Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

1991. február 28. NÉPÚJSÁG 3 Francia szabvány alapján Total benzinkút nyílt Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) A Total üzletpolitikai elvei alapján korszerűsített kút teljes körű szolgáltatásokkal várja az autósokat és a motorosokat. Két töltőszigeten közös védőtető alatt három nagy teljesítményű Duplex és két keverékes kútosz­lop összesen tíz töltőhelyen kí­nálja a teljes üzemanyag-vá­lasztékot. Átalakult és kibővült a kezelőépület is, a folyamatos és zavartalan áruellátást az újon­nan létrehozott raktár is segíti. A töltőállomáson a vásárlók az üzemanyagon és a kenőanya­gon kívül az autóápolási és fel- szerelési cikkek kínálatából is választhatnak. A benzinkút átadásán megje­lent a francia Total cég marke­tingfőnöke André Criquet is, aki elmondta, hogy vállalatuk az egész világon jelen van, mintegy 12 ezer töltőállomás birtokosa­ként. Olcsóbb lesz a benzin- Magyarországon is követni fogják a világpiaci ármozgáso­kat az üzemanyagárak - jelen­tette ki a lapunknak adott villám- interjúban az avatáson résztve­vő Áfor-vezérigazgató, dr. Soko- rai István. - Ez az árkövetés azonban ma még technikai okok miatt nem lehet napi vagy heti, hanem csak havi. A tárgyalások eredményeként tíz nap múlva várhatóan újabb csökkentésre kerül sor.- Sokak szerint az Áfor még mindig monopolhelyzetben van a hazai benzinpiacon...- Nem’ nagyon értem ezt a vád­Az Áfor vezérigazgatója, dr. Soko- rai István nak szánt kijelentést. Ékes bizo­nyítéka a vád tarthatatlanságának a Total új szekszárdi töltőállomá­sa. Aki végigmegy a hatos úton, az legalább három magán töltőállo­mással találkozik.- Mi akkor tehát a magas ben­zinár oka?- Hadd mondjam el, hogy az ötvennégy forintos benzinből harminckilenc forint olyan árté­nyező, amelynek mozgása nem függ a világpiactól, mert ez a fo­gyasztási adóból, az útalapból és a biztosítási díjból tevődik össze. Az ármozgás követése­kor csak az a bizonyos tizenöt forintos különbség jöhet számí­tásba. - szá ­Az első tankoló ajándékot is kapott a benzin mellé Szakmai nap népművelőknek Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban szakmai napot tartanak népművelőknek, de ide várják az önkormányzatok tisztségviselőit és a témában érin­tett szakbizottsági tagokat, oktatá­si és művelődési társintézmények képviselőit is. A program első felé­ben előadásra és konzultációra kerül sor Hétköznapi kultúránk helyzete és fejlesztésének lehető­ségei címmel. Ezen vendégként Fekete György államtitkár is részt vesz. Délután szó esik az Aktuális in­formációcsere Tolna megye mű­velődési otthonhálózatáról is. Ezen belül a megyei és városi művelő­dési funkció utódlásáról, a területi érdekszövetségről, valamint a te­rületi művészeti szövetségek és egyesületekről. A szakmai napot március 1-jén, pénteken rendezik meg. Ellopott hagyományok Ha zárva van, akkor is nyitva - mondhatnánk a bajai délszláv táj­házról - mert bár ott a lakat a kert­ajtón egy felirat eligazít, hova kell bekopogni, ha valaki meg szeretné nézni a hagyományőrző gyűjte­ményt. A Koppány utca 54-ben mind­össze pár lépésnyire lakik özvegy Giliánné, Márta néni, aki nemcsak beengedi, de szívélyesen el is ka­lauzolja a látogatót. Megmutatja a fehérre meszelt kemencét, ami meleget is adott a bunyevác családnak, meg kenye­ret is sütöttek benne, kinyitja a szekrényt, ahol a régi öltözet ru­hák, bőgatyák, ingek, főkötők so­rakoznak, hátravezet az istállóba, ahol szögre akasztva ott lógnak a míves lószerszámok, s közben me­sél, egyre mesél. Azokról az évek­ről, mikor még éltek Soksevicsék, a ház tulajdonosai, mikor az utcát az itt élő színtiszta délszláv lakos­ságról „rác” utcának nevezték, s mikor orgonanyílás idején még rendszeresen megtartották a Mar­kova bált. Giliánék udvarán is ott állt sokszor a hatalmas cifra sátor, szólt a muzsika, táncoltak, dalol­tak, beszélgettek a szomszédok. Érezték, hogy összetartoznak, a hagyományápolás észrevétlen, természetes velejárója volt az éle­tüknek. De aztán jött a téeszesítés, hét végén is munkába kellett járni, nem maradt mindig idő a mulat­ságra. Szép lassan szekrények mélyére került a népviselet, szapo­rodtak a vegyes házasságok, la­zulni kezdtek a valaha oly szoros nemzetiségi kötelékek. Ma már szinte csak ez az apró földszintes házacska mutat be valamit abból, hogyan, milyen környezetben éltek errefelé a délszlávok. Valakik azonban úgy látszik, még ezt az emléket sem tartják tiszteletben, néhány hete ellopták a tájház falá­ról a márványtáblát. A nádfedeles, eredeti tárgyakkal berendezett épület azonban így is könnyen megtalálható, alig ne­gyedórányi sétára a városköz­ponttól. A többi nevezetesség mellett érdemes ezt is felkeresni. CSER ILDIKÓ Cinegéről a zsűrielnök Marosi Júlia énekművész már az elmúlt évben is nyomon követte a Cinegemadár elnevezésű népdaléneklési versenyt. Szakmai tanácsai­val segítette az énekesek munkáját. Több alkalommal beszámoltunk már az idei verseny eseményeiről, most arról kérdeztük a zsűri elnökét, Marosi Júliát: - Van-e valamilyen változás a tavalyi és ez évi verseny között?'- Túl a második fordulón megállapítottuk, hogy a számbeli növekedés mellett, nőtt a minőség is. Olyan követelményeknek felelnek meg az énekesek, ami a hivatásos művészektől várható. A felkészültség akkorát emelkedett, hogy megrendítő. Azért fogalmazom így, mert nem túlzás. Nem csupán a fellépő gyerekek munkájáról, előadásáról van szó, ha­nem a felkészítő tanárokéról is. Ma már azt is számon lehet kérni, hogy a sajátjukat énekeljék, amiben az ő lelkűk van a szövegben, vagy a dallam­ban. Tudnak figyelni már az érzéseikre és mindarra, ami a dalból ered. Szebb lesz az arcuk mikor énekelnek. Ezt mondtam nekik is. Olyan él­mezőny alakult, hogy jókat is ki kellett szűrni.- Milyen útravalót adna a döntő előtti felkészüléshez?- Minél több élő anyagot hallgassanak. Tehát énekest, mert az élő arc olyanokat közöl, ami nem jegyezhető magnetofonnal. Minél egysze­rűbb egy dal annál nehezebb az előadása, kevesebb az eszköz, amivel elterelheti a figyelmet az énekről. Tehát csak a tiszta hang marad. Erre fi­gyeljenek! Nagy örömöt jelent számomra ez a Tolna megyei verseny, mert a lélek olyan gazdagon töltődik ebből, hogy ezt csak dicsérni lehet, és mindent elkövetni, hogy jövőre is megmaradjon. dkj Megszűnik-e a videoklub? Megkérdeztük: Egy szekszárdi olvasónk jelezte ügyeletesünknek - neve és címe a szerkesztőségben -, hogy február 15-én, szerették volna megnézni Szekszárdon, a Pa­noráma mozi videoklubjában a Piedone, a zsaru című filmet. Azt mondták nekik: az előadás elmarad, rossz a video. Február 20-án ismét ellátogattak a moziba, bízva abban, hogy közben talán megjavították a gé­pet. Most sem jártak sikerrel. Kérdésükre, hogy miért nincs vetítés, azt válaszolták, hogy még mindig nem jó a gép. Nem is lesz több vetítés a videoklubban, mert az megszűnik, ugyanis ráfizetéses, általában 2-3 néző vált csak jegyet. A Panoráma mozi vezetőjé­től, Kolbertné Tatár Évától kérdeztük, hogy miért maradt el több előadás is, s valóban megszűnik-e a videoklub?- Az előadások azért maradtak el eddig, mert a pro- jektor kivetítő lassan már három hete rossz, s eddig nem sikerült még megjavíttatni. Valóban két-három néző szokott a videoklubba ellátogatni, s ez valóban így ráfizetéses. A klub azonban nem szűnt meg. Már­ciusban ellenben visszatérünk a működtetésre.- péteri ­Vb-titkárok, ha útra kelnek Tolna megye 108 településén 81 jegyzöség van. A jegyzői állások közül egy még üres (a felsőnyéki) és 80 betöltött. A 80 újdonsült jegyzőből 47-en korábban is hasonló funkcióban tevékenykedtek. Úgy hívták őket: vb-titkárok. Huszonnyolcán saját településükön, 19-en máshol léptek hivatalba. Ez nem baj, hisz a gyakorlott szakemberekre szük­ség van. Botorság őket a régi rendszer ki­szolgálóiként ostorozni. Sőt, in­kább sajnálandók azok, akik­nek ingázniuk kell, mert otthon- nem megfelelő iskolai végzett­ségük vagy személyi okok miatt- nem nyerték el a jegyzői állást. Egy aprócska kérdőjel csak akkor ugrik az orrunk elé, mikor ar­ra gondolunk: vajon milyen intezi- tással képviselheti a mi községünk érdekeit a máshol élő ember? Egy nagyobb kérdőjel pedig akkor ke­letkezik, mikor megtudjuk, hogy eredeti munkahelyükön az elkül­dött titkárok megkapták a felmon­dási időre járó átlagkeresetüket - egy összegben. Akkor is, ha egy pillanatig sem kísértette őket a munkanélkülivé válás réme. Hej, százezrek, száz­ezrek!... így érdemes állást változtatni!- Wy­Tanfolyam jegyzőknek Szekszárdon A pécsi Regió Betéti Társaság szervezésében az önkormányza­tok jegyzői részvételével Szek­szárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központban egy negy­venórás jegyzői tanfolyamot ren­deznek. Az előadások ma, február 28-án, illetve március 1-jén - pén­teken - lesznek. Ezeken a progra­mokon többek között a jegyző munkájával, tevékenységével fog­lalkoznak. Szó lesz a jegyző hatás­köréről, a polgármester és jegyző kapcsolatáról. Útmutatót hallgat­hatnak meg a résztvevők a munka­terv, illetve jegyzőkönyv készítésé­ről is. De hasznos, tartalmas elő­adások hangzanak el a körjegyző­ségről, a helyi rendeletekről, ezen belül az új adókra vonatkozó ren­deletekről is, vállalkozásokról, va­gyonleltárról, valamint a jegyző he­lyéről és szerepéről a kommunális munka szervezésében. Naponta nyolc órában lesznek az előadások, melyeket a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanárai tartanak. S nemcsak ezen a két na­pon, hanem március 7-én, 8-án és 14-én is összejönnek, hogy isme­reteiket, tapasztalataikat bővítsék. Döbrököziek harca a török ellen Döbröközön a művelődési ház­ban ma este - február 28-án - hat órára várják az érdeklődőket. Ek­kor ugyanis dr. Gelencsér Gyula kandidátus tart előadást döbrökö- zi végvári vitézek hősi harca a törö­kök ellen címmel. Vita a kárpótlásról A kárpótlási törvénytervezetről rendez vitát a szekszárdi Liberális Klub március 1-jén, pénteken 18 órától a Beloiannisz utcai volt MSZMP-székház második emeleti tanácskozótermében. A rendezvé­nyen várhatóan képviseltetik ma­gukat az MDF, az SZDSZ, KDNP, az MSZP és az FKgP helyi szerve­zetei. A vita természetesen nyilvá­nos, bárki részt vehet benne. A holtágakról, Gemencről A Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli Területi Szerve­zete Tolna Megyei Körzeti Cso­portja 1991. február 28-án, dél­után fél 2-kor ülést tart. Az ülés he­lye Szekszárdon a MTESZ Tolna .Megyei Szervezetének székháza. „ATolna megyei holtágak rehabilitá­ciója, hasznosításuk környezetvé­delmi kapcsolatai; a Duna holtágak és a Gemenci erdő természetvédel­mi vonatkozásai” címmel dr. Hajós Béla és Klingl Béla előadását hall­gathatják az érdeklődők. Gyermekszépségverseny, 1991 Hegedűs Ágnes, Mészáros Klára, Tóth Veronika, Berki István, Rupa Beáta, Szekszárd, Szekszárd, Körösi Csorna u. 39. Tolna, Hámán K. Itp. 59. Tamási-Fornád, Á. G. Tolna, Mester u. 8. Kemény S. u. 24. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünk­be. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé ír­ják oda: Gyermekszépségver­seny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fény­képe a legnagyobb számban ér­kezik hozzánk. Legközelebb, március 2-án, szombaton a decsi Májer Esz­ter, a szekszárdi Rupa László, a kétyi Zsók Zsolt, a nagymányo- ki Kovács Nikolett és a gerjeni Drubits Alinka fotóját közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents