Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. február 22. Irak folytatja a harcot Német, finn, és svéd hitel - gondokkal A vállalkozókat ki ismeri? Irak nem vonul ki Kuvaitból, nem adja meg magát, kész folytatni a küzdelmet a Bagdad-ellenes koalí­cióval. Ez derült ki Szaddám Hú­széin iraki vezetőnek a bagdadi rá­dióban tegnap délután elhangzott beszédéből. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke azt hangoztat­ta, hogy az iraki nép és az iraki fegyveres erők készen állnak a A két szervezet együttműködéséről döntött a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) és az Agrárkamarának a vezető­sége. Megállapodásukértelmében közös bizottságot hoztak létre, amely meghatá­rozza majd az együttes tevékenység kör­vonalait - ezt jelentették be a két szerve­zet közös vezetőségi ülését követően. Hangsúlyozták, hogy mindkét szervezet­nek önálló arculata van, tevékenységük is szárazföldi harcra, ha George Bush amerikai elnök nem hajlandó elfogadni az ő (Szaddám) „béke­kezdeményezését”, amelyet a múlt héten tett. Szaddám különösen el­ítélően beszélt az Irak-ellenes koa­lícióban részt vevő arab országok­ról: Egyiptomról, Szaúd-Arábiáról és Szíriáról. Azt hangoztatta, hogy ezek az államok elárulták az arab ügyet. eltérő jegyeket hordoz, mégis számos kérdésben tökéletes közöttü k az egyetér­tés. Az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenység megosztásra kinál lehető­séget és ezzel a két szervezet a jövőben élni akar. Kell valamiféle válságkezelési stratégia is, enélkül nem lehet úrrá lenni a jelenlegi mezőgazdasági válságon, és ha a MOSZ és az Agrárkamara szorosabbra tudja fűzni kapcsolatait, fellépésük meg­felel majd a társadalom várakozásának. A KRESZ módosítását tervezi a közlekedési tárca A közeljövőben új közlekedésbiz­tonsági programot terjeszt a kor­mány elé a közlekedési tárca - jelen­tette be a közlekedésbiztonságról szóló tegnapi sajtótájékoztatóján Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Javaslatot tesznek^ KRESZ mó­dosítására is, kérve például, hogy la­kott területen vezessék be az 50 km/ órás sebességhatárt. Ezt azonban rugalmasan kívánják érvényesíteni, vagyis ahol arra megvannak a felté­telek, ott külön táblákkal engedé­lyezhető a nagyobb sebesség is. Ugyancsak új elemként, a módosított KRESZ lakott területen kívül kötele­zővé tenné a hátsó biztonsági öv használatát, ám egyelőre csak azok­nál a járműveknél, amelyekben ez a berendezés megtalálható. A bal­esetveszélyt csökkenthetné, ha leg­alább a veszélyes útszakaszokon kötelező lenne a járművek nappali vi­lágítása. A tervek szerint a frissen vizsgázott gépkocsivezetők először csak egy ideiglenes vezetői engedélyt szerez­hetnek, amit csak akkor véglegesíte­nek, ha a vezető két évig nem követ el kirívó Szabálysértést. Hosszabb távon azonban minden gépjárművezetőre kiterjedő pontrendszert kívánnak bevezetni, ami lehetőséget teremtene arra, hogy bizonyos számú szabálysértés elkövetése után a vezetőt meg­fosszák jogosítványától. Az új kötele­ző felelősségbiztosítási rendszer ki­dolgozásakor figyelembe kell venni azt, hogy aki gyakrabban okoz bal­esetet, az fizessen is többet Kiegyensúlyozatlan a lakossági ellátás A szénbányászat mélyülő válsága (Folytatás az 1. oldalról.) A BDSZSZ továbbra is kiáll köve­telése mellett, hogy a kormány vizs­gálja meg a szénbányászatban a szerkezetátalakítás lehetőségeit és biztosítsa az esélyegyenlőség és versenysemlegesség feltételeit, dol­gozza át energiapolitikai koncepció­ját. A kormány által időközben önké­nyesen meghozott keresetszabályo­zási rendelkezések tovább nehezítik a BDSZSZ bérharcát, hiszen a nye­reség terhére végrehajtott adózással a vállalatok bérfejlesztést végrehaj­tani nem tudnak. A szakszervezet a változtatásokat sürgetve nem áll el bérköveteléseitől és minden eszközt igénybe fog venni a bányászok jogos érdekeinek érvé­nyesítésére. A szénbányászat mélyülő válsá­gát mutatja, hogy az ország nyolc szénbányavállalatának idén várható vesztesége 2,7 milliárd forint lesz, adósságállományuk több, mint 9 milliárd forint. Felszámolási eljárás alatt van a dorogi és a nógrádi válla­lat ATatabányai Szénbányák Vállalat már tül van egy szanálási, szerkezet- átalakítási eljáráson, a Borsodi Szénbányáknál az utóbbi hetekben jelentették be a felszámolás elindítá­sát. Az idén indul a felszámolási eljá­rás a mecseki, az oroszlányi, és a mátraaljai bányáknál is. (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak gondot okoz az a 100 millió dollár értékű finn kormányhitel, amelyért finn árut és beruházási ja­vakat lehetne vásárolni. A magyar vállalkozók nem ismerik a finn cége­ket és lehetőségeket, nincs kapcso­latuk a finn vállalkozói szervezetek­kel sem. A svéd kormány által fel­ajánlott 150 millió dollárt 1992-ig le­hetne igénybe venni, ám az akadály itt is az induló összeg nagysága: a minimális összeg 300 ezer svéd ko­rona. Ráadásul a hitelhez csak akkor juthatnak a vállalkozók, ha rendel­keznek a felvett összeg 150 százalé­kát kitevő vagyoni biztosítékkal. Ilyen körülmények közötta külföldi kormányhitelek nem jutnak el Ma­gyarországra, és az a kép alakul ki, hogy hazánkban nincs vállalkozási, beruházási kedv, illetőleg nem kell a hitel. Pedig nem erről van szó - fejtet­te ki az Iposz alelnöke -, hanem csu­pán arról, hogy a magyar kormány sem ismeri a vállalkozók igényeit, és olyan hiteleket vesz fel számukra, amit aztán nem tudnak felhasználni. Az ideális hitel viszonylag alacsony összegű, korlátozás nélkül felhasz­nálható, és garanciaként elfogadha­tó a hitelért vásárolt eszköz, műhely is. A mostani 40 millió márkás hitel­keret éppen ilyen, hiszen 3,5 száza­lékos kamattal 10 év türelmi idővel, és 30 év törlesztéssel vehető igény­be. Alsó határ gyakorlatilag nincs, az összeg szinte bármire fordítható - közölte Kassai Róbert. A Pénzügyminisztérium főosztály- vezetője, Székács Anna a német hi­tellehetőséggel kapcsolatban el­mondta: a magyar vállalkozók a kö­zeljövőben nem számíthatnak ebből a konstrukcióból hitelre, mivel csak elvi megállapodás jött létre a magyar és a német kormány között. Arra is felkészülhetnek a hitel- igénylők, hogy az említett igen ked­vező feltételek nem érvényesülnék maradéktalanul. Egyelőre ugyanis nincs kidolgozva, hogy milyen konstrukcióban jut el a hitel a ma­gyar vállalkozókhoz, s azt sem lehet tudni, hogy melyik kereskedelmi bank és mikor kezdi folyósítani a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) által felvett hitelt. Annyi azonban bizonyos - mon­dotta a Pénzügyminisztérium mun­katársa -, hogy szó sem lehet 3,5 százalékos kamatról. Figyelembe kell ugyanis venni az árfolyamkoc­kázatot, illetőleg a hitelfelvétel és ki­helyezés költségeit, valaminta pénz- kihelyezés kockázatát. így 10 száza­lékos kamattal terheltnél olcsóbban semmiképpen sem jut el a hitel a ma­gyar vállalkozókhoz. Harmincmilliárd a költségvetésbe (Folytatás az 1. oldalról.) A jelenlegi bezártságból mihama­rabb ki kell törni azért, hogy minél si­keresebben kapcsolódhassanak be az ipari szövetkezetek az ország gazdasági vérkeringésébe. Az OKISZ vezetősége nélkülözhetet­lennek ítéli, hogy a jövőben az ipari szövetkezetek súlyuknak megfelelő képviseletet kapjanak. Tavaly az ipari szövetkezetekben 250 ezren dolgoztak, e szektor árbe­vétele több mint 250 milliárd forintot tett ki, nyeresége pedig 14 milliárd forintot ért el. Az ipari szövetkezetek összességükben, támogatások igénybevétele nélkül több mint 30 milliárd forintot fizetnek be évente a költségvetésbe. Éppen ezért elfo­gadhatatlannak tartják, hogy műkö­désük feltételeit alapvetően megha­tározó, az új viszonyokat megfelelő szövetkezeti törvény elfogadása ké­sik. Bár az OKISZ a törvényalkotás­ban szorosan együttműködik az Igazságügyi Minisztériummal, több ponton nem értenek egyet Az OKISZ küldöttközgyűlése elfogadhatatlan­nak tartja, hogy a tagok a tagsági vi­szony megszűnése esetén a meglé­vő vagyonnak az üzletrészekben megtestesített részét a szövetkezet­ből kivihessék. Ez a szövetkezet mű­ködőképességét veszélyeztetné, a vagyon széthordását a visszamara­dó tagok létbizonytalanságát ered­ményezné. A küldöttközgyűlés ja­vaslata szerint az ipari szövetkezet magántulajdonon alapuló társas vál­lalkozás, és mint ilyen a tagsági vi­szony megszűnése esetén az érin­tett csak az üzletrészt megtestesítő, a piacon értékesíthető, örökölhető ér­tékpapírra tarthat igényt - hangzott el a sajtótájékoztatón. T WASHINGTON: az Erőszakellenességért Tevékenykedő Társaság el­nevezésű szervezet aktivistái fehér kereszteket tűznek le a Fehér Ház melletti parkos területen, 1991. február 17-én, figyelmeztetve az elnö­köt, milyen sok amerikai halt már mega Kuvait felszabadításáért folyta­tott háborúban. Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztöség A MOSZ és az Agrárkamara megállapodása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ^ I A Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdet a megyei (fővárosi) munkaügyi központok IGAZGATÓI munkakörének betöltésére. A munkaügyi központok főbb tevékenységi területe:- a munkanélküliség megelőzésével, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások és a munkanélküli ellátások szervezése,- a pályaválasztási és pályakorrekciós tevékenység irányítása,- a megye (főváros) foglalkoztatási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, befolyásolása,- munkaerőpiaci információk gyűjtése, feldolgozása, prognózisok készítése,- a tömeges létszámleépítések által okozott foglalkoztatási problémák érdekegyeztetésen alapuló megoldása,- megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok munkájában való aktív közreműködés, a tanács titkársági teendőinek ellátása,-1. fokú munkaügyi hatósági tevékenység,- kirendeltségek szervezése, azok munkájának irányítása. Az igazgatót a Munkaügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárának javaslatára a munkaügyi miniszter nevezi ki. Felette a munkáltatói jogokat - a kinevezést és fel­mentést kivéve - az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója gyakorolja. Pályázati feltételek:- egyetemi, vagy főiskolai végzettség (az elbírálásnál előnyben részesülnek a közgazdasági, jogi végzettséggel rendelkezők), ' .- vezetői gyakorlat; előnyben részesülnek a munkaügyi, államigazgatási gyakorlattal rendelkezők,- jó kapcsolatteremtési és kapcsolattartási képesség, az egyéni és csoportos konfliktusok kezelésében és megoldásában való jártasság,- büntetlen előélet,- a pályázat elbírálásánál előnyt jelent a német, vagy angol nyelvtudás. A pályázatokat az Országos Munkaügyi Köz­pont főigazgatójának címezve 1991. március 31-ig kell benyújtani, a következő címre: 1089 Budapest, Reguly Antal u. 57-59. A pályázatokat a megyei munkaügyi tanácsok véleményének kikérésével a Munkaügyi Minisz­térium közigazgatási államtitkára által vezetett bizottság bírálja el, 1991. április 30-ig. A pályázat tartalmazza:- a pályázó részletes szakmai önéletrajzát,- eddigi munkahelyeinek, munkaköreinek és szakmai tevékenységének ismertetését,- jelenlegi munkahelyét, beosztását,- iskolai végzettségét, szakképzettségét, idegennyelv-tudását tanúsító okirat hiteles másolatát,- három hónapnál nem régebbi keltezésű hatósági erkölcsi bizonyítványt,- kinevezése esetén megvalósítani kívánt céljait, elképzeléseit. A pályázatokat bizalmasan kezeljük, a munkakörök az elbírálást követően azonnal betölthetők. (264/40)

Next

/
Thumbnails
Contents