Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

Elkerülni a koldusország besorolást Interjú Stefan A. Musto professzorral MEGYEI NAPILAP ■u II. évfolyam, 37. szám ARA: 7,90 R 1991. február 13., SZERDA Néhány illúziót oszlatott el a szekszárdi Liberális Klub legutób­bi vendége, Stefan A. Musto pro­fesszor, aki idegenül hangzó neve ellenére kiváló magyarsággal vála­szolt a kérdésekre. S ez nem is vé­letlen, hiszen a professzor úr negy­venöt évvel ezelőtt hagyta el hazá­ját, Magyarországot, s immár euró­pai hírű személyiségként tért vissza egy német alapítvány meg­bízásából gyermekkora színhelyé­re. Interjúnk a lap 3. oldalán olvas­ható. Dombóvár és környéke Hét végén országos néprajzi lm- és videofesztivál a művelődési tthonban. Miről volt szó Újdombó- áron a lakossági fórumon? Milyen jhák készülnek Gyulajon, mitől el meg a kenyér Szakoson? Füg­ében az orosz laktanya további sorsa. Mitől kerültek padlóra a vá­rosi sportegyesületek? A megyé­ben negyedikként Dombóváron is megalakult a volt hadifoglyok baj­társi szövetsége. Minderről lapunk 4. oldalán ol­vashatnak. Mikor „írta le” a Szovjetunió Kelet-Európát? A teremre kínos csend telepe- lett, amit ajtócsapódás tört meg: 'alentyin Falin, a volt bonni nagy- ;övet, Németország-szakértő ro- lant ki és nyilvánított ily módon vé- eményt a tételekről. Dasicsev pro- esszor két kérdést tett fel 1988 vé- )én, az SZKP KB nemzetközi osz- ályának tanácskozásán: elő- iyös-e a Szovjetunió számára az surópai status quo és fenn tudja-e ízt tartani. A szocialista világrend­szerrel foglalkozó intézet profesz­szora - az intézet profilját eláruló táblát időközben levették a falról - mindkét kérdésére nemleges vá­laszt adott. A sztálini köpenyből ki­kukucskáló kelet-európai rend­szerek nem hatékonyak, politikai, szociális, gazdasági és egyéb konfliktusokkal terhesek, a Szov­jetuniót újabb és újabb kihívások érnek erről az oldalról, a háború utáni európai status quo ellent­mond az ország érdekeinek. (Folytatás a 2. oldalon.) A Szaljut-7 maradványai Eddig hat különböző helyen jukkantak rá a Szaljut-7 darabjai­éi A szovjet űrállomás múlt csütör- ökön Argentína felett lépett a Föld égterébe, ahol nagy része elégett, jgyes darabjai a földre hullottak. Az argentin polgári védelem egy szóvivőjének keddi közlése szerint sddig egy darabról sikerült egyér- elműen megállapítani eredetét. Ez ;gy megközelítőleg négyzetes ala- <ú, orosz feliratú fémdarab, ame- yet Buenos Airestől 700 kilométer- e nyugatra, La Palma tartomány _uan Toro városában találtak meg. \z alkatrész egy lakóháztól 50 mé- erre csapódott a földbe. Ozorán átvállalják a nagycsaládosok terheit Ozora Önkormányzatának Kép- /iselő-testülete 1991. januári kép­viselő-testületi ülésén elhatározta, hogy 1991. február 1-jétől a pol­gármesteri hivatal a segélykeret terhére átvállalja a három és több gyermeket nevelő szülők napközi téritési díjának fizetését. így az óvo­dai és iskolai napi háromszoros ét­keztetés a nagycsaládosok gyer­mekei részére teljesen ingyenes. Ezzel is könnyíteni akarnak az egyébként is nehéz anyagi körül­mények között élő családok min­dennapi gondjain. Szeretnék, ha napközis csoportokat nem kellene amiatt megszüntetni, mert a szülők nem tudják fizetni a térítési díjakat. Kis­vállalkozók oldala Összeállításunk az 5. oldalon olvasható. A Varsói Szerződés megszüntetése - Foglalkoztatáspolitika - Fegyverüzlet Az Országgyűlés keddi munkanapja Erőteljesebb érdekvédelmi munkát ígér az Okisz új elnöke A jelenlegi bezártságból miha­marabb kitörni és bekapcsolódni az ország gazdasági vérkeringé­sébe - igy foglalható össze az a rö­vid távú program, melyet Sümeghy Csaba, az Okisz napokban megvá­lasztott új elnöke fejtett ki az MTI munkatársának. Mint mondotta jelenleg az ipari szövetkezetek érdekképviselete nem elég erőteljes, egyelőre sem a magánszektorhoz, sem az állami szektorhoz nem tartoznak, holott korábban az ipar húzó ágazatát képviselték. Hiányoznak azok a jogszabályok, amelyek e szektor helyét meghatározzák, pedig az ipari szövetkezetek nélkül a gazda­ság nem képes megújulni. Éppen ezért az Okisz és vezetősége nél­külözhetetlennek ítéli, hogy a jövő­ben az ipari szövetkezetek súlyuk­nak megfelelő képviseletet kapja­nak. (Folytatás a 2. oldalon.) Fegyvercsempészés - Jugoszláviába Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Egyre többjei utal arra, hogy - az ingatag belpolitikai helyzet miatt is - fegyvereket és lőszereket pró­bálnak Németországból Jugoszlá­viába csempészni, nem is kis mennyiségben - írta a müncheni Süddeutsche Zeitung keddi szá­mában, s az első lefülelésről is be­számolt. A bad-reichenhalli vám különleges csoportja hétezer da­rab töltényt fedezett fel egy Német­országból távozó jugoszláv autó­busz átvizsgálásakor. A tettest, egy Frankfurtban élő 37 éves, büntetett előéletű jugoszlávot - kinek nevét nem közölte - őrizetbe vették a ha­táron. Átszervezik a Magyar Alumíniumipari Trösztöt Megkezdődött az átalakulás elő­készítése a Magyar Alumíniumipari Trösztnél (MAT), így várhatóan sem­mi akadálya nem lesz annak, hogy a második félévben megkezdődjék a privatizáció a cégnél - mondotta Ke­resztes Péter, a MAT vezérigazgatója az MTI munkatársának azzal kap­csolatban, hogy a kormány úgy ha­tározott, hogy az idén június 30-ig társaságokká kell átalakulniuk az egész magyar alumíniumipari verti­kumot átfogó tröszti vállalatoknak. (Folytatás a 3. oldalon.) Közgyűlés a Tolnabornál Tejháború után borháború? Kiváló minőséget - magas áron Bor van, piac nincs, ami van, az nem tud fizetni. A termelő és forgal­mazó cégek hitelállománya nőtt, nyereségük ugyanakkor nem nö­vekedett, a tejháború után a borhá­ború veszélye fenyeget. Tolna me­gyében közel 7000 hektáron gaz­dákodnak szőlőtermelők, több, mint tízezer magánszemély foglal­kozik szőlővel, borelőállítással, egyre rosszabb gazdasági feltéte­lek között. Ma nemcsak megélni, élni is nehéz ebből a tevékenység­ből, ezért összefogásra van szük­ség, mind szakmai információk be­szerzéséért, mind az érdekvédele­mért. A két éve megalakult Tolnabor Egyesület hétfői közgyűlésén hangzott el mindez, ahol a több mint száz tagot számláló egyesület vezetősége tájékoztatta a termelő­ket az előző évi munkáról és az egyesület pénzügyi helyzetéről. Szőlősgazdák, bortermelők Kolontár Zoltán, a felügyelő bizott­ság elnöke, majd Ferencz Vilmos, a Tolnabor elnöke számolt be elő­ször az eredményekről illetve a gondokról, majd dr. Sümegi Jó­zsef, a Magyar Szőlő- és Borterme­lők Szövetségének főtitkára adott kitekintést a világ borgazdálkodá­sára, elhelyezve a képben a ma­gyarországi, illetve a Tolna megyei borvidéket. Mint elmondta, olyan nagy hírű bortermelő országokban is visszaesett a borfogyasztás, mint Franciaország (évi fejenkénti 120 literről 90 literre) s hasonló a ten­dencia hazánkban is. (Mi a korábbi 36 liter helyett mindössze 22 litert iszunk meg egyik szürettől a mási- kig,) A kereslet tehát csökkent, ver­senyképesnek maradni csak kivá­ló minőségű itókával lehet, amely­nek garanciája a szigorú eredet-és minőségvédelem lenne, ezt azon­ban nálunk az utóbbi huszonöt­harminc évben igencsak elhanya­golták. Sürgető feladat ezért a fran­cia, olasz, német módszereket ala­pul véve a jó magyar borok, borvi­dékek hírnevének megteremtése illetve visszaszerzése. Kiváló minö­A főtitkár szerint mind több hegy­község, privátgazdaság alakulása várható séget kell adni, de magas áron, hogy termelő, forgalmazó, fo­gyasztó egyaránt jól járjon. A felszólalások után a közgyűlés személyi kérdésekben is döntött. Mivel Ferencz Vilmos, a megyei ta­nács főkertészi teendői helyett az Országos Borminősítő Állomás fő­felügyelői feladatait látja el, s két te­vékenysége munkajogilag össze­férhetetlen, ezért leköszönt elnöki tisztéről. A Tolnabor megjelent tag­jai titkos szavazással utódjául Né­meth Lászlót, ’a Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát főkertészét, az egyesület alapító valamint el­nökségi tagját választották meg. csi-ór A szekszárdi városi tv egyenes adása ’ Megváltozott a testületi ülés helyszíne Alapunkban február 12-én, ked­den közölt hír megjelenése után kaptuk a tájékoztatást a Szekszár­di Polgármesteri Hivataltól, hogy a korábban kiadott meghívóban sze­replő helyszínnel ellentétben Szekszárd Város Önkormányzati Képviselő-testülete soron követ­kező ülését február 14-én 16 óra­kor a városi televízió stúdiójában (művelődési ház) tartja, melyet élő egyenes adásban közvetítenek. Csehák Judit és Jánosi György a Művészetek Házában A Magyar Szocialista Párt parla­menti frakciójának két tagjával ta­lálkozhatnak az érdeklődők feb­ruár 15-én, pénteken délelőtt fél ti­zenegytől Szekszárdon a Művé­szetek Házában. A kötetlen beszélgetésben dr. Csehák Judit válaszol az Ország- gyűlés munkájával kapcsolatos kérdésekre, dr. Jánosi György pe­dig várja választói javaslatait jöven­dő parlamenti munkájához. Nem szállt fel a füst Tolnán Tolna város önkormányzati kép­viselő-testülete február 8-án - pénteken - tartotta ülését. Szándé­kukban állt az alpolgármester megválasztása is, ez azonban eredménytelenül ért véget. A há­rom jelölt közül egyik már a listára sem került fel. A két listára jutott je­lölt közül - Bérces László (MDF) és Szilák Mihály (független) - pedig a titkos szavazás során egyik sem ju-. tott többséghez. így talán a február 22-re tervezett ülésen lesz Tolná­nak alpolgármestere. Meghalt Tamási legidősebb lakója Eltemették Hajdics Jánost, Ta­mási legidősebb emberét, aki 102 évet élt. A Tamásihoz tartozó Ke- csegepusztán született, és fiatal korától kezdve csőszként járta a mezőt. Katolikus vallású, nős, szí­vós, zömök ember volt. Később ke­rült a városba és ott élte le élete h'átralévő részét. Egyébként a ka­tolikus egyházi anyakönyv szerint az eddig leghosszabb életkort ért tamási lakos 112 éves korában hunyt el. DR. KOPPÁN JÓZSEF Nagy horderejű, napirend előtti felszólalásokkal látott hozzá keddi munkájához az Országgyűlés ple­náris ülése. A napirend előtt elsőként szót kérő Raj Tamás (SZDSZ) javasolta, hogy hozzák létre az Interparla­mentáris Tanács Az Antiszemitiz­mus Ellen elnevezésű egyedülálk nemzetközi parlamentáris szerbe zet magyar tagozatát. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents