Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

991. február 13. NÉPÚJSÁG 3 Elkerülni a koldusország besorolást Az évezred előtt ábránd a Közös Piachoz való csatlakozás? Interjú Stefan A. Musto professzorral Egy igazi világpolgár. így lehetne ellemezni Stefan A. Musto profesz- izort, aki a németországi Naumann ilapitvány megbízásából tariózko- Jik hazánkban. Musto professzor ;gyébként Magyarországon szü- etett, a második világháború vé- jén került Németországba, ott is írettségizett. Ezután egy spanyol- írszági egyetem következett, majd apasztalatszerzés a világban: \lagy-Britanniában, Észak- és Dél- \merikában, utána ismét Németor­szágban, ahol már várta a nyugat- lerlini egyetem közgazdasági tan­széke. Szakterülete az európai fej- esztés, amin természetesen azt cell értenünk, hogy a professzor úr nindeddig a kontinens nyugati fe- ének gazdasági-politikai kérdé­seivel foglalkozott. Figyelme az jtóbbi időszakban, a villámcsa­pásként bekövetkező változások jtán fordult Kelet-Európa felé.- A-világ az itteni eseményekre nindeddig még képtelen volt meg- elelően reagálni - vélekedett Ste- ah A. Musto. - Példaként vessünk ;gy pillantást a német helyzetre. A lyugati országrész teljesen el van oglalva azzal, hogy miként integ- álja a keleti oldal merőben eltérő gazdasági és jogrendjét.- Mennyiben hátrányos hazánk számára az, hogy a németek egye- őre jórészt a saját ügyeikkel törőd­lek?- Hátránynak azt tartom, hogy Magyarország elvesztette a volt NDK-piacot, s ez többmilliárdos veszteséget jelent a gazdaságnak. Ugyanakkor a két német állam egyesülésével egy, a korábbinál sokkal nagyobb piac alakul ki, s ez ösztönző lehet a versenyképes magyar termékek számára. Az egyesült Németország igen fontos támogatója lehet a magyar érde­keknek is, az európai közösséghez való közeledés, illetve a későbbi csatlakozás kérdésében.- Néhány felelős hazai politikus szerint a Közös Piachoz való csat­lakozás a nem is olyan távoli jövő­ben már megvalósulhat...- Azt hiszem, hogy ez illúzió, sokkal óvatosabban kellene kezel­ni ezt a kérdést. Ha Magyarország ebben a pillanatban belépne - per­sze, ez lehetetlenség, mert nem fe­lel meg számos feltételnek -, akkor ez az ország számára valószínűleg több hátránnyal járna, mint előny­nyel. A spanyolok és a portugálok is több mint nyolc és fél évig tár­gyaltak az európai közösséggel. Közben pontosan felkészültek gazdaságilag is arra, hogy átve­gyék annak a Közös Piacnak a já­tékszabályait, amelyik magasan fejlett ipari országokból áll, s ahol egyetlen kritérium a versenyké­pesség.- Mégis, mikorra tenné a csatla­kozás lehetséges időpontját?- Évszámokat nem tudok mon­dani, de az nyilvánvaló, hogy az évezred vége előtt a teljes jogú tag­ság nem valósulhat meg. Erre szerintem csak a kétezres évek elején, komoly, hosszú tár­gyalásokat követően van remény, ekkor léphet be Magyarország ab­ba az Egyesült Európába, amelyik ebben a pillanatban integrálódik és gazdasági világhatalommá kezd válni.- Professzor úr, nemrég felröp­pent a híre annak, hogy a nyugati bankok elengedik Lengyelország adósságainak egy részét. Hazánk nem követhetné a lengyel példát?- Nos, én nem hiszem azt, hogy a bankoknak megesne a szíve a len­gyeleken, és lemondanának a tar­tozás egy részéről. Ilyesmi még nem fordult elő a világtörténelem­ben, jóllehet léteznek összehason­líthatatlanul szegényebb államok, mint Lengyelország. Politikailag igen fontos NATO-tagállamok - mint például Törökország - képte­lenek elérni az adósságelenge­dést. Tehát én ezt a híresztelést nem veszem komolyan. Ha valahol vi­szont csődöt jelentenek be, aho­gyan az Mexikóban és Bolíviában történt, akkor abban a pillanatban le lehet mondani az életbevágóan szükséges újabb kölcsönökről. Tehát máris megszűnik a beruhá­zás, a termelés szerkezetének az átalakítása, s ez katasztrofális kö­vetkezményekkel járhat. Ha Ma­gyarország esetleg ezt tenné, ab­ban a pillanatban koldusország­nak tekintenék, amellyel nem érde­mes gazdasági kapcsolatokat fenntartani.- A magyar ember leleményes­ségéről kisebbfajta legendák ke­ringenek. Elég lesz ez a tulajdon­ság a gazdasági felemelkedés­hez?- Kérem, én több mint negyven éve élek külföldön, s ahol csak találkoztam magyarokkal, minde­nütt azt tapasztaltam, hogy minde­nütt megállják a helyüket. Hogy ide jutott ez az ország, az nem a lakos­ság hibája, annak politikai-törté­nelmi háttere van, s a felelősséget nemcsak a magyarok viselik. A fel­tételek viszont még jelen pillanat­ban is olyanok, hogy reményekre jogosító gazdasági kezdeménye­zéseket nehéz tenni. Az első számú feladat tehát olyan keretfeltételek megteremtése lenne, amelyek ösz­tönzik az embereket arra, hogy sa­ját tehetségüket maradéktalanul kifejthessék, hozzájárulva ezáltal az általános gazdasági fellendü­léshez. SZERI ÁRPÁD FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Borverseny A Tolna Megyei Szőlő- és Bor­termelők Egyesülete ismét meg­rendezi a magántermelők és nagyüzemek borversenyét. Ennek időpontja február 21. A nevezés jeligével történik, amit minden pa­lackon fel kell tüntetni a borfajta nevével és évjáratával. A termelő nevét és pontos címét lezárt borí­tékban kell megküldeni. A borbe­mutatóra két hét deciliteres mintá­val lehet nevezni, amelyeket feb­ruár 18. és 19-én 7-15 óra között lehet leadni az ALISCAVIN Rt. Ga­ray téri pincéjénél, Szekszárdon. Az ünnepélyes eredményhirdetés március 8-án lesz a szekszárdi ön- kiszolgáló étteremben borbál ke­retében. Mözsi komédiások Mözsön régi hagyományokat elevenítettek fel az általános isko­lában Hegedűs Jánosné tanárnő szervezésében, amikor az ötödik, hatodik és hetedik osztályos diá­kok között meghirdették, hogy színjátszó kör indul. Rendezőnek természetesen Erdélyi Elemért kérték fel, aki a nagy sikerű vásári komédiák között válogatott a mözsi színpadra valót. Az elmúlt hét vé­gén megismétlődött az az élmény, amelyből a gyermekszínjátszók új lendületet kaptak színészi munká­jukhoz. Székelybál keretében ad­ták elő produkciójukat, amit most közkívánatra e hét péntekén dél­után három, majd négyórai kez­dettel újra láttatnak. A helyszín ezúttal a mözsi művelődési ház lesz. Emberközelben Fizess, ha tudsz Átszervezik a Magyar Alumíniumipari Trösztöt A magántulajdonnak mindig vol- ak előnyei, hátrányai. Napjaink­ban inkább csak a hátránya érez­hető, és leginkább a mezőgazda­sági munkából élők körében ala- cult ki megoldásra váró feladat. Ér- ékesítési gondjaik vannak. De jondjaik vannak a panellakásban ilő családoknak éppúgy, mint a cedes házban lakóknak. A lakó- ömb, a családi ház békés családi iletet biztosított. „Az én házam az ;n váram” mondtuk eddig. Gondos beosztással tellett kocsira, színes v-re, videóra, de ha a felsoroltak cözül valamelyikre nem is gondol­ám, a konyha-háztadásvezetés sem volt nehéz. Szóval lehetett ga- asoskodni, gyűjteni valamire, bár- nire, ami a lakásban kellett, vagy cedre, hétvégi házra. És ha netán íem volt elég a fillér, bizalommal ordulhattunk az OTP-hez, taka- ékszövetkezethez, mint ahogyan ízt sokan megtették. Vagy azéd ned lakást vásároltak, vagy azéd ned 3-4 év alatt kinőtték az 50-60 íégyzetméted. Vettek házhelyet. \z OTP-től szerződés alapján épí- ési hitelt lehetett ráemelni 3,5 szá- :alékos kamatra, sőt, 45 százalék befizetése mellett részletfizetésre idták a házhelyet. Ha a tervezett cöltségvetéshez ez az összeg nem folt elegendő, akkor igénybe lehe- ett venni az akkori legmagasabb camattal járó bankkölcsönt is. A lázhelyek 300-1000 négyzetmé- er nagyságúak. Kedes ház révén nindenki gondol egy kis pluszra, Je legalábbis saját szükségletre ermelni, még munkahely mellett is. rehát melléképületre már nem tel­ett. Volt lehetőség mezőgazdasági cölcsönre, itt többféle formája van i szerződésnek. Egyik az ISV volt, imikor is számla bemutatása és az ilvégzett munka ellenőrzése után ehetett felvenni a pénzt. Ez mind a beruházás, a pénz elfogyott, hogy ovább menjen a szekér a mellék- spületet be kell népesíteni. Propa­gálták az anyakoca-akciót. Kihe- yezték az állatot, a visszafizetés­iek többféle módja volt. Mindenki jaját maga döntött, hogy milyen ál­latot szeretne tadani. Megindult a kisgazdaság. Eleinte csak-csak volt egy kis haszon a családnak. Jelenleg pedig megemelkedett a takarmány ára, igy az állattadás rá­fizetésessé vált. Nem jön vissza a beetetett takarmány ára sem. Te­hát csak a saját konyhára lehet gondolni. Mindenesetre a kister­melő kedvét szegi a többletterme­lés, hisz termékfeleslegét ériékesí­teni nem tudja. Jelenleg. De jár az idő, kell, hogy legyen megoldás. Mindenből felesleg van, élelmi­szerből és minden más áruból, med nem tudjuk megvenni. Mun­kaerőből az átszervezés következ­tében egyes munkakörök meg­szűnnek. Munkanélkülivé válik a mindennap bejáró dolgozó, marad egy ideig a munkanélküli-segély. Aki állattadással foglalkozik, piac­ra adni nem tudja termékeit. Nos, hát akkor fizess, ha tudsz! Azt hit­tük, gazdagok vagyunk. Egy öttagú család, ahol munka­nélküli-segélyt vesz igénybe a fele­ség (4600 Ft) a férj egyhavi bruttó bére 9845 forint, a család havi jö­vedelme családi pótlékkal együtt 20 316 forint. A megemelt kamattal az OTP részére 9600 forint lesz a havi törlesztés. Méghozzá kiadás a villanyszámla 1900, - vízdíj 740, - óvoda 300, - napközi 300 és 16 éves középiskolás bejárása ese­tén a buszbérlet nincs egészen 200 forint. A tüzelő egy hónapban 4650 forint. Megélhetésre 2716 fo­rint marad. Ebből csak a reggei tej havonta 660 forint. A megmaradó összeg tetszés szerint beosztha­tó... Akinek nem bírja a családi keret a kamatemelést, elmehet az önkor­mányzathoz panaszra. A rászorult­ság médékét mi alapján döntik el? Aki nem kaphat és nem tud fizetni, mi lesz a sorsa? Saját szükségletre sem tudnak termelni, a felemelt árak, a megemelt kamat olyan te­her, hogy a megélhetés sem bizto­sított. Mit érlel ez a változás? Sze­génységet, békétlenséget. A sem­mit nem lehet beosztani. Tönkre­mennek a családok. A megélhetést pedig kötelessége biztosítani a Magyar Államnak. Befejezésül: a jelenben, s várha­tóan a jövőben csak annak nincs gondja, aki munkaköre szerint munkakerülő, jelszava a „Temetjük a munkát” volt. Pénzügyi zavarai továbbra sem lesznek, más zava­rokat pedig egy-két felessel enyhí­teni lehet. Minden okunk megvan a keseredésre, de remélem, a csalá­dok arcáról nem fagy le a mosoly. Munkaköri leírás csavargók­nak: „Jöttem, mentem, két óra, bámultam, kevertem, egy óra, ettem, ittam, két óra, szerszámot igazgattam, egy óra rosszul dolgoztam, hat óra letelt végre a 12 óra”. (Folytatás az 1. oldalról.) A MAT-hoz jelenleg 14 válla­lat tadozik. Az átalakulás után a cégeket a Hungalu Rt., vagyis az erre létrehozott szakmai hol­ding fogja majd össze. A hol­ding tulajdonosa az Állami Va­gyonügynökség, amely jogo­sult a részvények értékesítésé­re. A kormányhatározat erről úgy intézkedik, hogy a privati­záció az alumíniumipar nemzeti jellegének megtartása mellett történjék. Vagyis a külföldi vál­lalatok 50 százaléknál maga­sabb arányú tulajdonrészt nem szerezhetnek. Keresztes Péter elmondta: a MAT aktívan közreműködik az átalakításban. Az előkészítés során számos üzleti partnerrel folytatnak tárgyalásokat, azon­ban az ÁVÜ jóváhagyása nélkül semmilyen megállapodást nem írhatnak alá. A MAT vállalatai­nak privatizációjába - a jelek szerint - több nyugat-európai befektető is be kíván kapcso­lódni. Emellett más szakmai cé­gek és pénzügyi befektetők is érdeklődnek a magyar alumí­niumipar iránt. Mint a MAT vezérigazgatója kifejtette: szakmai partner je­lentkezésére az alumínium-fél­gyártmány előállításában szá­mítanak. E termékcsoportból származik árbevételük több mint fele. A vertikum legfelső szintjén lévő, acélalapú és alu­míniumalapú gépgyártó, illető­leg alumínium késztermék gyártó vállalatok árbevétele egyenként nem haladja meg az évi 2 milliárd forintot. Ezek pri­vatizálásához elsősorban nem szakmai, hanem tőkebefektetőt várnak. Szakmai partnert ke­resnek viszont a termelésük 10 százalékát képviselő timföld­alapú termékek gyártásának korszerűsítéséhez. Mivel a bauxitbányászat, a kohászati célú timföldgyártás, illetve az elektrolízisüzem nem verseny- képes, és hosszú távon sem te­hető azzá, a MAT vezetése e te­rületen nem számit a külföldi partnerekre. A MAT árbevétele tavaly 110 milliárd forint volt, igaz, a cég vállalatai egymás között is nagyarányú forgalmat bonyolí­tottak le, így a „kifelé” való ke­reskedelem ennek csupán fele. A tröszt konvertibilis exportja 450 millió dollárt ért el tavaly, a nyereség 3,3 milliárd forintot tett ki. A MAT 2,3 millió tonna baüxitot termelt, 849 ezer tonna timföldet állított elő, 75 ezer ton­na alumíniumtömböt készített és 170 ezer tonna félgyárt­mányt adott át partnereinek. Az idén csökken a bauxitter- melés és a timföldgyártás, és várhatóan a cég nem lesz vesz­teséges. Ennél konkrétabb jós­lásokba a vezérigazgató nem bocsátkozott. Elmondta még, hogy a konvertibilis export csökken, mivel önmagában a cég fémexpodja 100 millió dol­lárral esik vissza. A magyar­szovjet alumíniumipari egyez­mény megszűnése, illetőleg a dollárelszámolásra való áttérés arra ösztönzi a MAT-ot, hogy a fémexport helyett saját gyártá­sú fémét dolgozza fel, és a kész terméket exportálja. Az áttérés miatt romlik az expori-import szaldó is. Míg 1990-ben a 450 millió cfollárnyi exporthoz 50 millió dollárnyi import tartozott, az idén várhatóan az import 150-200 millió dollárra nő. Rézfúvósötös- Az akadémiai rézfúvósötös ad hangversenyt ma este 19 órától Pakson, az Állami Zeneiskolában. A műsorban, melynek közreműkö­dői: Molnár Zoltán (trombita), Szlá- vik László (küd), Nagy Csaba (trombita), Fejér András (harsona) és Gémes Katalin (ének) többek között Bach-, Gabrieli-, Handel-, Vivaldi-, Rossini-, Rózsa Pál- és Joplin-müveket hallhat a közön­ség. Az est művészeti vezetője: Adamik Gábor. Biblia a társ­művészetekben A sorozat keretében „A Biblia az életmódról" címmel tari előadást dr. Reisinger János irodalomtödé- nész, a Művészetek Házában feb­ruár 13-án, szerdán este hatórai kezdettel. Autók többféle üzemanyagra Az amerikai Chrysler és General Motors autógyádó vállalat egy­szerre jelentette be, hogy rövide­sen olyan autók gyáriását kezdi meg, amelyek többféle üzem­anyaggal is képesek működni. Mint Lloyd Reuss, a General Mo­tors elnöke elmondta, cége-olyan teherautókat szándékozik gyária- ni, amelyek sűrített gázzal működ­nek, motorjuk azonban metanol vagy metanol-benzin meghajtásra is könnyedén átalakítható. Francois Castaing, a Chrysler alelnöke pedig arról számolt be, hogy cége a jövő évtől olyan sze­mélygépkocsikat szándékozik gyádani, amelyek legalább két kü­lönféle üzemanyagtípussal is üze­melhetnek, anélkül, hogy károso­dás érné motorikus rendszerüket.- stier ­Pengőnek muzeális ériéke van, a forintnak...

Next

/
Thumbnails
Contents