Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. február 13 Mikor „írta le” a Szovjetunió Kelet-Európát? (Folytatás az 1. oldalról.) Dasicsev professzor jelenleg Berlinben ad elő és egyre több részletet árul el - legutóbb például a Der Spiegelnek - a szovjet külpolitikai gondolkodás genéziséről. Rebellis tételeit már a hetvenes évek közepén elkezdte hangoztatni, egyelőre még az intézet falain belül. Kiindulópontja az volt, hogy a kitűzött céloknak arányban kell állniuk a megvalósítás lehetőségeivel. A Szovjetunió egyre zihá- lóbb tüdővel próbálta megvalósítani ambiciózus céljait. Dasicsev olyan külpolitikai koncepció mellett állt ki, amely kerüli a konfrontációt és megszabadítja az országot a fegyverkezés fullasztó terhétől. A fejletlenebb Szovjetunió társadalmi termékének sokkal nagyobb hányadát ölte a fegyverkezésbe, hogy tartsa az iramot: negyven éven át nemegyszer a 25 százalékát, miközben az Egyesült Államokban ez az arány hat százalék, a többi NATO-ország esetében 3-4 százalék. „Halálra fegyverkez- tük magunkat, de mi vagyunk a hibásak, mert belementünk ebbe az utcába - érvel a professzor. - Gépgyártó iparunk hetven százaléka szolgálta a hadiipari komplexumot. Negyven évig éltünk e nyomás alatt - ez ellentmond az ép emberi észnek, s mindenekelőtt saját érdekeinknek”. Melyek voltak szovjet részről a második világháború utáni fegyverkezés primátusának okai? Dasicsev szerint ideologikus, messianisztikus elképzelések, nagyhatalmi megszállottság és az uralmon lévők korlátoltsága. Az a véleménye, hogy a fenyegetettség a Nyugat részéről csupán ürügy volt, üldözési mánia. S nemcsak a Nyugat sorakozott fel a Szovjetunió ellen. „Csaknem az egész világ ellenünk fordult, a Nyugat, Japán, Kína, még Jugoszlávia is. Ha egy nagyhatalom elkezdi uralmi szféráját más országokra is kiterjeszteni, a külvilág ellenáll, összefog az agresz- szor ellen. Az, ami 1939-ben Németország ellenében megtörtént, 1945 után megtörtént a Szovjetunió esetében is.” Dasicsev a nagy nyilvánosság előtt 1988 májusában jelent meg gondolataival, a Lityeraturnaja Ga- zetában leközölt cikkével. Ennek alapját a szovjet vezetés számára készült jelentés alkotta, amely a hidegháború és a szembenállás okaival foglalkozott, elemezte Sztálin és utódainak külpolitikáját. Fél évvel korábban volt a vezető diplomaták és tudományos munkatársaktanácskozása a külügyminisztériumban. (Itt hangzott el Sevardnadzénak ma már gyakorta bírálttézise arról, hogy nemzetközi téren le kell mondani az osztályharcról, s az általános emberi értékeket kell az első helyre állítani.) A moszkvai professzor, úgyis mint a külügyminisztérium tudományos tanácsának elnöke javasolta, hogy amennyiben Moszkva megváltoztatja hozzáállását a háború utáni status quóhoz, mertabból számára több teher, mint előny származik, meg kell változtatnia a megosztott Európáról, a megosztott Németországról vallott felfogását, felül kell vizsgálnia a kelet-európai szovjet dominanciát. „Németország-politikánk nem felelt meg már a realitásoknak. Az NDK- ban növekvőben voltak a társadalmi és országos feszültségek. Megoldásként több variánst ajánlottam, köztük a két német állam konföderációját, de az egyesülést is”. Dasicsev bevallja, hogy elképzelései nem arattak sikert. „Mindenki nekem ugrott, és heves vitákra került sor a (külügyminisztériumi) konferencián”. Az 1988 végén tartott központi bizottsági tanácskozáson ugyanez volt a helyzet. Ennek ellenére Gorbacsov és Sevardnadze hamarosan a hivatalos politika rangjára emelte a Dasicsev-téziseket. „Gorbacsov legnagyobb érdeme abban áll, hogy 1989 elején proklamálta: minden ország szabadon választhatja meg útját, kiállt az önrendelkezési jog mellett, s mindez lemondást jelentett a Brezsnyev-doktrináról, a beavatkozásról Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia bel- ügyeibe. Kelet-Európa országainak függetlenségével az NDK elvesztette politikai-stratégiai értékét. Ezt az államot már nem lehetett megtartani. A katonai beavatkozás pedig minden tekintetben a peresztrojka végét jelentette volna”. A többit, legalábbis úgy véljük, már ismerjük. SARKADI KOVÁCS FERENC (Bonn) Erőteljesebb érdekvédelmi munkát ígér az Okisz új elnöke (Folytatás az 1. oldalról.) Szeretnék elérni - fejtette ki Sü- meghy Csaba -, hogy a kormány vegye figyelembe javaslataikat, és az őket érintő kérdésekben nélkülük ne szülessen döntés. Éppen ezért az Okisz az eddigieknél is szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni a Pénzügyminisztériummal, a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumával, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valaminta Mu- kaügyi Minisztériummal. Csak így válik lehetővé, hogy az Okisz időben „hallassa hangját”. Az Okisz új elnöke kifejtette azt is, hogy az ország több ezer ipari szövetkezetének sajátos érdekei vannak, ezek érvényesítése mellett azonban számos olyan általános probléma érinti a szektort, amelynek mihamarabbi megoldása a többi érdekképviseleti szervezet számára is fontos. így például a kormány négyéves gazdasági programja, a piaci versenyt segítő etikai kódex, illetőleg a létrehozandó érdekképviseleti törvény egyaránt fontos a kisiparosoknak, a vállalkozóknak és a kiskereskedőknek. Ezért a jövőben az Okisz szorosabb együttműködést kíván kialakítani a társ-érdekképviseleti szervezetekkel: az Iposz-szal, a VOSZ- szal, a Kisosz-szal. Magyar „turisták” - német vám Kétezer pulóvert kobozott el a német vám a napokban magyaroktól. Mint a müncheni Süddeutsche Zeitung keddi számában beszámolt róla, 31 magyar állampolgár összeállt, autóbuszt bérelt, majd a határhoz közel az egyik magyar kötöttárugyárban minden egyes „turista” 50-100 női 'pulóvert vásárolt. Az árut - írta a Süddeutsche Zeitung - Szászországban, az utcán akarták értékesíteni. A német vámosoknak feltűnt, hogy a buszban uralkodó elviselhetetlen hőség ellenére mindenki vastag takarót terített a térdére. £z ellenőrzésnél kiderült, hogy minden ülés alatt pulóverekkel megtömött táskák lapulnak. Miután az áru lefoglalása miatt az egész vállalkozás értelmét vesztette, a magyarok hazaindultak - írta a Süddeutsche Zeitung. A Varsói Szerződés megszüntetése - Foglalkoztatáspolitika - Fegyverüzlet Az Országgyűlés keddi munkanapja (Folytatás az 1. oldalról.) A képviselő tájékoztatásul elmondta, hogy a tavaly júniusban Londonban alakult Interparlamentáris Tanácsé testületének munkájában egyaránt részt vesznek zsidó származású és nem zsidó képviselők. Feladatuk az esetleges antiszemita megnyilvánulások figyelemmel kisérése, illetőleg az azokra való együttes, nemzetközi reagálás. Kérte, jelentkezzenek azok a törvényhozók, akik részt vennének a magyar tagozatban, amelynek munkájában megítélése szerint az ország és a parlament tisztuló légkörét is igazolnák. A kisgazda Zsíros Géza ezt követő felszólalásában a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatóitól kapott levél tartalmát ismertette képviselőtársaival. Az egyetemisták felhívták figyelmét arra: a falvak lakói kiábrándultak, várakozók. Sürgetik a földkérdés rendezését, amely - mint hangsúlyozzák a levélben - nem pártpolitikai ügy, hanem a jövő, a magyar élet múlik azon. Megvilágították: drámai és kilátástalan az agrárhallgatók helyzete, akik egy „netán sosemlesz” termelési rendszer játékszabályait sajátítják el az universita- son. Napirend előtt kért szót Antall József miniszterelnök is, bejelentve, hogy hétfőn - hasonlóan a Varsói Szerződés többi kormány és államfőjéhez - levelet kapott Mihail Gorbacsovtól. Felolvasta a levelet, amelyben a szovjet elnök egyebek között megfogalmazta: „A Varsói Szerződés minden résztvevője egyetért abban, hogy a politikai tanácskozó testület 1990. júniusi ülésén elért megállapodásokat, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet párizsi csúcstalálkozója eredményeinek összfüggésé- ben kell megvalósítani. A kormánymeghatalmazotti bizottság által elvégzett munka lehetővé teszi, hogy már a közeli időben lépéseket tegyünk a VSZ katonai struktúráinak lebontására, és ezt a folyamatot 1991. április 1-jéig befejezzük.” Ami a varsói paktum tagállamai közötti kapcsolatok további fejlődését illeti, a miniszterelnök közölte: álláspontunk szerint azokat fokozott ütemben kétoldalú alapokra kell helyezni, minden esetben figyelembe véve az új belső és nemzetközi körülményeket. Egyúttal bejelentette azt is, hogy a szovjet fél kifejezésre juttatta: változatlanul Magyarországon rendeznék meg, a Varsói Szerződés honvédelmi és külügyminisztereinek részvételével, azt a tanácskozást, amelyen megfogalmazhatnák a VSZ katonai struktúrájára vonatkozó döntést. Ezt az értekezletet várhatóan még február végén, 25- e körül megtartják Budapesten - mondotta Antall József. A miniszterelnök szavai, s az azt követő számos ügyrendi indítvány után az Országgyűlés hozzákezdett a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénytervezet határozathozatalához. A hosszú, részletes szavazási procedúra során a plénum mintegy 90 módosító indítvány sorsáról döntött, s azoknak végül csaknem felét elfogadta. Az immár végleges formába öntött, nyolc fejezetre tagolódó törvényjavaslat elsősorban a szűkebb értelemben vett foglalkoztatáspolitika alakítóinak - az állam, a munkaadók, valamint a munkavállalók és azok érdekképviseleti szerveinek - jogait és kötelezettségeit rögzíti. Ugyanakkor szabályozza az említettekhez szorosan kapcsolódó területeket is: így hozzájárul a vállalkozásélénkítéshez, elősegíti a szakképzésnek a munkaerőpiac szükségleteihez való alkalmazkodását, s rendelkezik az érdekegyeztetési rendszer szabályozásáról. A törvény egyebek mellett kimondja: a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátása során nem szabad hátrányos meg- különböztetést tenni a munkavállalók között nemük, koruk, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük és munkavállalói érdekképviseleti szervekhez való tartozásuk miatt. Rögzíti azt is, hogy a foglalkoztatási feszültségek megoldására állami munkaerőpiaci szervezetet kell országosan kiépíteni, amelynek szolgáltatásait minden munkavállaló és munkaadó ingyen igénybe veheti majd. A törvény határoz továbbá arról, hogy az Érdekegyeztető Tanácson belül a foglalkoztatási érdekegyeztetés ellátására Munkaerőpiaci Bizottság alakuljon; a megyékben pedig működjenek Megyei Munkaügyi Tanácsok. A lakosságot leginkább érdeklőérintő rendelkezések sorában a törvény megszabja, hogy kik és mely esetekben kaphatnak támogatást képzésükhöz, s több intézkedéssel segíti a munkanélküliek vállalkozóvá válását is. Rögzíti emellett a létszámleépítések szabályait: kimondja például, hogy az a legalább 30 dolgozót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül dolgozói létszámát legalább 25 százalékkal, vagy legalább 50 fővel tervezi csökkenteni, e döntéséről köteles tájékoztatni a munkaviszony felmondását megelőző három hónappal a megyei munkaügyi központot, valaminta munkahelyen működő érdekképviseleti szervezetet. Emellett pedig minden olyan létszámleépítésnél, amely 30 nap alatt legalább tíz embert érint, a munkaadónak a felmondást megelőzően 1 hónappal informálnia kell az érintett dolgozókat és az illetékes munkaügyi központot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat vitáját megszakítva a törvényhozás a jugoszláviai fegyvereladási ügy megvitatására tért át. A törvényhozást Antall József kormányfő tájékoztatta Katona Tamás külügyi államtitkár belgrádi útjáról és arról a kormányjegyzékről, amelyet a jugoszláv kormány képviselőinek nyújtott át. A miniszterelnöki nyilatkozat után Balogh György (FKgP) ismertette a Honvédelmi és a Külügyi Bizottság együttes - többségi - álláspontját. (A Honvédelmi Bizottság elnöke előrebocsátotta: a rutinüzlet lehetőséget adott arra, hogy egyes jugoszláv körök magyarellenes agitációt fejtsenek ki; az ellenzéknek pedig alkalmat nyújtott a kormány bírálatára.) Az együttes jelentés a többi között megállapítja: a bizottságok tudomásul veszik a kormánynak azt az álláspontját, miszerint a szokásosnak tekintett fegyverüzlet engedélyezése során eljárási mulasztás történt; az ügy nyilvánosságra kerülése után pedig hibák fordultat elő annak kezelésében. A két bizottság a maga részéről lezártnál1 tekinti az ügyet. Ezután a frakcióvezetők kaptat szót; az ellenzéki pártok képviselő hevesen bírálták az ügyben érintetteket. Jelentéselfogadás - incidenssel Az Országgyűlés végül is többórás, indulatoktól sem mentes vita után elfogadta a Külügyi és a Honvédelmi Bizottságnak a jugoszláviai fegyvereladással kapcsolatos együttes jelentését. Ugyanakkor a plénum elvetette azt a két képviselői indítványt - Kövér Lászlóét (Fidesz) és Szent-lványi Istvánéi (SZDSZ) -, amely egy parlamenti ad hoc vizsgálóbizottság létrehozását javasolta a fegyvereladás körüli személyi felelősség tisztázása érdekében. Szintén elutasította a képviselők többsége Kőszeg Ferenc arra vonatkozó indítványát, hogy a fegyverkereskedelem a jövőben kerüljön parlamenti ellenőrzés és felügyelet alá. Antall József miniszterelnök a szavazás eredményének ismeretében köszönetét fejezte ki a Háznak, és hangsúlyozta: bízik abban, hogy megnyugtatóan rendeződnek a magyar-jugoszláv kapcsolatok. A vitában elhangzottakra reflektálva kijelentette: nem kíván reagálni a kormánytagok felelősségét firtató ellenzéki támadásokra. Csupán Tamás Gáspár Miklósnak válaszolt, mégpedig idézve a Los Angeles Times egyik januári számában vele közölt interjút, hozzátéve: reméli, hogy az abban foglaltak - azaz a magyar kormány irredenta színekben való feltüntetése - félreértésen alapulnak, és a szabad- demokrata képviselő helyreigazítást kezdeményez az amerikai lap ellen. Tamás Gáspár Miklós erre válaszolva kijelentette: egyáltalán nem adott nyilatkozatot a Los Angeles Times-nak. Hozzátette viszont, hogy a miniszterelnök már korábban üzenetet küldött számára, miszerint: amennyiben kemény hangot üt meg felszólalásában, úgy ismerteti a plénum előtt az amerikai lap cikkét. Ekkor váratlan incidens zavarta meg a vitát: a szabaddemokraták padsoraiból egy képviselő - mint később kiderült, Gulyás József - közbekiáltásában zsarolónak nevezte a kormányfőt. A „Zsarol a miniszterelnök!” közbekiáltást visszautasította maga Tamás Gáspár Miklós is, majd Gulyás József is szót kért, és megkövette Antall Józsefet. A Missouri 1986-ban készült felvétel a Missouri nevű amerikai csatahajóról, amely iraki megerősített állásokat lőtt Kuvait déli részén. A Missouri az amerikai hadiflotta négy lowa osztályú csatahajójának egyike, amelynek parancsnoki hídján fogadták az amerikai katonai vezetők 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációját. Az 1986-ban történt felújításakor kapott 36 cm vastag páncélborítása szinte sebezhetetlenné teszi. Különlegessége a 16 hüvelykes óriáslöveg, amelyből percenként két lövést lehet leadni. Az 1227 kg-os lövedékek 38 km-re repülnek. (TELEFOTÓ-MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTÖSÉG) Gyémánttolvajok után nyomoznak Ajkán Csökken a motorbenzin és emelkedik a gázolaj ára Gyémánttolvajok után nyomoz az Ajkai Városi Rendőrkapitányság. A bűnözők nem ékszereket, kincseket vittek el, hanem nagy értékű gyémántbetétes szerszámokat az ajkai Kristály Kft-től. A gyár vezetőinek tájékoztatása szerint az éj leple alatt feltehetően a háztetőn átjutottak be a csiszolóba, ahol a dolgozók saját munkaszekrényükben őrzika speciális szerszámokat. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kedden közleményben jelentette be, hogy szombattól literenként 2 forinttal csökkenti a benzinárakat, tovább nő viszont a gázolaj és a tüzelőolaj ára. A közlemény szövege a következő: Amint azt az üzemanyagok fogyasztói árának 1991. január 17-én végrehajtott emelésekor jeleztük, termékeink termelői árának rendezése - figyelembe véve a forint 15 százalékos leértékelését is - további fogyasztói áremelést tesz szükségessé. Az elmúlt egy hónap piaci árainak elemzése alapján a motorbenzinek esetében némi áremelés változatlanul indokolt lenne, de - feltételezve a benzinek tőzsdei árainak további csökkenését - az OKGT saját kockázatára, eredménye terhére - csökkenti az árakat. A motorbenzinek fogyasztói árai az Áfor-hálózatnál február 16-án, szombaton nulla órától az alábbiak lesznek: AB 86 51,00 forint/liter, AB 92 54,00 forint/liter, Eurosuper 55,00 forint/liter, AB 98 57 forint/liter. Az Érdekegyeztető Tanács határozatának megfelelően 1990. október 30-án a gáz- és tüzelőolajok termelői árait lényegesen a világpiaci árak által indokolt szint alá csökkentették. A január 17-i áremelés ellenére - ami csak az adó növelésének fedezetét biztosította - ez a probléma megmaradt, időközben a forintot is leértékelték. A jelenlegi árak veszteséget okoznak, a kőolajfeldolgozó iparban nem alakulhatott ki gazdasági egyensúly. A termelői és fogyasztói árak emelése elengedhetetlen. A szükséges és indokolt árat azonban csak több lépcsőben kívánjuk elérni. Február 16-án, szombaton nulla órától a motorikus gázolajok és tüzelőolajok fogyasztói árai az Áfor-hálózatnál a következők lesznek: közepes kéntartalmú A-B gázolaj 37,00 forint/liter, közepes kéntartalmú C gázolaj 38.00 forint/liter, kis kéntartalmú C gázolaj 39,00 forint/liter, könnyű kénmentes F20/40 fűtőolaj 37,00 forint/liter. Korábbi jelzésünknek megfelelően február 16-án, szombaton nulla órától a HTO (háztartási tüzelőolaj) fogyasztói ára is nő, az új ár 17.00 forint/liter.
