Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

)91. február 2. NÉPÚJSÁG 3 Tejjel a falnak! Ah! Horkantunk fel pár éve, ami- or az alacsony felvásárlási árak íiatt tengerbe öntötték a kávét Dél- merikában. Juj, hördültünk fel szí­jukhoz kapva, amikor vajhegyek íegsemmisítéséről hallottunk yugat-Európában. Most viszont, mikor a hazai termelők öntik csa- nnába a tejet, és osztogatják in­yen boldog-boldogtalannak, már em szólunk semmit. Tejjel a falnak! A levágott tehén em ad tejet! A tej élet, erő, sze- énység! Hirdették a gazdák csü- irtökön a Parlament előtt. Mit ne íondjak, lett is a demonstrációnak atása, egy forinttal olcsóbb lesz a ,8 százalékos zsírtartalmú tej ára, özölték az illetékesek. Azt ugyan tég nem tudni, hogy mikortól fa­un k 22 forint helyett 21 forintot fi- etni a zacskós tejért, de sebaj, lem érdekes, hogy a kereskedők a igállamiságra hivatkozva csak a fagyar Közlöny megjelenése után ajlandók olcsóbban adni a tejet, lindez nem számít. A lényeg, hogy égül mégis csak olcsóbban juthat fogyasztó a fehér nedűhöz. Lám, így kell ezt csinálni! Ha nem nged a monopolhelyzetben lévő íjipar az áraiból, össze kell fogni, intetni kell. Tanult az ügyből a mo- opolhelyzetben lévő tröszt, gon- 'olta az eseményeket figyelemmel ísérő naiv állampolgár és elége- etten dőlt hátra kedvenc karosszé- ében. Tartott a megelégedettség tindaddig, míg az esti tévéhíradó­én nem hangzott el a bejelentés, niszerint a maximált áras 2,8 szá- alék zsírtartalmú tejen kívül vala- iennyi tejtermék árát február else- itől 25-60 százalékkal emeli a tej­bár. A polgár a hír hallatán se nyel- i, se köpni nem tud. Szóval ennyit rta tüntetés - gondolja. Aztán még zon töpreng, hogy vajon szándé- osan időzített így a tejipar, hogy ppen a demonstráció estéjén hoz- 3 nyilvánosságra az újabb áreme- sst? Mit akartak ezzel elérni hanem nást, mint megmutatni, hogy tünte­ss ide, tüntetés oda, őket a legke- ésbé sem érdekli a fogyasztók, neg a tejtermelők véleménye. Ci­nizmus ez a javából bizony. Vagy nem is, inkább demonstráció. A faszt megmutatta, hogy a tej élet, nrő, szegénység szlogen rájuk nem on átkozik. F. KOVÁTS ÉVA Pálforduláskor indul Snapsz a Sárközben Szeszfőzde a szőlőhegyen Snapsz elnevezéssel január 25- én helyezték üzembe az 56-os közlekedési út mellett, a Decsi- Szőlőhegyen azt a bor- és gyü­mölcsfeldolgozó szeszfőzdét, amelynek vezetője Horváth József őcsényi lakos. Horváth József és fia nevét a szekszárdiak jól ismerték, hiszen az ötvenes évek elején, a három szekszárdi szeszfőzde közül a Ka­darka utcai az övéké volt. Az álla­mosításkor a Horváth család élete is megváltozott, és más iparágak­ban találtak megélhetést. Aligha szükséges bizonygatni, hogy Hor­váth Józsefnek mit jelentett a szeszfőzés tudománya, hisz hat­vanöt évesen kft-t alakítva vállalta a szeszfőző üzem vezetését. Mit jelent egy ilyen üzem beindí­tása mondjuk Sárköz lakóinak? Ér­tékmentést. A gyümölcshulladékot nem kell szemétre dobni, hanem szesszé finomítható. Az államnak is haszna van, hiszen literenként 100 forint adót kell fizetni a főzdének, az áfán kívül. A fözetést végeztető gazdának 156 forint a főzési díj. Ha tüzelőolajat maga hoz, akkor csak 120 forintot kell fizetnie. Bármilyen kis mennyiségű Horváth József üzemvezető nyersanyag kifőzését vállalják, áll rendelkezésére a Snapsz gaz­korszerű technikai berendezések- dáinak. A környéken az alsónánait kel. Egy 