Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
1991. február 23. KiÉPÚJSAG 5 Asszonyhangok Bétáról MHBBBHHBBHHHBHnmnMHKBBHI Akik legszívesebben szólalnak meg és legkönnyebben faggathatók, a közvélemény szerint is, az asszonyok. Bátán két asszony beszélgetése annyi megírandó eseményt tár elő, hogy kicsit lelkiismeret-furdalást okoz; talán több publicitást érdemelne ez a Sárköz legdélibb fekvésű települése. A ködös februári délelőtt a helybeliek is inkább otthonaikba húzódnak és csak az mozdul, akinek nagyon fontos tennivalója akad. A mozdulásra késztető eseményen túl van a falu. Megvolt a téesz zárszámadása, megválasztották a szövetkezet vezetőségét, a régi elnök maradt az élen. Erről beszélnek még az emberek, de fontosabbnak tartják a holnapi cselekvéseket. A polgármesteri hivatalból dühösen jön ki a körzeti megbízott rendőr, mert már megint betörtek az iskolába. Ö most megfogadta, hogy lesben áll és elkapja a gazembereket. A gyanúsítottjai megvannak, csak a bizonyíték hiányos... A hivatal két dolgozója szól az alábbiakban. Jegyző, csak egy ciklusra Pálné dr. Csendes Rózsa február 1-jétől jegyzője Bátának. Pályázat útján, a képviselő-testület döntése alapján nyerte el ezt az állást:- Annyit tudtam a faluról, hogy egy hagyományőrző együttese van, őket Szekszárdon többször láttam különböző rendezvényeken, de sosem néztem olyan szemmel, hogy valaha közelebb kerülök hozzájuk. A napokban járt itt egy fiatalember - Sümegi Zsinkó József - a szegedi főiskola tanára, ő végzett néprajzi és régészeti kutatásokat, úgy emlékszem. A gyerekkori élményeit mesélte és így került a kezembe egy dolgozata: Hol volt a cikádori csata? a címe.- Lapozzunk ebbe a füzetbe és idézzünk részletet. Magyarország helyzetét mutatja be az 1439-40-es esztendőkben, amikor „benn háború dúlt, künn a török lesett a könnyű prédára”.- Nem ismertem Báta történetének ezt az időszakát - válaszol a jegyző, de ez a tanulmány a helybelieknek is segít a múlt ismeretének gyarapításában, az idegeneknek különösen. Ebből tudtam meg, hogy a falu a Duna és a Sárvíz torkolatában feküdt a Bátatő nevet viselte és a Báta, csak mint tájegységnév jelölte a Benedek-rendi monostort. Azt nem tudjuk - olvastam ebben az írásban -, hogy a mezővárossá fejlődött falu mikor vette föl a Báta nevet, az azonban kétségtelen, hogy a XIV. század első felében is Bátatő néven szerepel. Azt is megtudtam, hogy Mátyás király háromszor járt Bátán 1463 májusában és gazdag ajándékokkal halmozta el a monostort... de azt hiszem, hogy ezt a bátaiak ismerik. Most azért akad bőven munka a polgár- mesteri hivatalban. A-kétezer-kétszáz lakosból még nagyon kevéssel találkoztam. Tegnap járt a polgármesternél egy fiatal pár, akik házi tésztagyártó vállalkozói tevékenységet akarnak folytatni, pontosabban kezdeni itt a községben. Ehhez kértek segítséget. Azért lenne jó, mert van néhány munkanélküli és ők munkaalkalmat kínálnak. Gyanítom, hogy a követelmények olyan magasak, amit nehéz lesz teljesíteni. Ugyanis külföldre is szállítanak és a partner megnézi majd, hogy milyen körülmények között készül a tészta. Minőségi munkaerő kell tehát. Úgy tudom, a téesz- szel sikerült megállapodást kötniük.- A beszélgetésünkkor a polgármester éppen a költségvetés ügyében tárgyal felsőbb szerveknél. Mire számítanak?- A múlt évi költségvetés 21 millió pár százezer forint volt. Idén - az előzetes számításaink szerint ez az összeg 33 millió forint lesz. Ennek tárgyalását együtt végezzük az Általános Művelődési Központtal, mert ebből körülbelül 16 millió az övéké, a többi marad a falu gazdálkodására, a hivatal fenntartására. Konkrét tervben szerepel egy útépítés a Vágóhíd utcában, amire tulajdonképpen tavaly megkapták a támogatást... Két hét alatt többször voltam Szekszárdon ügyeket intézni és sajnos nagyon rossz a közlekedés Bétáról. A jegyzői pályázatomban leírtam, hogy nem tudok kint lakni, Szekszárdon van lakásom, a férjem ott dolgozik. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a bejárás miatt munkaidő-kedvezményt ad, amit majd a testületi ülésekkor ledolgozom. Azt is megbeszéltük, hogy a munkát egy ciklusra tudom vállalni, mert az ötvenegyedik életévemben vagyok és amikor az új választás meglesz, akkor nekem év végén eljön a nyugdíjazási időm.- Az asztalán hímzett térítők vannak, de nem erről a tájról.- Buzsákon születtem, onnét valók ezek, remélem nem sértem meg az itt élőket. Elhatároztuk, hogy a buzsáki búcsúra elmegyünk a bátai népi együttessel, remélem a két község hagyományőrzői jó kapcsolatot teremtenek majd az én közbenjárásommal. Aki megette a keszeget Az a mondás járja, hogy aki megette a sült keszeget Bátán, az nem tud elszakadni a falutól. Biztosan így van ez, igazolja Balogh Im- réné Jánosi Erzsébet esete is, aki itt született, és a legszebb falunak tartja Bátát.- A másik oldalon nincs járda - mosolyog, míg a tájházhoz ballagunk - ez is Báta. A közművesítés lassan halad, víz, gáz van. Kriskó Imréné Takács Erzsébet háza volt a tájházunk, de én jobban szeretem a faluház nevet Baba néni hozta létre ezt a gyűjteményt Jaj Kiss Lász- lónénak hívják B. Tóth Erzsébet de nekünk bá- taiaknak, csak Baba néni. Novemberben vettem át a gyűjtemény gondozását Bevallom, hogy titkolt vágyam volt ha egyszer pénzem lenne, berendeznék egy ilyen házat Tessék. Megadatott A családom, férjem is sokat segít Most vártam általános iskolásokat akik csoportosan látogatták volna ezt a házat de a betörés miatt az iskolában felborult a rend. Majd jönnek máskor. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Jánosi Erzsébet szereti faluját Meggyőződhet mindenki, aki felkeresi a bátai faluházat és végighallgatja, ahogy ő beszél arról - szám szerint - hatszázhárom paraszti tárgyról, eszközről, viseleti darabról, ami Báta helytörténetének gyűjtött emléke. Minden tárgyhoz egy-egy személyes történetet mesél, amit még maga is megélt Kezdetben tiltakozik, hogy ő nem jó adatközlő, hiszen 1954-ben született, aztán a lakószoba varázsában megindul beszéde:- Az ajtó mellett szenteltvíztartó volt minden katolikus családnál. A kelengyeláda 1867-ben készült Bér Annáé volt Eredeti szép festése még megmaradt Imakönyvek vannak rajta a századelőről. Az a szalmából készült betlehem karácsonyi hangulatot idéz. A bejárattal szemben levő tükör a falon, szinte elmaradhatatlan volt. Amikor vasárnap ünneplőbe öltöztek az asszonyok, akkor a tükör előtt pördültek egyet hogy jól áll-e az alsó és fölsőszoknya. A tükör alatt fiókos sublót van... Rajta apró szobrocskák szentekről. Kérdezetlenül mutatja a fiókok tartalmát főkötők, abroszok, alsószoknyák kerülnek elő. Mindezek magyarázattal kísért bemutatót jelentenek. A sarokban egy nagyon szép csendélet arról, hogy a kenyérsütéshez milyen eszközöket használtak, milyen abrosszal, vánkossal terítették a kelő tésztát Az is természetes, hogy elhangzik élménye a gyerekkorból, amikor szinte jutalom volt megkapni a frissen sült kenyér „gyürkéjét”. A bátai pöndőkötésről sem feledkezik meg. Hamar elmondja, hogy az alsószoknyák alsó részébe hímeztek csipkeszerű betétét tűvel. Ezzel érték el azt, hogy a szoknyák alja kissé kifelé álló lett Csibeszömös, vízfolyásos, halas mintákat említ, míg kirakja a pöndőket- A tornyos vetett ágyon hat párna és egy nagypárna, ezek alatt van a bíbor, ami egy szőtt anyag. A fölnyújtója vékonyabb szál és a vetülékfonal is ilyen, amiből egy csíkot szőttek, egy vastagabb szállal egy másik csíkot így kicsit összehúzta az anyagot Ma a kreppekhez hasonlítható a bíbor... Vörös Mihály pólyáskori főkötője is megtalálható a bölcsőben fekvő baba fején... aztán a csizmahúzó... Jánosi Erzsébet édesapja a háború idején került erre a tájra, és amint jellemző más bátai családoknál is, hogy az itt élő leányokat ha megismerte egy vásárban más vidékről származó legény, itt is marad élete végéig. Sze- bényből, Szeremléről, Pécsváradról telepedtek le és alapítottak családot Bátán, ahol a Sárvíz egykor a Dunába torkollt. * Ebben a községben az 1991. esztendő február havának 19. napján arról beszéltek az utcán járó emberek, hogy betörtek az iskolába és újra megválasztották téeszelnöknek a régit, ám akadt két asszony, aki mást is mondott. DECSI KISS JÁNOS
