Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

991. február 6. KÉPÚJSÁG 3 Tamásinak még nincs alpolgármestere (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően került sor az önkor- nányzat első rendeletének megál­lására, ami a vásárok, és a piac- artás rendjét szabályozza. Elfo- ladta azt a javaslatot is a testület, logy a volt MHSZ-székházra mint isztatlan közös tulajdonú felépít- nényre fele részben az önkor- nányzat, fele részben pedig a PM Cincstári Vagyonszervezet kezelői agát bejegyezzék. Az önkormány­át a saját részét január 1 -jétől bér- ettel hasznosítja. A Tamási Városi Kórház-Rende- öintézete ápolási igazgatójának az lletékes tárca miniszterének alá- rása után - Éppel Györgynét ne- rezték ki. Nagy derültséget keltett dr. Deák aábor polgármester bejelentése, niszerint „alpolgármester válasz- ási kísérlet” következik. Tamási­ján ugyanis már egyszer próbál- ;oztak a város második emberé­tek a megválasztásával, de siker- elenül. Természetes volt ezért a eagálások özöne. „Arról is kéne teszélni, miért akarunk alpolgár- nestert választani, az ellenkezőjé­ül ugyanis már hallottunk. Nézzük neg az anyagi hatásokat, fogal- nazzuk meg a közelebbi célokat, le a feladatokat is határozzuk neg! Nevetségessé válunk azzal, togy kell-e vagy sem alpolgármes- ar. Nem kívánatos, hogy döntés- ;éptelennek bizonyuljunk...” Ilyen is ilyenekhez hasonló mondatok tangzottak el, majd miután jó né- tány dolgot tisztáztak, úgy döntöt­tek, alpolgármestert választanak. A döntést követően a tiszteletdíj mér­tékéről vitáztak - ez lehet a min­denkori miniszteri fizetés 5-25 százaléka -, majd sok hozzászó­lás, vagy ahogy az egyik résztvevő jellemezte, tilitoli után, 15 százalék­ban állapodtak meg. Ez kis kerekí­téssel bruttó 10 ezer forint körüli összeg. Dr. Schutzbach Ferenc jegyző ismertette ezután a jelölés módját, majd elhangzottak a javaslatok. Balassa Zoltán, Árvái Ferenc és dr. Révész Ottó élvezte a bizalmat, ám az utóbbi azt megköszönte és egyéb elfoglaltságára való hivatko­zással nem kívánt élni vele. A szavazás után nem szállt fel a fehér füst hiszen mindkét jelölt 9-9 voksot kapott - egy valaki tartózko­dott a szavazástól -, így továbbra sincs alpolgármestere Tamásinak. A képviselő-testület ezután úgy határozott, hogy a következő ülé­sen dönt - vagy megpróbál dönte­ni az alpolgármester személyéről. A bejelentések között is több ér­dekes téma akadt, hiszen fontos a közterületi díjak felülvizsgálata, a Szabadság utcai KRESZ-pályánál építendő üzletsor tervezési költsé­geinek a biztosítása, de legfonto­sabbnak tűnt a helyi járatú autó- busz-viteldijak megállapítása. Ez utóbbiról hosszú vita, okos megál­lapítások, ötletek után úgy határoz­tak, nem fogadják el a Volán által „kínált” tarifát, kiegészítő indoklást, esetleg tarifamérséklést kér a vá- ros- (ékes) Ez a főnök nem az a Főnök! Hétfői lapszámunkban Lehet privatizálni címmel megjelent a Hallottam rovatban egy miniglosz- sza. T. Ügyfél észleléseit taglalta a Nagy Magas Földhivatallal szem­besülve. A szereplők rajta kívül: a Főnök és a Beosztott. Egy napra rá csöng a szerkesz­tőségben a telefon. A Főnöki Tele­fon. Főnök hívatja Beosztottat: en­gem. Átadja a panaszost, a Szek­szárdi Földhivatal vezetőjét, Bako­nyi Józsefet azzal a megjegyzés­sel, hogy én lennék az az újságíró, akire gondolt a reklamáció fölvéte­le kapcsán.- Legalább tízen rámtelefonáltak- mondja a földhivatal vezetője -, sőt, már szülői dorgálást is kaptam az édesanyámtól: csúnyán beszélsz, ti­zenegykor elmész ebédelni... Szeretném, ha tisztázódna, hogy ez a főnök nem az a Főnök, akiről az írás szólt. Való igaz: egy irattárat költöztetünk éppen a Toldi utcából, egy nedves légópincéből mentjük ki a telekkönyvi betéteket. Lehetett olyan pillanat, amit a kolléganője tapasztalt, hogy őrizetlenül marad­tak az iratok néhány percre. Deany- nyi támadás ért már bennünket az utóbbi időben, hogy akadályozzuk a privatizációt, hogy ez a pár soros írás csak még egy lapáttal tett a tűzre. Úgy érzem, el kell monda­nom: nem ilyenek vagyunk. Mostanában mindenki ingerült, mert az igazát keresi - és igaza is van. Ezért úgy gondoltam, én te­szem meg a lépést a jó kapcsolat érdekében, és értesítem a közön­séget, hogy mindenkit, bármikor nagy szeretettel várunk, fogadunk, ahhoz, hogy ügyében eljárjon, minden rendelkezésünkre álló ira­tot kiadunk. d.e. A népfőiskola tapasztalatairól Sárszentlőrinc képviselő-testülete népfőiskolái lőadás-sorozat rendezését határozta el a téli hóna­pokban. A népfőiskola eredeti gyakorlatát nem tudjuk legvalósítani, mármint hogy több hónapos, együttla- ásos tanfolyamon készítsünk fel falusi fiatalokat a rá- jk váró feladatokra. De keressük a nagy múltú vállalkozás mai megol- lását. Egyelőre kéthetenként ismertetjük a népfőis- ola múltját. Február 6.: Mi a népfőiskola? Mi volt és mi lehet ma? ínyagi lehetőségeink egy mai kis községben. Február 20.: Hogyan lett Dániából a gazdag parasz- nk országa? Egészségügyi helyzet községünkben. Március 6.: Ezredesből parasztfiatalok nevelője -innország). Mire születik egy gyermek ma? Március 20.: Akit püspökké választottak, bár nem olt lelkész (Svéd népfőiskola). Milyen volt egykoron iárszentlőrinc! Előadók és megbeszélésvezetők: Csepregi Béla y. lelkész, dr. Dékány Gyula körzeti orvos, Jankovits ászióné jegyző, Erős Valéria védőnő. CSEPREGI BÉLA Egészséges ivóvíz Szakadáton Már negyven éve hűséges előfizetője vagyok a lap­nak. Örömömre szolgál, hogy naponta olvashatok egy-gy település életéről. A Tolna Megyei Népújság 1967. szeptember 1 -i számában Boda Ferenc tollából jelent meg egy írás „Minden községben lesz vezeté­kes víz 1980-ig?” címmel. Sajnos nálunk nem lett; an­nak ellenére, hogy azóta majdnem egy negyed évszá­zad múlt el. Egészséges ivóvízről pedig nem beszél­hettünk, hiszen az udvarokban található ásott kutak többsége nitráttal szennyezett. A belőlük nyert vizet legfeljebb állatok itatására, mosásra, fürdésre hasz­nálhattuk. Az ivóvizet lajtos kocsin hozták. Az elmúlt egy-két évben ismét felvetődött a falu la­kói részéről a saját ivóvízellátás igénye. A község lakóinak több mint 90 százaléka sürgette egy víztár­sulat megalakulását, tudomásul véve és vállalva en­nek anyagi terheit. A hozzájárulás családonként 22-23 ezer forint. A sióagárdi kivitelezők három hónap alatt végeztek a munkákkal és rövidesen birtokba vehettük a várva- várt törpevízművet. így már minden család otthonába jut egészséges ivóvíz. SCHULTZ ÁDÁM nyugdíjas 7071 Szakádét, Petőfi u. 193. Megyénkben az első... Privát patika Bátaszéken (Folytatás az 1. oldalról.) i Sanitas Kft. létrehozói nem azért vágtak ebbe vállalkozásba tavaly nyáron, mert konkurálni zeretnének a községben működő állami yógyszertárral. A két patika inkább majd terü- ;ti elv szerint osztozik a „vásárlókon”. Az gészséges verseny csak abban alakulhat ki, ogy ki tud minél több készítményt beszerezni, íhetőleg mindazt, amire a betegeknek szüksé- ük van, az árak ugyanis azonosak. Kívül is takaros az új patika FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Az állatállomány alakulása a megye nagyüzemeiben Tolna megye nagyüzemei 1990. XII. 31-én 313 647 db sertést és 70122 db szarvasmarhát tartottak. A sertések száma 1,3 százalékkal, a szarvasmarháké 1,1 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel ko­rábban. A szarvasmarha-állomány a ter­melőszövetkezetekben 1,7 száza­lékkal csökkent, míg az állami gaz­daságokban közel ugyanennyivel nőtt. A termelőszövetkezetekben a szarvasmarhák száma 1983 óta fo­lyamatosan apad. Tavalyhoz ké­pest 55 termelőszövetkezet közül 33-ból jeleztek kevesebb szarvas- marhát. A Bonyhád és Dombóvár környéki termelőszövetkezetek­ben csökkent az állomány, Tamási és Paks környékén valamelyest növekedett. Az állami gazdaságok­ban, ahol a nagyüzemi állomány 31 százaléka található, az elmúlt évti­zedben kiegyensúlyozottabban alakult a szarvasmarhalétszám. 1989. XII. 31 -hez képest az öt álla­mi gazdaságból négyben nőtt a szarvasmarhák száma. Mindkét nagyüzemi formában csökkent a tehenek száma, az el­múlt év végén összesen 24196 db volt. A jelenlegi nagy tejfeleslegek létrejöttében szerepet játszott a te­hénállomány hasznosítási irányá­nak alakulása is. A termelőszövet­kezetekben is mindinkább a tejelő hasznosítású tehenek kerültek előtérbe a kettős hasznosításúak rovására. így az elmúlt év végén az állomány 52 százaléka tejelő, 34 százaléka kettős, 14 százaléka húshasznosítású volt. Az üszőállományt tekintve az ál­lami gazdaságokban tavalyhoz ké­pest kismértékű csökkenés, a ter­melőszövetkezetekben viszont kö­zel 4,4 százalékos emelkedés re­gisztrálható. A hízómarhalétszám az állami gazdaságok körében 1,6 százalékkal nőtt, míg a termelőszö­vetkezetekben 12,5 százalékkal csökkent. A nagyüzemi sertések 40 száza­léka az állami gazdaságokban, 58 százaléka pedig termelőszövetke­zetekben található. A sertések szá­ma a termelőszövetkezetekben 4,7 százalékkal több, az állami gazda­ságokban 2,6 százalékkal keve­sebb, mint egy éve. Annak ellenére, hogy tavaly óta 25 termelőszövet­kezetben - főként Szekszárd kör­nyékén - csökkent a sertéslét­szám, a termelőszövetkezetek év végi állománya 1985 óta emelkedő tendenciát mutat. Az állami gazda­ságokban 1983 óta folyamatos csökkenés tapasztalható. A terme­lőszövetkezetekben leginkább 50 kg feletti hízósertések száma nőtt több, mint 10 százalékkal. Ennek hátterében az értékesítési nehéz­ségek állnak, mivel a húsipar telítve van vágóállattal és a lakosság ré­széről nem mutatkozik megfelelő fizetőképes kereslet. Árusüldőből és 50 kg alatti hízósertésből 6 szá­zalékkal többet tartottak a termelő- szövetkezetek, mint egy éve. Az anyakocák száma 2,8 százalékkal nőtt. Mása helyzet az állami gazdasá­gok körében, ahol a hízósertések száma valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. A hízósertése­ken belül közel negyedével csök­kent az 50 kg feletti állatok száma és nagyjából ugyanennyivel emel­kedett az utánpótlást jelentő áru­süldőké, és 50 kg alatti hízóserté­seké. Anyakocából 3,2 százalékkal kevesebbet tartottak, mint egy év­vel korábban. Összességében: az állami gazdaságokban a sertések száma az egyes kor-, és ivarcso­portokban néhány éve egyre apad. KSH Tolna Megyei Igazgatósága FRITZ JÁNOS főelőadó S eljőve Kupa Kupa Mihály mer ígérni. Kiáll a plénum elé, és évszámokat mond. Hogy meddig tart még a mélyrepülés, és ha ez meg ez lerendeződik, mikortól várható a felemelkedés. Szól hozzánk, beavat bennünket. Mozog, szervez, nyilatkozik. Ilyesmi az utóbbi közel egy év kormány­zati gyakorlatában nem volt tapasztalható. Inkább a bujkálás a titko­lódzás, a susmus. Azt a benyomást keltették a kényszerű szemlélő­ben, amit valaki így fogalmazott: „Jaj, csak nehogy észre vegyék, mennyire nem értünk hozzá!” Németh, Horn, Glatz, Kulcsár, Békési, Beck, Derzsi... Ők igen! Ők láthatóan, látványosan (?) ténykedtek. De a mostani kormányban egyik-másik miniszter olyan gyéren muzsikál, hogy nemhogy az in­tézkedéseit, de még a nevét sem ismerjük. * A tálca nélküli pincér találkozott a tárca nélküli miniszterrel. Jót mu­lattak egymáson. Az Antall-kormányban a lefokozás gyakori, de kibukni nehéz. Ezekről a csákány nélküli bányászokról azt tartja a közbeszéd - jobb, ha tőlem tudják - hogy azért fizetik őket: „Nehogy véletlenül dolgozzanak, nehogy véletlenül újabb bakikat kövessenek el. ” * A taxisblokád nem tört volna ki, ha a vezérkar beszélő viszonyban van a plebsszel. De hát nem tudtunk arról, hogy baj van, hogy akado­zik a szovjet olajszállítás. Mintha nem is ebben az országban élnénk! Nem ránk tartozik? Egyszer a fogorvossal jártam így. Az öreg megkocogtatta a fájóst, és odaszólt az asszisztensnőnek: „Bal alsó hatost kivesszük. ” Mintha jelen sem lettem volna, úgy társalogtak rólam. * Tisztelettel javasolnám, hogy mostantól ne a múlt átértékelése jelentse a vezérkar elsőrendű feladatát. Szerepelhet valahol a listán, de mindenképpen előzze meg az ország gatyába rázása, a jelen elvi­selhetővé tétele és a jövő megalapozása. Köszönettel: mai magyar állampolgár. * A mélység panaszai után most megjelentek a magasság pana­szai. Már tudniillik, hogy az újságok csak a negatívumokról számolnak be. Mért, van más is...? Van. Aki sokrétűen boncolgatja, látja és érzékeli a történéseket, felfedezi, hogy valami megindult. A kisember, mert sokáig nem győzi cérnával - a feszült várakozást, döntésképtelenséget nem neki találták ki - izegni-mozogni, dolgozgatni kezd. Akkor is, ha nem látja értelmét. Vállalkozik, bár nincsenek megteremtve a feltételek, belép a Hangya-mozgalomba, a cserkészcsapatba, csak azért, hogy csi­náljon valamit. Ez lenne a híres-neves alulról szerveződés? Na de arról nem volt szó, hogy közben felül áll a gyár és áll a bál! * Kupa Mihály eljőve. Előde: RhabÁR. Innen, vidékről, úgy tűnik, nagyságrendbeli különbség van kettőjük között. Szakmailag? Em­berileg? Megítélni, ugyanúgy, mint az ország legtöbb lakója, csak megnyil­vánulásaikból tudom őket. Ja, és azon „élményem"alapján, melyeket áldásos tevékenységüknek köszönhetően saját bőrömön érzek. Kupa tisztán akar látni. Felmérni a jelen helyzetet, kitűzni a célt, futni és futtatni. (Ez a kettősség roppant fontos. Nemcsak ő akar nyerni, és nemcsak másoktól várja el, hogy izzadják végig a távot.) Mer ígérni. S ma már ezért is hálásak vagyunk. WESSELY GÁBOR Vezetik a gázt Várdombon Lakossági kezdeményezésre Várdombon a falu egy részében még 1990-ben bevezették a gázt. Az idei évben az önkormányzat sa­ját költségén megterveztette a tele­pülés egészére a gázvezeték nyomvonalát és az igényeket is fel­mérte: Várdomb-Újberekkel együtt a lakosság nyolcvanöt százaléka igényli a gázt. A tervek szerint az idei év második felében elkészül­nek a kivitelezési munkák. Ez azt jelenti, hogy minden ház udvará­ban lefektetik a vezetéket. A továb­bi vezetési és szerelési munkát már mindenki maga végezteti el. A költ­ségek várhatóan lakásonként 40 000 forintot tesznek ki. Vala­mennyi középítménybe, az önkor­mányzat, és a római katolikus plé­bánia épületébe is bevezetik a gázt. Don Campbell előadása Az amerikai oktatási rendszerről tart előadást Don Campbell Szek- szárdon (a volt) oktatási igazgató­ság épületében. A február 14-én 19 órakor kezdődő programra el­sősorban az angolul értő érdeklő­dőket várják. Népszavazás Fácánkerten Arról, hogy Tolnával közös kép­viselő-testületet állítsanak-e fel, népszavazással döntenek Fácán­kerten. A falu jövőbeni sorsát meg­határozó eseményre február 10- én, vasárnap kerül sor. Testületi ülés volt Szedresen Szedresen a képviselők testü­leti ülésükön megvitatták a szerve­zeti és működési szabályzatét és az éves munkatervet. Mindkettőt a következő ülésen veszik részlete­sen „bonckés” alá. Szedresnek végre van jegyzője. A testület elfogadta Honti Sándor pályázatát és egyben kinevezte a község jegyzőjévé. Döntttek arról is, hogy csatla­koznak az építésigazgatási társu­láshoz. A tervek szerint Tengelic, Kistormás, Kölesd és Szedres fog­lalkoztatna egy mérnököt, aki min­denkora lakosság rendelkezésére állna. k. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents