Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

4 NÉPÚJSÁG TOLNA VAROSRÓL ES A Környékbeli események Bogyiszlói önkormányzati napló Bogyiszlói! lázas tempóban folyik az önkormányzati képviselő- testület munkája. Két fordulóban tárgyalják a helyi költségvetést. A testület úgy döntött, hogy közmeghallgatáson kéri ki a lakosság vé­leményét a község fejlesztésével kapcsolatban. * Mözsi-Szabó István festőművész, egykoron községi tanító, a történelmi hagyományokra alapozva, több változatban készítette el a falu címer- és zászlóterveit. Az előzetes közvélemény-kutatások szerint, a három vörös csík között, két fehér mezős alapon a pajzsban Bogyiszló címerével, a csónakos halásszal díszített zász­lónak van a legnagyobb esélye. Faddi nyertesek Sport Bogyiszló és Tolna város vezetői megbeszélést folytattak a köz- igazgatási határ módosításának lehetőségeiről - területátcsatolás­ról illetve cseréről volna szó -.mely a haldokló Duna-ág megmenté­sét célozná. Tolna város polgármesterének az a véleménye, hogy a kardinális törvények elfogadásáig érdemes lenne várni, de elvben támogatja az elképzelést. A helyi általános iskola javaslatára, az önkormányzati testület úgy döntött, hogy az idén az élelmiszerárak növekedéséből adódó étkezési dijak emelkedését átvállalja. így 1991 -ben is a régi menza­dijak maradnak érvényben. Bogyiszló a nemzetközi kapcsolatok terén is lépni kíván. A lakos­ságnak igen jó kapcsolatai vannak a franciaországi Ganat és a ro­mániai Alsóternáton, valamint Csikcsicsó településekkel, melyekkel a közeljövőben testvértelepülési kapcsolatok felvétele is valószínű. A falu igen büszke tánccsoportjára is, mely ország-világ előtt ismertté tette a helyi kultúrát. Most megteremtődtek a feltételek a tánccsoport egyesületté való alakításához. Az alapító közgyűlést tegnap tartották. TÓTH ISTVÁN Az elmúlt év során pályázatot hirdetett a Tolna Megyei Egészség- védelmi Tanács. Az egészséges életmód népszerűsítése volt a cél­juk. A pályázathoz csatlakozott a faddi általános iskolából is két pe­dagógus. Dolgozatukban kifejtették, hogy miért van szükségünk és lehetőségünk az egészséges életmód propagálására a gyermekek között. A pályázathoz kért összeget elnyerték, melyből egy főzőkonyhát sikerült felszerelni. A gyerekek fakultáció keretén belül ismerked­nek az egészséges életmóddal. Sokféle elméleti ismerettel gazda­godnak, gyakorlati tapasztalataik viszont szegényesek. Sem az is­kola, sem a családi környezet nem adott eddig elegendő időt és le­hetőséget ezek megszerzéséhez. Valószínűleg ez is oka, hogy most igen nagy érdeklődés mutatkozik a háztartási fakultáció iránt. Heti két órában kell megismertetni és begyakorolni azokat az ismerete­ket, melyek alapjai lehetnek egy egészségesen és gazdaságosan vezetett majdani háztartásnak. Különösen fontos ez napjainkban, mikora család szerepe átértékelődik, mikor a közeli jövőben az élet- színvonal nem emelkedik, amikor nagyon nagy szükség van arra, hogy mindennel a lehető legésszerűbben gazdálkodjunk. Minden erővel és eszközzel törekedni kell arra, hogy az egészség védelme természetes készséggé alakuljon a gyermeknél. Sné A faddi 435. Sz. Béri Balogh Ádám ÚttöTőcsapat megrendezte az alsó tagozatos tanulók közötti vers- és prózamondó versenyt. A 26 induló közül a versmondásban első helyezett Szeri Gabriella 3. osz­tályos tanuló lett, a prózamondásban Laczkó Anikó 4. osztályos kis­lány. Tolnai programok Az Állami Bábszínház vendégjátékát nézhetik meg gyermekek és felnőttek a tolnai művelődési házban 28-án fél 11 -kor és fél 3-kor. Bemutatják Andersen: A bűvös tűzszerszám - című meséjét. Pénteken (március 1 -jén) 13 órakor közgyűlést, utána bált rendez a Tékisz a művelődési központban. A tolnaiak két első osztályú asztalitenisz-csapata március 15-én, illetve 16-án folytatja bajnoki menetelését a Borsodi Bányász elle­nében. Ezen a hét végén a versenyzők a Budapest-bajnokságon vesznek részt - tizenöten. Németh Esztertől és Herczig Judittól do­bogós helyezést vár a szakvezetés. * A labdarúgók heti négy tréninggel és edzőmérkőzésekkel készül­nek a bajnoki nyitányra. Szerdán a Kakasdot verték 4-2-re, vasár­nap pedig a Paksi SE-hez utaznak szintén előkészületi találkozóra. * A motokrosszosoknál egyik szülő fizette be az ez évi versenyezte­téshez szükséges nevezési díjat. Két sportoló készül meglehetősen nehéz anyagi körülmények között. Remélik, hogy a versenyidűszak- ra elő tudnak teremteni valamekkora összeget... A kézilabdásoknál is heti négy edzéssel zajlik a munka. A célkitű­zés egyértelműen a dobogó valamelyik foka. Az utánpótlás-korosz­tály márciusban a Mini-kupán lép pályára, míg a felnőtteknél április­ban kezdődik a bajnokság, addig pedig a téli teremkupa jelenti a felkészülést. 1991. február 23. KÖRNYEZŐ KISTELEPULESEKROL Stutensee és Tolna Két kisváros Németországban és Magyarországon. Február 14- 17. között a tolnai képviselő-testü­let hattagú delegációja, Keszthelyi Márton polgármester vezetésével viszonozta a németek két hónap­pal ezelőtti látogatását. Ezeken a találkozókon véglegesítették és tették hivatalossá a testvérvárosi kapcsolatot.- Mennyiben minősíthető ez a kapcsolat másnak, mint a múltban megszokott, nemegyszer tartalom nélküli testvérvárosi kapcsolatok? - kérdeztem a polgármester úrtól.- Ilyen szerződések létrehozá­sában, természetszerűleg, a múlt­ban nem vettem részt, így párhuza­mot sem tudok vonni. Arról viszont beszámolhatok, hogy mit jelenthet számunkra ennek az okmánynak az aláírása. Alapvető szándékunk, hogy városaink lakói, civil szerve­ződések, gazdasági és kulturális szervezetek minél nagyobb szám­ban alakítsanak ki együttműködést és éljenek a lehetőségekkel. Ez azt is jelenti egyben, hogy a kapcsolat- tartás nem egy szűk kör, a városi vezetés, egyes „befolyásos" em­berek privilégiuma. Véleményem szerint ez a szemlélet a garanciája annak, hogy a két város között ki­alakítandó viszony minél tartalma­sabb és hitelesebb legyen.- Néhány mondatban szíves­kedjék bemutatni Stutensee váro­sát!- Öt társközséget magába fogla­ló, mintegy húszezer lakosú tele­pülés Karlsruhe közelében. Polgá­rai túlnyomó részt mezőgazdasági és más területen működő vállalko­zók, de sokan a szomszédos ipar­központban keresik kenyerüket. A városban megtalálhatók mindazok a közintézmények (többnyire az egyházak és a lakosság hathatós támogatásával) amelyek, Nyugat- Európában megszokott módon, az emberek kényelmét, kulturált élet­vitelét biztosítják. OKMÁNY m URKUNDE - ‘ TOLNA >i STUTENSEE Irt TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOT Kp jobb jo... HAn. ■ be Le jc*> eben Ajak ab RaAU Okirat a kapcsolatlétesítésről Látogatás egy német tanintézetben (A kép jobb oldalán a két polgár- mester, Keszthelyi Márton - nyakkendőben - és Richard Hecht)- Milyen konkrét megegyezések körvonalazódtak a látogatás alkal­mával?- Egyelőre egy keretmegállapo­dás alapjaiban egyeztünk meg - válaszol Bérces László alpolgár­mester-jelölt. - Mindenképpen sor kerül gyermekek és családok cse­reüdülésére. Szóba került tolnai diákok továbbtanulása, vállalko­zók és kereskedők közvetlen, üzle­ti alapon létrejövő együttműködé­se. Azt hiszem mindannyiunk ne­vében mondhatom, hogy teljes nyi­tottságot és készséget tapasztal­tunk az élet minden területére ki­terjedő kapcsolatfelvételre, termé­szetesen a lehetőségek szabta ha­tárok között.- A két város közötti tartós és pezsgű viszony kialakításában mekkora szerepet játszhat a tolnai svábság, a német nemzeti kisebb­ség? - fordulok Tóth Jánosnéhoz, a német nemzetiségi baráti kör képviselőjéhez.- Természetesen közvetítő sze­repet elsősorban a nyelvápolás­ban, a nyelvtanulásban, mind az is­kolai oktatás keretein belül, mind azon túl. A személyekhez kötődő élmények, események az igazán maradandók.- Elképzelhető-e valami kézzel­fogható eredmény Tolna és Stu- tensee egymásra találásából a mö- zsiek számára?- Ilyen értelemben Tolnát és Mözst különválasztani teljesen fö­lösleges - feleli Molnár Vilmos, a mözsi városrész egyik képviselője. - Egy ilyen kapcsolat kialakulásá­nak előnyeit egyformán kell élvez­nie a mözsieknek, és a tolnaiaknak is. A beszélgetésen nem vett részt, de a küldöttség tagja volt még Pilisi Istvánná és Takács János. TAKACS ISTVÁN Miért lépett vissza? Interjú Glück Péterrel Glück Pétert, az egykori taní­tót mindenki ismeri Fácánker­ten, hiszen több generációt ta­nított. Később az Alsótengelici Szociális Otthon igazgatója volt, onnan vonult nyugdíjba 1987-ben. A képviselő-testületi válasz­tások idején - tavaly október­ben - polgármester-jelöltként indult. A választások második fordulójában visszalépett. Elfo­gadható magyarázatot erre a lépésre senki sem tudott adni. Ezért a legilletékesebbhez for­dulok: nénk fenntartani, ami elkerül­hetetlen. Tisztességes válást szeretnénk Tolnától - az anyagiakat jól átszámolva az elmúlt 20 év vonatkozásában. További feladatok még: helyi munkalehetőségek teremtésé­vel a falu lakosságmegtartó erejének növelése; átmenő for­galom kiépítése a 63-as számú útra; óvodaépítés, a felsőtago­zat visszahozása; pedagógu­sok, később orvos letelepítése a faluban, az utcák szilárd bur­kolattal történő ellátása.- Péter bácsi, miért lépett visz- sza?- Mert Fuchs Ferencné, aki elöljáró volt a faluban, több sza­vazatot kapott, mint én. Viszont ilyen beosztást csak akkor vál­laltam volna, ha a falu döntő többségének bizalmát élve­zem. Most „sima” nyugdíjas va­gyok.- A falu jelen és jövő életével kapcsolatban milyen elképze­lései vannak?- Az önállóság megteremté­se a legfontosabb feladat, a részbeni függetlenség Tolnától, tehát a körjegyzőség. Tolnával csak olyan kapcsolatot szeret­Földet kell adni annak, aki ar­ra jogosult, mert volt neki és a jövőben is azt akar művelni. Földet kell adni annak is - lehe­tőséget a vásárlásra, vagy bér­letre aki ezután kíván földet művelni és hagyni kell azt, aki jelenleg is azzal foglalkozik.- Nyugdíjasként bizonyára több szabadideje van. Hogyan telnek napjai?- Sosem unatkozom. Sokat nézem a televízió országgyűlé­si közvetítéseit. Ismét gyakran olvasom Arany János 1845- ben írt versét, Az elveszett al­kotmányt, amelynek nagy ré­sze ma is aktuális. GYÖRKINÉ Ne csak olvassa! írja is a tolnai oldalt! Egy arc - egy mesterség Wiedemann Mihály, a város legnagyobb kisvállalkozója Öten alakították meg a Vízépítő Gmk-t, ’84-ben. Főállásban akkor még mindannyian a Tolna Megyei Víz- és Csatornaműnél dolgoztak, csak másodállásban „maszekol- tak”. A cég azóta túlnőtt eredeti ke­retein, átlépte a város, a megye, sőt az országhatárt is. A gmk kül- és belföldön egyaránt tevékenykedő részvénytársasággá terebélyese­dett. Wiedemann Mihály, az elnök igazgató érdekes ember. Szeret dolgozni. Vérbeli vállalkozó. De tá­volról sem hasonlít az újgazdagok pénzért lihető típusához. Nem is hűvös, számító, sótlag bankár, nem is szellemes, dumás bizniszmen. A vele beszélgetőnek az az első be­nyomása: ez az embert ért a dol­gokhoz, ez az ember tervez és cse­lekszik.- Milyen munkát végez mosta­nában a Wiedemann rt? r Tolnán és Pápán van egy-egy építésvezetőségünk, így az egész Dunántúlon vállalhatunk feladato­kat. Az itteniek a Balaton alatti részt, az ottaniak a Balaton fölöttit látják el. Kétszázötven embert fog­lalkoztatunk. Fő profilunk a vízhá­lózat-bővítés, törpevízművek épí­tése. Körülbelül 30-40 település­nek adtunk már ivóvizet, Komá­romtól Baranya megyéig. Itt, Tol­nán részt veszünk a gázprogram­ban: vezetékeket fektetünk. S mi vagyunk a kivitelezői a munkásott­hon mögötti 17 lakásos épületnek. De Szekszárdon is építkezett és építkezik az rt. Embereink készítet­ték a mintalakótelepet, az APEH­székházat, és most dolgoznak ez utóbbi mellett az Állami Biztosító székházán.- Úgy tudom, külföldön is forog már a Wiedemann név.- Igen, tárgyaltunk kinti kereske­dőkkel, és tavaly megkezdtük a nyugati kocsik forgalmazását. Ta­valy 550-et adtunk el. Ezek na­gyobb része használt, kisebb ré­sze új autó volt. A gondolatláncot tovább fűztük, s így okoskodtunk: rengeteg nyugati gépkocsi jön be Magyarországra, s ezek javítása nem megoldott. Mért ne vágnánk bele? Ez az ötlet szülte az Auto- kontroll Kft-t, melyben 50 százalé­kos érdekeltségünk van. (A másik 50 százalékon két olasz, egy német cég, és egy szekszárdi magánsze­mély osztozik.) Kibéreltük a tolnai GÉM szerviz­műhelyét, s hamarosan kezdődhet a munka. Márciusban öt autósze­relőnk kimegy Olaszországba, ta­nulmányútra. A másik külföldi munkánk a Fertő tó kotrása, Auszt­riában.- Csak az osztrák oldalon?- Magyar részről nincs megren­delés.- És a tolnai holt-Duna?- Ez is pénzkérdés. Számítások szerint körülbelül 20 millió kellene rá. A technika, a felszerelés meg­van... Wiedemann Mihály 39 éves. Mi­kor az anyagiakról, mármint az ő „gazdaságáról” faggatom, vissza­kérdez.- Mihez képest? Nálunk sajnos még életcél a lakás, az autó. Nyu­gaton indulási alap, hogy valakinek egy XX. századi szintnek megfelelő technikai és egyéb berendezések­kel ellátott otthona legyen. Egyéb­ként, amivél foglalkozom, az en­gem szórakoztat. Számomra ez ki- kapcsolódás, játék. Nem a pénzért csinálom, de ezt úgyse hinné el senki. Ki kell tűzni egy célt, és meg kell valósítani. Ma Magyarorszá­gon, minden vállalkozó részére szinte korlátlanok a lehetőségek. Persze vannak, akik siránkoznak meg tehetetlenkednek. Ahelyett, hogy megvizsgálnák mi az, ami gá­tolja az elképzelés véghezvitelét. Én, bármilyen ötletem támad, bele merek vágni.- Akár egy helyi lap kiadásába is. A dinamikus vállalkozó FOTÓ: ÓR- Ha megkeresnek, ahhoz is partner lehetek.-Wy-

Next

/
Thumbnails
Contents