Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

1991. február 22. NÉPÚJSÁG 3 Szénszünet, szénhiány az iskolákban Az első közgyűlés Pakson A kisvárosok érdekvédői Még javában bennjárunk a tél­ben, reggelente fogvacogtató a hi­deg. Az utcán kabátba burkolózott emberek sietnek fázósan. A kelle­mes, meleg szobában, a kályhá­ban duruzsoló tűz, a központi fűtés mellett már gokkal vidámabb a hangulat. De vannak olyan gyere­kek, akik talán annak örülnek, hogy az iskola kazánjában nem lobog a tűz, nincs meleg az osztályban. A felnőtteknek azonban annál na­gyobb gondot jelent, hogy nincs mit a tűzre rakni, vagy éppen fogy­tán a tüzelő. A nagydorogi általános iskolá­ban Marabu típusú kazánban tü­zelnek, amihez darált, rostált sze­net lehet csak használni. A télire felhalmozott mennyiség február 4- ig elegendő volt, 5-től egészen 8-ig tanítási szünetet kellett tartani. Oroszlányból aztán érkezett egy vagon szén az iskolába, ami egé­szen 20-ig eltartott. A 427 gyerek csütörtöktől ismét kényszersza­badságon van. Tatabányáról ígé­retet kaptak szénre, ami várhatóan hétfőn meg is érkezik. Ha időköz­ben értesítést kapnának arról, hogy a szállítmány késik, akkor hangosbemondón tájékoztatják a nagydorogiakat arról, hogy tovább tart-e a vakáció. A sárszentlőrinci iskolában Ma - amikor megcsodáljuk az utcákon ballagó öreg lovak mellett a csikót - nem gondolunk a lovak történeti szerepére. Századunk­ban élt, de most már kevéssé is­mert nagy természettudósunk, Raoul France szerint pedig az ösz- szes háziállat közül talán a ló befo­lyásolta legjobban az emberiség sorsát. Az antik világ feldúlása, Amerika meghódítása lovak nélkül ugyan nem volt szénhiány miatt szünet, de azért itt sem felhőtlen az élet. A tüzelőanyagszüke, annak hiánya hozzájuk is „begyűrűzött”, már csak 3-4 napra elegendő tü­zelőjük van. Bíznak abban, hogy a nagydorogiakhoz megérkezik a ta­tabányai szén, hiszen abból nekik is jut úgy 100 mázsára való. Ez a mennyiség természetesen az idő­járástól is függően, 25 napra lesz elegendő. Lapunkban már irtunk arról, hogy a kaposszekcsöi általános is­kolát is fenyegeti a szénszünet. A január 31-i számban közölt ígéret, mely szerint várják a szénutánpót­lást, meg is érkezett. Fölhívtuk az iskolát telefonon, s megkérdeztük, most mi a helyzet náluk? Megtud­tuk, hogy nincs gond a fűtéssel, van hozzá anyag is. Szénszünet náluk nem volt, mindig tudtak köz- ben-közben egy kis utánpótlást beszerezni. A megyei önkormányzattól kap­tuk az információt, hogy csak ezek­ből az iskolákból jelezték a gondo­kat. Máshol is lehetnek ilyen, vagy ehhez hasonló problémák, de talán időközben megoldódtak. Bízzunk benne, hogy mindenhol fűtött te­rembe mennek az iskolások ta­nulni, s nem kell szénszünetet tar­tani. nehezen ment volna. „A népván­dorlás története elejétől végig: a ló históriája”. - irta egyik nagyszerű müvében. A középkori Európa ifjú­sága beöltözött páncélos lovag­nak, és a ló mint munkás házi állat is fontos maradt. A mi életünkben a ló már kuriózum, mint versenyló, vagy éppen mint igás, csak egy a háziállatok sorában. Most a kis­gazdaságok újbóli fellendülése so­rán ismét nagyobb szerephez juthat e ked­ves állatunk. Legutóbb a Diósberény és Hő- gyész között található „Blum tanyán” talál­koztunk egy három hó­napos „kis” muraközi csikóval. Fajtája eldönti sor­sát: munkásló lesz be­lőle. Jelenleg azonban vidáman fickándozik és felfedezi a körülötte lévő világot.