Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
2 KÉPÚJSÁG 1991. február 9. Vladimír Meciár és Frantisek Miklosko Budapesten Öböl-háború A Pravda neokolonialista törekvésekkel vádolja Washingtont Környezetvédelem, holding, bérszabályozás (Folytatás az 1. oldalról.) Iáita. Göncz Árpád válaszában kifejtette: ő úgy értékeli, hogy a Magyarországon élő szlovákok helyzetének javításához nagymértékben hozzájárulhatnának az anyaország lakói. Ebben az összefüggésben a legsürgősebb feladatnak nevezte az oktatásban való részvételt és óvónők küldését szorgalmazta. Egyetértett Meciár kormányelnök azon kijelentésével, hogy abba kell hagyni „egymás bosszantását". Rövid távon kell meghatározni a tennivalókat. Nem szabad elfelejteni, hogy amit a két ország vezetői tesznek, az nagymértékben befolyásolja az emberek életét. Olyan gyakorlati politika kell, hogy „a magyarok és a szlovákok jól érezzék magukat”. Frantisek Miklosko történelmi jelentőségűnek nevezte a mostani látogatást és kiemelte Göncz Árpád érdemeit a szlovák-magyar kapcsolatok erősítésében és jobbításában. Kora délután a Külügyminisztériumban tárgyalt Frantisek Miklosko és Vladimír Meciár. A tárgyalásokról Herman János külügyi szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: a szlovák vendégek Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén elsősorban a két(Folytatás az 1. oldalról.) A Kommunista Párt helyi szervezete a minap tartott konferenciát. Nyilatkozatukban a megújuló szövetség mellett foglaltak állást, és elítélték azon politikai erők erőfeszítéseit, amelyek a Szovjetunió keretein kívül képzelik el Ukrajna jövőjét és vele együtt Kárpátaljáét is. Ezek a politikai erők különböző akciókat szerveznek a szövetségi szerződés aláírása ellen. „Meggyőződésünk, hogy az új szövetségi szerződés tervezetének alapelvei - az egyesülés önkéntessége, az emberi jogok prioritása, valamennyi nép önrendelkezési és ön- igazgatási joga, a területi integritás - megteremtik a szükséges feltételeket ahhoz, hogy maradéktalanul és következetesen érvényre jussanak az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat és a köztársaság gazdasági önállóságáról szóló törvény rendelkezései. Kárpátalja dolgozóinak és az elkövetkező nemzedékek sorát a szuveoldalú kapcsolatok humanitárius dimenziójának kérdéseiről, azaz a kulturális, oktatási, tájékoztatási, s különösképpen a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kölcsönös együttműködés fejlesztéséről esett szó. A két fél egyetértett abban, hogy az összeurópai normák maradéktalan érvényesítésére, a kölcsönösségre épülő párbeszédre van szükség. Ezért megfelelő szintű szakértőkből álló vegyes bizottságokat hoznak létre egyebek között a nemzeti kisebbségek sajtó- és kulturtermékekkel történő ellátásának, oktatási lehetőségeinek javítása, a közös történelem egységes szemléletének alakítása, valamint a kulturális terület egyéb nyitott kérdéseinfek rendezése érdekében. Antall József miniszterelnök péntek késő délután a Parlamentben fogadta Frantisek Mikloskot, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét és Vladimír Meciart, a Szlovák Köztársaság kormányának elnökét, valamint az általuk vezetett magas rangú szlovák delegációt. A megbeszélésen magyar részről jelen volt többek között Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szokai Imre külügy- minisztériumi helyettes államtitkár. rén szovjet köztársaságok megújuló szövetségében látjuk” - szögezi le a többi között a nyilatkozat. Mintegy válaszul erre az állás- foglalásra, az Ukrán Népi Mozgalom (RUH), valamint az Ukrán Köz- társasági és az Ukrán Demokratikus Párt regionális szervezete nagygyűlést szervezett. Ott arra szólították fel a lakosságot, hogy a föderáció ellen szavazzanak március 17-én, mert e pártok csakis a szuverén államok konföderációjaként képzelik el az új államszövetséget. A kárpátaljaiakat, természetesen a vidék autonómiájának kérdése legalább ennyire érdekli. A Kárpátaljai Ruszinok Társasága; a Magyar, a Román, a Német és a Szlovák Kulturális Szövetség, valamint a Cigányszövetség az autonómia mellett tette le a voksot. Ugyancsak folyamatban van Kárpátalja szabad gazdasági övezetté való nyilvánítása is. SZABÓ BÉLA (Ungvár) (Folytatás az 1. oldalról.) Egyszerűbben fogalmazva: fenntartja magának a jogot az állandó katonai jelenlétre a világ legnagyobb kőolajtermelő régiójában- állítja a szovjet kommunista párt lapja. A Pravda érvelése szerint a Perzsa-öböl olajlelőhelyeinek amerikai katonai ellenőrzés alá vonása olyan hathatós eszközhöz juttatja az Egyesült Államokat, amellyel „nyomást gyakorolhat a vele konkuráló gazdasági erőközpontokra, így például Japánra és Nyugat- Európára”. A világ legnagyobb olajcsapjának védelméhez pedig éppen felszabadult a fegyveres őrség. Alig tűnt el a katonai fenyegetés Európában, a Pentagon ott állomásozó csapásmérő erőinek rögtön találtak új feladatot - írja a Pravda. * Douglas Hurd brit külügyminiszter pénteken Egyiptomba utazott. Utána Szaúd-Arábiát keresi föl, majd Olaszországon át tér haza a jövő héten. Utazása a brit kormány diplomáciai erőfeszítéseinek része, amelyek egy új közel-keleti biztonsági rendszer kiépítésére irányulnak. A külügyminiszter elutazásakor azt mondta, hogy a Közel-Kelet nem maradhat olyan bizonytalan hely, mint eddig volt. - Ismét foglalkozni kell az arab-izraeli konfliktussal is- tette hozzá. A brit elképzelések szerint a térség új biztonsági rendszerét az araboknak kell megteremteniük az ENSZ segédletével. Ehhez nyugati katonai támogatást ajánlanak Londonban, főként tengerészeti és légierőkkel, ám szárazföldi erők állandó ott-tartózkodását kizárják. A brit tervezet része, hogy a térségben fel kell számolni az atom-, a vegyi és a biológiai fegyvereket, és korlátozni kell a fegyverkezési versenyt a hagyományos fegyverek terén is. Douglas Hurd az utóbbi napokban erről a témáról Londonban tárgyalt a szíriai, a görög és a francia külügyminiszterrel is. * Három Jordániából Izraelbe beszivárgott fegyveres izraeli katonai buszt támadott meg pénteken. Az incidensben négy izraeli katona könnyebben megsérült, a támadók életüket vesztették - közölték jeru- zsálemi katonai források és az izraeli rádió. Az összecsapás péntek hajnalban, az ország déli csücskétől 100 kilométerre északra, a jordán határral párhuzamosan futó főútvonalon történt. A fegyveresek először gránátot dobtak a katonai járműre, a szerkezet azonban nem robbant, ezután kézifegyvereikből nyitottak tüzet. Az Öböl-háború kitörése óta ez volt a második ilyen behatolás izraeli területre Jordánia felől. Samir izraeli kormányfő éppen csütörtökön figyelmeztette a szomszédos arab országot, hogy a zsidó állam Amman minden lépését szoros figyelemmel követi, s utalt a várható súlyos katonai következményekre abban az esetben, ha Jordánia aktívan támogatná Irakot a háborúban. Husszein jordán király előző nap nagy feltűnést keltő beszédben állt ki Bagdad mellett, s igazságtalannak nevezte a szövetségesek Irak elleni háborúját. * A szövetséges légierők gépei péntekre virradóra is folyamatos támadásokat intéztek Bagdad és környéke ellen. Többször bombázták Bászrát és más dél-iraki városokat. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a határtól mintegy ötven kilométerre fekvő iráni városokban húsznál több nagy erejű robbanást hallottak. A bagdadi rádió jelentése szerint a szövetségesek az éjszaka folyamán 138 berepülést hajtottak végre, és az iraki légvédelem állítólag egy szövetséges gépet lelőtt. Ezzel iraki állítás szerint 302-re emelkedett a lelőtt szövetséges gépek száma. A szövetségesek ezzel szemben 31 gép elvesztéséről adtak hírt. A hajnali órákban, röviddel a Ri- jád elleni iraki rakétatámadás után az amerikai légierő gépei megsemmisítették azt a dél-iraki rakétaállást, ahonnan a felderítési adatok szerint a szaúdi fővárosra kilőtték a Scud-rakétát. Egy későbbi bevetés során az amerikai gépek három nyugat-iraki kilövőállást támadtak, a hírt közlő amerikai katonai forrás szerint azonban nem biztos, hogy a támadás eredményes volt. Az Izrael elleni eddigi rakétatámadásokat Irak nyugati részéből hajtották végre. A BBC jelentése szerint a koalíciós erők repülőgépei az utóbbi napokban 25 millió röplapot szórtak le Bagdadra és más iraki városokra. A röplapok a szövetséges államoknak az Öböl-háborúval kapcsolatos álláspontját ismertetik. (Folytatás az 1. oldalról.) A jelentést idézve a szóvivő elmondta, hogy annak kedvezőtlen megállapításai egyaránt vonatkoznak a talaj-, a víz- és a légszennyezésre. A jelentést egyébként megküldik az országgyűlési képviselőknek és a köztársasági megbízottaknak is. A kormány egyben megbízta a környezetvédelmi tárca vezetőjét, hogy még az idén terjesz- szen elő javaslatokat a legsürgetőbb teendőkről. Ilyen sürgető feladatként említi a jelentés egy országos környezetvédelmi információs és monitoring rendszer kiépítését. A következő napirendi pontra áttérve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy az előző kormányülés áttekintette azoknak a tárgyalásoknak az eredményeit, amelyek a Világbankkal folynak hazai iparvállalatok szerkezetátalakításának és privatizációjának finanszírozásáról. Ehhez kapcsolódóan vitatta meg most a kormány az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztését az ipari vállalatok átstrukturálását és privatizációját előmozdító holding létrehozásáról. A holding lényegében kísérlet lenne az állami vállalatok újfajta kezelésére. Az új modell egyelőre átmeneti szervezeti forma lenne. Működése azt a célt szolgálná, hogy még időben „összefogjon” néhány olyan állami céget, amely gyenge teljesítményével, magára hagyatva a biztos csőd felé menetel. A holding tőkeinjekciókkal, szervezeti átrendezéssel feljavítja a cégeket, ily módon téve kívánatossá azokat a privát szféra számára. A holding egyik tulajdonosa az állam, annak képviselője pedig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium lenne. Társtulajdonosként remélhetőleg hazai és külföldi befektetők, vagyonértékelő és szervező ügynökségek ajánlkoznak majd. (Kérdések nyomán ismeretessé vált, hogy a vagyonkezelő szervezet most elhatározott felállítása nem az első ilyen jellegű kezdeményezés. 1989 áprilisában Budapest Holding Rt. néven kezdte meg működését az első hazai vagyonkezelő részvénytársaság. Az akkor 60 millió forintos alaptőkével útjára indított szervezetet az Állami Biztosító, a Budapest Bank, az Ipari Fejlesztési Bank, az Ipari Minisztérium, a Magyar Hitelbank, és a Magyar Külkereskedelmi Bank hozta létre. A kormány elfogadta a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. A „technikai jellegű” módosítást az tette szükségessé, hogy a vállalkozási nyereségadó törvény módosítását nem vezették át a befektetési törvénykódexbe. A befektetési törvény értelmében ugyanis a nyereségadóalap 3 millió forint alatti részére 35 százalék az adókulcs, az e fölötti rész után pedig 40 százalék lenne a mérték. A módosított vállalkozási nyereségadó törvény szerint viszont egységesen 40 százalék az adó. Ha az Országgyűlés elfogadja, ez utóbbi vonatkozik majd a külföldi befektetésekre is, már az 1991-es adóévtől. A kormány határozott a bérszabályozás kérdésében is. A döntés értelmében a vállalatok béremeléseinél 18 százalékig adómentes a bérköltségnövekmény. 18 és 28 százalék fölötti bérköltségnövelés esetén adó terheli a 18 százalék feletti részt. 28 százalékot meghaladó növekmény esetén pedig a teljes bérköltségnövekmény után adót kell fizetni. A kormány meg kívánja előzni azt is, hogy a cégek létszámleépítésből felszabaduló bérekből próbáljanak nagyobb arányú jövedelememeléseket végrehajtani. Ezért úgy határozott, hogy a létszámleépítésekből származó bérmegtakarítást csak 5 százalékig lehet adómentesen felhasználni a vállalatoknál. Kedvezményesebb elbánásban részesülnek viszont a közszolgáltatást végző vállalatok, köztük a MÁV és a posta. Ezek esetében 10 százalékkal magasabb az adómentes bér- növekmény sávja. A kedvezményes adózású sáv határa pedig 6 százalékkal magasabb. Döntés született arról is, hogy a bérnövekményből befolyó idei adótöbbletet ' 1992-ben bérpolitikai célokra használják fel. Az újságírók érdeklődtek Antall József kormányfő és Ante Marko- vics jugoszláv kormányfő telefon- beszélgetésének részleteiről is. A szóvivő a Miniszterelnöki Hivatal ezzel kapcsolatos, csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményéhez mindössze annyit fűzött hozzá: a kormánynak kezdettől fogva meggyőződése, hogy - ha már megtörtént ez a szerencsétlen és sajnálatos incidens - a legfontosabb feladat a két kormány közötti megingott bizalom mielőbbi és minél teljesebb helyreállítása. A magyar kormány reményei szerint hamarosan elcsitulnak e sajnálatos incidens hullámverései. Kárpátalja: önállóságra várva Sörgyári capriccio (Folytatás a 1. oldalról.) A jelenlévő újságírók végighallgatták az üzletember kálváriájának másfél éves történetét. A beszámoló meglehetősen egyoldalú volt, mivel csak a sértett fél, a sörgyárat megvásárolni kívánó Vanbrew Limited Brewing and Distribution cég képviselője sorolta, hogy mi minden akadályozta meg a sikeres üzletet, hogyan tették lehetetlenné Magyarországon a befektetést. A meghívott partnerek az Állami Vagyonügynökség, a Nagykanizsai Sörgyár, illetőleg a minisztérium képviselői nem jelentek meg a sajtótájékoztatón. Csupán a Nagykanizsai Sörgyár ügyvezető igazgatója juttatott el a meghívásra reagálva egy igen sértő, gúnyos válaszlevelet, melyben kifejti: nem látja értelmét egy asztalhoz ülni a tájékoztatót tartóval. A magyar származású ausztrál üzletember, így a többi érintett jelenlétét nélkülözve sorolta a már széles körben ismert történetet. Mondanivalóját összesen 22 dokumentummal, pontosabban levelezésének másolataival, illetőleg az időközben készült jegyzőkönyvek másolatával támasztotta alá. A történet röviden: a Nagykanizsai Sörgyárat Mechtler László meg akarta, meg akarja venni. A tárgyalások megkezdődtek, a sörgyárat a privatizálás technikája szerint 1990 elején az AVÜ felügyelete alá vonta, hogy később kft-vé alakítva átadhassa a vevőnek. A 33 millió német márkára értékelt gyárért 41,8 millió márkát ajánlott fel az ausztrál üzletember, aki a vásárlásra hat hónapos opciót kapott, ez 1990. május 18-án kezdődött meg. A hat hónapból csaknem négy, a kft. létrehozásával telt el, kettő pedig azzal, hogy megalkossák azt a szerződést, amelyben rögzítik a pontos feltételeket. A nemzetközi üzleti életben ismeretlen az ilyen gyakorlat. Az opció nem arra szól, hogy az eladónak legyen ideje elkészíteni a szükséges dokumentumokat, hanem arra, hogy a vevőnek lehetősége nyíljék a megfelelő források előteremtésére, átcsoportosítására. Azt ugyanis senki sem gondolhatja komolyan, hogy ekkora összeget bárki kihasználatlanul tart a bankban - mondotta Mechtler úr. Az üzletembernek összesen 25 napja maradt arra, hogy beszerezze a szükséges forrásokat. A nemzetközi üzleti gyakorlatban szokásos módszerhez folyamodott, bankkölcsönt kívánt felvenni a vásárlásra. A 13,5 millió német márkányi kölcsönt egy holland bank adta volna, ám a magyar jogszabályok szerint magyar ingatlanra jelzálogot külföldi bank-nem jegyezhet be. Ezért először a Magyar Hitel Bankot, majd a Magyar Külkereskedelmi Bankot is bekapcsolták a tranzakcióba. Mindezek ellenére nem jött létre az üzlet. Ellenérdekű egyének gyakoroltak nyomást - állítja az üzletember. Mivel a pénzt nem kapta meg időben, hazautazott Ausztráliába, hogy a fedezetet előteremtse. Időközben értesítették, hogy mivel nem tett eleget időben kötelezettségének és nem helyezte el a bankban a 20,8 millió német márka induló összeget, az Állami Vagyonügynökség meghiúsultnak tekinti az ügyletet. Ezt az ausztrál üzletember nem hajlandó elfogadni. Időközben olyan hírek is lábra kaptak, miszerint a vállalatot hitelből akarta megvenni, nem rendelkezik elegendő anyagi forrással, esetleg szélhámos. Mechtler László a sajtótájékoztatón kifejtette: 20 milliós személyi vagyona van, több szállodának és vállalatnak a tulajdonosa. Magyar- országon azért kívánt befektetni, mert úgy véli, mint magyarnak kötelessége segítséget nyújtani az országnak, amennyiben erre van módja. Márpedig mint sikeres üzletember ezt megteheti. Igaz, és ezt ma sem tagadja, a sörgyár megvétele jó üzleti befektetés. Mivel továbbra is úgy véli, a Nagykanizsai Sörgyár megvételére tett nyilatkozata érvényes, és reméli, hogy az igazság mégiscsak kiderül, nem áll el vásárlási szándékától. Amennyiben azonban újabb pályázatot írnak ki, azon már nem indul. Mivel úgy gondolja, hogy az ügyben túl sok az ellenérdekelt, eddig nyílt levélben fordult Antall József miniszterelnökhöz az ügy részleteinek tisztázását kérve. (MTI) Elősertés exportpályázat Az Agrárpiaci Rendtartási Koordináló Bizottság a sertéstermelésben kialakult feszültségek levezetésére megvizsgálta a többlet árualapok csökkentésének lehetőségeit, és ezzel kapcsolatban döntést hozott. A külpiaci helyzet ismeretében a bizottság arról határozott -, amint arról az MTI-t tájékoztatták hogy 100 ezer élősertés exportjára pályázatot ír ki. Ennek lényege, hogy az exportálni szándékozók maximum 15 százalékos exporttámogatásban részesülhetnek, amennyiben az általukexportálni kívánt élősertés legkésőbb április 30-ig elhagyja az országot. A pályázat részletes feltételeit február 13-án hirdetik meg. A pályázat február 27-ig nyújtható be, az elbírálásra, eredményhirdetésre február 28-án kerül sor. Az árualapok csökkentése érdekében a húsipari vállalatok jelentős kedvezményekkel élénkítik a keresletet: így például a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat telephelyén lévő, Soroksári úti boltjában péntekenként 10 órától, szombatonként 8 órától a lakosság részére nagykereskedelmi áron értékesíti a félsertést. A vevő kérésére díjmentesen bontást és darabolást is végeznek a helyszínen. A Budapesti Húsipari Vállalat boltjaiban a sertéscombot 250 forint helyett 220 forintért, a hosszúkarajt 200 forint helyett kilónként 174 forintért, a rövidkarajt 250 helyett 224- ért, az étkezési zsírt a teljes kereskedelmi hálózat részére 41 forint helyett 28 forintért kínálják. Hasonló kedvezményeket biztosítanak vidéki húsipari vállalatok is. A Balmazújvárosi Húsüzem például a kolbásznak való apróhúst 20 kilós tételben kilónként 150-160 forint közötti áron adja a kereskedelmen kívüli vásárlóknak. Francia-magyar tárgyalások „Célom az volt, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsak ki a magyar politikusokkal” - summázta Elisabeth Guigou, a francia kormány európai ügyekért felelős minisztere kétnapos budapesti látogatásán pénteki sajtóértekezletén. A miniszter asszony, aki a francia kormány tagjaként első kelet-európai utazását Magyarországra tette, fontosnak mondta, hogy az országaink közötti gazdasági kapcsolatok intenzitásának a politikai kapcsolatokéhoz hasonlóvá tegyék. Ez a gondolat fogalmazódott meg azokban a beszélgetésekben is, amiket Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel Európa jövőjéről, Magyarország integrációjáról és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott. Elisabeth Guigou tárgyalt a magyar kormány több tagjával is. Ezeken szóba került, hogy francia cégek részt vállalnának a budapesti metró és a paksi atomerőmű építésében, továbbá a Malév gépparkjának modernizálásában. A bankszférában már létező együttműködést is tovább kívánják fejleszteni, s foglalkoztak egy távközlési kooperáció tervével is. * A francia miniszterrel folytatott beszélgetésen Göncz Árpád szóba hozta Mitterrand elnök európai konföderációs tervét is - tudta meg az MTI munkatársa Faragó Andrástól, a magyar köztársasági elnök sajtófőnökétől. Göncz elnök ismeri a francia elképzelést, egyetért azzal. Lényegesnek tartja, hogy a koncepció más tervekkel együtt, azok kiegészítéseként is megállja a helyét. Göncz Árpád ugyanakkor utalt a regionális együttműködés fontosságára is.
