Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
2 KÉPÚJSÁG 1991. február 20. Indulatos vita után Elfogadták a közkegyelmi törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) A köztársasági elnök szavait követően vita vette kezdetét, melynek során - mivel az ellenzéki képviselők szemmel láthatóan tartózkodtak a hozzászólástól - a kormány- párti honatyák ismételten felidézték az októberi blokád három napjának eseményeit, elsősorban az ellenzék, a sajtó és a történteket a háttérből irányitó, meg nem nevezett szereplők felelősségét taglalva. A kormánypárti képviselők bírálatából kijutott a köztársasági elnöknek is, akit nem egy felszólaló nyíltan vagy burkoltan elmarasztalt a blokád idején tanúsított magatartásáért és nyilatkozataiért. A közkegyelmi törvény tervezetéhez a legtöbb módosító indítványt benyújtó Salamon László (MDF) úgy vélte: téves polgári engedetlenségnek minősíteni az október végén történteket, hiszen az események kimerítették a Btk-ban foglalt bűncselekmény tényállást. Ezt erősítette meg a szintén MDF- es Szokolay Zoltán, aki terrorcselekményt és lázadást látott a fuvarozók, valamint szimpatizánsaik demonstrációjában. A hosszas jogi érvelésekből és eszmefuttatásokból azonban kiderült: mindennek ellenére a kormányzópárt támogatja az amnesztiát, hiszen - mint arra ugyancsak Salamon László rámutatott - a megtorlás nem lenne méltó a keresztényi értékeket vállaló és hirdető koalícióhoz. Kónya Imre, MDF-es frakció- vezető hangsúlyozta: a szabaddemokraták vezetői bűncselekményt követtek el, amikor helyi szervezeteiket felszólították a blokádban résztvevők támogatására, emellett megerősítette, hogy frakciójuk támogatja a közkegyelmi törvényt, de csak úgy, ha egyértelmű figyelmeztetéssel párosul, hogy ez az utolsó alkalom ilyen esetben az amnesztiára. Szavaira reagálva Hack Péter kétperces hozzászólásában szögezte le: az SZDSZ-es képviselők nem kívántak részt venni a vitában, de kétségbe vannak esve, hogy sokan egyáltalán nem érzékelik, mi történt azokban az októberi napokban, és mi történik jelenleg is az országban. Hozzátette: bűncselekmény elkövetését csak a bíróság mondhatja ki, ezért Kónya Imrének nem áll jogában ezt megtenni. A hosszúra nyúlt vita után végül az Országgyűlés elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényt. Délután az Országgyűlés interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját. A'késedelmes kezdés, valamint a témák hosszabb taglalása miatt ezúttal csak hat interpellációra került sor. Varga Mihály (Fidesz) a szovjet alakulatok által használt hét magyar repülőtér hasznosítására kiírt pályázat ügyében interpellált. Röviden ismertette, hogy még 1990. szeptember 30-án komoly bel- és külföldi érdeklődés mutatkozott a magyar tender iránt, de végül csak három pályázó adott be öt pályaművet, amelyeket a bírálóbizottság egytől-egyig elutasított. A képviselő megkérdezte, hogy ez az elutasítás valóban megalapozott volt-e, s nem volt-e hibás a kiírás és az elbírálás módja. Siklós Csaba válaszában megvédte a tenderkiírás módját és a tender kezelését. Vargá Mihály nem fogadta el a választ, és aggodalmának adott hangot: nehogy „az ezer gyanús tender országa” legyen Magyarország. Annus József (MSZP) a falusi lakásvásárlások megnehezített feltételeiről szólt. A képviselő kérte a helyzetet előidéző kormányrendelet-változás visszavonását, a régi jogszabály ugyanis sok menekültnek, és kispénzű fiatalnak könnyítette meg a lakáshoz jutást a magyar falvakban. Szabó Tamás pénzügyi államtitkár közölte, hogy minisztériuma éppen ebben az ügyben hatásmechanizmus-vizsgálatot végzett, amelynek során megállapította, hogy a régi rendelet fenntartása 2 milliárd forint többletkiadást jelentene a költség- vetésnek. Hatvani Zoltán (SZDSZ) két interpellációt nyújtott be, az egyiket a miniszterelnökhöz „Növekszik a bürokrácia?” címmel, a másikat a belügyminiszterhez a lakáscélú kölcsönök megemelt kamatai és az önkormányzatok témakörében. A képviselő szerint az állampolgárok „bosszúsak”, mert nem tapasztalják a kormányzat részéről az állam- igazgatás területén is megkövetelendő takarékosságot. Boross Péter belügyminiszter válaszában példákkal bizonyította, hogy sem területi, sem központi szinten nem nőtt a tisztviselők száma, sőt példaként említette a minisztériumokat, amelyeknél tavaly 2 százalékos létszámcsökkenés volt. Közölte, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban 500 fő dolgozik, de ez ugyanannyi, mint az elmúlt rendszerben, amikor szavai szerint „volt egy másik hivatal, amely eldöntött döntéseket küldött át a Miniszterelnöki Hivatalnak”. Gorbacsov-terv az Öböl-háborúról A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild-Zei- tung keddi számában közölt négy pont nagyjából egyezik az Öböl-konfliktus rendezését szolgáló Gorbacsov-tervvel, amelyet hétfőn nyújtottak át Moszkvában Tárik Aziz iraki külügyminiszternek - közölte Bonnba eljutott hírek szerint az egyik szovjet szóvivő, Szergej Grigorjev, az UN brit televíziós állomáson sugárzott interjúban. A Bild-Zeitung mértékadó körökből úgy értesült, hogy a Gorbacsov-terv a következő elemeket tartalmazza: 1. Irak feltétel nélkül visszavonja csapatait Kuvaitból, hogy lehetővé váljon a gyors béke. 2. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy „Irak állami struktúrája és határai” érintetlenek maradjanak. 3. A Szovjetunió „minden büntető intézkedést” ellenez, ideértve a Szaddám Huszeim ellen tervezetteket is. 4. Tárgyalások az összes többi közel-keleti problémáról, beleértve a palesztin kérdést is. Nevében a célja Polgári Tanácsadó Szolgálat Az egész országra kiterjed (Folytatás az 1. oldalról.)- Hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt a munkát? - kérdezte Imre Lászlóné ügyvezető titkártól az MTI- Press munkatársa.- Igyekszünk rendszeresen fórumokat szervezni a közigazgatás, az egyesületek és a társadalmi szervezetek bevonásával. A lassan lábrakapó önkormányzatokkal élő kapcsolat kialakítására törekszünk, elsősorban az egészségügygyei, a szociálpolitikával összefüggő kérdések és az oktatás terén. Megkezdtük a közcélú információkat összegző adatbankunk kiépítését is.- Milyen információkat sorolnak e gyűjtőfogalomba?- A Polgári Tanásadó Szolgálat jelenleg a következő témakörökben végez adatgyűjtést: a szociális segélyezés rendszere, a gyermek- védelem, az egészségügy, a munkavállalással, a munkanélküliséggel és a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos kérdések, a nyugdíjba vonulás feltételei.- Hogyan tudnak az önökhöz fordulókon segíteni?- Budapesten a II. kerületben, a Fillér utca 50/B szám alatt (irányítószám 1026, tel.: 13-18-326) lévő idősek napközi otthonában - ahol egyelőre a székhelyünk is található - minden hét csütörtök délután négy és hét óra között tanácsadó szolgálatot működtetünk. Itt bárki választ kaphat arra, hogy miként kell afelsorolttémakörökbe tartozó ügye elintézéséhez hozzálátni. És nemcsak a szükséges adatokat, útbaigazítást, hanem az ügyekre vonatkozó jogszabályokat, még azok számát is megismerhetik az érdeklődők.- A vidékieknek ehhez fel kell utazniuk a fővárosba...- Reméljük, már nem sokáig. Gyorsan fejlődnek a helyi önsegélyező csoportokkal, szervezetekkel létesített kapcsolataink, s ezek révén, az ő együttműködésükkel szolgálatunk az egész országra kiterjedhet. Persze ehhez elég sok pénzre és még egyéb segítségre is folyamatosan szükségünk van - szögezi le Imre Lászlóné. - Ami a pénzt illeti: az egyesület tagsági dijára és karitatív felajánlásokra számíthatunk. De ennél is fontosabb az a segítség, amit elsősorban a vidéki múzeumok, művelődési házak, könyvtárak munkatársaitól várunk. Az ő bekapcsolódásuk és a létesítményeikhez tartozó számítógéppark igénybe vételének lehetősége révén az adatbank és a tanácsadó szolgálat működtetése valóban országossá válhat, s olyan hálózat jöhet létre, amely - a PTSZ munkatársainak tevékeny részvételével - a lakosság legszélesebb rétegei hasznára működik. SCHÖFFER JENŐ Magyar milíciarendszer Svájc fölött nem repülhetnek a szövetséges erők Svájc szívesen átadja tapasztalatait a milícia rendszerű hadseregről - jelentette ki kedden, a Honvédelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Kaspar Villiger svájci védelmi miniszter, aki Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására vasárnap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra. A megbeszélések középpontjában biztonságpolitikai kérdések álltak. Az MTI kérdésére válaszolva Für Lajos elmondta: noha a két ország adottságai eltérőek, a magyar szakembereket foglalkoztatja, hogy miként lehetne a reguláris haderőt összekapcsolni egy területvédelmi rendszerrel, s ennek kiépítése nagymértékben hasonló lesz a svájci milíciához. Svájci részről felajánlották, hogy magyar tisztek tanfolyamokon tanulmányozhatják a milícia- rendszer működését. Kaspar Viliinger elmondta: Svájc az Öböl-háborúval kapcsolatban is megőrizte semlegességét, nem engedélyezte a szövetséges erők számára, hogy átrepüljenek az ország légterén. Árak, bérek, őszinteség Negyven évig mindig háborogtam azon, hogy a magyar kormányok csak arról számoltak be, mit adtak, de arról nem, hogy mit vettek el a néptől. Hangosan meghirdették, hogy emelik a béreket, de arról mélyen hallgattak, hogy az árakat ennél jobban fogják emelni. Sajnos ebben a tekintetben nem következett be igazi változás. Ez jutott eszembe, amikor azt hallom, hogy a nyugdíjakat emelni fogják, méghozzá több mint húsz százalékkal. Én szeretném megérni, hogy ezt egyszervalahogy ígyjelentsék be: „Tekintettel arra, hogy az ország pénzügyi nehézségekkel küzd, kénytelen lesz az idén a nyugdíjak reálértékét 15 százalékkal csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás átlagos szintjének stagnálása mellett a nyugdíjasok jövedelme 15 százalékkal fog csökkenni. Ez úgy áll elő, hogy a 39 százalékos infláció ellenére a nyugdíjakat csak mintegy 24 százalékkal fogják emelni.” Az is kormányzati kötelesség volna, hogy kiszámítsák, hogyan érinti a nyugdíjasokat az idei évre tervezett infláció. Mert lehetséges, hogy az átlagosnál lényegesen kevésbé, vagy éppen annál is jobban. Nálunk ugyan van statisztikai apparátus, de az ilyesmivel vagy nem foglalkozik, vagy nem tartja kötelességnek, hogy nyilvánosságra hozza. Évek óta nem jelent meg egyetlen kormányzati közlemény sem arról, hogyan csökkent az átlagos nyugdíj reálértéke. A tájékozatlanság pedig a reálisnál is rosszabb képet alakít ki a közvéleményben. Annak ellenére, hogy évek óta a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, meggyőződésem szerint az infláció eddig kevésbé érintette a szegényeket, és jobban a gazdagokat. Ez a látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy jóllehet a kormányzat a terheket egyre inkább a szegényekre rakja, a gazdagok viszonylagos terhei egyre csökkennek, a forint belföldi vásárlóereje azonban még ma is a szegényebb rétegek fogyasztási kosarában nagyobb, mint a gazdagokéban. Ez elsősorban a viszonylag olcsó lakbérrel, tömegközlekedéssel magyarázható. Minden nyugati ország fogyasztói árindexében súlyának megfelelően szerepel a lakbér- és a lakáshitelkamat, tehát a fogyasztói árindex jelentősen függ attól, hogyan alakul a lakáshitelek kamata, vagy a lakbér. Nálunk ez valamiféle okból annak idején kimaradt, azóta pedig nem jutott eszébe senkinek. Pedig ezzel az elmúlt évek során kisebb lett volna a kimutatott infláció, azaz például tavaly nem 30, hanem 27 százalék. Az idén azonban nem 36, hanem 39 százalék. Ezt eddig az illetékesek talán szakmai hiányosságok miatt nem vették figyelembe. Ezután azonban már azért fognak hallgatni róla, mert rontaná az egyébként is egyre sötétebb képet. Általános tapasztalat, hogy naponta jelennek meg az újságokban az olyan adatok, amelyek legjobb esetben is félreérthetőek. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény már nem is veszi komolyan a közölt adatokat, maga konstruál az életszínvonalra, a jövedelmi viszonyokra még a ténylegesnél is lényegesen rosszabb számokat. A "nem, vagy a félretájékoztatott közvéleményre az jellemző, hogy a rosszat felnagyítja, a jót pedig figyelmen kívül hagyja. így alakul ki aztán a reálisnál lényegesen rosz- szabb helyzetkép az emberekben. Márpedig a jobb jövő legfontosabb feltétele a reális helyzetfelmérés. Nagy hiba, ha az emberek nem ismerik fel a nehézségeket, de ennél sokkal nagyobb az, ha a reálisnál sötétebbnek látják a helyzetüket, és elvesztik bizodalmukat. Márpedig nálunk az utóbbi betegessé kezd válni. Ebben a hatalom felelőssége tagadhatatlan. Őszinteség nélkül soha nem lesz tárgyilagos a közvélemény. KOPATSY SÁNDOR Ott laknak, ahol dolgoznak Beváltak a hivatásos határőrök Jól vizsgáztak a hivatásos határőrök, munkájuk eredményesebb és olcsóbb is, mint a korábbi sorállományú szervezeté. Mivel a hivatásos határőrök általában szolgálati helyük közelében laknak, igen jó a kapcsolatuk a körzet lakosságával is. Embercsempész csoportokat, árucsempészeket, köztörvényes bűnözőket, betörőket fogtak el, s adtak át a rendőrségnek, ugyanakkor eredményesen és igen aktívan végeznek környezet- védelmi feladatokat, gyakran nyújtanak segítséget a hivatásos járőrök a lakosságnak is. Mindezt Prókai Béla ezredes, a határőrség miskolci kerületparancsnoka mondta el keddi sajtótájékoztatóját. A tavalyi döntésnek megfelelően elsőként a magyar-csehszlovák határ borsodi szakaszán kezdődött meg még az elmúlt év februárjában a sorállományú határőrök felváltása hivatásos határőrökkel. Az ezredes az elmúlt év tapasztalatait elemezve elmondhatta, hogy a Határőrség Országos Parancsnokságának értékelése szerint is kiváló eredménnyel járt a kísérlet, ami egyértelműen a hivatásos állományú határőrizet mellett szól. A magyar-csehszlovák határ után folytatódik a hivatásos állomány szervezése az osztrák, jugoszláv, román és szovjet határszakaszokon is. Az ezredes kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy különböző tárcák egyeztetésében kimunkálás alatt áll az új határőrizeti törvény. Az új határőrizeti törvénnyel szeretnének átalakulni határrendészetté, ami azt jelenti, hogy a hivatásos állomány nem katonai, hanem igazgatásrendészeti feladatokat lát majd el. A térségi helyzetről elmondták, hogy sajnos megjelentek a szervezett embercsempész bandák, és az ugyancsak szervezett árucsempészés a zöldhatáron. A határsértők döntő többsége külföldi, az elmúlt évben 64 ország állampolgárai sértették meg a határt. Afgán katonák Szaúd-Arábiában A szovjet támogatást élvező afgán kormány ellen harcoló mudzsahedek 310 főből álló csoportjának tagjai Mekka felé fordulva imádkoznak a gyakorlatok szünetében. Az alakulat a szövetséges erők támogatására érkezett az Öbölbe. Marad a jogsérelem? Lazított csupán, netán lázított Vladimir Meciar szlovák kormányfő, amikor vasárnap esti televíziós beszédében visszautasította azt az igényt, hogy a bíróságon kívüli vagyoni jóvátételről szóló törvény ne csak az 1948 utáni időszakról rendelkezzen, hanem terjesszék ki azt a megelőző három esztendőre is, amikor a csehszlovákiai magyarokat a legsúlyosabb jogsérelmek érték. A „lazitás-lázitás” alternatíváit ezzel a szóhasználattal - a pozsonyi Új Szó keddi számában három különböző vérmérsékletű írás is tárgyalja. Mindhárom írás szerzője elutasítja azt a szemléletet, amely a készülő jóvátételi törvényjavaslat elfogadását megelőzően az esetleges módosítás rendelkezései alól igyekszik kivonni a magyar nemzetiségű sértetteket. Az Új Szó egyik cikkírója arra is figyelmeztet, hogy egy múlt heti koalíciós megállapodás értelmében „a kérdés már lényegében eldöntött- nek tekinthető: a restitúciós törvény nem érinti a magyarokat”. Felveti: miért hadakozik vajon mégis a kormányfő egyes, általa meg nem nevezett magyar képviselők követelései ellen. Azért talán, hogy elterelje a figyelmet a szlovák koalíciós pártok megállapodásának tényéről, s „ily módon kívánja erősíteni pozícióját, növelni népszerűségét, igazolva előttük azt a számunkra is nagyon jól ismert tényt, hogy elsősorban a saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt". Dollárral fizet a Szovjetunió - a nyíregyházi konzervgyárnak Az idén már dollárral fizet a nyíregyházi konzervgyár termékeiért a Szovjetunió. A Moszkvában megkötött szerződések szerint a Nyírség Konzervipari Vállalat több mint 8 millió dollár értékű árut gyárt és szállít partnere, a Szojuzplodimport megrendelésére. Buglyó Tibor, a vállalat vezérigazgatója elmondta: a Moszkvában aláirt megállapodás az első dolláros üzletkötése a keleti piacon a konzervgyárnak. Remény van továbbiakra is, hiszen tavaly a Szovjetunióba és a többi volt szocialista országba összesen 45 ezer tonna, 1 milliárd 800 millió forint értékű árut exportáltak. Az idei szállításokra a tárgyalásokat folytatják, bíznak benne, hogy a szezon indulásáig újabb megrendeléseket kapnak. A nyíregyházi gyár természetesen a nyugati piacokon is jelentős üzletkötésekre számít. A múlt évben a nyugat-európai országokban, valamint az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztráliába, Japánba és Kanadába 60 százalékkal növelte az exportszállításokat, 18 millió dollár értékű konzervet juttatott el a vevőkhöz. A külföldi partnerek az idei sorra jelentik be szerződési szándékaikat, igy az előrejelzések szerint mintegy 25 millió dollár értékű termék megrendelésére számíthat a vállalat. A gyár most elkészült mérlege szerint 4 milliárd 100 milliós árbevételt ért el 1990-ben, mintegy félmil- liárd forint értékkel növelte termelését. Nyeresége 42 milliós lett, miközben 360 milliót kifizetett a termelésfinanszírozó bankkamatokra, 220 milliót pedig a különböző lízingügyletekre.