- STEFÁN ­Az Európa- bajnok „dobbantott” Traian Ciharean, a Romániából tavaly augusztusban Szekszárdra áttelepült Európa-bajnok súlye­melő visszatért hazájába. Mint azt Horváth Ferenctől, a Húsipari SE elnökétől megtudtuk, mindenféle magyarázat nélkül távozott, sem­miféle üzenetet nem hagyott maga után. Soha nem panaszkodott, a magyar nyelvet is kezdte már meg­tanulni, sőt mostanában ment vol­na a válogatottal edzőtáborba. Szerdán hívták Aradon, ahol a ba­rátnőjét tudták csak elérni a Hús­ipari SE vezetői. Ő elmondta, hogy Ciharean már tárgyalt a román vá­logatott edzőivel és Romániában akar maradni. Döntése hátteréről semmit nem lehet tudni... Mozira mindenképp szükség van, moziüzemi vállalatra annál kevés­bé.” (Marián Béla, Tolna városi képvi­selő.) Az egyik februári önkor­mányzati ülésen szóba hozták a tolnai képviselők a helyi mozi ügyét. Elmondták, hogy a me­gyei moziüzemi vállalat vacillál, üzemeltesse-e vagy ne a város egy szem filmszínházát, mert annak működtetése nem gaz­daságos. Felmerült az ötlet: ha az épület, mint várható, önkor­mányzati tulajdonba kerül, sza­kítsanak ezzel a filmgazdával, s oldják meg önállóan - például vállalkozónak bérbe adva - a vetítéseket. Na de lassan a testtel! Keszt­helyi Márton polgármester fel­hívta a figyelmet arra, hogy a tu­lajdonviszonyok még megle­hetősen képlékenyek. S ő első lépésként mindenképp a tár­gyalást javasolja. Üljenek le a moziüzem vezetőivel, s keres­A jó bornak is kell bemutató! Gyertyafény és áhítatos csend. Ez a kép rögződött a tu­dósítóba a tegnap tartott me­gyei borbemutatóról, ám egy ilyen rangos eseménynek meg kell adni a módját. Az sem vé­letlen tehát, hogy a szekszárdi régi vármegyeháza borozójá­ban a város polgármestere, Kocsis Imre Antal polgármester nyitotta meg a rendezvényt, melyen száznyolcvanöt minta versengett a felvásárló cégek kegyeiért. A megjelent, országosan is­mert kereskedelmi egységek képviselői a borkóstolás alkal­mával személyesen választhat­ták ki a számukra legízlete- sebb, legnemesebb fajtákat, alapvetően megkönnyítve a nem minden esetben ilyen gör­(Folytatás az 1. oldalról.) A szövetség érdekközvetítő és érdekvédő tevékenységet folytat. Olyan nemzetközi kap­csolatok alakítását is tervezik, amelyek nemcsak politikai, de jelentős gazdasági haszonnal is járnak a kisvárosok számára. Folyamatosan figyelemmel kí­sérik a kisvárosok helyzetének fejlesztési, támogatási lehető­ségeinek feltárását. Kialakítják a kisvárosok közötti belső in­formációs rendszert, véle­ménycserét, adat- és doku­mentációs bázist. Az első köz­gyűlésen némi módosítással elfogadták azt az állásfoglalást, amellyel a szövetség mint be­sék meg a mindkét félnek legel­fogadhatóbb megoldást. Kíváncsi voltam arra, mekko­ra „érvágás” lenne a moziüzemi vállalatnak a tolnai érdekeltség elvesztése. Ezért kerestem meg a cég igazgatóját, Majnay Antalnét.- Bár a tavalyi évben kivétel nélkül minden filmszínházunk veszteséges volt a megyében - kezdte - törekvésünk az, hogy a jelenleg üzemelőket megtart­suk. A tolnaiaknak is megmu­tattuk a gazdaságossági szá­mításokat. Erről még tárgyal­nunk kell velük. Egyébként szá­munkra majdhogynem az len­ne az ideális, ha mi csak filmfor­galmazással foglalkozhatnánk, az önkormányzatok pedig az általuk visszakért és kapott épületeket funkciójuknak meg­felelően működtetnék. Ha minden egység ük veszte­séges volt, miből él meg a válla­lat? dülékenyen történő üzletkö­tést.- Nem a százötven-kétszáz termelő keresi meg az öt-hat felvásárlót, hanem fordítva - magyarázta el a kezdeménye­zés lényegét Ferenc Vilmos, a rendezvény egyik szervezője. - Már az első, azaz a.tavalyi be­mutatkozásunk is -nagy sikert jegyzett egyesület gyakorolni kívánja az önkormányzati tör­vényben a helyi önkormányza­tok érdekképviseleti szerveit megillető jogokat. A szövetség méltánytalannak tartja, hogy az 1991. évi költ­ségvetés előkészítésébe kép­viselőit nem vonták be az illeté­kesek, annak ellenére, hogy a szövetség, gyakorlati működé­séről már tudtak. Az állásfoglalás hangot ad annak a félelemnek is, amely azt a jelenséget tükrözi, ahogy a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok eladták, átala­kították a kisvárosokban lévő telephelyeiket, gyáraikat, ki­- Más forrásokból szerez­tünk pénzt. Eladásokból, bérbe adásokból, a mozik melletti he­lyiségek hasznosításából. Van ahol fodrászat, étkezde, butik, pregszó működik a nézőtér mellett. Ha az önkormányzatok átvennék az üzemeltetést, ők is csak ily módon tehetnék rentá­bilissá a vetítéseket. Mert a be­vételnek csak a fele marad meg. A másik feléből 40 száza­lék a kölcsönzési díj, 10 száza­lék pedig a kulturális járulék. Konkrétan a tolnai moziról mondanék két adatot. A tavalyi év első félévében jegybevétel­ből 2900 forint jött be, az ugyanerre az időszakra eső költségünk pedig (fűtés, szállí­tás, kölcsönzési díj stb....) 3600 forint volt. Jól gondolja át a részleteket az a vállalkozó, aki bele akar vágni a mozizásba, mert már ért egy-két embert kudarc a megyében... aratott, anyagilag is bejött a számításunk. S bár az eltelt idő óta a feltéte­lek kedvezőtlenül változtak, az bizonyos, hogy az immár ha­gyománnyá alakuló borbemu­tató ezúttal is számos érdeklő­dőt vonzott, tovább öregbítve ezzel a megye - és Szekszárd - borainak jó hírét. -szá­zárva annak hasznából az ön- kormányzatokat. A tegnapi közgyűlésen lemondott az a héttagú ideiglenes ügyvivő tes­tület, amelynek helyébe most már állandó testületként egy el­nök, kétalelnök, és hét választ­mányi tag lépett. A választmá­nyi tagokat a köztársasági megbízottak régióinak megfe­lelően delegálták. A Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszövetségének elnöke Jászberény polgármestere, dr. Magyar Levente lett. A választ­mány soron következő ülé­sének Szekszárd város ad he­lyet. Képviselői beszámoló Dunaföldváron Figler János országgyűlési kép­viselő február 22-én - pénteken - este hat órakor Dunaföldváron, a művelődési házban tart képviselői beszámolót, ahova várja válasz­tóit. Kannás tej Kisdorogon Kisdorogon megoldódott a kan­nás tej árusítása a teveli termelő- szövetkezet segítségével. A teljes tejet 16 forintért árusítják literen­ként a kisdorogi tejcsarnokban. Ebből bárki vásárolhat, aki ide be­tér. A tejcsarnokot a termelőszövet­kezet üzemélteti. Az SZVT 1990- ben Az MTESZ Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság 1990- ben közel ötven előadást szerve­zett, a legaktuálisabb kérdésekről. Részt vettek a már hagyományos­sá váló tudományos hetek rendez­vénysorozatán, tagságukat tanul­mányi kirándulásra vitték. Az idei évben is színvonalas rendezvé­nyekkel kívánják bővíteni tagjaik ismereteit, ennek érdekében vár­nak minden javaslatot, kezdemé­nyezést. Az SZVT országos küldöttköz­gyűlése úgy határozott, hogy 1991 -tői a tagsági dijat 300 forint­ban állapítja meg tagjai részére, mivel a jogi tagvállalatok támogatá­sa nem fedezi a szervezet fenntar­tási költségeit. Új munkahely Faddon Szekszárdon az Olajos Magva­kat és Gyógynövényolajokat Sajto­ló Gazdasági Munkaközösség ter­mékeivel a reformtáplálkozást igyekszik népszerűsíteni. Ennek megfelelően a ligetszépe magját és a napraforgóolajat sajtolják, továb­bá kozmetikai készítményeket is előállítanak. Palcsó Gábor, a gmk képviselő­jének tájékoztatása szerint a paksi konzervgyárral tárgyalásokat foly­tatnak a vállalat faddi telepére vo­natkozó lízingszerződés ügyében. A megállapodás szerint a gmk ter­mékeit Faddon palackozzák. Természeteen a helyi önkor­mányzat is támogatja a kezdemé­nyezést, hiszen feltehetőleg a má­sodik félévben beinduló vállalko­zás újabb munkalehetőséget jelent a lakosságnak. Szomjas a csikó Kompozíciók porhüvelyekből Konyhafőnök: Rudolf László Étlap. Aperitif: kígyópálinka; első fogás: körömpörkölt; második: sült kecsege; harmadik óriásbéka; desszert: diós sütemény. A konyhafőnök ajánlata: kígyó(méreg)pohár. Konyhafőnök: Rudolf László. Terített asztalkán ez a kínálat fogadja Bátaszéken a művelődési házban azokat, akik kiváncsiak a nagyközségből elszármazott Európa- és világbajnok hexasakkozó kiállítására. Ezen a villamosmérnök végzett­ségű, de a hatszögletű tábla által hírnevet szerzett számítógépes sza­kember gyűjtőszenvedélye és művészi ambíciója is megmutatkozik. Már a vendégcsalogatónak jó szánékkkal sem mondható teríték is egy kompozíció a sok közül. A feltálalt békát senki sem nyelné le szíve­sen, nemcsak mert valóban óriási, de kitömött állapotban sem esztéti­kus. A diós süteménybe pedig beletörne a fogunk, lévén kő. A pálinka azonban iható, annak kit nem zavar a benne úszkáló névadója. A leírtak a kiállításnak ahhoz a feléhez tartoznak, amelyben Rudolf László a talált állattetemek, csontok, tojások és egyéb kiegészítő tárgyak összerendezésével ad jelentést a legtöbbünkben inkább undort keltő porhüvelyeknek. Eltöprenghetünk a postagalamb teteme előtt, amely­nek csőrébe egy turbékoló emberpárt ábrázoló képeslap került. Tartal­mat nyernek az amúgy szanaszét porladó csontok is a világbajnok által, aki egyetlen üveghasábba helyezte a különböző lények vázát, legfölülre, de mégis közéjük téve egy emberi koponyát. Kiállításának másik része a külföldi útjai során beszerzett különleges élőlények bemutatása. Ezeket Kubától Kínáig szakboltokból, bolhapia­cokon, vagy egyszerűen csere útján szerezte be. Egyetlen állatot sem öl meg ugyanis azért, hogy kitömhesse, vagy gombostűre tűzhesse. A sokadik oldaláról bemutatkozó Rudolf László gyűjteményét az érdeklődők március 2-ig tekinthetik meg.- dkj ­A moziüzemi vállalat jövöje(?) Ki pörgeti eztán Tolnán a filmeket?- Wy ­Szín vizsgálat, gyertyafény mellett FOTO: OTÓS A Blum tanyán: Munkásló lesz a muraköziből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents