Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
1991. február 20. KÉPÚJSÁG 3 A gondokról, tennivalóról Szakályban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Szakályi Polgármesteri Hivatal a közelmúltban közmeghallgatást tartott azért, hogy a véleményeket, a javaslatokat összegyűjtse. A megjelenteket Balogh Árpádné polgármester asszony köszöntötte. Elmondta, hogy az elmúlt évet a gondok ellenére zökkenőmentesen zárták, az idei esztendőt pedig hitelfelvétel nélkül kezdték. Előreláthatólag 20 millió 334 ezer forint áll a gazdálkodás rendelkezésére, ugyanis egyéb felhasználható vagyona - a megfelelő törvények híján - nincs az önkormányzatnak. Ezért hasznosítani szeretnék a tájházat idegenforgalmi célokra, s rendbe kívánják hozni a romokban heverő sajtüzemet. Ugyanezt tervezik az elhanyagolt malommal is, ami azért is megvalósítható, mert él a volt tulajdonos hozzátartozója. Mindezek mellett számítanak a vállalkozói kedv fellendülésére, mivel így bevételhez jutnának, helyi adót viszont nem kívánnak kivetni. A javaslatok között elhangzott, hogy kívánatos lenne összekötni a futballpálya melleti artézi kutat a település másik kútjával, megoldva a víztovábbítási lehetőséget, mert áramkimaradás esetén víz nélkül maradna Szakály. Néhányan elmondták, hogy kiveszik a napköziből a gyermeküket, mert képtelenek kifizetni a napközis dijat. Ezzel kapcsolatban a polgármester asszony álláspontja egyértelmű volt: a rászoruló családok - akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe - kapjanak támogatást. Ettől egyébként eddig sem zárkóztak el, ám azt figyelembe kell venni, hogy az önkormányzat nem válhat fizetésképtelenné. A kábeltévé kiépítésével kapcsolatos problémák rendezhetők, viszont költségvetés nélkül nincs tárgyalási alapjuk a vállalkozóval. Szóba került a polgármester asz- szony hivatalos bemutatkozásának elmulasztása, ez azonban nem tragédia, hiszen Szakályban született, s mindenki ismeri. Az pedig, hogy nem jár templomba -, a magánügye. A segítő szándékú, de néha egy kis sértődöttséget is tartalmazó felszólalások összegzéseként megállapítható, hogy kívülről minden könnyebbnek és egyszerűbbnek látszik. Ám ennek ellenére bizakodhatunk abban, hogy Szakály jó irányba, a fejlődés irányába indult. VARGA JÁNOS Könyv Dürenmatt a kommunikációs háborúról A nemrég elhunyt óriás, Friedrich Dürenmatt rövid elbeszélése, A megbízás avagy a megfigyelők megfigyelőjének megfigyeléséről cimű, halála után aktualitása folytán bombaként robbanó kis prózai remekműve fekszik előttem az asztalon. A102 oldalas mű mindössze huszonnégy mondatra tagolódik, és ezt a huszonnégy mondatot most alkalmunk nyílt a huszonnegyedik órában egészen másként olvasni, mint 1986-ban, amikor megírta, vagy 1989-ben, amikor a magyar fordítása megjelent. Kettős fényben sziporkázik: a zsenialitás és az azt tényszerűen bebizonyító valóság vakító fényében. Az Öböl-háború felvillanó fényeinek világszinpadi megvilágításában. A kémregényt és krimit ötvöző cselekmény egy meg nem nevezett észak-afrikai országban játszódik, amelyet kemény elnyomás közepette katonák kormányoznak. A cselekménynél sokkal érdekesebb vonulata az elbeszélésnek a hírszerzés és a világ minden tájáról összesereglett munkanélküli operatőrök és fotóriporterek gyakran halálos kimenetelű versengése, hisz az utóbbiak információvadászatukkal fölöslegessé akarják tenni a kémkedést. Mindennek hátterében vakítóan villannak fel az összefüggések: az ország fő bevételi forrását a szomszéd állammal tíz éve folytatott háború biztosítja a lakatlan homoksivatagért, ami kizárólag a fegyverexportáló országok termékeinek tesztelését szolgálja; a háború új meg új hadszíntereket követel, mert csakis a fegyverexport szilárdíthatja meg valamelyest a konjunktúrát; egymás után törnek ki az igazi háborúk („elegendő Irak és Irán példáját említeni” - mondja Dürenmatt), és ezekben már késő volna kipróbálni a fegyvereket, ezért fontos a fegyveriparnak a látszatháború. Igaz, hogy a kormány szeretné megszüntetni a háborút, de akkor az ország a gazdasági összeomlás szélére sodródna, „a vezérkari főnök még habozik, és Szaúd-Arábia sem döntött”; a sivatagi háborúban a korszerű hagyományos fegyvereket tesztelik, ezért mindkét fél számára elengedhetetlen az interkontinentális, kontinentális és az atom-tengeralattjárókról kilőtt rakéták találati pontosságának, valamint az atom- és hidrogénbombák hordozóberendezéseit képező fegyverrendszerek működésének ellenőrzése; a hagyományos háború egy lehetséges atomháborúhoz képest tiszta dolognak számit, és újabb lendületet ad a fegyvergyártásnak - „ez a zseniális körforgás tartja mozgásban a fegyveripart és rajta keresztül az egész világ- gazdaságot’1 - állapítja meg a szerző. Videokamerák és műholdak versenye, emberéletet sem kímélő hírzárlatok, politikai hatalmasságokat sem kímélő leleplezések - és az egész mögött meghúzódó kimért embertelenség a háttere az elbeszélés cselekményét képező gyilkosságsorozatnak, melynek riporterek az áldozatai. A könyvet az Európa Könyvkiadó adta ki 1989-ben. DOMOKOS ESZTER Megkérdeztük: Egyirányú marad-e a szekszárdi Zalka Máté utca? Több olvasónk - köztük taxisok is - megkereste szerkesztőségünket azzal a kérdéssel, hogy a korábban építkezések miatt egyirányúsltott Zalka Máté utcának mi lesz a további sorsa. A hozzánk fordulók szerint amíg a jelenlegi forgalmi viszonyok vannak érvényben, főleg a Séd pataktól északnyugatra eső _ városrészben élők kényszerülnek nagy kerülőt tenni, ami a mai igen magas benzinárak mellett nem közömbös. Megkérdeztük a polgármesteri hivatalt, ahol a következőket mondták el: Az érintett utcában az építkezések még folynak. Annyi bizonyos, hogy azok befejeztéig az utca egyirányú forgalma indokolt. Utána dől el, hogy visszaáll-e az eredeti kétirányú forgalmi rend. Egyébként mind mellette, mind ellene van egy-egy fontos érv. Mellette szól az úgynevezett városi forgalmi érdek: ez jelenti a Marx Károly u., Kadarka u., Mérey utca illetve Garaytér-Béla tér, Munkácsy, Bezerédj utcák forgalmát összegyűjtő Zalka Máté utcát, s mindez egyértelműen a kétirányú forgalom visszaállítását indokolja. Ehhez kapcsolódik még a lassú járművek forgalma, ami az 56-os út városon átmenő szakaszának tehermentesítését szolgálná, de ez az egyirányúsítással nem megoldott. A másik a környezetvédelmi érdek: a Béla király és a Garay tér műemlék, illetve műemlék jellegű épületeinek védelme, a jelenlegi helyzet véglegesítése mellett szól, amellett, hogy a Zalka Máté utca továbbra is egyirányú maradjon. A végleges döntésre tehát még várnunk kell. Szálka: Tó mellett a tóról A tó és a falu télviz idején A szálkai tó akkor is mesés látványt nyújt, amikor horgászok nem áztatják bele a zsinórjukat. Legfeljebb két vakmerő férfi vágja a halak levegőztetésére - minden biztosítás nélkül - a jeget. A tó sorsa azonban, megfelelő törvényi szabályozás híján, éppígy bizonytalan. Furcsa módon a területe, vagyis a tófenék a falué, melyet már régebben megváltottak az őcsényi tsz-től. A vizéért a MOHOSZ valahová állítólag bért fizet, de azt a községházán tudják a legkevésbé, hogy hová. A környék önmagát kínáló idegenforgalmi hasznosításának ajánlását, megbízásból, a Mi- nabex Kft. megkezdte külföldre, de FÉNYKÉPEZTE: Kispál Mária az e téren legfontosabb Istenvölgye sorsa fölött is sok a jogi bizonytalanság. Az idegenforgalmi vonzerő azonban ennek ellenére is kétségtelen. Nagyon sok „kívülálló" vásárolt már házat, házhelyet és az elvándorlás is megállt. Szálka lélekszáma mérsékelten bár, de gyarapszik. O. I. Borverseny Simontornyán Nemcsak az óbor a jó bor... ... állapíthatták meg bírálók, kóstolók, és szőlősgazdák a Simontornyán immár hagyományos helyi borversenyen. Már az 1270-ben a várat építő Simon országbíróról szóló feljegyzésekben megtalálható a birtokok felsorolása között a szőlő. A szőlőművelési és bortermelési kedv mindvégig fennmaradt. Ma is mintegy 7-800 szőlősgazda munkálja a Sióra néző szép fekvésű domboldalakat. A versenyre egyébként sokkal kevesebb gazda nevezett, mint ahány jó bor található Simontornyán. így is a fehérbor kategóriában 19, a vörösben 16 nevezés érkezett - mondja Németh János helyi csoportvezető. A verseny során szin, illat, zamat, tisztaság és összharmónia alapján pontozták a borokat és kapták azok a minősítéseket. A fehérbor kategóriában négy, a vörösborok között három gazda bora kapott arany minősítést. A nagydijat Papp István termelő chardonnay fehér, és Németh János vegyes vörösborának ítélték. A zsűri elnöke összefoglalójában elemezte azokat a helyi sajátosságokat, amelyeket a vörösborok bírálata közben tapasztalt. Elmondotta, hogy megítélése szerint Simontornya térségében nem érdemes oportó szőlőt termeszteni. Szépnek találta a borok színanyagát. A zweigelt, kékfrankos, cabernet, merlot fajták komoly vetélytársak lehetnek a szekszárdi borversenyen, ha - beneveznek a versenyre. Tájékoztatta a gazdákat arról is: milyen módon lehet minősítést kérni az eladásra szánt borokról. Elmondotta azt is, hogy érdemes rügyvizsgálatot végeztetni, hisz ebből következtethet a gazda arra, hogyan végezzék a metszést.- Mióta foglalkozik szőlőtermesztéssel? - kérdeztem Papp Istvántól.- Szüleimtől örököltem némi jártasságot a szőlőművelésben, így jövedelemkiegészítésre is gondoltam, amikor megvettem a szőlőt. Az eltelt években nagyon sok munkával az elöregedett, hagyományos szőlőt magasművelésűre alakítottam ki. Tanulmányoztam a fajtákat, és a legmegfelelőbb művelési módot.- El tudja adni a borait?- Én magam keresem az értékesítési lehetőségeket, ami igen sok időt igényel, de szerencsére nekem nincs értékesítési gondom. Ha tovább nem emelkednek a permetezőszerek, növényvédők, kisgépek árai, megéri szőlőt művelni, de ha emelkednek az árak, akkor sokaknek elmegy a kedve, hiszen egy 1000 négyszögöles szőlő művelése évi 30000 forintba is kerül. A borversenyt a polgármesteri hivatal és a Tolnabor támogatta. Képviselői, a legeredményesebb gazdákat tárgyjutalomban részesítették. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Gondoskodás az idős emberekről Ozorán Az ozorai önkormányzat 85 idős ember étkeztetését, gondozását végzi. Ebből 32 a házi gondozott, akiknek a hivatali gépkocsival szállítják az ebédet. A bevásárlásokról is gondoskodnak. Térítésmentes fuvarban fát is szállítanak a rászorultaknak, s ha szükséges ezt a hivatal dolgozói össze is vágják. A szociális étkeztetést ezen felül még ötvenen veszik igénybe, s néhányan saját maguk viszik haza az ebédjüket. Az idősek étkeztetése az iskola napközi otthonából történik. Vagyonmegosztás Simontornya és Kisszékely között Sajtótájékoztató a rendőrségen STOP-táblára lövöldöztek, feketediófával feketéztek A bűncselekmény listája négy méter hosszú (Folytatás az 1. oldalról.) A Paksi Állami Gazdaság biritó- pusztai telepén található, volt MHSZ-raktár sérelmére tavaly június 13-ra virradó éjszaka elkövetett fegyverlopás ügyében a betörők profi munkát végeztek, ám a paksi rendőrkapitányság nyomozói ennek ellenére 48 órán belül Iz- ményben egy mocsárban megtalálták az eltulajdonított 13 kispuskát, a 8500 lőszert és egy gyorstüzelő sportpisztolyt. Nos, szükség is volt a gyorsaságra, hiszen - mint ahogy a vallomásokból kitűnik - a fegyvereket külföldi állampolgárok kirablására szerették volna felhasználni. Szerencsére erre nem került sor, az elkövetők egyelőre csak egy jobb sorsra érdemes STOP-táblán csiszolgatták célzótudományukat. Hogyan is került a lopott holmi Biritópusztáról az izményi mocsárba? A 30 éves Sebestyén Sebestyén izményi lakos három társával kibontotta a falat, s okosan „kikerülték” a riasztórendszert. A fegyvereket rövidesen Sebestyén édesanyjának izményi házába vitték, majd nejlonzsákokban a közeli mocsárba rejtették. A nyomzók a Sebestyén ház pincéjében egyéb figyelemreméltó dolgokat is találtak: töméntelen mennyiségű, megkérdőjelezhető eredetű műszaki cikket, alkatrészt halmoztak fel. A maffiaszerű összefonódás felderítése nem volt gyerekjáték, így a vizsgálat júniustól februárig tartott. Közel négy méter hosszú lista rögzíti a fegyverlopással összefüggő összesen ötvenhét bűncselekményt. A biztosítási csalástól az Ausztriából hozott betűkészlettel való okirathamisításig rendkívül gazdag a bűnlajstrom. Hatan előzetes letartóztatásban vannak és tizenkét tagú a felgöngyölített bűn- szövetkezet. Sebestyén Sebestyén és öt társa ügyét fegyverlopás és lőfegyverrel való visszaélésre vonatkozó vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. A Gyulaji ÁNami Erdő- és Vadgazdaságot ért falopásoknak ugyan kisebb a társadalmi veszélyessége, viszont elgondolkodtató az a szervezettség, ahogy az eltulajdonított közel 21 köbméternyi feketediófát értékesítették, pedig a jól kiépített orgazdahálózatra nincsenek bizonyítékok. Orsós János, Nyerges Tibor, Bertha József, Nógrádi János, Nógrági Imre és Somogyi József szedresi lakosok tavaly novemberben négy alkalommal károsították meg az erdő- és vadgazdaság hőgyészi erdészetét. Egy magánfuvarozó kisiparos, aki nem tudott a „szajré” eredetéről, vállalkozott a szállításra, a bonyhádi áfész felvásárolta a fát, s a keresett terméket később Olaszországba értékesítették. A diófatolvajok ügyét nagy értékű lopásra vonatkozó vádemelési javaslattal átadták a Tamási Városi Ügyészségnek. A kérdőjelek azonban tovább szaporodnak: a felvásárolt áru eredetének igazolásához miért elegendő csak a származási jegy? Orsósék ugyanis azt Írták a bizonylatra, hogy a fát Vas- kútról szerezték. Egy telefon - és rögtön kiderül, hogy Vaskúton és környékén nemigen nő a feketediófa. A feketediófa és más faféleség gyakran szabad préda, hiszen az önkormányzatok és az erdőgazdaságok tulajdonviszonyai tisztázatlanok, így ezeknek a területeknek sincs gazdája.- km Simontornya és Kisszékely vagyonmegosztó bizottságai közös megbeszélést tartanak február 22- én - pénteken - a korábbi „együttélés” során keletkezett közös vagyon megosztásának módjáról, tehát egyeztetik igényeiket. Ugyanezen a napon Simontornya nagyközség polgármestere és jegyzője megtekintik a volt múnkásőrlőteret és a vadászházat egy későbbi hasznosítás céljából. Bogyiszlói közmeghallgatás Lapunk február 14-i számában már hírül adtuk, hogy a bogyiszlói önkormányzat közmeghallgatást tart, a település költségvetéséről. Mindebben csak annyi a változás, hogy a közmeghallgatásra a lapunkban közöltnél egy nappal korábban, február 21-én, csütörtökön este hét órakor kerül sor a bogyiszlói művelődési házban.
