Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. január 3. Mozdonyvezetők sztrájkja Próbára tett tolerancia? le csatlakozást, érkeztek késve adatunk fölbecsülni a következmé- munkahelyükre, mennyi volt a nyékét. munkakiesés. Mi a MÁV-nak egy Egy bizonyos: a sztrájk törvé- egysége vagyunk, nem a mi fel- nyes volt. d. e. Sajtótájékoztató Budapesten Emelkedő lakáshitel-kamatok O TR- e/ó7cészü/e te/c (Folytatás az 1. oldalról.) Más igazgatóságokon, a hálóza­ton a sztrájk valószínűleg nagyobb zavarokat okozott, erről egyelőre nincs pontos információnk. Ami az okozott kárt illeti, nyilván forintban is mérhető, én azonban inkább azt hangsúlyoznám, hogy a sztrájk a társadalom toleranciáját tette pró­bára és szembeállította egymással a vasutastársadalmat, ami igen ko­moly belső feszültségeket szült. Dombóváron a MÁV Vontatási Főnökségénél Harangozó László fűtőházfőnök válaszolt kérdésünk­re.- A menetrend szerint bejelen­tett, reggel 5-től 7-ig tartó munka- beszüntetés ideje alatt Dombóvár­ról mozdonyvezető nem ment ki vonattal. Amelyik mozdonyon moz­donyvezető volt, az megállt a sztrájk idején a szerelvénnyel. He­lyettük pécsi kollégák, mozdony- vezetők, illetve középvezetők, tehát jogosítvánnyal rendelkező vasuta­sok vezették el a vonatokat. Egy vo­natunk állt Pincehelyen, egy pedig nem indult ki a budapesti Déli pá­lyaudvarról. A következményekről annyit jegyeznék meg, hogy a MÁV-nak az erkölcsin kívül ponto­san kimutatható kára nem nagyon van. Nehéz helyzetbe kerültünk az emberek célba juttatásával, nem tudom fölbecsülni, hányán késtek A MÁV-nak csaknem négy és fél millió forint veszteséget okozott a szerda reggeli kétórás figyelmez­tető sztrájk, amelyet a Mozdonyve­zetők Szakszervezete kezdemé­nyezett a tagok bérkövetelésének alátámasztására - mondta Sipos István vezérigazgató-helyettes a szerda délután tartott sajtótájékoz­tatón. A személyszállításban mint­egy három és fél, a nemzetközi te­herszállításban pedig egymillió fo­rint kár keletkezett. Ez utóbbi ősz- szeget devizában kell a MÁV-nak majd kifizetni. A belföldi áruszállí­tásban az ünnepek utáni kevés megrendelés miatt nem keletkezett számottevő veszteség. A 606 személyszállító szerel­vény közül 65 olyan vonatot, mely öt és hét óra között indult, illetve ér­te volna el célállomását, el sem in­dítottak, 122 szerelvény időben, a többi pedig kétórás késéssel érte el úticélját. A délelőtt folyamán átla­gosan csaknem egyórás késéssel érkeztek meg az állomásokra a szerelvények és csak 12 óra után állt helyre a menetrend szerinti közlekedés. A reggeli és a délelőtti órákban tíz nemzetközi vonat átla­gosan 90 percet késett. Kisteleki Mihály, a gépészeti szakszolgálatvezetője, aki az októ­berben kezdődött tárgyalássoro­zaton a MÁV küldöttségét vezette, elmondta: a vezérigazgatóság ed­dig sem utasította el a 29 százalé­kos béremelést, csak türelmi időt kért a mozdonyvezetőktől addig, amíg elkészítik az elmúlt gazdasági év munkaügyi és bérmérlegét. Ezután tudnak csak felelősen nyi­latkozni arról: a MÁV által már meg­ígért 25 százalékon felül a kért to­vábbi 4 százalékos béremelésre adott-e a fedezet. A Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének képviselője, Németh Lász­ló alelnök hangsúlyozta: továbbra is jogosnak tartják a 29 százalékos bérkövetelésüket. 1991-ben ugyanis jelentősen csökkenni fog a masiniszták túlóráinak száma, ezért a 25 százalékos emelés való­jában csak 20 százalék többletet jelent majd. Igaz, hogy nem minden mozdonyvezető vett részt a sztrájk­ban, részben tájékozatlanság miatt, részben azért, mert más, a sztrájkhoz nem csatlakozó érdek- képviseleti szervezet tagja. A Vasutas Szakszervezet és a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezetének képviselői kijelen­tették: továbbra is kitartanak ko­rábbi véleményük mellett és elítélik a mozdonyvezetők sztrájkját. Az Országos Takarékpénztár rendkívül nehéz helyzetbe kerül azáltal, hogy a parlament a múlt év utolsó előtti napján döntött a ked­vezményes lakáshitelek kamatai­nak emeléséről. A hitelállomány mintegy 220 milliárd forintra tehe­tő, s több millió számlatulajdonos van, akiket a következő hetekben, hónapokban kell kiértesíteni a jog­szabály-változásokról. AzOTP-nél a MagyarTávirati Iro­da munkatársának elmondották: szerdán jutottak hozzá a parlament által elfogadott törvényrészlet ha­tályos szövegéhez. Ennek ismere­tében láthattak hozzá az előkészü­letekhez: csütörtökön már meg­kezdik azoknak a leveleknek a megszövegezését, amelyek arra szolgálnak, hogy az ügyfelek meg­ismerkedjenek a változásokkal, le­hetőségeikkel és tennivalóikkal. Hamarosan megkezdik a levelek nyomtatását is és várhatóan január közepétől már folyamatosan kéz­hez kapják a küldeményeket. A kiértesítés valószínűleg február közepére fejeződik be. A lakásköl- csön-adósoknak 30 napon belül kell válaszolniuk az OTP levelére, addig kell eldönteniük, hogy me­lyik változatot fogadják el a parla­ment által jóváhagyott két megol­dás közül. A törlesztés pontos sza­bályairól az OTP napokon belül a sajtó segítségével tájékoztatni fog­ja a lakosságot. Ismeretes: január elsejétől emel­kedtek a kedvezményes lakáshite­lek kamatai. Az emelkedés azon­ban attól függ, hogy a kölcsön- adós a parlament által jóváhagyott két változat közül melyiket választ­ja. Az első változat szerint az 1988. december 31. előtt felvett 0-tól 3,5 százalékig terjedő kamatozású kedvezményes lakáshitelek kama­tai 15 százalékra emelkednek. A törlesztőrészlet január 1 -jétől - az idén - egységesen 1500 forinttal emelkedik. Akinél ez a többletbefi­zetés nem fedezi a megnövekedett kamatköltségeket, ott a különbö- zetet a költségvetés kiegyenlíti. Ha az 1500 forintból még megmarad­na, ezt tőketörlesztésként számol­ják el, vagyis a hitel visszafizetése gyorsul. A második változat szerint a ked­vezményes hiteleknél a költségve­tés a tőketartozás felét elengedi, míg a másik felére pénzpiaci, vagy­is jelenleg 32 százalékos kamatot állapít meg. Ám ebben az esetben is - az idén -1500 forinttal emelke­dik egységesen a havi törlesztő­részlet. Ha nem elegendő a többlet a kamatok kifizetésére, a költség- vetés állja a különbözetet. Ameny- nyiben a havi 1500 forintból futja, a fennmaradó rész a tartozást csök­kenti. Más a helyzet a lakáscélú bank­kölcsönökkel, amelyeknek kamata meghaladja a 3,5 százalékot. Ezek­nél a szabályok 1992-től változnak. Itt is két változat közül lehet válasz­tani. Az els§ szerint a bankkölcsö­nök kamata 1992-ben emelkedik 15 százalékra, míg a második vál­tozat alapján pénzpiaci kamatokat vezetnek be, ám az állam elengedi a tőketartozás egyharmadát. Mennyivel drágul a benzin? (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1991. évi költségvetési tör­vény, amelynek része a benzin fo­gyasztási adójának növelése, csak a jövő hét elején jelenik meg a Ma­gyar Közlönyben, így az üzem­anyagot forgalmazó vállalatoknak csak azt követően kell befizetniüka literenkénti 33 forintos fogyasztási adót. A fogyasztási adó emelkedé­se literenként mintegy 8 forintos árnövekedést okoz, amit a forgal­mazó vállalatoknak nem kötelező áthárítani a fogyasztóra, hiszen ja­nuár elsejétől liberalizált az üzem­anyag behozatala, forgalmazása és ára, ám ekkor költségnöveke­dést várhatóan sem az Áfor, sem a többi cég nem tud magára vállalni. Tovább drágítja a motorbenzin fogyasztói árát, hogy a 8 forintos adóemelésen felül az MTI informá­ciói szerint az OKGT benzinfajtán­ként mintegy 4-7 forintos termelői áremelést tervez. Ezzel kapcsolatban Antal Lajos, az OKGT kereskedelmi igazgatója szerdán csak annyit mondott, hogy az árváltozás részleteiről néhány nap múlva tájékoztatják a közvéle­ményt. Emlékeztetett arra, hogy a kormány január elsejétől - a libera­lizációval egyidejűleg - megszün­tette a dollárelszámolású kőolajim­port költségvetési támogatását. Az energiahordozó forgalmazói (így az OKGT is) vásárlásaikért piaci árat fizetnek, miként az eladásai­kért is piaci árat számítunk fel. (MTI) Magyarország teljesítette az IMF-fel kötött megállapodását (Folytatás az 1. oldalról.) Az MNB a napokban küldi meg az IMF igazgatótanácsának a par­lament által elfogadott 1991. évi költségvetést, így várhatóan nincs akadálya annak, hogy hamarosan létrejöjjön a Nemzetközi Valuta­alap és Magyarország közti há­roméves megállapodás. Amennyiben ez még januárban megszületik, akkor az MNB várha­tóan februárban juthat hozzá az el­ső, 200 millió dolláros részlethez. Az idén az IMF összesen mintegy 1,1 milliárd dolláros kölcsönt folyó­sít az országnak, ebből 600 millió dollár az úgynevezett készenléti hi­tel, s 500 millió dollár kölcsön pe­dig a kőolajimport finanszírozásá­ra szolgál. A hároméves megállapodás ke­retében Magyarország vállalta, hogy az 1991. évi költségvetés hiá­nya nem lesz több 78 milliárd fo­rintnál, s a folyó fizetési mérleg hiá­nya nem haladja meg az 1,2 mil­liárd dollárt. Ennek fejében az IMF három év alatt - az idei olajvásár­lásra szolgáló kölcsönt nem szá­mítva - mintegy 1,8 milliárd dollá­ros készenléti hitelt nyújt az or­szágnak. Négyen meghaltak... Négy halálos áldozata van an­nak a közlekedési balesetnek, amely szerdán a reggeli órákban történt a 70-es fő közlekedési úton Pettend és Kápolnásnyék között. Eddig még ismeretlen okok miatt a Silvio Ricci 20 éves olasz fiatalem­ber által vezetett Fiat Ragetta sze­mélygépkocsi áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ott frontálisan ütközött egy jugoszláv turistákat szállító autóbusszal. A személy- gépkocsi vezetője, valamint három utasa - Claudio Ricci 25 éves, és llaria Brugola 20 éves olasz, vala­mint Maria Axell Mandeliene 24 éves francia állampolgár a helyszí­nen életét vesztette. Az autóbusz­ban 180 ezer forint kár keletkezett, a személygépkocsi totálkáros lett. Az ügyben a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. Szovjet belügyi csapatok - rigai nyomda Szovjet belügyi csapatok zárták körül szerdán Lett­ország legnagyobb nyomdájának épületét Rigában - közölte telefonon a francia AFP hírügynökséggel a nyomda egyik alkalmazottja. Beszámolója szerint harckocsik állnak az épület körül, és katonák ellenőrzik a belépni szándékozók személyazonosságát. A nyomda dolgozóit beenge­dik. Nem ismeretes, hogy ki is miért vezényelte oda a belügyi osztagot. E nyomdában készítik a független és a hivatalos lett lapokat. A lett parlament az amerikai AP hírügynökség értesülése szerint megvitatta, hogy milyen választ ad­jon az akcióra, nem ismeretes azonban, hogy szüle- tett-e döntés. Dainis Evans lett miniszterelnök-helyet­tes a belügyiek akciója miatt munkabeszüntetésre és tiltakozó tömegmegmozdulásra hívta fel Riga lakos­ságát. Mint mondta, a kormány gondoskodik róla, hogy a sztrájkolok megkapják bérüket. A parlament titkai Az elmúlt esztendőben a közvé­lemény naponta hallott a parla­mentről, hiszen az vált a politikai élet legfontosabb színterévé. De vajon milyen apparátus áll a háttér­ben, kik segítik a képviselők mun­káját, hogyan működik a parla­ment „nem látható része?” E hatal­mas gépezet irányítója, egyik fele­lőse dr. Soós Tibor, az Országgyű­lés Hivatalának vezetője. Vele be­szélgettünk a parlament „titkairól”.- Mennyi a parlament éves költ­ségvetése és hány ember dolgo­zik az Országházban?- Az Országgyűlés épületében nem csupán a parlamenti üléssza­kok és a bizottsági ülések egy ré­sze zajlik, hanem itt található a köz- társasági elnök és a miniszterelnök irodája is. Ez év nyara óta hozzánk tartozik a Széchenyi rakparton ta­lálható volt MSZMP-székház, ame­lyet a köznyelv Fehér Házként is­mert. Ma ez az Országgyűlés iro­daházaként funkcionál, itt vannak a képviselők és az egyes pártfrak­ciók irodái. E két épület teljes ellá­tásáról mintegy 380 főnyi alkalma­zott gondoskodik. Ebből a hivatali apparátus 230-240 ember, mig közvetlenül a képviselőcsoportok alkalmazottaiként mintegy 150-en tevékenykednek. A parlament költségvetése ta­valy 1 milliárd 135 millió forint volt, ez évre pedig 1 milliárd 700 milliót terveznek. A növekedést többek között az okozza, hogy az 1990-es év költségeinek egy része csak jú­niustól jelentkezett, míg 1991-ben már 12 hónappal kell kalkulálni.- A képviselők fizetését is ebből az összegből fedezik?- Természetesen. A kiadások egy jelentős részét ez teszi ki, de ehhez valamit azonnal hozzá kell tennem. A honatyák tavaly május­tól végzik főállásban munkájukat, emiatt a közvélemény előtt az elő­zőnél jóval drágább parlament je­lenik meg. Ez igaz, ám az is fontos, hogy végre tiszta és világos képük lehet a választóknak, tudhatják, mi mennyibe kerül és ehhez mérhetik elvárásaikat is. Az előző parla­mentnél a tiszteletdíjak nagyság­rendekkel voltak kisebbek, vidé­kieknek 7000 forint, budapestiek­nek 5000 forint. Viszont a munkál­tatóknak ki kellett gazdálkodniuk a képviselők távollétében kiesett bért. Amikor 1989-től e költségek megtérítésére kötelezte a házsza­bály a parlamentet, kiderült, hogy csak ez évi 40 millióba kerül.- Mire telik még a költségveté­sükből?- A pénz egy másik jelentős ré­szét a Parlament - várhatóan még 7-8 évig tartó - felújítása viszi el. Az elmúlt években a Kossuth tér felöli oldalt tették rendbe, most végre fel­gyorsulhatnak a dunai részen is a munkálatok. Kevesen tudják, hogy Steindl Imre eredeti tervei szerint a Parlament főhomlokzata a Duna- parti. Az elmúlt években nagyon veszélyes állapotba került az észa­ki kőtorony, azzal fenyegetett, hogy bármely pillanatban leszakadhat róla 72 méter magasságból pél­dául egy 15-20 kilogrammos kő­csipke. Most egy jó tízméteres sza­kaszon visszabontják az épít­ményt, a teljes helyreállítás két évig is eltart. Egyidejűleg folynak a bel­ső felújítások a kupolacsarnokban és a vadászteremben. A csarnok kövezetének egy részét 1895 óta nem javították, az ide leterített vö­rös szőnyegnek már nemcsak dí­szítő, de balesetvédelmi funkciója is lett. Kiderült, hogy azokból a kő­bányákból, ahonnan eredetileg Steindl Imre szállíttatta a kőburko­latot, ugyanolyan anyaggal tudjuk pótolni a burkolatot, amilyen az hajdan volt. Remélhetőleg a jövő év tavaszán visszakerül a kupola tetejére - a vörös csillag helyére - a Steindl Imre által tervezett csúcsdisz, egy széljelző. Sokan tréfálkoztak azon, hogy szélkakas lesz a Parlamen­ten, amely úgymond mindig a szél­járásnak megfelelően változtatja a helyét. Mellesleg a dísz nem is ka­kasformájú, hanem egy dárdáttar- tó alakot ábrázol. A Parlament egyébként a Világörökség része, és Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a felújításokat az ere­deti tervek alapján végzi el. Nagyon érdekes az épület fűtési rendszere, amely szintén az terve­ző eredeti elképzelései alapján működik - méghozzá kiválóan - mind a mai napig. A Parlamenten nincs kémény, egy tőlünk 500 mé­terre elhelyezkedő kazánházból alagúton át érkezik ide a meleg le­vegő. Az ülésterem alatt keverőhe­lyiséget alakítottak ki, a padlón el­helyezkedő nyílásokon át már egyenletes 22 fokos levegő áram­lik be. Ugyanez a szellemes rend­szer nyáron azt biztosítja, hogy rekkenő forróság esetén is kelle­mes a Parlament belső hőmérsék­lete.- Milyen a Parlament biztonsági rendszere?- A kezdeti időkben a Parla­mentnek 30 fős őrsége volt, ez azonban igazából soha nem funk­cionált. Ha veszélyes helyzet ala­kult ki az országban, akkor mindig katonákat és rendőröket rendeltek ide, akik azonban nem ismerték az épületet. Ma a kormányőrség egyik védett objektumaként szerepel az Országgyűlés épülete és irodahá­za. Az őrség létszámáról természe­tesen nem beszélhetek, de nem kell túl nagy számra gondolni. A ka­wdiiM iiwicmw A görög kormány bizottságot ho­zott létre szerdán az Albániából ér­kező menekültek ügyeinek intézé­sére. Konsztantin Micotakisz mi­niszterelnök aznap közölte a sajtó­val, hogy kormánya anyagi segít­séget kér a menekültek ellátásá­hoz az Európai Közösségektől a pénteken kezdődő, brüsszeli kül­ügyminiszteri értekezleten. Egy­ben azt is bejelentette, hogy január 13-án Albániába látogat, és tárgyal a menekültkérdésről a szomszé­dos ország vezetőivel. púknál dolgozó kormányőrök hiva­tásos katonák, ők cserélődnek időnként, azért, hogy valamennyi épületet megismerjék. A Parlament szerencsére nem tartozik a rendszeresen fenyege­tett épületek közé. Legutóbb, a ta­xisblokád idején és a vörös csillag leszerelésekor kaptunk több fe­nyegető telefont. Volt, aki a csillag levételét sérelmezte, mások ép­penséggel lassúnak találták a munkálatokat. Akadt ajánlkozó, aki a hátán is lehozta volna, bár gon­dolom nem tudta, hogy átmérője három méter volt, súlya pedig 10 mázsa körüli.- Évek óta hallani azt a pletykát, hogy a Parlament és a Fehér Ház között van egy titkos alagút. Mi igaz ebből?- Sajnos, nem létezik. Szerettük volna, ha kiderül, hogy van ilyen, ugyanis a most folyó számítás- technikai fejlesztés során komoly akadályt jelent a közvetlen vezeté­kes kapcsolat hiánya a két épület között. Lehet, hogy a nemrégiben elkészült útburkolatot kell majd emiatt felbontani, így hát tényleg jól jött volna egy alagút.- Kik léphetnek be a Parlament­be a képviselőkön kívül?- A pártfrakciók belépőket ad­hatnak szakértőiknek, az újság­írókkal pedig olyan megegyezés született, hogy az egyes szerkesz­tőségek meghatározott számú biankó belépővel rendelkeznek. A Parlament ma egyidejűleg tölti be a hivatal és a múzeum funkcióját. Utazási irodák szervezésében ren­geteg turista látogatja az épületet, amire a plenáris ülések kivételével mindennap lehetőséget adunk. A jövőben annyit szeretnénk változ­tatni ezen a gyakorlaton, hogy saját kézbe kívánjuk venni a vendégfor­galmat. L. J.

Next

/
Thumbnails
Contents