Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
1991. február 25. NÉPÚJSÁG 3 Az átrendezés nehéz éve: 1991. Rendkívüli testületi ülés Döbröközön „Kevés ilyen jó esélyünk volt a történelem során...” Interjú dr. Kupa Mihály pénzügyminiszterrel A válságzónák között van a Mecsek-vidék szén- bányászata- Miniszter úr, a kormánykoalíción belüli nézeteltérések, a meg-megújuló pártviták nem vezethetnek a gazdaság további romlásához?- A kormánykoalíció, a parlament és a pártok is egyetértenek abban, hogy magántulajdonon alapuló piacgazdaságot akarunk, egy demokratikus elveket valló és gyakorló államban. Ennek folyamatait ízlés szerint értékelik persze, s az ön által említett problémák lelassíthatják a parlament törvényhozó munkáját, pedig e törvények elengedhetetlenül fontosak a gazdaság működéséhez.- Eközben késik többek között a földtörvény,.a kárpótlási törvény, az önkormányzatok parttalanul sodródnak törvények híján, a lakosság több terhet nem képes viselni, válságról is beszélnek...- Ne haragudjon, de nálunk nincs válság! Nem szeretem ezt a szót, ugyan vannak egyes kérdésekben válságaink, de az ország működik, akadnak remek teljesítmények, s a Suzuki sem azért jön ide, mert válságot lát. Problémáink vannak, s ezekből akkor lehet kivezetni az országot, ha a nép, a társadalom szándékait, tűrőképességét figyelembe vesszük.- A nagyon várt 1991-94. évi program munkaközi változatát ön átadta a sajtó képviselőinek. Ez nyitottságot, nyíltságot jelent.- Nem szeretem a titkolózást, ez igenis nyilvános tervezet, amiben benne van az is, hogy 1991. a katasztrófa éve a magyar társadalomnak. A keleti kereskedelem ösz- szeomlóban, gyógyszer, cipő, busz itthon marad... A nyugati kereskedés zárt piac, egy év alatt sem technológiailag, sem sehogyan nem lehet átállni az ottani normatívakra. A dollárelszámolásból adódó veszteségünk 2,5 milliárd dollár (140 milliárd forint) aminek a fele külföldi hitellel, négy évig elodázható, a másik felével meg áremelések formájában találkozunk. Magyar- ország nem sír átütemezésért, köny- nyítésért, ezért hitelképes is. S hogy visszatérjek eredeti kérdésére - város, gyár, önkormányzat...? Hathavi pénz kellene az átálláshoz, pénz pedig nincs. Vannak közben válságzónák is -, így ez a térség, a Mecsek-vidék a bányászattal - ahol a kezelés átmeneti. Amihez nyúlunk az ma minden „képlékeny", kárpótlásra nincs pénz, a külföld sem hozza ide, adóból nem kívánom fedeztetni... Tulajdoni rehabilitációt lehet csinálni, amiben azért ne menjünk vissza a Rákóczi-szabadsághar- cig. Rendezni kell a tulajdonviszonyokat, törvényeket kell alkotni, hogy befektessen, kockáztasson a vállalkozó. Gazdálkodási szabályok kellenek, adót, társadalombiztosítást, egészségügyet, oktatást rendezni...- Mindez újraértékeli az állam szerepét is.- Feltétlenül és a gazdaságban értékeli újra! Az állam nem telepedhet rá a társadalomra, rendezni kell az állam és önkormányzat viszonyát is. Világpiaci árrendszert kell kialakítani, letörni az inflációt, a monopolhelyzetekben lévőket versenyhelyzetbe hozni.- Ha ezt az évet kibírjuk-átvé- szeljük valahogy, következik 1992.- Remélhetően az átrendezés éve lesz 1992. A gazdasági-társadalmi viszonyokat rendezzük, szabályozzuk a munkaerő árát és meghatározzuk az értékét végre, s ha nem is könnyebb év következik, de mindenképpen biztatóbb. Beindul a gazdaság, hatékonyabbá válik a termelés, s a magyar emberben meglévő zseniális képességek feszabadulva ösztönzőleg hatnak mindenre. A 93-as a megerősödés éveként következhet, és 1994-ben végre talán csatlakozhatunk Európához. Esélyünk adott, a történelem folyamán soha ilyen jó esélyünk nem volt erre. A kelet gondja más kérdéskör, azt nem tudjuk befolyásolni. Működő bankrendszerünk van, az emberek változtatni akarnak, a tehetség eddig nem párosulhatott önállósággal, a piacgazdasághoz szükséges begyakorlottság is hiányzik még. Ezeket mind meg kell szereznünk. Ha ma könnyítéseken törjük a fejünket, az a jövőben sokszoros terheket róna ránk. Kelet-Európábán hazánkaz egyetlen, amely kint van a tőkés pénzpiacon. Hitelképesek vagyunk. Biztosítanunk kell, hogy a tőke ide jöjjön, itt fektessen be. A japán, a német, akinek mi tartozunk, legjobb, ha itt nálunk termel profitot. Az esély nagy, de a felelősség még nagyobb. Mi magyarok együtt tudjuk magunknak megteremteni vagy elrontani a holnapot.- szs Döntöttek a szociális segélyekről (Folytatás az 1. oldalról.) A helyi általános iskola igazgatója, Mogyorósi Sándor az intézmény helyzetéről ad számot.- Az iskolánkban végzett gyerekeink 98 százaléka, kerül be a középiskolába, ahol - a visszaigazolások alapján - megállják a helyüket. Az intézményt a jó iskolák között tartják számon. Problémák, gondok itt is akadnak bőségesen. Olyan úton kell elindulni, ami szabadabb út, és kreatív embert teremt. Az erre kiválasztott koncepció, a Zsolnay-féle program, melyben gyerek és pedagógus egyenrangú félnek számít. A értékteremtő-képességfejlesztő rendszerben nem osztályt tanítanak, a rendszer gyerekekben gondolkodik. A hozzászólók közül néhányan örvendetesnek tartották e módszer bevezetését, ám volt, aki borúlátón' látta a jövőt. De mint minden újnak, ennek sem kerékkötője a testület, szabad utat enged a bevezetéséhez. Ezután élénk, pezsgő vitát váltott ki a szociális segélyek rendezéséről szóló napirend. - Szükség van a szociálpolitikai elvek meghatározására - mondja Szabó István s hogy igazságosan az kapja a segélyt, aki igazán rászorult. Sok munkaképes ember fordul a hivatalhoz segélyért, aki nem mindig a megfelelő célra használja azt föl.- Ha valaki munkanélküli és dolgozni tud, dolgozzon meg azért a pénzért, amit kér - szólal meg indulatosan a hallgatóság soraiból Gondos János. - Ne kapjon az, aki nincs is rászorulva! Szó esett még az ülésen az iskolás gyermekek étkezési hozzájárulásáról is. Olyan döntés született, hogy az iskola - az önkormányzat szociális költségei terhére - megkapja a szükséges összeget, s azzal gazdálkodik. A segélyek megvitatása után az öregek napközijének helyzete került terítékre. A fő kérdés itt is az étkezés térítése. Úgy határoztak a képviselők, hogy mindenki egységesen fizesse az étkezést, s a szociális bizottság döntse el, hogy ki mennyi mérséklést kapjon, de 50 százaléknál többet nem. A hosszúra sikeredett testületi ülés eredményesen zárult. Mindent elejétől végéig megbeszéltek, s próbáltak olyan döntést hozni, hogy az mindenkinek megfelelő legyen. - pusztai téri Gondos János: Aki dolgozni tudna ne csak kérjen, tegyen érte FOTÓ: KISPÁL MÁRIA Gáz van, alpolgármester nincs „Szokás szerint” éjszakába nyúló ülést tartott pénteken Tolna város képviselő-testülete. Alpolgármestert ismét nem választottak. A két jelölt, Bérces László és Molnár Ernő közel egyenlő szavazatot kapott. Újra szo- rítóba lépnek a címért - vagy ők vagy mások - a következő ülésen. A testület egyik tagja, Koncz Ádám családi okok miatt visszaadta mandátumát. Utódjának megválasztására körülbelül április végén kerül sora körzetében. Döntöttek a képviselők arról is, hogy 1991 -ben folytatják a városban a gázprogramot. A lakossági hozzájárulás az eddigi 30 ezer helyett 40-50 ezer forint lesz. Azért, hogy az érintett polgárokat ne sújtsa túlzottan az úgynevezett kamatadó, az önkormányzatok központi támogatást kapnak, melyből a rászorulókat segíthetik. Tolna mintegy 2 millió 700 ezer forinthoz jutott e célból. Támogatást igénylő kérelemmel eddig 54-en jelentkeztek. Szó esett még a gyermekétkeztetésről, a helyi tömegközlekedés kérdéseiről, és egy új orvos hivatalba lépéséről is. A város l-es számú körzetét ellátó dr. Görgényi Ede nyugállományba vonult. Helyére négy pályázó közül dr. Schrancz Róbert került. Ifj. Bartók Szekszárdra látogat A Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának meghívására Szekszárdra látogat ifj. Bartók Béla február 27- én este 6 órakor. Szekszárdi emlékeim címmel tart előadást a Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermében, ahol Lányi Péter zongoraművész, főiskolai tanár Liszt Ferenc és Bartók Béla műveiből ad elő.' Kabaré Pakson, a városi művelődési központban február 28-án, csütörtökön este fél nyolckor kabaréműsor lesz, ahol a rádiókabaré humorfesztivál győztesei, Éles István, Bach Szilvia, Ayala és Brindisi, Forgács Gábor és Liliom Károly adnak műsort. Színházi előadás A Radnóti Színház művészeinek vendégjátékára kerül sor Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ színház- termében. Február 27-én, szerdán este hét órakor Hegedűs-bérletben mutatják be a Könnyű erkölcsök című komédiát két részben. Ebben Schütz Ha érdemes művész és Haumann Péter Kossuth-díjas érdemes művész működik