Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

2 KÉPÚJSÁG 1991. február 20. Indulatos vita után Elfogadták a közkegyelmi törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) A köztársasági elnök szavait kö­vetően vita vette kezdetét, melynek során - mivel az ellenzéki képvise­lők szemmel láthatóan tartózkod­tak a hozzászólástól - a kormány- párti honatyák ismételten felidéz­ték az októberi blokád három nap­jának eseményeit, elsősorban az ellenzék, a sajtó és a történteket a háttérből irányitó, meg nem neve­zett szereplők felelősségét taglal­va. A kormánypárti képviselők bí­rálatából kijutott a köztársasági el­nöknek is, akit nem egy felszólaló nyíltan vagy burkoltan elmarasztalt a blokád idején tanúsított magatar­tásáért és nyilatkozataiért. A közkegyelmi törvény terveze­téhez a legtöbb módosító indít­ványt benyújtó Salamon László (MDF) úgy vélte: téves polgári en­gedetlenségnek minősíteni az ok­tóber végén történteket, hiszen az események kimerítették a Btk-ban foglalt bűncselekmény tényállást. Ezt erősítette meg a szintén MDF- es Szokolay Zoltán, aki terrorcse­lekményt és lázadást látott a fuva­rozók, valamint szimpatizánsaik demonstrációjában. A hosszas jo­gi érvelésekből és eszmefuttatá­sokból azonban kiderült: minden­nek ellenére a kormányzópárt tá­mogatja az amnesztiát, hiszen - mint arra ugyancsak Salamon László rámutatott - a megtorlás nem lenne méltó a keresztényi ér­tékeket vállaló és hirdető koalíció­hoz. Kónya Imre, MDF-es frakció- vezető hangsúlyozta: a szabadde­mokraták vezetői bűncselekményt követtek el, amikor helyi szerveze­teiket felszólították a blokádban résztvevők támogatására, emellett megerősítette, hogy frakciójuk tá­mogatja a közkegyelmi törvényt, de csak úgy, ha egyértelmű figyel­meztetéssel párosul, hogy ez az utolsó alkalom ilyen esetben az amnesztiára. Szavaira reagálva Hack Péter kétperces hozzászólá­sában szögezte le: az SZDSZ-es képviselők nem kívántak részt ven­ni a vitában, de kétségbe vannak esve, hogy sokan egyáltalán nem érzékelik, mi történt azokban az októberi napokban, és mi történik jelenleg is az országban. Hozzátet­te: bűncselekmény elkövetését csak a bíróság mondhatja ki, ezért Kónya Imrének nem áll jogában ezt megtenni. A hosszúra nyúlt vita után végül az Országgyűlés elfo­gadta a közkegyelem gyakorlásá­ról szóló törvényt. Délután az Országgyűlés inter­pellációkkal és kérdésekkel foly­tatta munkáját. A'késedelmes kez­dés, valamint a témák hosszabb taglalása miatt ezúttal csak hat in­terpellációra került sor. Varga Mihály (Fidesz) a szovjet alakulatok által használt hét ma­gyar repülőtér hasznosítására kiírt pályázat ügyében interpellált. Rö­viden ismertette, hogy még 1990. szeptember 30-án komoly bel- és külföldi érdeklődés mutatkozott a magyar tender iránt, de végül csak három pályázó adott be öt pálya­művet, amelyeket a bírálóbizottság egytől-egyig elutasított. A képvise­lő megkérdezte, hogy ez az elutasí­tás valóban megalapozott volt-e, s nem volt-e hibás a kiírás és az elbí­rálás módja. Siklós Csaba válaszá­ban megvédte a tenderkiírás mód­ját és a tender kezelését. Vargá Mi­hály nem fogadta el a választ, és aggodalmának adott hangot: ne­hogy „az ezer gyanús tender or­szága” legyen Magyarország. Annus József (MSZP) a falusi la­kásvásárlások megnehezített fel­tételeiről szólt. A képviselő kérte a helyzetet előidéző kormányrende­let-változás visszavonását, a régi jogszabály ugyanis sok menekült­nek, és kispénzű fiatalnak könnyí­tette meg a lakáshoz jutást a ma­gyar falvakban. Szabó Tamás pénzügyi államtitkár közölte, hogy minisztériuma éppen ebben az ügyben hatásmechanizmus-vizs­gálatot végzett, amelynek során megállapította, hogy a régi rende­let fenntartása 2 milliárd forint többletkiadást jelentene a költség- vetésnek. Hatvani Zoltán (SZDSZ) két in­terpellációt nyújtott be, az egyiket a miniszterelnökhöz „Növekszik a bürokrácia?” címmel, a másikat a belügyminiszterhez a lakáscélú kölcsönök megemelt kamatai és az önkormányzatok témakörében. A képviselő szerint az állampolgárok „bosszúsak”, mert nem tapasztal­ják a kormányzat részéről az állam- igazgatás területén is megkövete­lendő takarékosságot. Boross Pé­ter belügyminiszter válaszában példákkal bizonyította, hogy sem területi, sem központi szinten nem nőtt a tisztviselők száma, sőt példa­ként említette a minisztériumokat, amelyeknél tavaly 2 százalékos lét­számcsökkenés volt. Közölte, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban 500 fő dolgozik, de ez ugyanannyi, mint az elmúlt rendszerben, amikor sza­vai szerint „volt egy másik hivatal, amely eldöntött döntéseket küldött át a Miniszterelnöki Hivatalnak”. Gorbacsov-terv az Öböl-háborúról A legnagyobb példányszá­mú német napilap, a Bild-Zei- tung keddi számában közölt négy pont nagyjából egyezik az Öböl-konfliktus rendezését szolgáló Gorbacsov-tervvel, amelyet hétfőn nyújtottak át Moszkvában Tárik Aziz iraki külügyminiszternek - közölte Bonnba eljutott hírek szerint az egyik szovjet szóvivő, Szergej Grigorjev, az UN brit televíziós állomáson sugárzott interjú­ban. A Bild-Zeitung mértékadó körökből úgy értesült, hogy a Gorbacsov-terv a következő elemeket tartalmazza: 1. Irak feltétel nélkül vissza­vonja csapatait Kuvaitból, hogy lehetővé váljon a gyors béke. 2. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy „Irak álla­mi struktúrája és határai” érin­tetlenek maradjanak. 3. A Szovjetunió „minden büntető intézkedést” ellenez, ideértve a Szaddám Huszeim ellen tervezetteket is. 4. Tárgyalások az összes többi közel-keleti problémáról, beleértve a palesztin kérdést is. Nevében a célja Polgári Tanácsadó Szolgálat Az egész országra kiterjed (Folytatás az 1. oldalról.)- Hogyan képzelik el a gyakorlat­ban ezt a munkát? - kérdezte Imre Lászlóné ügyvezető titkártól az MTI- Press munkatársa.- Igyekszünk rendszeresen fó­rumokat szervezni a közigazgatás, az egyesületek és a társadalmi szervezetek bevonásával. A lassan lábrakapó önkormányzatokkal élő kapcsolat kialakítására törek­szünk, elsősorban az egészségügy­gyei, a szociálpolitikával összefüg­gő kérdések és az oktatás terén. Megkezdtük a közcélú információ­kat összegző adatbankunk kiépí­tését is.- Milyen információkat sorolnak e gyűjtőfogalomba?- A Polgári Tanásadó Szolgálat jelenleg a következő témakörök­ben végez adatgyűjtést: a szociális segélyezés rendszere, a gyermek- védelem, az egészségügy, a mun­kavállalással, a munkanélküliség­gel és a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos kérdések, a nyugdíj­ba vonulás feltételei.- Hogyan tudnak az önökhöz for­dulókon segíteni?- Budapesten a II. kerületben, a Fillér utca 50/B szám alatt (irányí­tószám 1026, tel.: 13-18-326) lévő idősek napközi otthonában - ahol egyelőre a székhelyünk is található - minden hét csütörtök délután négy és hét óra között tanácsadó szolgálatot működtetünk. Itt bárki választ kaphat arra, hogy miként kell afelsorolttémakörökbe tartozó ügye elintézéséhez hozzálátni. És nemcsak a szükséges adatokat, útbaigazítást, hanem az ügyekre vonatkozó jogszabályokat, még azok számát is megismerhetik az érdeklődők.- A vidékieknek ehhez fel kell utazniuk a fővárosba...- Reméljük, már nem sokáig. Gyorsan fejlődnek a helyi önsegé­lyező csoportokkal, szervezetek­kel létesített kapcsolataink, s ezek révén, az ő együttműködésükkel szolgálatunk az egész országra ki­terjedhet. Persze ehhez elég sok pénzre és még egyéb segítségre is folyamatosan szükségünk van - szögezi le Imre Lászlóné. - Ami a pénzt illeti: az egyesület tagsági di­jára és karitatív felajánlásokra szá­míthatunk. De ennél is fontosabb az a segítség, amit elsősorban a vi­déki múzeumok, művelődési há­zak, könyvtárak munkatársaitól vá­runk. Az ő bekapcsolódásuk és a létesítményeikhez tartozó számító­géppark igénybe vételének lehető­sége révén az adatbank és a ta­nácsadó szolgálat működtetése valóban országossá válhat, s olyan hálózat jöhet létre, amely - a PTSZ munkatársainak tevékeny részvé­telével - a lakosság legszélesebb rétegei hasznára működik. SCHÖFFER JENŐ Magyar milíciarendszer Svájc fölött nem repülhetnek a szövetséges erők Svájc szívesen átadja tapasztalatait a milícia rendszerű hadseregről - je­lentette ki kedden, a Honvédelmi Mi­nisztériumban tartott sajtótájékoztatón Kaspar Villiger svájci védelmi miniszter, aki Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására vasárnap érkezett három­napos hivatalos látogatásra Magyaror­szágra. A megbeszélések középpont­jában biztonságpolitikai kérdések áll­tak. Az MTI kérdésére válaszolva Für La­jos elmondta: noha a két ország adott­ságai eltérőek, a magyar szakembere­ket foglalkoztatja, hogy miként lehetne a reguláris haderőt összekapcsolni egy területvédelmi rendszerrel, s ennek kiépítése nagymértékben hasonló lesz a svájci milíciához. Svájci részről fel­ajánlották, hogy magyar tisztek tanfo­lyamokon tanulmányozhatják a milícia- rendszer működését. Kaspar Viliinger elmondta: Svájc az Öböl-háborúval kapcsolatban is meg­őrizte semlegességét, nem engedé­lyezte a szövetséges erők számára, hogy átrepüljenek az ország légterén. Árak, bérek, őszinteség Negyven évig mindig háborogtam azon, hogy a ma­gyar kormányok csak arról számoltak be, mit adtak, de arról nem, hogy mit vettek el a néptől. Hangosan meghir­dették, hogy emelik a béreket, de arról mélyen hallgattak, hogy az árakat ennél jobban fogják emelni. Sajnos eb­ben a tekintetben nem következett be igazi változás. Ez jutott eszembe, amikor azt hallom, hogy a nyugdíja­kat emelni fogják, méghozzá több mint húsz százalékkal. Én szeretném megérni, hogy ezt egyszervalahogy ígyje­lentsék be: „Tekintettel arra, hogy az ország pénzügyi nehézségekkel küzd, kénytelen lesz az idén a nyugdíjak reálértékét 15 százalékkal csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás átlagos szintjének stagnálása mellett a nyugdíjasok jövedelme 15 százalékkal fog csökkenni. Ez úgy áll elő, hogy a 39 százalékos infláció ellenére a nyugdíjakat csak mintegy 24 százalékkal fogják emelni.” Az is kormányzati kötelesség volna, hogy kiszámítsák, hogyan érinti a nyugdíjasokat az idei évre tervezett inflá­ció. Mert lehetséges, hogy az átlagosnál lényegesen ke­vésbé, vagy éppen annál is jobban. Nálunk ugyan van statisztikai apparátus, de az ilyesmivel vagy nem foglal­kozik, vagy nem tartja kötelességnek, hogy nyilvános­ságra hozza. Évek óta nem jelent meg egyetlen kor­mányzati közlemény sem arról, hogyan csökkent az átla­gos nyugdíj reálértéke. A tájékozatlanság pedig a reális­nál is rosszabb képet alakít ki a közvéleményben. Annak ellenére, hogy évek óta a szegények egyre sze­gényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, meggyőződésem szerint az infláció eddig kevésbé érin­tette a szegényeket, és jobban a gazdagokat. Ez a látszó­lagos ellentmondás abból fakad, hogy jóllehet a kor­mányzat a terheket egyre inkább a szegényekre rakja, a gazdagok viszonylagos terhei egyre csökkennek, a fo­rint belföldi vásárlóereje azonban még ma is a szegé­nyebb rétegek fogyasztási kosarában nagyobb, mint a gazdagokéban. Ez elsősorban a viszonylag olcsó lak­bérrel, tömegközlekedéssel magyarázható. Minden nyugati ország fogyasztói árindexében súlyá­nak megfelelően szerepel a lakbér- és a lakáshitelkamat, tehát a fogyasztói árindex jelentősen függ attól, hogyan alakul a lakáshitelek kamata, vagy a lakbér. Nálunk ez valamiféle okból annak idején kimaradt, azóta pedig nem jutott eszébe senkinek. Pedig ezzel az elmúlt évek során kisebb lett volna a kimutatott infláció, azaz például tavaly nem 30, hanem 27 százalék. Az idén azonban nem 36, hanem 39 százalék. Ezt eddig az illetékesek talán szakmai hiányosságok miatt nem vették figyelembe. Ezután azonban már azért fognak hallgatni róla, mert rontaná az egyébként is egyre sötétebb képet. Általános tapasztalat, hogy naponta jelennek meg az újságokban az olyan adatok, amelyek legjobb esetben is félreérthetőek. Ezzel magyarázható, hogy a közvéle­mény már nem is veszi komolyan a közölt adatokat, ma­ga konstruál az életszínvonalra, a jövedelmi viszonyokra még a ténylegesnél is lényegesen rosszabb számokat. A "nem, vagy a félretájékoztatott közvéleményre az jellem­ző, hogy a rosszat felnagyítja, a jót pedig figyelmen kívül hagyja. így alakul ki aztán a reálisnál lényegesen rosz- szabb helyzetkép az emberekben. Márpedig a jobb jövő legfontosabb feltétele a reális helyzetfelmérés. Nagy hiba, ha az emberek nem ismerik fel a nehézségeket, de ennél sokkal nagyobb az, ha a reálisnál sötétebbnek látják a helyzetüket, és elvesztik bizodalmukat. Márpedig nálunk az utóbbi betegessé kezd válni. Ebben a hatalom felelőssége tagadhatatlan. Őszinte­ség nélkül soha nem lesz tárgyilagos a közvéle­mény. KOPATSY SÁNDOR Ott laknak, ahol dolgoznak Beváltak a hivatásos határőrök Jól vizsgáztak a hivatásos határ­őrök, munkájuk eredményesebb és olcsóbb is, mint a korábbi sorál­lományú szervezeté. Mivel a hiva­tásos határőrök általában szolgá­lati helyük közelében laknak, igen jó a kapcsolatuk a körzet lakossá­gával is. Embercsempész csopor­tokat, árucsempészeket, köztörvé­nyes bűnözőket, betörőket fogtak el, s adtak át a rendőrségnek, ugyanakkor eredményesen és igen aktívan végeznek környezet- védelmi feladatokat, gyakran nyúj­tanak segítséget a hivatásos jár­őrök a lakosságnak is. Mindezt Prókai Béla ezredes, a határőrség miskolci kerületparancsnoka mondta el keddi sajtótájékoztató­ját. A tavalyi döntésnek megfelelően elsőként a magyar-csehszlovák határ borsodi szakaszán kezdő­dött meg még az elmúlt év február­jában a sorállományú határőrök felváltása hivatásos határőrökkel. Az ezredes az elmúlt év tapasztala­tait elemezve elmondhatta, hogy a Határőrség Országos Parancs­nokságának értékelése szerint is kiváló eredménnyel járt a kísérlet, ami egyértelműen a hivatásos állo­mányú határőrizet mellett szól. A magyar-csehszlovák határ után folytatódik a hivatásos állomány szervezése az osztrák, jugoszláv, román és szovjet határszakaszo­kon is. Az ezredes kérdésekre válaszol­va szólt arról is, hogy különböző tárcák egyeztetésében kimunká­lás alatt áll az új határőrizeti tör­vény. Az új határőrizeti törvénnyel szeretnének átalakulni határren­dészetté, ami azt jelenti, hogy a hi­vatásos állomány nem katonai, ha­nem igazgatásrendészeti feladato­kat lát majd el. A térségi helyzetről elmondták, hogy sajnos megjelentek a szerve­zett embercsempész bandák, és az ugyancsak szervezett árucsem­pészés a zöldhatáron. A határsér­tők döntő többsége külföldi, az el­múlt évben 64 ország állampolgá­rai sértették meg a határt. Afgán katonák Szaúd-Arábiában A szovjet támogatást élvező afgán kormány ellen harcoló mudzsahedek 310 főből álló csoportjának tagjai Mekka felé fordulva imádkoznak a gyakorlatok szünetében. Az alakulat a szövetséges erők támogatására érkezett az Öbölbe. Marad a jogsérelem? Lazított csupán, netán lázított Vla­dimir Meciar szlovák kormányfő, amikor vasárnap esti televíziós be­szédében visszautasította azt az igényt, hogy a bíróságon kívüli va­gyoni jóvátételről szóló törvény ne csak az 1948 utáni időszakról ren­delkezzen, hanem terjesszék ki azt a megelőző három esztendőre is, ami­kor a csehszlovákiai magyarokat a legsúlyosabb jogsérelmek érték. A „lazitás-lázitás” alternatíváit ­ezzel a szóhasználattal - a pozsonyi Új Szó keddi számában három kü­lönböző vérmérsékletű írás is tár­gyalja. Mindhárom írás szerzője el­utasítja azt a szemléletet, amely a ké­szülő jóvátételi törvényjavaslat elfo­gadását megelőzően az esetleges módosítás rendelkezései alól igyek­szik kivonni a magyar nemzetiségű sértetteket. Az Új Szó egyik cikkírója arra is fi­gyelmeztet, hogy egy múlt heti koalí­ciós megállapodás értelmében „a kérdés már lényegében eldöntött- nek tekinthető: a restitúciós törvény nem érinti a magyarokat”. Felveti: miért hadakozik vajon mégis a kor­mányfő egyes, általa meg nem neve­zett magyar képviselők követelései ellen. Azért talán, hogy elterelje a fi­gyelmet a szlovák koalíciós pártok megállapodásának tényéről, s „ily módon kívánja erősíteni pozícióját, növelni népszerűségét, igazolva előttük azt a számunkra is nagyon jól ismert tényt, hogy elsősorban a saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt". Dollárral fizet a Szovjetunió - a nyíregyházi konzervgyárnak Az idén már dollárral fizet a nyír­egyházi konzervgyár termékeiért a Szovjetunió. A Moszkvában megkö­tött szerződések szerint a Nyírség Konzervipari Vállalat több mint 8 mil­lió dollár értékű árut gyárt és szállít partnere, a Szojuzplodimport meg­rendelésére. Buglyó Tibor, a vállalat vezérigaz­gatója elmondta: a Moszkvában aláirt megállapodás az első dolláros üzletkötése a keleti piacon a kon­zervgyárnak. Remény van továb­biakra is, hiszen tavaly a Szovjet­unióba és a többi volt szocialista or­szágba összesen 45 ezer tonna, 1 milliárd 800 millió forint értékű árut exportáltak. Az idei szállításokra a tárgyalásokat folytatják, bíznak ben­ne, hogy a szezon indulásáig újabb megrendeléseket kapnak. A nyíregyházi gyár természetesen a nyugati piacokon is jelentős üzlet­kötésekre számít. A múlt évben a nyugat-európai or­szágokban, valamint az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztráliába, Japánba és Kanadába 60 százalék­kal növelte az exportszállításokat, 18 millió dollár értékű konzervet juttatott el a vevőkhöz. A külföldi partnerek az idei sorra jelentik be szerződési szándékaikat, igy az előrejelzések szerint mintegy 25 millió dollár érté­kű termék megrendelésére számít­hat a vállalat. A gyár most elkészült mérlege szerint 4 milliárd 100 milliós árbevé­telt ért el 1990-ben, mintegy félmil- liárd forint értékkel növelte termelé­sét. Nyeresége 42 milliós lett, miköz­ben 360 milliót kifizetett a termelésfi­nanszírozó bankkamatokra, 220 mil­liót pedig a különböző lízingügyle­tekre.

Next

/
Thumbnails
Contents