Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
4 NÉPÚJSÁG Azt beszélik, hogy... az Alisca borrend új lovagokat avatott 1991. február 25 A szekszárdi Alisca borrend 1988-ban alakult, abban az évben, amikor a város egy nemzetközi borászati konferencián elnyerte a megtisztelő „szőlő és bor városa” címet. Ma már 49 rendes taggal, 9 fős vezetőséggel ápolják a szekszárdi borvidék hagyományait, öregbítik a garantált minőségű szekszárdi óvörös hírnevét. Nemrég új tagokkal bővült a borlovagrend.- Kiket vettek fel a tagjaik sorába és mivel érdemelték ki ezt a megtisztelő címet? - kérdeztük Módos Ernőt, az Alisca borrend nagymesterét, az Aliscavin Részvénytársaság igazgatóját. t- Minden évben megrendezzük a borászbált, amire borászkollégákat hívunk meg. Az idén február 16- án tartottuk ezt a rendezvényt, ahol négy olyan taggal gyarapodtunk, akiket a borrend nagytanácsa egyhangú szavazással alkalmasnak talált erre a címre. Egy hölgyet is beválasztottunk a rendes tagjaink közé, ami elég ritka alkalom. Bonfig Ágnesről van szó, aki a Babits művelődési ház igazgatóhelyettese. A szüreti napok és a Duna menti folklórfesztivál szervezéséért vettük fel, elsősorban a borral kapcsolatos néprajzos értékek feltárásában vállalt aktív szerepet. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettesére Csillag Sándorra azért esett a választás, mert régi szekszárdi termelőként és a munkájából adódóan is elmélyült a borászattal való személyes kapcsolata. A következő új tagunk Lakatos Csaba ugyan nem szekszárdi, de a KSZE ügyvezető igazgatójaként, elsősorban a kereskedelmi kapcsolataival segíti boraink ismertté válását az egész világon. Indonéziától az Egyesült Államokig támogat minket abban, hogy a minőségi borpiacon megjelenjünk. Az Aliscavin Rt. palackozóüzemének vezetőjét, Duzsi Tamást pedig azért választottuk közénk, mert közel 25 éve van a szakmában, a borászatot profi szinten műveli úgy a munkahelyén mint egyéni gazdaként. SÁRVÁRI A szerkesztő Me A szekszárdi képviselő-testület nemrég elismerésre méltó lépésre szánta el magát: a városi televízió nyilvánossága előtt tartotta soros ülését. A példa követendő, s egyúttal elgondolkodtató. Egyrészt azért, mert korábban ugyanez a testület nem egy alkalommal tartott zárt ülést - bizonyára okkal. Bár ahogy az elhangzott, a jövőben talán mégis mellőzni kellene ezeket a titokzatosság ködfüggönye mögé rejtett megbeszéléseket Hiszen az sem kizárt, hogy a hegyek vajúdásából csak egy szürke egérke születik... Szó ami szó, manapság a pártok berkeiben is visszatérőben van a zárt ülések rendszere, s ez alól a megyeszékhely sem kivétel. Nemrég kaptuk kézhez azt a meghívót mely csak a pártrendezvény utáni sajtótájékoztatóra volt érvényes, magának a rendezvénynek az idejével és konkrét helyszínével nem kívántak bennünket terhelni. Persze, ez is jelez valamit A Szekszárdi Szemle szerkesztőbizottsága pedig azt jelzi, hogy mostani, negyedik kérdésével befejeződött az e havi rejtvénysorozat. Márciusban természetesen várható a további folytatás, az újabb dijakkal. Továbbra is várjuk leveleiket javaslataikat SZERI ÁRPÁD Különvélemény Válságban van-e a színház? A kérdést Dránovits Istvánnak, a szekszárdi Német Színház igazgatójának tettük fel, aki a következőképpen válaszolt.- Sommásan kijelenteni azt, hogy a magyar színház válságban van, nem lehet - vélekedett Dránovits István. Köztudomású, hogy Magyarországon a kulturális intézményrendszer központi finanszírozása megrendült. Úgy tűnik, hogy a kormányzatnak a kulturális támogatás formáiról más elképzelése van, az is lehet, hogy nincs elképzelése. Mindenesetre azt nagy tragédiának tartanám, ha csak az üzleti szempontok érvényesülnének. Hiszen akkor átesnénk a ló túlsó oldalára. Általános tapasztalat, hogy a bevétel a színház éves költségvetésének 10-15 százalékát fedezi, ilyen körülmények között naiv ábránd, hogy a színházak központi támogatása megszüntethető. Az egész világon minden olyan színház kap pénzt, amely értéket hoz létre, olyan nemzeti, netán kisebbségi programokat valósít meg, mint például a szekszárdi Német Színház. Tehát mi sem lennénk képesek állami szubvenció nélkül dolgozni. Az első pillanattól kezdve takarékosan működünk. Eleve kevés pénzzel indultunk 1983-84-ben, akkor még az is vitatott volt, hogy kell-e egyáltalán nemzetiségi színház. Olyan struktúrát találtunk ki, amely nem pazarol, hatékonyan használja fel a pénzt. Ugyanakkor tájolnunk kell, ami azt jelenti, hogy tizenkét megyében játszunk, és ez nagy költségeket jelent. Olyan előadásokat hozunk létre, amelyekre szüksége van a közönségnek. Örömmel mondhatom, hogy igény van az előadásainkra a hazai németség körében. Egy helyen érzek válságot: ez pedig a falu, ahol nincs kontaktus a helyi művelődési ház és a lakosság "között. Hiába van ott német lakosság, a fogadóintézmény egyszerűen nem hiteles. Ez már nem a színház, hanem a közvetítő szervezet válsága. A művelődési otthoni rendszer a „levegőben lóg" és ez sajnos ránk, mint tájolószínházra visszahat. Egy naiv elképzelés tele- épitette hazánkat hatalmas kultúr- hodályokkal, ebből Szekszárdon is van egyébként, ahol egyszerűen nem lehet dolgozni. Kiállítótermek kellenek, koncerttermek, olvasókörök és színházak, nem pedig kulturcentrumok, amelyek szakmai és erkölcsi szempontokból is zsákutcába kerültek. Társadalmi igény mindig van és lesz is a színházra. Tehát bizonyos intézmények válságáról beszélhetünk, de a színház általános válságáról nem. A szekszárdi Német Színháznak van szakmai programja, megtalálja a maga arcát, kapcsolatrendszerét. Válság nincs nálunk, csak nehéz időszak. SÁRVÁRI JÁNOS Látogatóban A képviselő úr már nem karatézik! Híres szekszárdiak Kristofek Sándor A jó nevű hegedűművész 1846-ban született Szekszárdon. Bornagykereskedő apja a bécsi zenekonzervatóriumban taníttatta a tehetséges ifjút, aki hamar kitűnt kortársai közül. Már a hatvanas években sikeres művész, Reményi Ede benne látta a maga utódját. Népszerűsége egyre nő, de súlyos beteg, amikor még mindig járja az országot és nagy sikerű hangversenyeket tart. Elborult elmével Nagykállón halt meg 1904-ben, az elmebetegek kórházában. Egy hivatal Ahol mindenki igent mond- Elöljáróban elnézést kell kérnem dr. Braun Mártontól, mert a képviselő-testületi tagok ábécé- sorrendjében ön mint b-betűs, az elsők között lett volna...- Egyáltalán nem haragszom, sőt, miután felhívott, gyorsan elolvastam Csányi képviselőtársammal készült beszélgetést.- Köszönöm, és kérem, kezdjük mindjárt azzal, hogy milyen út vezetett idáig, az OTP második emeleti irodájáig, ahol mint jogász dolgozik.- Szekszárdi születésű vagyok, itt jártam gimnáziumba, Pécsett végeztem a jogi egyetemet, első munkahelyem a bíróság volt és most itt jogászkodom. Közben a közgazdasági egyetemen közgazdasági szakokleveles jogászképzésre járok, mert már mint joghallgatót is érdekelt a gazdasági ágazat. Véleményem szerint most ennek van jövője.- A képviselők közül a legfiatalabbak közé tartozik, és bár ilyenkor van az emberben a legtöbb energia, „tettvágy”, viszont a legtöbb helyen bizonyítani is. Hisz új a munkahely, ön fiatal házas, fiatal politikus, azonkívül tanul is. Hogy sikerül mindezt összehangolnia?- Ahhoz, hogy minderre jusson időm, le kell mondanom azokról a dolgokról, amiket mint egyetemista megengedhettem magamnak. Ilyen a sport és az olvasás.- Mit sportolt és mit olvasott szívesen? •- Karatéztam és szinte mindent olvastam. Most nem jut időm a sportra és pihenésként néha krimit és Rejtő Jenőt olvasok.- Kérem, meséljen valam it a családjáról!- Feleségem közgazdász és egy kft-ben dolgozik. Májusra várjuk az első gyermekünket. A múlt héten egyszer mentem haza rendes időben, sajnos nem tudom, ha majd megszületik a baba, mit tudok segíteni ilyen kevés otthonléttel.- A következő kérdésre szinte kivétel nélkül mindenki azt feleli, hogy mindegy csak egészséges legyen. Tehát fiút vagy leányt szeretne?- Jó, hogy megkérdezte, mert azonkívül, hogy egészséges legyen én mindenképpen fiút szeretnék.- Mi az, amit legjobban hiányol Szekszárdból, amiről úgy gondolja, nagy szüksége lenne a városnak?- Véleményem szerint Szek- szárd kereskedelmileg nagyon ellátatlan város. Itt nem a kiskereskedőkre gondolok, hanem az áruházakra. Ide kéne telepíteni egy-két nagykereskedelmi egységet, hogy konkurenciát jelentsenek az itt lévő kis áruháznak. Ki kellene alakítani egy egészséges versenyszellemet, amely mindenképpen a lakosság érdekét szolgálná.- Mi a véleménye az emberek egymás iránti elidegenedéséről, a rohanó, semmire időt nem hagyó életmódunkról?- Sajnos, ez ellen szinte semmit sem lehet tenni. Amit én el tudnék képzelni, az egy kávéházszerű géhez illő épület ekkor, de még a jelen század elején is nádfedeles volt: Babits Mihály innét húzgálta ki a nyílvesz- szőhöz való nádat, ahogy arra maga emlékezik A régi kert című versében. Minden bizonnyal ebben a házban született Hollós László akadémikus, gombatudós 1859-ben, s innét indult első fölfedező kőrútjaira még diákként a közeli szőlőkbe, erdőkbe. Testvére, Béla, aki később soproni főiskolai tanár és festő lett, szintén innét indult, s így fivérével együtt akár mindkettőjük emlékét őrizhetné tábla. Atyjuk 1861-ben alapítója volt a 48- as honvédegyletnek, amely Szekszárdon - a budai és pesti után - harmadikként jött létre az országban. Az egylet, amely többek között segélyezte a gyakran szűkölködő, sőt, nyomorgó hajdani hazafiakat 2000 forinttal támogatta Perczel Mór hazajövetelét is, mígnem ötödfél évtized után feloszlott Utolsó elnöke e ház névadója volt akkor 1904-ben még a DunavédgátTár- sulat ügyvédje, illetve titkára. Anyagilag meglehetősen rosszul állhatott, hiszen szőlőjét házát akár önkéntes árverés útján is el szerette volna adni 1903-ban, kísérlete azonban sikertelen maradt Babits Mihály 1904. szeptember 14-15-e éjjelén szemtanúként érte meg, hogy miként lesz a lángok martalékává a Hollós-ház, s ez az élménye később egy színjáték megírásához is ötletet adott neki. Hollós Alajost - részben, hogy anyagi nehézségeiből kisegítse - vég- kielégítéssel jutalmazta a Dunavédgát „Elbeszélgetni értelmes dolgokról” FOTÓ: ÓTÓS RÉKA klub lenne, ahová néha be lehetne ülni. Ahol mindig lehetne találni valakit, akivel szívesen elbeszélget az ember értelmes dolgokról, ahol jöt- tében-mentében találkozhatna a barátokkal, jó ismerősökkel. Szóval valami ilyenre vágyom.- Azt hiszem, dr. Braun Márton képviselő elképzelésének megvalósulását nagyon sokan vennénk örömmel. SAS ERZSÉBET Társulat harmincévi szolgálat után, de ezt már alig egy évvel élte túl. Küzdelmes életét 1906-ban, két nappal az aradi gyászünnep után fejezte be ebben a házban, amelynek falai hallgatagon emlékeznek arra, aki egykor a kérdésre, hogy mi az oka, ami miatt beállott honvédnek, a hadbírónak csak ennyit mondott: „Vaterlandsliebe”, azaz hazaszeretet DR. TÖTTÖS GÁBOR * * * *E HETI KÉRDÉSÜNK: Mi annak a Babits-drámának a címe, amelyben többek között szintén egy ház égéséről van szó? S mint azt már az előző számunkban jeleztük, megismételjük az előző három kérdést hiszen csak az vehet részt rejtvénysorozatunkban, aki valamennyi - tehát mind a négy - megfejtést beküldi címünkre. 1. Ki az a szekszárdi református lelkész, aki Babits Mihály egyik regényében a saját nevén szerepel, illetve mi a regény címe? 2. Mi annak a versnek a címe, amelyben Petőfi Sándor Sass Erzsikével tett különös utazását írja le? 3. Melyik az a szekszárdi iskola, amelyhez ma tartozik az egykori báró Augusz árvaház? Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle. Hurrá: megszületett. Mármint a család várva várt legifjabb tagja. Mi is a teendő? 1895. október 15-e óta írják be születésünket az állami anyakönyvi hivatalokban, mégpedig ott, ahol megszülettünk. Az 1895 előtti időszakban az egyházak tartották nyilván a születéseket, házasság- kötéseket, haláleseteket. Az á rendszer, amellyel jelenleg a születés bejelentése történik, alig több mint tízéves. A lehető leggyorsabb és legpontosabb, hiszen az a cél, hogy a szülő a legrövidebb időn belül jusson hozzá azokhoz az okmányokhoz, amelyekkel segélyt kaphat és egyéb ügyintézést elvégezhet. A gyermek születését a megyei kórház szülészeti osztálya azonnal jelenti az anyakönyvi hivatalnak, ahol az új kis magyar állampolgárt anyakönyvezik, személyi számmal látják el, s a legfontosabb okmányokat az édesanya még a kórházban kézhez kapja. Sőt, nemcsak a kezébe, hanem mára személyi igazolványában is „hazaviszi” csemetéjét. Ez egy jól kidolgozott és bevált rendszer, amit annak idején - természetesen a kórház segítő együttműködésével - a Szekszárdi Anyakönyvi Hivatal vezetett be először az országban. Igen ám, de valami fontos történik még az előtt, amit az édesanyának a felemelő, ám fájdalmasan nehéz órák után azonnal közölni kell (bár a döntést legtöbb esetben több hónapos igen kedves foglalatosságként közös keresgélés előz meg), ez pedig a gyermek utóneve. Hazánkban jelenleg két utónév jegyezhető be, a választáshoz pedig a Ladó János által szerkesztett Magyar utónevek gyűjteménye című kötet áll minden szülőnek rendelkezésére. Aki ebben nem talál kedvére valót, az a nemzetiségi utónevek gyűjteményéből válogathat (amely sem könyvesboltokban nem kapható, mint az előbbi gyűjtemény, sem más formában nem került kiadásra, ellenben az anyakönyvi hivatalban bármikor megtekinthető), természetesen a kritérium az, hogy nemzetiségi utónevének nemzetiségi családnévhez kell kapcsolódnia. Kedves Olvasó! A jövő héten a fentiek folytatásaként az utónevek divatjáról lesz szó. Ha e témában kérdése van, úgy kérjük tegye meg és csütörtökig juttassa el a szerkesztőségbe. Jeligénk: Ahol mindenki igent mond. -sasRejtett értékeink A Schwarzkopf-(Hollós-)ház Vannak épületek, amelyek előtt úgy járunk el esetleg egy fél életen keresztül, hogy meg sem fordul a fejünkben: valami miatt érdekes lehet számunkra. Talán nem vagyok indiszkrét a mellékelt kép készítőjével szemben, ha fölfedem a titkot: elmondta, alig hitte, hogy valóban ez a ház az, amelyet neki fotóznia kell... Pedig - ha egyszer ilyesmire is jutna márvány - akár több emléktáblát is elhelyezhetnének ezen a szerény kis házon. Névadója, Schwarzkopf, később Hollós Alajos, aki Dunaföldvárott látta meg a napvilágot, s ugyanott állt be önkéntesnek 1848-ban a 8. honvéd zászlóaljhoz. Az ifjú jogász Perczel Mór seregében harcolt a szenttamási sáncokon két csatában, a kápolnai ütközetben, a mezőkövesdi, az isaszegi A Hollós-ház tusában járt csapata élén, részt vett a budai vár ostromában és végül 1849 június-júliusában a peredi, valamint a komáromácsi viadalban. Az időközben az 56. zászlóaljhoz került hadfi e legutolsó alkalomkor jutott fogságba - immár főhadnagyként Sokáig nem tudtak róla bizonyosat olyannyira, hogy öccse, József halottnak hitte, katonai eszközeit elárvereztette, s szüleiknek Kossuth-bankóban hazaküldte az ingóságokért kapott összeget Schwarzkopf Alajost ezalatt a csehországi Therezin várba vitték fogolyként s innét sorozták be büntetésül az Emil hercegről elnevezett hesseni 54. császári gyalogezredbe közkatonának. Nyolchavi szolgálat után tizedesként szabadult 500 pengő forint váltságdíj ellenében, ami akkoriban valóságos kis vagyonnak felelt meg. Itthon a Bach- korszak alatt sem töltötte tétlenül idejét: ügyvédi oklevelet szerzett, házasságot kötött, s megvásárolta szerény jövedelméből azt a szekszárdi házat amely a századfordulón az 1271-es számot viselte. A tisztes szegényséFOTÓ: ÓTÓS RÉKA Régen volt, igaz volt Tánctanítás erkölcsi bizonyítvánnyal Van már vagy száz éve, hogy Szekszárdon a Kunczer-féle házban társasági táncoktató tanfolyamokat tartottak. A vándor tánctanárok általában hathetes tanfolyamot hirdettek. Szigorú rendeletek szabályozták, hogy kik taníthatnak és miként. Engedélyt írásban kellett kérni a járási főszolgabírótól, erkölcsi bizonyítvány bemutatásával. Az oktatók - mindegyikük a Magyarországi Tánctanítók Egyesületének a tagja - nagyon igyekeztek a helyiek kedvében járni, mert ha erkölcsrontó táncok tanításának kelt a híre, már állhatták is tovább. Nézzünk a szabályok közül néhányat: 1. Gyerekek számára legkésőbb este 9 óráig tarthat a tanítás, felnőtteknek a tanfolyamnak helyet adó vendéglő zárórájáig. 2. A tanítási órák alatt idegen nem lehet jelen, csak a tanítványok hozzátartozói. 3. Ételt és italt mérni tilos, kivéve vizet és gyümölcsöt. 4. Zenekíséretként csak egy hegedű, vagy zongora használható. 5. A tanítás ideje alatt a helyiségben dohányozni tilos. 6. A szedhető tandíj tanítványonként 12-16 korona, a „zenekar” heti 1 korona díjazásban részesülhet A zenész béréért kb. egy tyúkot lehetett kapni... KJ.
