vélték: a privatizációs törvénynyel összekapcsolva lehetne konszenzusos megoldást találni a kárpótlás mikéntjére. Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot Torgyán József önálló indítványa sem, amely sürgősséggel kérte napirendre tűzni az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések felülvizsgálatát és az elítéltek teljes vagyoni rehabilitációját. A képviselők - a napirend előtti ügyeket követően - mintegy másfél órával az ülés kezdete után fogadták el az ülés tárgysorozatát. A kárpótlási törvénytervezet általános vitája során is paprikás hangulat alakult ki, és jóllehet még számos képviselő jelezte hozzászólási szándékát, a kora esti órákban kis híján félbeszakadt a tervezet tárgyalása. Becker Pál (MDF) ugyanis élt képviselői jogával, ügyrendi javaslatával az általános vita befejezését indítványozta. Torgyán József, a független kisgazdapárt frakcióvezetője a felvetést azzal utasította vissza, hogy a kisgazda- párti képviselők teljes körűen még nem fejthették ki véleményüket. A plénum az ezt követően elrendelt mintegy félórás szünet után döntött a kérdésben. Az elnöklő Szűrös Mátyás felhívta a képviselők figyelmét, hogy a Házbizottság az általános vita folytatása mellett van, a házszabályok szerint azonban ügyrendi javaslat esetén az Országgyűlésnek vita nélkül kell döntenie. A szavazás végül is minimális különbséggel dőlt el. Összesen 105-en ellenezték a vita berekesztését. A vita lapzártakor még tartott. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját. Szovjet dezertálok - szovjet tábornok Összesen 221 szovjet személy- katona illetőleg családtag - dezertált március 4-ig a volt NDK területéről Németországba - jelentette ki Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy a TASZSZ szovjet hírügynökségének nyilatkozva. A szovjet hadsereg vezérkarának egyik osztályvezető-helyettese szerint az illetékes német katonai hatóságok nem adnak tájékoztatást arról, hogy hány személyt tartanak vissza a szovjet nyugati hadseregcsoport állományából. A tábornok arra hivatkozott, hogy német részről ezzel megszegik a szovjet csapatok német- országi tartózkodásáról illetve e csapatok kivonásáról 1990. október 12-én kötött szerződést. A szovjet katonai vezető, aki a nyugati hadseregcsoport katonai ügyésze, kijelentette: a szovjet katonák dezertálása német területre a két ország kapcsolatainak egyik legnehezebben megoldható problémája. Ami a részleteket illeti, Zsurbenko elmondotta: az említett 221 főből 151-en fegyveres alakulatok tagjai, közülük is 35 tiszt. A családtagok száma 53, míg a többi 17 személy a hadsereg egyéb alkalmazottja. Zsurbenko szerint német részről nem adnak választ a dezertáltak kiadatásával kapcsolatos ismételt szovjet kérdésekre. Példaként említette, hogy szovjet részről sem a külügyminisztérium jegyzéke útján, sem más módon nem sikerült kieszközölni a lopásba keveredett Mihail Kolesznyikov ezredparancsnok és családjának kiadatását. A szovjet katonai vezető úgy vélekedett, mindez árnyékot vet a két ország kapcsolataira, és kilátásba helyezte, hogy a köztörvényes bűncselekményeket elkövető katonai személyek kiadásának megtagadása nem kívánatos következményekkel fog járni. AustriaLotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 9. játékhét eredményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos nem volt. A kővetkező hétre átvitt nyeremény összege 12 739 486 schilling. 5 plusz 1 találatos 15 darab, nyereményük egyenként 283 099 schilling. 5 találatos 303 darab, nyereményük egyenként 21 022 schilling. 4 találatos 17 229 darab, nyereményük egyenként 492 schilling. 3 találatos 312 949 darab, nyereményük egyenként 33 schilling. 3 darab dzsóker volt, a dzsókerszámra fizetett nyeremény egyenként 2 827 925 schilling. (Folytatás az 1. oldalról.) Szigler János beszámolt arról, hogy a magyar megfigyelők még egy laktanyát is felkereshettek, s fényképeket is készíthettek itt, ahol a katonák és tisztek ugyan nem, de a feleségek - mivel rendelkeznek személyi igazolvánnyal - viszont szavazhattak. A függetlenség mellett egyértelműen állást foglaló, lenyűgöző eredményeket látva azt lehetett volna várni, hogy a helyi lakosság örömujjongásba tört ki - Magyarországon hasonló esetben örömünnepet ültek volna -, de a lettek csodálatos nyugalommal fogadták a függetlenség híveinek győzelmét, valószínűleg északi alkatuk miatt - mondta Szigler János. Az MDF képviselője beszámolt arról, hogy a kormánypártokat, s a magyar Országgyűlést is tájékoztatják lettországi tapasztalataikról. Magánvéleményét hangsúlyozva úgy foglalt állást, hogy magyar részről talán még ebben az évben várható Lettország és a két másik balti állam függetlenségének valamilyen formában történő elismerése. Az Öböl-válság lezárásával megint a Baltikum került előtérbe, s természetesen, hogy nem akarunk lemaradni majd más országoktól, az események után kullogni - jelentette ki Szigler János. Tirts Tamás, a Fidesz megfigyelője megerősítette az MDF képviselőjének a lettországi népszavazáson szerzett tapasztalatait, s úgy fogalmazott: előbb-utóbb elkerülhetetlen a balti államok elismerése, esetleg egy képviseleti iroda megnyitása útján. Megjegyezte, hogy Rigában azért még nem szűnt meg a félelem egy esetleges szovjet visszarendeződéstől. Kitért arra is, hogy a magyar parlament szeretne segítséget nyújtani a lett törvény- hozásnak. Tirts Tamás hangsúlyozta, hogy azelmúlt esztendőben jelentős változások mentek végbe a Szovjetunióban, hiszen egy évvel ezelőtt őt a Fidesz küldöttségének tagjaként még nem engedték be Litvániába, s csaknem hazatolon- colták a moszkvai repülőtérről, most pedig gond nélkül juthatott el a Baltikumba, ráadásul egy függetlenségi népszavazás nemzetközi megfigyelőjeként. Észtországban minden várakozást felülmúlt a részvételi arány Az észtországi népszavazás, az a tény, hogy a lakosság háromnegyede a függetlenség mellett foglalt állást, történelmi jelentőségű esemény a köztársaság életében - hangsúlyozta hétfő hajnalban tartott tallinni sajtóértekezletén Arnold Rüütel. Az Észt Legfelsőbb Tanács elnöke méltatta, hogy a népszavazás nyugodt körülmények között, nagyon szervezetten zajlott le. Minden várakozást felülmúlt a részvétel aránya, hiszen a választásra jogosultak csaknem 83 százaléka járult az urnákhoz. Önmagáért beszél az a tény, hogy a szavazók több mint 77 százaléka mondott igent Észtország szuverenitására és függetlenségére. Rüütel emlékeztetett arra: habár a népszavazás jogi szempontból nem jelent kötelezettségeket, mégis rendkívül fontos az észt vezetés számára, hiszen a lakosság véleményét ismerve, arra támaszkodva tervezheti meg következő lépéseit A népszavazás valójában a Moszkvával folytatandó tárgyalások, illetve Észország nemzetközi elismertetése szempontjából igazán jelentős, hiszen a köztársaságban már korábban is ismert volt a lakosság többségének vágya. Ezért volt fontos a nemzetközi megfigyelők jelenléte, s az, hogy kivétel nélkül elismeréssel nyilatkoztak a népszavazás lebonyolításáról. Észtországban különösen a vidéki lakosság mutatott nagy aktivitást. A járások szavazóinak több mint 90 százaléka ment el szavazni, s 93 százalékuk mondott igent a függetlenségre. A városokban nyolcvan százalék alatt volt a részvételi arány, s „csak” a lakosok 70 százaléka szavazott a függetlenségre. Tallinnban - ahol a szavazópolgárok harmada él - a jogosultak 80 százaléka ment el szavazni, s 65 százalékuk óhajtotta a Szovjetuniótól való elszakadást. Meglepően nagy számban szavaztak az emberek az északkeleti, orosz ajkú többséggel rendelkező városokban, s itta többség amellett foglalt állást, hogy Észtország maradjon a Szovjetunió része. Az észtországi népszavazás incidensek nélkül zajlott le, ami önmagában is jelentős eredmény a januári véres balti eseményekre emlékezve. Figyelemre méltó, hogy mostel- ső ízben külföldön is szavazhattak az észtországi lakosok, így Észtország moszkvai képviseletén, s a skandináv országokban létesített tájékoztatási irodákban is. Irak a háború után... Irak nagy segítségre szorul ivóvízhálózatának és egészségügyi szolgáltatásainak helyreállításában - közölte Andreas Wigger, a Nemzetközi Vöröskereszt bagdadi képviseletének vezetője a háború utáni állapotokról. Wigger elmondta, hogy a 18 milliós országban létfontosságú berendezések pusztultak el a bombázásokban és járvány ütötte fel a fejét. Különösen az ország déli részéből érkeznek aggasztó hírek: az élelemhiány ésa mostoha higiéniai feltételek következtében fertőző betegségek terjednek, főleg a gyermekek között, de a felnőtteket sem kímélve. Eddig elsősorban a skandináv, a marokkói, az indiai, az algériai ésajordán Vöröskereszt, illetve Vörös Félhold nyújtott támogatást az iraki lakosságnak, de az nem elég. Átfogó segélyprogram kidolgozása szükséges szervezeti összefogással - hangsúlyozta a Vöröskereszt képviselője. Véleménye szerint Bagdadban két héten belül hozzáfoghatnak a létfontosságú szolgáltatások helyreállításához, amint eltakarították a romokat. Helyre kell állitaniok az áramszolgáltatást is. Wigger sürgette az ENSZ Gyermekalapját (UNICEF) és a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO), mielőbb fejezzék be tényfeltáró missziójukat és biztosítsák a legszükségesebbet: az oltóanyagokat, az ivóvizet, a csecsemőtejet. Az UNICEF kiküldötte szerint a 4,5 millió bagdadinak a lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell majd fejenként napi negyven liter tiszta vizet a jelenlegi 15-25 liter helyett. A háború előtt 250-300 liter víz jutott naponta egy-egy babdadi lakosnak. Wigger azt is szorgalmazta, hogy a Dél-lrakot megszálló nyugati szövetségesek gondoskodjanak a helyi lakosság ellátásáról, hiszen az Bagdadból jelenleg megszervezhetetlen. Magyarországra érkezett a kínai külügyminiszter Hétfőn a kora délutáni órákban európai kőrútjának soron következő állomására, Magyarországra érkezett Csien Csi-csen, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. A kínai diplomácia hivatalos látogatásra hazánkba érkezett vezetője röviddel megérkezése után tárgyalóasztalhoz ült magyar vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Az előzetes programnak megfelelően Csien Csi- csent kedden fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György házelnök. A kínai külügyminiszter találkozik az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival is. Kriptafosztogatók Vandál pusztítás nyomait fedezték fel a zalaegerszegi Göcseji úti, régi köztemetőben: ismeretlen tettesek 24 kriptát feszítettek fel az elmúlt hét végén, feltehetően értéktárgyak után kutatva. Az elkövetők a halottak csontjait is szétszórták. Hétfőn délutánig két hozzátartozó tett feljelentést a városi rendőrkapitányságon, ahol megkezdték a nyomozást a kíméletlen kegyeletsértők után. Embercsempészek és lótolvajok lakat alatt (Folytatás az 1. oldalról.) A mácsai tsz-istállóban a korábbi sorozatos lólopások miatt a nyolc ló elvitele után már csak három ló maradt. Az Arad és a Békés megyei rendőri szervek azt tervezik, hogy felgöngyölítik a határ menti lólopásokat, s a sikeres akció nyomán remény van arra, hogy megszűnjön a lócsempészet. Egy Békésben mind ez idáig ismeretlen maffia típusú zsarolásról is szó volt a hétfői békéscsabai sajtótájékoztatón. Egy budapesti „társaság” Kamlach János 49 éves vállalkozó felkérésére félmillió forint vélt vagy valós tartozást akart erőszakkal behajtani a gyomaendrődi Szabó Ferenc gazdálkodótól. A család kiirtásával, s a ház lerombolásával fenyegetőző zsarolók Franyek Lajos 25 éves foglalkozásnélküli budapesti lakos vezetésével próbálták erőszakkal behajtani a félmilliót. Végül a pesti „Bugac” csárdában február 22-én sikerült elfogni a zsarolók egy részét: négy gyanúsítottat tartóztattak le, hat „maffiózót" még keres a rendőrség. A magyar kormány és a keresztény egyházak fellépnek az antiszemitizmus ellen Alkotmányos rendről, jogállamiságról csak ott lehet beszélni, ahol a társadalom elszigeteli, az állam- hatalom pedig meggátolja a faji előítéletek gyakorlati érvényesülését, a kisebbségek elleni uszítást, gyülöletkeltést - jelentette ki Keller László, a Zsidó Világkongresszus közép-kelet-európai elnöke hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A továbbiakban hozzáfűzte: a ZSVK azt tekinti a magyarországi demokrácia, a rendszer ci- vilizáltsága és a kormányzati tisztesség próbakövének, hogy milyen légkör veszi körül az országban a zsidóságot, biztosított-e számára a diszkriminációmentes, félelem nélküli élet. Az MTI tudósítójának válaszolva Keller László elmondta: az utóbbi hetekben a kormánykoalíció pártjaival folytatott tárgyalásai során felvetette a magyarországi zsidóság kárpótlásának kérdését. A megbeszélések során hangot adott annak, hogy a ZSVK a jelenleg parlamenti vita alatt álló kárpótlási törvényt nem tartja megfelelőnek, mivel abból kimaradt a zsidóság. Ez pedig diszkriminációjukat jelenti. A továbbiakban Keller László beszámolt arról: a kormány ígéretet tett rá, hogy lehetősége szerint gátat vet az országon belüli antiszemita megnyilvánulásoknak. Ugyanerről biztosították a magyar- országi keresztény egyházak vezetői is. Szóba került a sajtótájékoztatón a Dohány utcai zsinagóga restaurálása is. Keller László elmondta: a kormány már átutalta a felújítás első ütemére szánt összeget, így a zsinagóga tetőszerkezetének felújítása megkezdődhetett. Németország Régi detektívek — új mezben Lutz Peschel és Hartmut Mönnich cseppet sem titkolja szakmai múltját: mindketten a keletnémet állambiztonsági szervezet (Stasi) tisztjei voltak. A népnyelven „firma guck und horch”- nak (kb: fülelj és szimatolj) nevezett minisztériumot egy évvel ezelőtt felszámolták, ám számos egykori alkalmazottja ma egy virágzó szakmában kamatoztatja képességeit és ismereteit. A keletnémet tartományokban gombamódra szaporodnak a detektívirodák. Az elsők közé tartozott a Peschel és Mönnich által egy éve létrehozott drezdai „Alldek saxonia". A szász tartomány székhelyén - mit tesz isten - egy volt Stasi-villában ütötték fel főhadiszállásukat, megszerezve az épületben lévő összes telefonvonalat is, ami a telefonínségben szenvedő Drezdában többet ér, mint egy lottó főnyeremény. Az iroda hat munkatársa közül négyen korábban a Stasi szolgálatában álltak. „A cég” tehát tovább él Drezdában, most már mint bejegyzett kft., a kereslet és a kínálat törvényei szerint. Peschel szavai szerint mindkettő dinamikus növekedést mutat. Az ügyfelek, akik másfél éve még borzongva, idegesen siettek el a patinás villa mellett, ma egymásnak adják a kilincst. Jelentős hányadot képviselnek közöttük a férjük hűtlenségére gyanakvó s bizonyítékra áhítozó feleségek. A családi ügyek másik részét a keletnémet menekültáradattal kettészakított famíliák jelentik: több ezer féj, apa lépett olajra annak idején, s merült alá az NSZK-ban, így szökve meg a tartásdíj fizetése elől. A detektívirodák kuncsaftjai között sok családiház-tulajdonos is akad. Ók azt szeretnék megtudni, kié is valójában az a telek, amelyen házat építettek, s élnek-e még a tulaj örökösei, akik esetleg bíróság előtt szerezhetnek érvényt tulajdonjoguknak. Jogi biztosítékra áhítoznak egyes nyugatnémet cégek, amelyek „diszkrét felvilágosítást" kérnek az irodától potenciális keletnémet versenytársaiktól. A keleti ügyfelek viszont jövendő nyugati üzlettársuk komolyságát, boni- tását ellenőriztetik a detektívekkel. Egy Drezda környéki tsz például igencsak jól tette, hogy „átvilágíttatta”, azt a Porsche kocsival és roppant elegáns öltönyben beállító nyugatnémet vállalkozót, aki új üzemek építését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a tsz jutányos áron átenged neki több telket. Az iroda azonban kiderítette róla, hogy nyakig el van adósodva, üzleti szempontból pedig teljesen megbízhatatlan. Egy berlini detektíviroda vezetője, a Lipcséből elszármazott Hans Jürgen Fels különleges ügyekben utazik. Profilja „az NDK-múlt feldolgozása” - ezt kínálja a Neues Deutschlandban közzétett hirdetés. Természetesen, nem a néhai állam, hanem konkrét személyek múltját segít tisztára mosni Fels úr ügynöksége - persze jó pénzért. A hirdetés biztosra ígéri „lyukak betömését az önéletrajzában” és reményt nyújt a letűnt rendszer exponáltjainak is: „problematikus esetekben is abszolút bizalmas módon és sikerrel gondoskodunk az ön karrierjéről”. És az egykori Stasi- ügynökök, besúgók, kisebb kaliberű NSZEP-funkcionáriusok, akik szorongatott helyzetük feloldását vagy múltjuk tisztára mosását remélik, seregével özönlenek a berlini irodába. No persze a detektívek sem tudnak minden elvárásnak eleget tenni. „Egyesek azt hiszik rólunk, hogy mindenha- tóak vagyunk, mint egykor a Stasi” - mondja mosolyogva Peschel. Természetesen erről szó sincs, a nyomozóirodák szigorúan tartják magukat a hatályos törvényekhez - ebben legalább különböznek a Stasi-tól. Azt azonban Peschel sem tagadja, hogy vannak bizonyos kapcsolataik az állami szervekkel - elvégre nem is olyan régen ö és három munkatársa is „állami cégnek” dolgozott... Arra a kérdésre, vajon az újsütetű detektívek és „bundesbürgerek” ismerik-e egyáltalán az érvényben lévő NSZK-törvényeket, Peschel magabiztosan feleli: „Hát persze, hogy ismerjük. Egyik kollégánk négy éven át ügynökök összekötő tisztjeként dolgozott Nyu- gat-Németországban.” DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin)