650 literes, egy 250 literes és a szekszárdit leszámítva nincs főzőüst, egy 260 literes, egy 140 li- szeszfőző üzem. Igény viszont teres és egy 70 literes finomító üst jócskán van. dkj - gk Mesél a múlt - reményteli a jövő Három évtized nyomai, bájos gyermekarcokon Egy gyermekszépségverseny margójára Harminc évvel később, édesapjával a váraljai szülői ház kertjében Egy bizonyos kor után már repül az idő, nincs az életnek sem benne fékező szerepe, hisz vágtatnak a percek, órák, hetek... és mi mind­annyian minden egyes eltelt perc­cel a végtelen jövőt közelítjük. Úgy jó harminc esztendővel ezelőtt hir­dette a mai lap elődje, hogy gyer­mekszépségversenyt rendez, s an­nak hatalmas sikere lett. S ím most indul az újabb, melynek - már ma látszik - szintén nagy sikere lesz. Akkor is, most is tucatjával érkez­tek a levelek melyben szülők, roko­nok, barátok küldték a fotókat bá­jos kis szőkékről, huncut frufrus fe­ketékről, csodaszép gesztenye­barnákról. Mert a gyerekek szé­pek, bájosak, kedvesek, s némelyi­küket csodás pillanatban kapta lencsevégre a kamera. De mi lett ennyi esztendő múltán az akkori újságokban szerepelt gyermekek­kel? Hová sodorta őket az élet, s mit találtak megválaszolhatónak har­minc év kérdéseiből? Az élet a leg­nagyobb rendező, a reggeli felkelő nap a fővilágosító, s a mai harmin­cas keresetteink benne a statisz­ták, persze saját főszerepüket játszva. Sokszor a véletlen van leg­inkább segítségünkre, így az sem furcsa he ezúttal egy csodálatosan szép, Rajna-parti kisváros egyik la­kásának számát tárcsázzuk.- Halló! Szabó Zoltánnal szeret­nénk bezélni...- Tessék én vagyok.- A Tolnai Népújságtól hívjuk Magyarországról. Mondja, emlék­szik ön egy hajdanvolt gyermek­szépségverseny valamilyen rész­letére?- Entschuldi... also, bocsánat, a reflexek. Hisz most magyarul be­szélünk... Bevallom nem nagyon.- Az újságban szerepelt ön is, csak éppenséggel ez vagy har­minc éve volt. Ön pedig most lehet úgy...- Harminchárom hamarosan... de most, hogy említi, valami de­reng. Édesapám nagyszerű ama­tőr fotós, akinek boldogságot je­lentett mindig a család fotografálá- sa. Emlékszem már mit is meséltek a dologról. Arra a bizonyos ver­senyre küldte be édesapám egyik fotómat ami aztán meg is jelent a lapban.- Tudja, most újraindítjuk ezt a kedves kis versenyt, s már ma is látszik az olvasók körében kedvelt lesz. S úgy gondoltuk, akit el tu­dunk érni a régiek közül, attól ér­deklődünk hogy él, hol él, mi van vele?- Értem. Nagyszerű ötlet hogy újra rendezik. Lassan tíz esztende­je, hogy Németországban élek egy Rajna melletti kisvárosban. Egy vegyipari üzemben dolgozom mint számítógépes kalkulátor, s közben már második alkalommal ülök itt is iskolapadban. Munka után üzem­gazdaságtant is tanulok. Egyéb­ként otthon a Bajai Vízügyi Főisko­lát végeztem el.- Ha napközben dolgozik, este tanul, akkor a családra hogyan jut elég ideje?- Még nőtlen vagyok, így a csa­ládomra a szó igaz értelmében ál­talában a nyári szabadságom ide­jén jut időm. Szívesen töltöm a sza­badságomat otthon. Ilyenkor na­gyokat beszélgetünk, kirándulunk - az ország sokat változott - elő­nyére - és jókat főzünk Váralján. Mert váraljai vagyok.- Harminc évvel ezelőtt egy ked­ves kis szőke fiúcska volt. Ma vajon milyen...?- Kicsit megnőttem, 182 centi magas lettem, s néhány kilóval is több, mi több még a bajuszom is ki­nőtt ez alatt az idő alatt. Legutóbbi szabadságomon készítettünk egy­két képet. Édesapám bizonyosan szívesen mutat közülük, bár be kell vallanom, kisgyerekként valahogy aranyosabbnak tűntem, s ezt ne vegyék most tőlem szerénytelen­ségnek. Köszönöm a hívást, az ér­deklődést, és minden Népújság­olvasót köszöntök. Szurkolok a pi­ciknek, de annyi a szép kisgyrek, nehéz lesz majd választaniuk. tiár nemcsak nemzetiségük magyar... Kolozsvár-Nagyvárad-Fadd A magyar határt 1987 júliusában 5pték át, tökéletesen beilleszked- 3k a magyarországi létbe, mégis iletre szóló élmény volt Boros Ti- >or közgazdász és felesége dr. Bo­os Hilda számára a néhány per- :es ceremónia csütörtök este a addi polgármesteri hivatal nagy- ermében. Az egykor kolozsvári lázaspár Tóth Ferenc polgármes- er előtt állampolgári esküt tett és ízzel lezárult életüknek az a bi­zonytalanságokkal terhes szaka­sza, amely 1985-ben kezdődött, amikor elhatározták, hogy Romá­niából Magyarországra települnek. A hazaváltásnak néma sokak ál­tal próbált illegális, hanem hivata­los módját választották, ami kevés­bé veszélyes, mint a zöldhatár átlé­pése, de sokkal körülményesebb. A hatóságok mindent megtettek - másokkal is -, hogy hosszú hóna­pokig bizonytalanságban legye­nek. Szerencsésebben jártak vi­szont Nagyváradon munkahelyü­kön - sok sorstársuktól eltérően -, ahol csak az utolsó pillanatban bo­csátották el őket. Az áttelepülést nem is saját eg­zisztenciájuk bizonytalansága, ha­nem fiúk kiszámíthatatlan jövője ösztönözte. Ha egyetemre jelent­kezett volna, akkor annak elvégzé­se után a hatóságok jelölik ki mun­kahelyét. Most azonban szabad el­határozásból jelentkezik a Rendőr- tiszti Főiskolára a Garay János Gimnázium elvégzése után. A házaspár néhány hetes állás- keresés után talált '87 szeptembe­rében Faddra, ahol gyermekorvosi állást hirdettek, és hozzá szolgálati lakást. Az állást dr. Boros Hilda el­nyerte, férje pedig kezdetben a he­lyi téeszben dolgozott, majd a Tol­na Megyei Gabonaforgalmi Válla­lathoz került. A közösség az első perctől kezdve befogadta őket, Göncz Árpád aláírása pedig hitelesíti, hogy 1991. január 31 -tői már az ál­lam is. A legújabb magyar állampolgárok: dr. Boros Hilda és Boros Tibor FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Gyermek-művese- állomás Pécsett Megkezdte működését Dél-Du- nántúl első gyermek-műveseállo- mása a pécsi gyermekkórházban. Egyetemi városaink közül már csak Pécsnek nem volt gyermekek gyó­gyítására szolgáló vesedializátora, amit most a Népjóléti Minisztérium, illetve a megye pályázat útján elnyert támogatásával sikerült megkapnia. A svéd készülék üzembe helyezése nagy könnyebbséget jelent azoknak a dél-dunántúli kis betegeknek, akiknek korábban a fővárosba, esetleg Szegedre kellett utazniuk hetente háromszor, az egy-egy alka­lommal négy órán át tartó kezelésre. A pécsi gyermek-müveseállo- más egyelőre két kezelőhellyel működik, de vízelőkészítő műve al­kalmas, hogy később további két vesebeteget fogadjon egyidejűleg. A kezelőhelyek számának megket­tőzésével lehetővé válik, hogy a be­tegeket hosszabb ideig is a pécsi gyermekkórház kezelje, s azok ne legyenek kénytelenek már vi­szonylag fiatalon a felnőtt műve- seállomásra járni. Pedagógiai pályázat A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet a Magyar Pedagógiai Társaság Tol- na Megyei Tagozatával, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolával, a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel, a szekszárdi Gyer­mekek Házával és a Szekszárdi Polgármesteri Hivatallal együtt pedagó­giai pályázatot hirdet az 1991-93. évekre a megyei pedagógiával foglal­kozó szakemberei számára. A pályázaton a gyakorlati nevelő-oktató, illetve a vezető munka tapasz­talatait igényesen elemző és általánosító, egyéni vagy kollektív kutatáson alapuló, eddig még nem publikált, más pályázatra még be nem adott, a jelen pályázat témakörén belül maradó dolgozattal lehet részt venni. Beküldési határidő minden év augusztus 15. A pályázat eredményét minden év október 23-án ismertetik, és a díja­kat is akkor adják át. Új városi ügyészség Bonyhádon A Magyar Köztársaság elnöké­nek határozata alapján 12 új városi ügyészség kezdte meg működé­sét. Az újonnan alakult ügyészsé­gek székhelyei a következők: Kun- szentmiklós, Békés, Szikszó, Csongrád, Sárbogárd, Hajdúszo­boszló, Füzesabony, Kunszent- márton, Tata, Fonyód, Fehérgyar­mat, Bonyhád. Az ügyészségek törvényesség biztosítására irányu­ló munkájának új illetékességi te­rületeit a legfőbb ügyész utasítás­ban határozta meg, amelyet a ja­nuár 31-én megjelent Ügyészségi Közlöny tartalmaz. Alpolgármestert választanak Tamásiban? Tamási Város Önkormányzati Képviselű-testülete február 4-én, hétfőn, délután öt órakor tartja so­ros ülését a polgármesteri hivatal tanácskozótermében. Az előre ki­adott napirend szerint szóba kerül az önálló zeneiskola alapítása, rendeletet alkotnak a vásár- és piactartás rendjéről, rendezik a volt MHSZ-székház tulajdonjogát, ki­nevezik a Tamási Város Kórház- Rendelőintézete ápolási igazgató­ját és várhatóan megválasztják az alpolgármestert és megállapítják annak tiszteletdíját is. A bejelenté­sek között üdülőterületi telek vevő- kijelölése, közterületi díjak felül­vizsgálata, a helyi járatú autóbusz- viteldíjak megállapítása, valamint a Szabadság utcai KRESZ-pályánál építendő üzletsor tervezési költsé­geinek biztosítása szerepel. Munkát közvetít a hivatal A polgármesteri hivatal kezde­ményezésére a Foglalkoztatási Hi­vatal támogatásával a bátaszéki községházán február 1 -jétől alkal­mi munkát közvetítenek. A segé­lyért jelentkezőket is ide irányítják, de várják mindazokat, akik nap­számért alkalmi munkát vállalná­nak és azokat is, akik ilyen munkát kínálnak. Boiverseny Simontornyán A Simontornya Nagyközségi Polgármesteri Hivatal, a helyi mű­velődési ház és a Tolnabor Egye­sület helyi csoportja borversenyt rendez február 8-án, pénteken dél­után három órától. A verseny hely­színe a művelődési ház klubterme. Dunaföldvári lakáshelyzet (Folytatás az 1. oldalról.) A következő napirend a közterü­let-használati díj megtárgyalása volt. Ezt a városfejlesztési bizottság előzetesen már megvizsgálta, s ja­vaslatukat a testület elfogadta. Megbeszélték, hogy mihama­rabb készítse el Kliegl Sándor szobrász Beszédes János szobrát, aminek talapzatát az önkormány­zat építteti meg. Szó esett a helyi járatú autó­busz-menetjegy áráról is. Két va­riáció közül a testület a lakosság szempontjából legkedvezőbbet-a 14 forintot - fogadta el és terjeszti fel a Pénzügyminisztériumba. Kinevezték a könyvtár igazgató­ját is Gallai Erzsébet személyében. Egy rendkívüli testületi ülés ke­retében döntenek majd arról, hogy hol legyen a helye a második világ- háborús emlékműnek. Ugyanezen ülés keretein belül esik majd szó az óvodai és iskolai napközi nyitva tartásáról is.

Next

/
Thumbnails
Contents