Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. február 5. Heves vita a jugoszláviai fegyvereladás kapcsán Öböl-harcok, brit vélemény (Folytatás az 1. oldalról.) vényjavaslat - amelyet a tulajdon és az igazságtétel alapvető törvényja­vaslatának és intézkedésének minő­sített - vitája előtt két bejelentést te­gyen. Közölte a képviselőkkel: feb­ruár 1 -jén a kormány az Országgyű­lés elnökének levelet küldött. Ebben kérték, hogy a Külügyi és a Honvé­delmi Bizottság tartson együttes ülést, amelyen a kormánytájékozta­tót ad a nemzetközi fegyverkereske­delemben való magyar részvételről, illetve a jugoszláviai fegyvereladá­sok ügyéről. Bejelentette azt is, hogy az elmúlt héten Budapesten szakér­tői tárgyalásokat tartottak a szovjet csapatok magyarországi kivonulá­sáról. A vélemények azonban külön­bözőek: a szovjet fél részleges térí­tést kíván már a kivonulás befejezé­se előtt, míg a magyar szakértők a teljes mérleg alapján, a károk, a költ­ségek figyelembevételével az együt­tes elszámolást szorgalmazzák. A szovjet csapatkivonások egyébként továbbra is menetrend szerint foly­nak. A miniszterelnök által érintett té­mára, a jugoszláviai fegyvereladásra reflektálva kért szót napirend előtt Kövér László FIDESZ-es képviselő. Bejelentette: a fiatal demokraták or­szággyűlési határozattervezetet nyújtottak be, amelyben az ügy ki­vizsgálására parlamenti ad hoc bi­zottság felállítását kérik. Megítélésük szerint szükséges az a kivizsgálás, amelyre a kormány ígéretet tett, vi­szont nem nyújthat megfelelő infor­mációkat a képviselők számára. A képviselő ugyanis úgy vélekedett, hogy szerencsésebb, ha nem az ügyben érintett kormányzati képvi­selőktől kap tájékoztatást a parla­ment, hanem egy szuverén ország- gyűlési testület vizsgálja meg a tör­ténteket. Kövér László ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy a fegyverel­adás ügyében a kormány nem tar­totta fontosnak a parlament tájékoz­tatását. Mindehhez hozzátette: hogy a vizsgálatnak mindenképpen vá­laszt kell adnia arra, hogy az üggyel kapcsolatos magyar lépések megfe- lelnek-e a Magyar Köztársaság jog­rendjének, valamint a nemzetközi kapcsolatok magatartásnormáinak. Ugyancsak e témára reagált napi­rend előtti felszólalásában Szent- Iványi István. A szabaddemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az ülésteremben senki sem rendelke­zik kellő információkkal a történtek­ről - így a kormány tagjai sem. - Annyi azonban - bizonyos - szögez­te le -, hogy az ügy káros külpolitikai hatásokkal jár, emellett pedig rontja a kormány szavahihetőségét is. Amennyiben pedig a kormány nem tudja megnevezni személy szerinti felelősöket - vetette fel -, az esetben egyértelműen a kormány fejétterheli a felelősség. Az ügy kivizsgálására, mint mondta, ugyancsak parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik, de - szemben a fiatal demokraták erőviszonyok alapján szervezendő bizottságával - paritásos alapon ala­kuló testület létrehozását javasolják. Antall József az elhangzottakra reagálva kijelentette: az előtte felszó­laló képviselőkkel szemben fenntart­ja álláspontját, hogy az üggyel ne kü­lön ad hoc bizottság, hanem - utalt egy minisztertanácsi rendeletre - a Honvédelmi és a Külügyi Bizottság együttesen foglalkozzon. Hozzátette azt is: véleménye szerint nem vonták kétségbe a kormány szavahihetősé­gét. Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő határozottan felhívta a képviselők fi­gyelmét arra, hogy az Antall József által idézett minisztertanácsi rende­let nem korlátozhatja az Országgyű­lés szuverenitását. Ezt követően a képviselők újabb törvényjavaslatok sürgős tárgyalá­sáról döntöttek. A kárpótlásról szóló törvényjavas­latot Balsai István igazságügy-mi­niszter előterjesztése alapján tár­gyalták. A Tisztelt Ház kedden foly­tatja a kárpótlási törvény vitáját Atör- vénytervezet tárgyalásának máso­dik fordulójában a frakciók további vezető szónokait hallgatják meg. A szövetséges légierő gépei hét­főn hajnalban több hullámban, órá­kon át bombázták Bagdadot és kör­nyékét. Az iraki fővárost a jordániai határral összekötő országúton több élelmiszer-szállító tehergépkocsit találat ért: a támadásnak halálos ál­dozatai és sebesültjei is voltak. Ammanba érkezett szemtanúk beszámolói szerint Bagdadban több kormányhivatal, ipari létesítmény és hírközlési központ romokban hever. Nincs áramszolgáltatás, és a vízellá­tás is akadozik: a várost öt körzetre osztották, s ezek felváltva kapnak ve­zetékes vizet Mind súlyosabb az élelmiszer- és üzemanyaghiány, egy-egy gépkocsi harminc liter ben­zint kap 15 napra. A nap folyamán francia Jaguar és Mirage F-1 repülőgépek iraki tü­zérségi állásokat és a Köztársasági Gárda egységeit bombázták. Az amerikai haditengerészet tüzérsé­ge szaúd-arábiai területről zúdított ágyútüzet egy délnyugat-kuvaiti olajmezön létesített iraki radarállo­másra és ottani gyalogsági egysé­gekre. Az irakiak a támadásra ra­kétákkal válaszoltak, de a rakétaál­lást ezt követően két amerikai va­dászbombázó megsemmisítette. Először lépett harcba hétfőn az amerikai hadiflotta Missouri nevű csatahajója: ágyúival a Kuvaitdéli ré­szén lévő, megerősített iraki álláso­kat lőtte. A Missouri 406 milliméteres ágyúi jelenleg a legnagyobb, hadi­hajón elhelyezett lövegek, és utoljára a koreai háború idején használták őket harci körülmények között. Az iraki hadsereg egyik szóvivőjé­nek a bagdadi rádióban ismertetett közlése szerint a szövetséges légi­erők hétfőn hajnalban és a reggeli órákban hetvenhét berepülést haj­tottak végre szaúd-arábiai és török- országi támaszpontokról. A jelentés szerint az iraki légvédelem kilenc szövetséges gépet lelőtt, ezek közül egy Szíriában, egy pedig azÖbölben zuhant le. Irak szerint ezzel 273-ra emelkedett a lelőtt szövetséges gé­pek és cirkálórakéták száma. A koa­líciós erők ezzel szemben 30 gép el­vesztését ismerik el.- A szövetséges repülők és hadi­hajók önmagukban nem tudják kiűz­ni Irakot Kuvaitból, ezért a szárazföldi háború immár elkerülhetetlen. Ám mivel a szövetségesek most már megszerezték az uralmat mind a le­vegőben, mind a vízen, nem kell siet­niük a támadással - állapították meg a brit háborús kabinet hétfői ülésé­nek résztvevői. Közölték, hogy a brit légierő gépei is megkezdik nappali bevetéseiket; eddig a brit gépek csak éjszaka re­pültek. Rafszandzsani sajtóértekezlete A teheráni vezetés az Öböl-vál­ság megoldása érdekében kész tárgyalásokat kezdeni mind Szad- dám Huszeinnel, mind az Egyesült Államokkal, de Irán minden körül­mények között fenntartja semle­gességét - hangsúlyozta hétfői te­heráni sajtóértekezletén Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni köz- társasági elnök. Irán mindeddig kizárta az ameri­kai vezetéssel folytatandó tárgya­lásokat, ám az elnök most első íz­ben kijelentette: - Ha kezdenek ki­rajzolódni a béke lehetőségei, és szükségessé válik, akkor termé­szetesen tárgyalóasztalhoz ülünk az amerikaiakkal. Hozzáfűzte, hogy konkrét határozat még nem született e kérdésben, mivel a dön­tés joga Szajed Ali Hameneit, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot illeti meg. Elmondta azonban, hogy az utóbbi napokban Svájc teheráni nagykövetségének közvetítésével „több alkalommal kapcsolatba léptünk az amerikaiakkal”. Megfizethetetlen vajhegyek... Tejtermékek: az áremelés a megyében is felfüggesztve (Folytatás az 1. oldalról.)- Annak, hogy a hét végén fontos háttérinformációkhoz jutottam - válaszolt Koller Ferenc. - Ennek értelmében a termelők vállalják, hogy a tejiparnak felkínált tejet az 1990. évi áron, illetve megközelítő­leg ugyanazon áron adják át. Ugyanakkor információim szerint végleges megállapodás született arról, hogy a termelők önmérsékle­tet tanúsítanak ebben a kérdés­ben.- Ez hosszabb távra elodázhatja a tejtermékek áremelését?- Éppen most indulok egy olyan tárgyalásra, amelyen az is szóba ke­rül. Tudom, van egy olyan vád a fel­dolgozóiparral szemben, hogy az áremelésekkel mintegy hasonló lé­pésekre késztetjük a partnereinket. Persze, ezt a vélekedést nem tartom megalapozottnak. Ha a termelő nem emeli meg az árat, akkor nekem a legnagyobb költséget produkáló 80 százalék alapanyagot nem kell bán­tanom. Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni a megemelt energia- és csomagolóanyag-költséget.- A Hét vasárnapi műsorában Zacsek Gyula országgyűlési kép­viselő azt nyilatkozta, hogy a tünte­tő tejtermelők valamiféle hazug­ságnak estek áldozatul, s a tejipari vállalatoknál nem is léteznek elad­hatatlan tejpor-, illetve vajhegyek...- Ha a képviselő úr elmegy Győr­be, Vecsésre vagy Bábolnára, akkor teli hűtőházakat talált volna. A hat­ezertonna összmennyiségből négy­százhatvan tonna volt Tolna megyei. Az igaz, hogy éppen jelenleg már nincs ennyi a birtokunkban, mert az élet nem áll meg. Közben vala­mennyit már eladtam, de nem a nyil­vántartott áron, hanem kevesebbért, mert nem ad senki kétszázharminc- ezer forintot egy tonna vajért. Mégis, a költségeket nem szabad tovább szaporítani a készletezéssel, ezért inkább ráfizetek százezer forintot, sajnos. - szá ­Alkotmányellenes minisztertanácsi rendelet (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyanakkor az érdekképviselet- a törvényi előírás ellenére - nem kapott lehetőséget az ügyben véle­ménye kifejtésére. A Miniszterta­nács intézkedésével lényegében szabályozatlanná váltak a leltár­hiányért való felelősség kérdései, mert az érintett munkáltatóknak - a kormány meggyőződése ellenére- nincs lehetősége ezek szabályo­zására, éppen a Minisztertanácsra vonatkozó törvényi felhatalmazás miatt. Az indítványozó szerint az új jogi helyzetben sérelmet szenved­tek a tulajdon egyenjogúsága, egyenlő védelme és közvetve a versenysemlegesség alkotmá­nyos elvei. Az Alkotmánybíróság szerint a Minisztertanács azáltal, hogy a megnevezett jogszabályokat úgy helyezte hatályon kívül, hogy a probléma pozitív szabályozását mellőzte, alkotmányellenesen - de nem mulasztásban megnyilvánul­va - túllépte a Munka Törvény- könyv felhatalmazását, amely kizá­rólag a pozitív szabályok megálla­pítására terjed ki. Nem illeti tehát meg a szabályozás szükségessé­gét tagadó norma kibocsátásához való jog. A szóban forgó rendelet alkotmányellenes azért is, mert az érdekképviseleti szerv ténylege­sen nem nyilváníthatott véleményt a jogszabálytervezetről - mondta ki a testület. Az Alkotmánybíróság határoza­tával - annak közzététele napjával, azaz január 29-ével - helyreállítot­ta az eredeti állapotot, vagyis ismét hatályba léptette a kereskedelmi, a raktári és a közforgalmi dolgozók leltárhiányért való felelősségről szóló MT és SZEM rendeleteket. Bulgáriában minden változik (Folytatás az 1. oldalról.) nek mértéke egyelőre kiszámíthatat­lan, mert csak mintegy 20 árucikk, il­letve szolgáltatás árát szabták meg központilag, illetve a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók állapodtak meg az új fogyasztói árakban. A központi áremelés így is legalább 40 százalékos minden cikknél, valószínű, hogy a szabad ár­kategóriába került több ezer cikknél ennél jóval több lesz. A bolgár pénz­ügyminiszter becslései szerint egye­dül az árliberalizálástól 85-90 száza­lékkal ugrott meg az infláció, amely a megelőző 12 hónapban már 120 százalékos volt. Az ország lakóit rendkívül őszinte hangú bejelentéssel lepte meg a nemzeti bank elnöke. Közölte ugyanis, hogy Bulgária számára nincs más út, mint hogy elfogadja a Nemzetközi Valutaalap diktálta rendkívül kemény feltételeket. Csak néhány napja jelentették be, hogy ezentúl a lakossági hitelek és köl­csönök kamatait a korábbi 4-8 szá­zalékról 15 százalékra növelik. Ma már ez sem érvényes. A bankelnök elmondta, hogy a nemzetközi pénz­intézet 60 százalékosra akarta nö- veltetni a kamatokat, de a Bolgár Nemzeti Bank csak 45 százalékba egyezett bele. Így a lakossági hitelek és kölcsönök kamatai a néhány hét­tel ezelőtti szintről átlagosan 8-10- szeresre növekedtek, rendkívül megterhelve az adósok pénztárcá­ját. Ma már azok a keretszámok sem érvényesek Bulgáriában, amelyeket a költségvetés tervezetében adtak meg Szófiában. Nyilvánvalóan a fegyveres erők nyomására a terve­zett 3 százalék helyett már 4-5 szá­zalék költségvetési juttatást biztosí­tanak ebben az évben a bolgár had­seregnek, az oktatás és az egész­ségügy kivételével minden tárca a megelőző évinél jóval kisebb hánya­dot kap. Eközben drámai hangú felhívások hangzanak el a bolgár televízióban és a rádióban arról, hogy fütéshiány miatt egészségügyi intézményeket zárnak be, gyógyszerhiány miatt pe­dig már nem végeznek sok helyütt operációkat. Mindenki segítséget kér és vár. Egy 116 levás havi nyug­díjból élő asszony a bolgár televízió­nak panaszolta el, hogy nem tudja kiváltani 60 levába kerülő gyógysze­rét, mert nincs rá pénze, az orvossá­got meg egyébként sem lehet kapni. A mintegy 300 levás átlagfizetésből élő átlagpolgár csak reméli, hogy a 23 levára növelt húsárak mellett ki­tarthat március közepéig, amikor kö­telezőn minden bérből - és fizetés­ből élőnek 270 leva fizetésemelést adnak - ha a munkahely ezt biztosí­tani tudja. Sok százezren nem tudják még Bulgáriában, hogy mi lesz velük az elkövetkezendő néhány hónapban, amikor a kormány megkísérli végre­hajtani radikális gazdaságpolitikájá­nak néhány első elemét. Egyelőre kiszámíthatatlan, hány munkahely szűnik meg Bulgáriában a központi támogatások megszüntetésével. Ma még csak annyit tudni, hogy az álla­mi vállalatok 60 százaléka vesztesé­ges, hogy a bolgár vállalatok bevéte­leinek több mint 30 százalékát a kü­lönféle központi támogatások és jut­tatások biztosították. A Nemzetközi Valutaalap Szófiában járt küldöttsé­gének véleménye szerint, ha a kor­mány következetesen tartja magát terveihez, akkor az év első hat hó­napjában tovább csökken a terme­lés, a jelenleg mintegy 80 ezer mun­kanélküli tábora körülbelül 570 ezerre nő. Természetesen csak ak­kor, ha nem szigorodnak tovább a feltételek. KELLER TIVADAR (Szófia) Öt zsák lopott áru A betörő kétszer is fordult Hogyan fizetjük a helyi adót? (5.) Idegenforgalmi adó (Folytatás az 1. oldalról.) Az elgondolást tett követte, az aj­tót biztosító pántot felfeszítette, s a belső ajtót benyomva máris a bolt­ban találta magát. Ott mindenek előtt valami olyan alkalmatosságot keresett, melyben haza is viheti a kiszemelt árut. Sportbolt lévén, ezt könnyen meglelte: nem kevesebb, mint öt horgászhátizsákot töltött meg, s azokat egy fordulóval nem is tudta elvinni. Az árukat választékos gondddal szemelte ki. Volt a zsákokban fény­képezőgép, sportcipő, karórák egész arzenálja, horgászbotok, or­sók, számológépek, autórádió és még hosszasan lehetne sorolni mi minden. Először édesanyja házá­ban talált rejtekhelyét a kétszáz­ezer forintot meghaladó lopott hol­minak. majd átszállította azt a Fit­ness klubba, ahol - itt kondicionál­ja testét - öltözőszekrénnyel ren­delkezett. A Szekszárdi Városi Rendőrka­pitányság nyomozói annak ellené­re, hogy Schalli a helyszínen sem­mi rögzíthető nyomot nem hagyott, mégis hamar a lakat mögé tették a tolvajt. Bravúros nyomozásuk eredményeként ugyanis február elsején őrizetbe vették, s az öltöző- szekrényében le is foglalták a lo­pott áru nagy részét. (Azért csak annyit, mert közben értékesíteni kezdte azokat.) Mellesleg egy ha­táridőnapló is előkerült: Schalli eb­be könyvelte a különféle üzelmeit, szabályosan vezetve kiadást és bevételt. (Ö 289 ezer forintra érté­kelte fel szerzeményeit.) A rutinos betörő - húsz betöré­ses lopásért már négy és fél évet kapott, s egy éve szabadult - most újból bíróság elé kerül. A vádpon­tok között azonban nemcsak ez a betörés szerepel majd, hiszen je­lenleg is van folyamatban ügye a bíróságon - malaclopásért. Nem teljesen újfajta fizetési köte­lezettség. Korábbi formáját mint gyógy- és üdülőhelyi dijat ismertük. Új vonása azonban, hogy elődjével szemben már nem csupán a gyógy-, illetve üdülőhelynek minősülő tele­püléseknek jelenthet bevételt az ide­genforgalom növekedése által tá­masztott igények kielégítéséhez, ha­nem a törvény lehetővé teszi vala­mennyi önkormányzat számára be­vezetését. Természetesen továbbra is elsősorban ott kell ezt az adófajtát bekalkulálnunk kiadásként, ahol ed­dig is adottak voltak az üdüléshez, pihenéshez, szórakozáshoz nélkü­lözhetetlen feltételek (pl. vízparton, hegyvidéken, gyógyvizekkel rendel­kező településeken). A fizetési kötelezettség céljából is következik, hogy kizárólag a magán- személyek terhére állapítható meg. Ez történhet egyrészt az önkormány­zat illetékességi területén 48 órát meghaladó, nem állandó lakosként való tartózkodás alapján; másrészt az önkormányzat illetékességi terü­letén lévő, üdülésre, pihenésre alkal­mas, lakásnak nem minősülő épület tulajdona alapján (ez utóbbira ter­mészetesen csak akkor, ha arra nem állapítottak meg építmény vagy kom­munális adót). Az önkormányzat területén ide­genforgalmi célzattal tartózkodók adókötelezettsége 48 órát megha­ladóan kezdődik. Az adó alapjául szolgáló napokat az érkezést kö­vető naptári nap 0 órájától az eltá­vozás napjának 24. órájáig kell számítani. Az adó mértéke ez eset­ben maximum 100 Ft személyen­ként naponta. Természetesen nincs adókötelezettsége annak, aki- az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, illetőleg ezek hozzá­tartozója,- a 18. évét még nem töltötte be,- egészségügyi, szociális intéz­ménybe beutalt,- felsőoktatási hallgatói jogvi­szony, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján vagy vállalko­zóként tartózkodik az önkormány­zat illetékességi területén. Az adót ilyen esetekben nem köz­vetlenül kell az adóhatósághoz fizet­ni, hanem azta helyiség tulajdonosa, vagy az üdülő üzemeltetője, fenntar­tója, a szállásadó, illetve a közvetítés­re jogosult szedi be és juttatja el az adóhatóság számlájára. Amennyi­ben e törvényen alapuló kötelezett­ségének nem tesz eleget, az adóha­tóság tőle kéri az adó megfizetését. Az épület utáni idegenforgalmi adó az ismertetett törvényi megfogalma­zás szerint - nemcsak az üdülőre, hanem minden olyan üdülésre, pihe­nésre, szórakozásra alkalmas épít­mény után megállapítható, amelyet pl. csónakháznak, horgásztanyá­nak, présháznak használnak. A lakó­kocsi azonban, ha a földdel nem áll szilárd összeköttetésben, nem mi­nősül építménynek, így szóba sem jöhet erre vonatkozóan a szóban for­gó adónem megállapítása. Az adó évi mértéke ez esetben legfeljebb 300 Ft/m2. (Ez az adótétel egyébként azonos az építményadó címén megállapít­ható adótétel maximummal, mely­nek jelentősége az adóalanyok azo­nos adótárgy után több címen lehet­séges terhelésének egyensúlyban tartásában van.) Az alapterületbe - csakúgy, mint az építményadónál - itt is csak a hasznos alapterület szá­mít bele. Az adó fizetésére a tulajdo­nos köteles a használatbavételi en­gedély kiadását (ennek hiányában a tényleges használatbavételt) követő év első napjától az építmény meg­szűnését követő félév első napjáig. KONYECSNINÉ SZÉCSI MÁRIA, a PM főmunkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents