Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-06 / 31. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. február 6. Vezérszónokok - nemcsak a kárpótlásról Autóalkatrészek csillagászati árakon (Folytatás az 1. oldalról.) Egy ugyancsak ehhez a személygépkocsihoz szükséges hátsó lámpa korábbi ára 341 forint volt, jelenlegi ára 1190 forint. Még nagyobbak az eltérések a Trabant-alkatrészeknél, a kétütemű Trabantokhoz egy sárvédű korábban 279 forintba került, a németek jelenleg ugyanezt 2471 forintért kínálják. A T rabant-motorháztető régi ára 620 forint volt, most ezt is 9500 forintért ajánlják. Az árviták a Trabant-gyárral még folynak, ilyen árakon az Autótechnika nem állapodott meg. Az alkatrészellátás javítása és az alkatrészárak leszorítása érdekében az Autótechnika termelésszervezési tevékenységbe fogott. Részint az Autósprofil Egyesülés mintegy 100 tagvállalatának bevonásával szándékoznak javítani az alkatrészellátáson, de tárgyalnak vegyes vállalatok létrehozásáról több szovjet és lengyel gyártópartnerrel is. Az ARO személygépkocsik behozatalával a cég már tavaly megkezdte személyautók forgalmazását, e tevékenységüket az idén tovább bővítik. Szerződést kötöttek 3 ezer Aleko 21412-01 típusú személygépkocsi importjára a moszkvai autógyárral, s ugyancsak megállapodást írtak alá 3100 lengyel Polonéz autó behozataláról. Ezek a kocsik meglehetősen drágák: az Aleko - Moszkvics - 528 ezer, míg a Polonéz 650 ezer forint lesz. Az első szállítmányok valószínűleg már a hónap végén megérkeznek. A vállalat azt tervezi, hogy még az idén megkezdi a személyautók részletfizetési kedvezménnyel történő árusítását. A cég legújabb szolgáltatása lesz a kétütemű gépjárművek átalakítása, amit szintén rövidesen megkezdenek. Korszerű turbó-dízel motorokat vásárolnak Olaszországból, ezeket építik be a régi kétütemű autókba, ugyancsak az Autóprofil Egyesülés tagvállalatainak bevonásával. Az első turbófeltöltésű motorok néhány héten belül megérkeznek. (Folytatás az 1. oldalról.) Elszabadultak az indulatok, amikor az ezután szót kérő Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselőtől az elnöklő Szabad György megkérdezte: személyes megtámadtatás címén kíván-e szólni? A szabaddemokrata honatya először is otrombának minősítette a házelnök felvetését. Majd aggályosnak nevezte, hogy a Csurkáéhoz hasonló típusú politikai és reklámizű felszólalások a parlamentben egyáltalán elhangozhatnak. A vitába bekapcsolódó Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kiállt a házelnök mellett, kérve, figyelmeztesse Eörsi Mátyást hangneméért. Majd Pozs- gay Imre (MSZP) is felháborodásának adott hangot Eörsi Mátyás őt és a ház elnökét ért észrevételei miatt, mert szerinte ezzel a szabad- demokrata képviselő lehetetlenné tette a további érdemi munkát. Szabad György a vitát lezárva bejelentette: a pulpitusról saját személyét nem kívánja megvédeni, a T. Ház pedig lásson hozzá a kárpótlási törvényjavaslat általános vitájához. Megkezdve az érdemi munkát, a törvényjavaslat vitájában elsőként Kupa Mihály pénzügyminiszter kért szót, s adatokkal egészítette ki a hétfőn elhangzottakat. Kiemelte: figyelembe véve hazánk adósságait, a pénzügyi hiányokat, az inflációs hatásokat és a lakosság leterhelését, csak olyan kárpótlási megoldást tart elfogadhatónak, amely - függetlenül a politikai szempontoktól és a jogosultak körétől - nem haladja meg a 70-90 milliárd forintot. Kitért arra a felfogásra, hogy tekintsék ezt a mostani törvényjavaslatot első ütemnek. - Szakmai tisztességem nem engedi meg, hogy azzal áltassam önöket: a következő ütemre az elkövetkezendő egykét évben szabad forrásunk lesz. Tehát a jelenlegi összegen belül kell konszenzusra jutni. Nem determinálhatjuk a következő évek gazdaságpolitikáját, nem terhelhetjük a fiatal generációt sem kárpótlási jegy, sem vagyonjegy formájában - hangoztatta. Ezért sem az SZDSZ javaslatát a vagyonjegyről, sem pedig a kisgazdák álláspontját nem tudja elfogadni. Szokai Imre helyettes államtitkár kedden fogadta Brunner Bállá Emíliát, a JSZSZK pécsi főkonzulját, akinek átadta a magyarországi működési engedélyt. A szívélyes légkörű beszélgetésen -amelyen részt vett Rudi Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete - egyetértettek abban, hogy a Magyarország és Jugoszlávia közötti A pénzügyminiszter ezután részletezte az ország, hazánk anyagi helyzetét, kitérve arra, milyen forrásokból lehetne kárpótolni. Összefoglalva rámutatott: bár jelentős feszültség, kockázat és indulatok húzódnak meg a kárpótlási javaslat mögött, még is egyetért azzal, miként a földkérdés külön kezelésével is. Másrészt - húzta alá - mindaddig, amíg nem rendezzük az alapvető tulajdonviszonyokat, sem a hazai, sem pedig a külföldi befektetők nem jönnek Magyarországra. A képviselőcsoportok második vezérszónokaival folytatódott ezt követően a kárpótlási törvény általános vitája. Szabó Iván (MDF) arra mutatott rá, hogy a kárpótlási törvényt egy új társadalmi szerződésként kell értékelni, amelyet a népképviselet szerve, az Országgyűlés köt meg. Tardos Márton (SZDSZ) pártja második vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy a gazdasági rendszerváltásra még mindig nem került sor. Két alapvető kérdés megoldását tartotta fontosnak: kit akarunk kárpótolni, illetve ezta kárpótlást hogyan lehet a privatizáció csatornájába terelni. A szabaddemokraták azt várták, hogy a kormány az első 100 napban törvényt terjeszt elő a privatizáció alapvető kérdéseiről. Sajnálattal állapítják meg, hogy ez nem történt meg, és még a kárpótlási törvénytervezet vitájának megkezdése előtt sem alakult ki konszenzus a kormány- koalíció pártjai között. Az SZDSZ az ötmillió forintos értékhatár felemelését, a degresszió széthúzását, valamint azt javasolja, hogy a társadalombiztosítás, az önkormányzatok és az egészség- ügyi, kulturális intézmények jelentős anyagi támogatásával a tulajdonosok széles skáláját hozzák létre. Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy „elsimítsa azokat a göröngyöket”, amelyek a kárpótlási törvény megalkotásához a konszenzus útjában állnak. Részletesen vitába szállt az addig elhangzott pártvéleményekkel. Kifogásolta, hogy a Balsai István igazságügykölcsönösen előnyös, baráti viszony fenntartása, az eddig elért eredmények megőrzése és további gyarapítása mindkét ország alapvető érdeke. A magyar-ju- goszláv együttműködésben fontos feladat hárul a JSZSZK pécsi főkonzulátusára, amelynek működéséhez a magyar komány minden támogatást megad. miniszter által előterjesztett kárpótlási törvény nem kellő gondossággal készült. Alkalmas technikai eszköznek ítélte a kárpótlási jegyet azzal a feltétellel, hogy mint vagyonjegynél, ne csak a forintértéket vegyék figyelembe, hanem a föld aranykorona-értékét is. Ez lehet csak a naturális kárpótlás alapja. A frakciók vezérszónokai sorában ezután Katona Béla ismertette az MSZP álláspontját. Mint mondta a szocialisták támogatták, hogy e kérdés mielőbb a plénum elé kerüljön, a beterjesztett törvényjavaslatot azonban sem tartalmában, sem színvonalában nem tartják elfogadhatónak. Glattfelder Béla (Fidesz) a törvényjavaslat gazdasági kérdéseit elemezve kijelentette: a hatást nehéz megítélni, mert ma még azt sem tudni, hány hektár föld kerül vissza az egykori tulajdonosokhoz. A tervezetet bírálva kifogásolta: az Országgyűlésnek úgy kellene döntenie e kérdésről, hogy nem tudja hány milliárd forintot juttat a volt tulajdonosoknak. A képviselő szerint a kárpótlási jegyek tovább növelik az ország nettó államadósságát. Ügy vélte, hogy az értékpapírok gyorsan fognak elértéktelenedni, s ez kedvezőtlen lehet más értékpapírok árfolyamára is. A kárpótlási jegyek kibocsátása politikailag is támadható. Sokan megélhetésük érdekében lesznek kénytelenek eladni azokat, amelyeket spekulánsok fognak felvásárolni. Ily módon az ügyeskedők lesznek a kárpótlási jegy igazi nyertesei. Glattfelder Béla kifejezte meggyőződését, hogy a tervezet a már most is nehézségekkel küszködő mezőgazdasági dolgozókat sújtja. A legrosszabbul a földdel korábban nem rendelkező téesztagok járnak. A törvényhozás utolsó napirendi pontként határozatot hozottá nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról. A költségvetésben jóváhagyott 200 millió forintos támogatás szétosztásáról intézkedő határozatot 199 szavazattal 2 ellenében 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament. Az egyik legnagyobb japán elektronikai társaság, a Nippon Electric Corp. megállapodást kötött egy magyarországi vállalattal digitális és mikrohullámú telefon- rendszer létrehozásáról. E rendszer az autókba telepíthető mobil telefonhálózat kiépítését fogja segíteni. Az Aszahi Simbun című lap számol be a megállapodásról, amelyet a NEC a US. West nevű magyaramerikai vegyes vállalattal kötött. Közeledik a nagy csata? A „Bíbor szív” kitüntetés első tulajdonosa. A 21 éves Clerence D. Conner amerikai tengerésztiszt kezében a Perzsa (Arab)-öbölben kitört háború első amerikai háborús kitüntetésével. Conner január 18-án, az iraki-kuvaiti határnál vívott harcok során sebesült meg. „Közeledik a nagy csata” - írja keddi számának címoldalán hatalmas betűkkel a Le Párisién. A francia lap arra a következtetésre jut, hogy az Irak elleni szárazföldi hadműveletek már néhány napon belül megindulhatnak, mivel a légiháború nem hozta meg Szad- dám Húszéin erőinek az összeomlását. Mintegy előrejelzésként azonban a lap ugyanezen az oldalon nagy fényképet közöl egy, a harcokban elesett amerikai tengerészgyalogos temetéséről. A Le Párisién szerint mivel a légitámadások nem hozták meg a várt eredményt, és Irak fő erői nem semmisültek meg, szükség van a szárazföldi akcióra, amely minden bizonnyal két részből áll majd: az amerikai tengerészgyalogság partraszállásáról és a kuvaiti határon beásott iraki csapatok elleni frontális támadásból. Egymillió dollár körüli üzletről van szó a lap szerint. Hasonló nagyságrendű megállapodásról szóló szándéknyilatkozatot kötött a japán társaság a csehszlovák kormánnyal is. A lap a hír kapcsán emlékeztet arra, hogy a telefonközpontokhoz tartozó berendezések korábban a COCOM kiviteli tilalmi listáján szerepeltek, a lista nyáron történt szűkítésével azonban megnyílt az út a berendezéseladások előtt. Dezertáló katonák Mintegy 110 szovjet katona szökött meg kelet-németországi laktanyákból az elmúlt évben és kért menedéket Németországban - jelentették be hétfőn a német belügyminisztériumban. A német belügyi szóvivő elmondta, hogy a dezertálások 1990 eleje és ez év január vége között történtek. - Tavaly 2337 szovjet állampolgár folyamodott menedékért Németországban, és 1991 jaAz Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes a munkabérek legkisebb összegéről szóló - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke által kiadott - 8/ 1990. (III. 27.) számú rendelkezésnek az 1990. február 1. és 1990. március 27. közötti időre vonatkozó 2. paragrafus visszamenőleges hatálya. A határozat indoklásában a testület rámutatott: a jogalkotás rendjét meghatározó törvény szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. A vizsgált államtitkári rendelkezés kihirdetése 1990. március 27-én történt, s ennek ellenére 1990. február 1 -jétől állapította meg a dolgozó részére fizetendő munkabér legkisebb összenuárjában további 520 menekült jelentkezett - tette hozzá a szóvivő. A tájékoztatón elhangzott, hogy 1990-ben összesen 194 ezer különböző állampolgárságú ember folyamodott menekültsátusért, 1991 januárjában pedig további 16 ezren. Az ez év januári kérvények 5,7 százalékát pozitívan bírálták el, a tavalyi 4,4 százalékos átlaggal szemben. 1991 első hónapjában a kérvényezők számát illetőleg az 1876 Jugoszláviából érkezett áll első helyen. Második helyen a törökök vannak 1861 -en, őket a romániaiak követik 1657-en, majd az 1118 iráni, 935 afganisztáni és a 923 libanoni következik. gét. A rendelkezés alapján a munkáltató által a munkavállalónak a jelzett időben juttatott összeg tévesen kifizetett munkabérnek minősülne, amelynek visszakövetelésére a vonatkozó minisztertanácsi rendelet szerint 30, illetve 60 napon belül van jogi lehetősége a munkáltatónak. A határidő elmulasztása esetén pedig a dolgozó csak akkor kötelezhető a visszafizetésre, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy azt maga idézte elő. Az Alkotmánybíróság - mérlegelve a kialakult jogi helyzetet - a kifogásolt jogszabály megsemmisítését mellőzte, mert az érdemi kihatással nem járna, hiszen a kifizetett pénzt jogi úton már nem lehet visszakövetelni. Átadták a pécsi jugoszláv főkonzul működési engedélyét Mikrohullámú telefon Alkotmányellenes államtitkári rendelkezés Elismerések az esztergomi maffiaügy felgöngyölítőinek Szabó Győző, országos rendőrfőkapitány tegnap délután az esztergomi városi rendőrkapitányság dísztermében belügyminiszteri és főkapitányi jutalmakat, elismeréseket adott át az esztergomi maffiaügy felgöngyölítőinek. Pintér László rendőr alezredes, városi rendőr kapitány az MTI-nek elmondta, hogy a mintegy 60 jutalmazott közül 9 rendőrt soron kívül elő is léptettek. A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület felvételt hirdet számítógép-kezelői (operátor) munkakörbe. Középfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk! Pénzügyi és adózási ismeretekkel rendelkezők előnyben. Érdeklődni az ipartestület székházában: Szekszárd, Mikes u. 24. Telefon: 11-168. Hogyan fizetjük a helyi adót? (6.) Iparűzési adó Fizetésére - szektorális hovatartozástól függetlenül - mindazok kötelezhetők, akik a törvényben meghatározott gazdasági tevékenység folytatói. E szerint a tevékenységformák differenciálása nélkül valamennyi vállalkozóra nézve - függetlenül attól, hogy a vállalkozási nyereségadónak vagy személyi jövedelemadónak az alanya-e - bevezethető a törvény erejénél fogva. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy nem lehet az iparűzési adónak alanya az, akinek nincs vállalkozói igazolványa (tehát nem vállalkozó), még akkor sem, ha ellenérték fejében vállalkozott valamilyen gazdasági tevékenység végzésére. Ugyanakkor az sem tekinthető iparűzési tevékenységnek, ha a vállalkozó szívességi alapon végzett munkát, mert ilyenkor tevékenysége nem tekinthető nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányulónak. A törvény ugyan szű körben, de itt is megállapít mentességet, melynek érvényre juttatásától az önkormányzat nem tekinthet el. Ennek megfelelően - a kistelepülések ellátási érdekeire figyelemmel - mentes a kistelepülésen folytatott bolti kiskereskedelem (élelmiszer, ruházat, vegyi áru, iparcikk, kultúr- cikk, egyéb kiskereskedelem, mint pl. dohányáru, virág, mezőgazda- sági szerszám, hulladék, kegytárgy, mutatványos, díszállat, tüzelő, építőanyag-kiskereskedelem, általános áruház), valamint a piaci és egyéb kicsinybeni értékesítés az italárusítás kivételével. „Piaci és egyéb kicsinyben értékesités”-en az áruk kiskereskedelmi hálózaton kívüli piacokon, vásárokon, illetőleg általában közvetlenül a lakosságnak történő értékesítést kell tekinteni. Természetesen a helyi adópolitika formálásának eszközeként az önkormányzat további mentességeket, kedvezményeket állapíthat meg, differenciálhat a tevékenységek között. Pl. más elbírálásban részesítheti az alapellátásban résztvevő vállalkozói kört, mint a szórakoztatóiparét. Ezen adónem önkormányzati bevezetése esetén az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjáig tart. Az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén végzett gazdasági tevékenységből (értékesített termékből, a végzett szolgáltatásból) elért éves nettó árbevétel (áfa nélküli bevétel növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval). Mértéke ennek 3 ezrelékéig terjedhet. A törvény külön szabályban rendezi az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység adózását. Az adót ez esetben két módszer közül választva fizettetheti meg az önkormányzat: vagy az önkormányzat területén ténylegesen elért nettó árbevétel alapján, vagy napi átalányban. Ez utóbbi pl. búcsúsoknál, vásározóknál, gyűjtőkereskedőknél, vándorköszörűsnél egyszerűbb, adminisztrációt kímélő módszer lehet. Utóbbi esetben az adó napi mértéke maximum 5000 forint lehet. Az iparűzési adó nem magán- személy alanyai tevékenységük után az adóévet közvetlenül megelőző évben elért nettó árbevételük alapján adóelőleget kötelesek fizetni, félévi egyenlő részletekben március, illetve szeptember 15-ig. (A tevékenységet év közben kezdő nem magánszemély az adóelőleget az annak számításaként alapul vett időszakot követő 15 napon belül fizetheti meg pótlékmentesen.) Az alkalmi jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. Tevékenység szünetelése esetén (pl. betegség miatt, megrendelések hiánya miatt) - ide nem értve az idénymunkarend miatti szünetelést - évesítéssel kell a nettó árbevételt meghatározni. (Vége) KONYECSNINÉ SZÉCSI MÁRIA, a PM főmunkatársa
