Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

4 NÉPÚJSÁG 1991. február: A HIT VILÁGA „Példa mutálja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. 4. évközi vasárnap Össze-vissza rángatta az embert” (Mk 1,21-29) Érdekes tanulsággal szolgál a mai evangéliumi szakaszban leírt csoda. Jézus ráparancsolt az ör­dögre, s az „erre össze-vissza rán­gatta az embert aztán nagy kiabá­lással kiment belőle.” Tehát el­hangzik a parancs; az ördög érzi és tudja, hogy engedelmeskednie kell Jézus parancsának; mégis van ereje még ide-oda rángatni és nagy kiabálást csapni. Nem azért, mert győztes, hanem azért, mert vesztes hatalom. Jézus nem rázza meg az embert és nem kiáltoztatja, pedig az ő ereje nagyobb. így mutatja ez a csoda a megvál­tás alapképletét. Ördögi zajjal van tele a világ. Harsogó lármával kö­veteli jussát az élvezetvágy, a pénz őrülete és a hatalom utáni vágy. Mint Szent János írja: „Minden, ami a világon van: a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet ke­vélysége.” (1 Jn. 2,16). Mindezek­kel oly erővel tartja mozgásban az emberiséget, hogy könnyen azt le­hetne hinni: ő az egyetlen úr a föl­dön. Pedig lármája és megráz­kódtatásai nem a győzelmes sátá­né, hanem a hatalmát vesztett ördögé. Szent Pál Jézus szemével nézett kora romlottságának zúgó árada­tára. A rómaiakhoz irt levelében sorolja föl a bukott emberiség szo­morú, sötét bűntengerét. De ugyanitt írja le azokat az örök sza­vakat, amelyeket lelkünk közepé­be kellene írnunk: „Amikor elhatal­masodott a bűn, túláradt a kegye­lem.” (Róm 5,20) Sükösd templomának hatalmas freskója ezt a nagy hitet ábrázolja. Prokop Péter - a kép festője - a kép közepébe teszi a hatalommal kilépő Krisztust, lába alá festi a ha­talmas Sátánt. Egyik keze a bűnö­sök felé öklöt mutat, de a Jézus felé eső keze már ernyedt, hatalmát vesztett. Szent János írja: „A győ­zelem, mely diadalt arat a világon: a mi hitünk.” (1 Jn 5,4) E győzelmes hitért kell imádkoznunk. PÁPAY JÓZSEF Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Szekszárdon, a belvárosi római katolikus templomban szombaton, február 2-án 18 órai esti misén gyertyaszentelés, február 3-án, vasárnap a 9,11 és 18 órakor kezdődő szentmiséken Balázs-áldás lesz Gyertya­szentelő Boldogasszony ünnepe tiszteletére. Miért ilyen a gyermekem? Gondolom, olvasóinkban is fel­merült a kérdés: miért ilyen a gyer­mekem? Mindent megpróbálok, a legjobbat adom neki, mégis valami nincs igazán rendben. Mintha vala­mi űr tátongana a szülő és gyerme­ke között. Miért ilyenek a mai gye­rekek, fiatalok? Hogyan segíthe­tünk rajtuk? Ezekre a kérdésekre ad választ a Biblia és modern pszichológia segítségével február 2-án, szombaton 16 órai kezdettel a paksi Mégis van remény egyesü­let előadása, melyre a belépés díj­talan. Az előadást a Művelődési Központ klubtermében tartják. Tisztelettel, szeretettel várnak min­den érdeklődőt. Rádai Mihály is örülne Megmentette a jövőnek Az út menti keresztek többnyire a szőlőkhöz, hétvégi telkekhez ve­zető nagy forgalmú földutak men­tén állnak. Ismertek a neveik, s valójában mégis ismeretlenek. A művészet- és építészettörténeti kutatás figyelme csak újabban for­dult feléjük. Valóban alacsonyabb művészi teljesítmény képviselői, de jellemzőek egy történelmi kor­szak gondolkodásmódjára. Tá­jaink, településeink képe sivárabb lenne nélkülük. Emberöltőkön át dacolva a múló idővel, a múlt, a je­len és a jövő generációinak közös tárgyai. Hőgyészen a temető mögötti Babföldeknek nevezett völgyben található kis kápolnácska mellett áll egy fakereszt is. A falubeli emlé­kezet szerint az első világháború előtt az ott álló szederfába csapott a villám. A vihar elől a fa alá állított kislány meghalt, és a szülők a gyermek emlékére állították oda a keresztet és a kápolnát. A hatva­nas években Tillmann István bácsi és a felesége rendbe hozták az ak­kor már pusztulóban levő emléke­ket. Azóta ők gondozzák még a kör­nyezetét is. A mostanra aktuálissá vált restaurálást tavaly nyár végén ismét csak a nyugdíjas tetőfedő­mester végeztette el. - Újból bírni fogja egy darabig - mondja a nyolc­vankettedik évében járó Pista bács Ebben az egészben az a megkapd hogy egy idős ember vigyáz a hatá egy szegletére, és megment egy kul túrtörténeti emléket. Ha tudna róla ennek még Ráday Mihály i; örülne. STEFÁN GYÖRG' Az újjávarázsolt kereszt és a kápolna A Magyar Katolikus Egyház országos intézményei és létesítményei Katolikus Középiskolai Fő­hatóság: Budapest V., Eötvös L. u. 7.1053, tel.: 118-0781. Tan­ügyi előadó, főigazgató: Keme- nes László. Katolikus középiskolák: Bencés Gimnázium Pannon­halma, Vár 1.9090, tel.: 96-70- 013. Igazgató: Pintér Ambrus. Czuczor Gergely Bencés Gim­názium Győr, Széchenyi tér 8. 9022, tel.: 96-15-988. Igazgató: dr. Kiss Barnabás. Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Esztergom, Bottyán J. u. 10. Pf. 50. 2500, tel.: 33-12-388. Igazgató: Reisz Péter. Feren­ces Gimnázium Szentendre, Sallai I. u. 18. Pf. 6. 2000, tel.: 26-92-48. Igazgató: P. Máté Teodóz. Piarista Gimnázium Buda­pest Vili., Mikszáth K. tér 1. Pf. 266.1088, tel.: 138-2211. Igaz­gató: Borián Tibor. Piarista Gimnázium Kecskemét, Jókai tér 1. Pf. 34. 6001, tel.: 76-25- 219. Igazgató: Ruppert József. Patrona Flungariae Leánygim­názium Budapest IX., Knézich u. 5-7. 1092, tel.: 117-0337. Igazgató: Bajzák M. Eszter. Svetits Kát. Leánygimnázium Debrecen, Béke u. 24. 4024, tel.: 52-16-070. Igazgató: Var- gacz M. Krisztina. Könyv: Hankó-Kiszely: A nádori kripta A kriptarablás ősi - és úgyle­het sűrűn újjáéledő mestersé­gében való jártasságunk adott lehetőséget az ismert antropoló­gus házaspárnak - Hankó Ildi­kónak és Kiszely Istvánnak - ah­hoz, hogy egy szigorúan szak­szerű, ugyanakkor érdekfeszítő kötettel gazdagítsák a történe­lem iránt érdeklődőket. A szak- szerűség és az érdekfeszítő stí­lus a szerzők érdeme, a szép kiállítás a szekszárdi Babits Ki­adóé, a jó nyomdatechnika a Franklin Nyomdáé. A szinte mérhetetlenül kiter­jedt és bonyolult Habsburg-csa- lád viszonylag magyar ága Jó­zsef nádortól eredezteti magát. József nádornak szobra áll a ró­la elnevezett téren, amit szeren­csére a nagy szobordöntögeté- sek éveiben se jutott eszébe senkinek se letaszítani. Kevesen tettek olyan sokat a fővárosért, mint ez a tragikus magánéletü Habsburg, akiről és leszárma- zottairól az előbb említett okból most végre sokat megtudha­tunk. A történelemtudomány ugyanis eléggé megfeledkezett róluk. Nem úgy a sírrablók, akik a „palatínusági” Habsburgok várbeli kriptáját elképzelhetetlen vandalizmussal feldúlták, ki­fosztották, a mumifikálódott hul­lákat levetkőztették. A budai Vár­palota legközepén, magas tech­nikai felkészültséggel, lángvá­gókkal, emelőkkel, az 1970-es években. Népes és sokoldalú szakértői csoport kapott megbí­zatást a kripta megmentésére és a holttestek azonosítására, sőt a halálok lehetséges megállapítá­sára is. Munkájukat kifogástalanul el­végezték, a kripta újjászületett, a Habsburgok a helyükön vannak. „Menet közben”, szinte melléke­sen, az ürömi cárlány-kriptát is kifosztották, a nádor feleségé­nek, Alexandra Pavlovának nyughelyét. Itt hasonló feladatot kellett megoldani, ismét sikerrel. Milliméter pontosságú méré­seket tartalmazó jegyzőkönyve­ket aligha lenne érdekes olvas­ni. A Hankó-Kiszely házaspár jó stílusának, a legjobb értelem­ben vett közművelő hajlandósá­gának hála, ilyesmire nem is kell sort keríteni. Történelmi ismere­teink gyarapítására annál in­kább, hiszen szarkofágról szar­kofágra haladva, a bennük nyugvók (most már csakugyan nyugvók!) élete tárul ki előttünk. Olykor krimiszerű izgalommal, mert máig se sikerült kideríteni, hogy Magyarország utolsó és eléggé leszerepelt nádorát, Ist­vánt Mentonban j<i, milyen okból lőtte le éppen a kiegyezés esz­tendejében. Külön dicséret illeti a kötet grafikai megoldását, a családfá­kat, genetikai táblákat és a na­gyon gazdag képanyagot. Érté­kes, szép, a szerzőknek és ki­adónak egyaránt rangot jelentő kötettel gazdagította a Babits az érdeklődő olvasókat. Jó lenne remélni, hogy ilyenek nem lesz­nek kevesen... ORDAS IVAN II. János Pál pápa Szűz Máriához Üdvözlény, ó Szűzanya, világ királynője. Te vagy az igaz szeretet anyja, Te vagy Jézus anyja és minden kegyelem forrása, minden erények illata, tisztaság tükre. Te öröm vagy a sírásban, győzelem a harcban, reménység a halálban. Milyen édes ajkunkon a Te neved, milyen mennyei harmónia fülünkben, milyen mámor szivünkben. Te vagy a szenvedők boldogsága, vértanúk koronája, százeknek szépe. Kérünk Téged, e földi szám kivetésünk után vezess minket fiadhoz, Jézushoz. II. János Pál ismét a békéért II. János Pál pápa a szerdai álta­lános kihallgatáson ismételten a békéért fohászkodott, és felhívást intézett az Öböl-háborúban szem­ben álló felekhez a konfliktus befe­jezésére. A pápa elmondta, hogy szüntelenül érkeznek hozzá sürge­tések a világ minden tájáról, hogy emelje fel szavát a háború befeje­zése érdekében. „Nem tehetem, hogy ne vissz­hangozzam a hozzám érkező sür­getéseket és könyörgéseket, hogy ne nyilvánítsak együttérzést az ál­dozatokkal, a szenvedő polgári la­kossággal, a menekültekkel és foglyokkal” - mondta a kihallgatási teremben egybegyűlt sokezres tö­meg előtt. II. János Pál szólt az Öböl-hábo rúról, Szomáliáról és a balti álla mok helyzetéről szerdán reggel í magánkápolnájában elmondot misén is. Ezen a „Béke társadalm igazságosság” pápai tanácsánaf tagjai vettek részt. „Sajnos, nem í párbeszéd és a tárgyalások szelle­me kerekedett felül sehol, hanem í fegyverek logikája... Rombolás, ha­lottak, környezetpusztítás jár en nek nyomában” - mondta ott a pá­pa, és az illetékes döntéshozókhoz fodult, kezdjenek mégis tárgyaié sokba, hogy az igazságosság és í népek jogainak csorbítása nélkü megegyezésre jussanak, megkí­mélve a térséget a további eszteler pusztításoktól. Rovatunk képzőművésze Benczúr Gyula: Szent István felajánlja a koronát Benczúr Gyula (1844-1920) a polgárosodó Magyarország jelentős festőszemélyisége volt, aki hatvan éven át gazda­gította a magyar festészet ér­téktárát több mint fél évszázad alatt létrehozott, hatalmas élet­művével. Előbb itt­hon, majd a Münc­heni Akadémián ta­nult, ahonnan II. La­jos bajor király meg­hívta udvari festőjé­nek, majd a Münc­heni Akadémia taná­rává nevezte ki. Itt működött 1883-ig. a történelmi és vallási tematika egybeforr. A reneszánsz mes­terekre emlékező szerkesztés a vázlatjellegből adódó elna­gyoltság együttesen kelti a mo­numentális hatást. d. e A hazai Mesteris­kola vezetésére hív­ták haza München­ből. Történelmi ‘fest­ményei mellett leg­szebb munkái egy­házi témájúak, ezek közé tartozik a Szent István felajánlja a ko­ronát című 1902- ben készült, 115,5x75,5 cm mé­retű vázlat is, melyen

Next

/
Thumbnails
Contents