közre. A Tolnai Református Egyházmegye közgyűlése Ünneplőbe, díszes sárközi népviseletbe öltözött hívek, vengégek sokasága töltötte meg szombaton délelőtt az őcsényi református templomot. Itt tartotta közgyűlését a Tolnai Református Egyházmegye. Balról dr. Hegedűs Lóránt püspök, mellette az újonnan megválasztott esperes, Szemerei László Vikár Zoltán rangidős tanácsbíró üdvözlő szavai és imádsága után felhangzott a jól ismert 90. zsoltár: „Te benned bíztunk eleitől fogva...” Ezt követően Csécsy István decsi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző megállapította a közgyűlés határozatképességét, a választási bizottság elnöke pedig jelentést tett a tisztújítás eredményéről. Felcsendült a 162. dicséret 7. verse, majd dr. Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Egyházkerület püspöke szolgálatával beiktatta esperesi tisztébe Szemerei László őcsényi lelkipásztort és dr. Tóth Gyula egyházmegyei gondnokot, valamint az egyházmegye többi tisztségviselőjét. A püspök Pálapostol korinthusbeliekhez írott első levele 4. részének 1. verse alapján hirdette az igét. „Úgy tekintsen minket mindenki, mint Krisztusnak szolgáit és Isten titkainak sáfárait.” Először arról szólt az egyházkerület vezetője: hogyan tekintsenek a tisztségviselőkre a gyülekezetek? Úgy - mondotta - mint akik nem emberi küldetésben járnak, hanem Krisztus szolgái. Másodszor arra irányította a püspök hallgatói figyelmét, hogy miként tekintsenek a tisztségviselők a rájukbízottakra? Úgy, mint akiket Krisztus a golgotái kereszten szolgált, megváltott. Úgy, mint Isten házanépére. Ahol a gyülekezet egy nagy család lesz, ott új élet születik. Harmadszor a gyülekezetek és a tisztségviselők együtt tekintsenek Istenre. Ha így történik, átélhetik amit Józsué Jerikó falainak leomlásánál, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. Fogjuk meg Krisztus kezét és egymás kezét, s hazánk a megújult emberek boldog országa lesz - fejezte be igehirdetését dr. Hegedűs Lóránt. A 370. dicséret eléneklése után az újonnan választott esperes és egyházmegyei gondnok letette a hivatali esküt. Ezt követően azokat, akik esküt tettek a jelenlévő palástos lelkipásztorok egy-egy igével megáldották, majd Szemerei László esperes a Lukács evangéliuma 16. részének 2. verse alapján mondta el székfoglaló igehirdetését: „Adj számot a te sáfárságodról.” „Bizonyságtételében az esperes megköszönte az egyházmegye bizalmát. Soli Deo Glória - mondotta, egyedül Istené a dicsőség. A továbbiakban utalt arra, hogy Isten kiválasztotta híveit az Ö szolgálatára. „Elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket.” Gondnoki székfoglalójában dr. Tóth Gyula az Isten iránti hálaadás szükségességét hangsúlyozta és azt, hogy méltónak kell lenni az átvett gazdag örökséghez. Az egyház megújulásának záloga a visszatérés a helyes útra. Ezért nélkülözhetetlen az evangélizáció. Ébredjen fel a szolgálat vágya bennünk. Végezetül bizalmat, testvéri szeretetet, segítökészséget kért az egyházmegyei gondnok. A székfoglaló után a bátaszéki kórus énekében gyönyörködhettek a jelelévők, majd Bárdos István megrendítő erővel mondta el a „Szeretsz-e engem?” c. verset. Az egyházmegye új lelkészi és világi tisztség- viselői Szemerei László esperes előtt tettek fogadalmat. Az ünnepi közgyűlésen az új esperest igen sokan köszöntötték. A Tolnai Református Egyázmegye ünnepi közgyűlése dr. Hegedűs Lóránt püspök imádságát és áldásmondását követően a Himnusz hangjaival ért véget. LEMLE ZOLTÁN A TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedőháza Részvénytársaság igazgatósága tájékoztatja tisztelt részvényeseit, hogy ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT március 26-án, kedden 10 órakor tartja. Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. földszinti tanácsterem. Közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság jelentése a társaság 1990-es első üzleti tevékenységéről, javaslat a mérleg megállapítására, a nyereség felosztására és az osztalékra. 2. A felügyelőbizottság jelentése az 1990. évi tevékenységről, mérlegről. 3. Könyvvizsgáló jelentése az 1990. évi mérlegbeszámolóról. 4. Alapszabály módosítása. 5. Az 1991. évi üzletpolitikai elképzelés tervei. 6. Egyéb. TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedőháza (20g) Részvénytársaság Igazgatósága
