Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

991. január 3. V NÉPÚJSÁG 3 Kisgazdaként három megye „gazdája” Villáminterjú a köztársasági megbízottal (Folytatás az 1. oldalról.)- Nemcsak egyszerű udvarias- sági látogatást tettem, ennél azért óval többről van szó - tudtuk meg 1c. Bögner Miklóstól, aki örömmel adott interjút lapunknak. - A Tolna •negyei területi hivatal számára ke­restünk megfelelő helyiséget, ugyanis a belügyminiszter úr költ­ségtakarékossági szempontból úgy rendelkezett, hogy a köztársa­sági megbízott hivatalait a megye­házákon kell létrehozni.- Röviden felsorolva: melyek a köztársasági megbízott legfonto­sabb feladatai?- Alapvető fontosságú az önkor­mányzatok törvényességi ellenőr­zése, bizonyos másodfokú ható­sági ügyek intézése, azaz ez töb­bek között azt jelenti, hogy felleb­bezési fórumként is működünk. Hozzánk tartozik - ha lennének - a dekoncentrált szervek koordinálá­sa, továbbá a három megye terüle­tén a honvédelmi, polgári védelmi feladatok ellátása.- Ön pécsi lakos, ez a város egyébként a köztársasági megbí­Dr. Bögner Miklós harmincnyolc évesen lett köztársasági meg­bízott zott székhelye is. Nem jelenthet ez a tény hátrányt Tolna megye számára?- Szerencsére mind Szekszárd, mind a Somogy megyei Kaposvár rövid idő alatt elérhető Pécsről. Azt azonban látni kell, hogy a köztár­sasági megbízotti intézmény és a régiók kialakítása politikai alku kö­vetkezménye. A kormánypártok megpróbálták a megyei keretek között megoldani - a főispán köz- beiktatásával - a törvényességi el­lenőrzést. Nem így történt. Az igen tisztelt ellenzék közrehatására ré­giókat alakítottak ki, összesen nyolcat, ezek egyike a dél-dunán­túli régió. Mint minden kompro­misszum, ez is magán viseli azokat a jegyeket, amelyek időnként za­varokat fognak okozni.- Engedje meg, hogy megkér­dezzem: melyik párt képviseleté­ben lett köztársasági megbízott?- A Független Kisgazdapártnak vagyok az alapító tagja. Ám jelen­legi funkciómból adódóan - s ezt törvény is szabályozza - pártban vezető tisztséget nem tölthetek be, pártom nevében így közszereplést sem vállalhatok. Ezért ha netalán azt kérdezné, hogy mi a vélemé­nyem Torgyán Jóska bátyámról, akkor, sajnos, nem válaszolhat­nék, mert ez már közszereplésnek minősülne.- szeri - gottvald ­Önkormányzatok örömei és gondjai Ozorán nincs nehéz helyzetben az érdeklődő. Németh Györgyné „régi ember” a községházán, amit valamilyen okból a lényegesen ke­vésbé jó ízű „polgármesteri hivatal­nak" neveznek. Korábban ugyanitt volt vb-titkár, most jegyző, ami a fa­lubeliek bizalmának jele.- Aminek mostanában legjob­ban örülünk, - mondja - az rész­ben a Tolnai Népújságnak is kö­szönhető... A fotóriporter és az újságíró egy­szerre lepődik meg, főleg amikor kiderül, hogy ebben véletlenül mindketten „bűnsegédi bűnrésze­sek”. Ősz elején beszámoltunk a regölyi orvos kezdeményezéséről, aki egyszerre teremtett szép kör­nyezetet betegeinek és szerzett számítógépet, egészségi adataik rögzítésére. Cikkünk nyomán az ozoraiak Regölybe látogattak és most a váróban színes tv, video szórakoztatja a várakozókat, ada­taik számítógépre vitele pedig ép­pen folyamatban van. A másik, egyelőre még csak eljö­vendő öröm alakulóban van.- A megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak már augusztusra el kel­lett volna készülnie a 2. sz. kutunk vízbekötésével. Ez mintegy kilomé­teres munka, négy millióba kerül. A vállalat nem teljesen hibás a munka elhúzódásában. Menetköz­ben ugyanis ismeretlen tettesek el­loptak egy hatalmas kábelteker­cset, orsóstól. Elviteléhez teher­autóra, de az se kizárt, hogy darus kocsira lehetett szükségük. Olvasóink jól tudják, hisz a mun­kák kezdete óta rendszeresen, minden évben megemlékezünk az itteni vár restaurálásának állásáról és fontosságáról is. Elméletben 1995-re kellene el­készülni vele. Ez kétséges, hiszen bár a tudósok és segítőik ez évben is itt lesznek, de csak a tavalyival azonos összeggel gazdálkodhat­nak, ami természetesen nem jelent gyarapodást... (Ordas) Ilyen kábeltekercset emeltek el... fényképezte: kispál Mária Képviselők a Nemzeti Alapítványról (Folytatás az 1. oldalról.) Tolna megye országgyűlési képviselői közül három személyt sikerült elérnünk, megkérdezve tőlük: csatlakoztak-e a Nemzeti Alapítványhoz? Dr. Térnék Gábor (MDF): - Azt hiszem, minden olyan kezde­ményezéshez, amely a nemzet javát szol­gálja, kötelességem csatlakozni. Ez az alapítvány újabb pénzforrás lehet a rendkívül súlyos szo­ciális gondok enyhí­tésére. Igaz, ez a megoldás vélemé­nyem szerint csak át­meneti, persze ez az átmenet nagyon hosz- szú ideig eltarthat. Jómagam szintén fel­ajánlottam az egy hó­napi parlamenti illet­ményemet, hat hóna­pi részletfizetést kér­ve, miután számomra is megterhelő lenne az egy összegben történő átutalás. Dr. Nádori László (SZDSZ): - Egyelőre nem csatlakoztam. Az alapítvánnyal szemben nincsenek fenntartásaim, ám je­lenleg annyi minden más foglalkoztat, hogy nem volt időm elmélyülni ebben a kérdésben. Egyébként jó­magam is rendel­kezem egy alapít­vánnyal, viszont a pénztárcám tartalma, sajnos, véges. Várok tehát március 15-ig - eddig az időpontig lehet alapítóként csatlakozni a Nemze­ti Alapítványhoz - s a határidő lejárta előtt döntök. Nyerges Tibor (MDF): - Az a teher, ami ránk nehezedik, számunkra is egyér­telművé tette, hogy a képviselőknek is lép­niük kell ebben a rendkívüli helyzet­ben. Én magam is fel­ajánlottam egyhavi tiszteletdijamat, hat hónapra elosztott részletekkel. Ez nettó harminckétezer fo­rint. Tekintettel arra, hogy állandósult a fe­szültség, sok ember­nek rosszabbra for­dulta sorsa, meg kell tanulnunk a szolida­ritást.-dkj-szá­A vízvezeték-fektetés már a templomnál, a falu közepén tart Létrejött a Közúti Igazgatóság A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 1991. január elsejétől az országos közút­hálózat működtetésére me­gyei közúti igazgatóságokat hozott létre. Ezzel önálló me­gyei szerv jött létre és ezután valamennyi, megyénket érintő útügyben helyben járnak el, il­letve megyei szinten intézked­nek. Az igazgatóság címe vál­tozatlan: Liszt Ferenc tér 1. Vadászklub A Szekszárdi Vadász Klub soron következő foglalkozására 1991. ja­nuár 9-én - szerdán - 18 órakor kerül sor a Gemenc Szálló I. eme­leti tanácskozótermében. A klub vendége dr. Palkovics György, a MAVAD RT. főosztályve­zetője, vadgazdálkodási szakmér­nök lesz, aki a vaddisznóról tart előadást. A klubfoglalkozás kere­tében dedikálja az e témában írt könyvét. SZÁMALK-SZÜV OKTATÁS Személyi­számítógépkezelő (PC tanfolyam) alapfokú SZÄMALK oklevél. I. féléves (150 órás) tanfolyam indul, 1991. január hóban szerdai napokon. Tanfolyamdíj: 14 000 Ft/fő Jelentkezni lehet: SZÜV tanfolyamszervezés Székesfehérvár, Schönherz Z. u. 36. Telefon: 22-16-300 Mi kell a jó borhoz? Interjú Tóth Sándorral, Magyarország főkertészével A szőlőtermelők és a borászati üzemek az egész országban a csőd szélén állnak. Az egykor vi­lághírű magyar borokat egyre ke­vesebben kóstolgatják a külhoni polgárok közül, és itthon is méltat­lanul háttérbe szorulta legkevésbé egészségtelen alkohol fogyasztá­sa. Amíg 1938-ban még 38 liter bort ivott meg egy átlagmagyar, ma már 26 literrel is beéri. A hanyatlás okairól, és a magyar bor híréhez méltó fellendülés lehetőségeiről Tóth Sándorral, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-he­lyettesével, az ország főkertészé­vel beszélgettünk. A tervgazdálkodás csődje- Szakmai berkekben sűrűn han­goztatják, hogy az agrárkormányzat az elmúlt évtizedekben kifosztotta a gazdálkodókat. Milyen ma a szőlő- termelés és a borászat állapota?- A hibás gazdaságpolitika min­denkit elért. Hál’ istennek a minisz­térium most már nem az osztogató­fosztogató szerepben tetszeleg, de tény, hogy egyelőre eszközei sin­csenek a múltbeli bajok orvoslásá­ra. Az ágazatot új pályára kell állíta­ni, ennek közgazdasági és szak­mai feltételei azonban ma jórészt még hiányoznak. A múltbeli hiá­nyosságokkal kapcsolatban kény­telen vagyok nagy közhelyet mon­dani: rossz szőlőből nem lehet jó bort készíteni. Bármilyen furcsa a régi struktúra még ezt a közhelyes igazságot sem ismerte; vagy ha igen, annál nagyobb bűn, hogy nem változtatott a gyakorlaton. Csak néhány a nyilvánvaló szak­mai baklövések közül. Korábban mindent egy kézben akartak tarta­ni s odáig merészkedtek, hogy a szőlőtáblák helyét is Budapestről jelölték ki. A hatvanas években 65 ezer hektár szőlőt telepítettek köz­ponti tervek alapján. Időközben e tőkék 90 százalékát a gazdaságta- lanság miatt kivágták. A szövetke­zeti és az állami tulajdont túlbecsü­lő szemlélet közös termelést, szemmel be nem látható méretű táblákat hozott létre. Tette ezt egy olyan ágazatban, amelyben a mi­nőséget nem a kollektív, hanem az egyéni teljesítmények biztosítják. Éveken át mintegyfél millió hek­toliterrel több bort adtunk el, mint amennyi idehaza termett. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a „szeme­tet” is fölvásárolták, és gyenge bort importáltunk. A terméket olyan pia­cokon adták el, amelyek a 4-6 hóna­pos borokat is elfogadták, így a nyú­zott, jellegtelen nedű lettajellegzetes áru. A pénzügyi kormányzat szakmai barbarizmusát mutatja, hogy az 1984. évi nagy fagykár után a gazda­ságok veszteségeit engedte a for­góalappal szemben leírni. Ez a hiányzó forgóalap a későbbi évek­ben a borászat egyik legnagyobb hátráltatója lett. Például az osztrákok- Sokan állítják, hogy a magyar bor nagykövete a tokaji, és az egri. Ho­gyan alakult az észak-magyarországi borvidék sorsa az utóbbi években?- Magyarország legszebb szőlői vannak itt, és a helyzet most is vala­mivel jobb az országosnál. Az itte­niek ügyesen mozogtak, az elsők kö­zött ismerték fel például a magánér­dekeltség minőséget javító hasznát. Hibájuk viszont, hogy számos lehe­tőséggel nem éltek, így nem voltak aktívak a borkimérések nyitásában. Az osztrák példa pedig előttük is ott volt; amikora borbotrány miatt félmil­lió hektoliterrel csökkent a szomszé­dok exportja, a termelők - a borki­mérések révén - ennyivel növelték a hazai fogyasztást. Nálunk csak a vendéglátás gazdagszik a termelők zsírján, dugópénz címén kettő­négyszeres haszonnal adják el.- A pályamódosításnak tehát fent és lent egyaránt vannak teendői. De hová vezessen és milyen legyen ez az új pálya?- A cél nyilvánvaló: jó bort kell előállítani. Ennek kell alárendelni a szakmai és a közgazdasági dönté­seket. Az egyik legfontosabb köve­telmény, hogy a mostani 4-6 hóna­pos borkészítést nyolc-tizenhat hó­napra növeljük, mertenélkül nem le­het minőséget garantálni. A bökkenő ott van, hogy pénz nélkül nincs kész­let, a pénz pedig kevés. Csontig leso­ványitott ágazat a borászat, vagyon- arányos eredménye csupán 0,71 százalék. A banki kamatok az égbe szöktek, a befektetésnek kockázatai vannak. Az eredménynek sokszoro­sára kellene nőnie, hogy a borászat vonzza a pénzt. Közgazdasági és szakmai megfontolások szerint sincs más választás, mint a privatizá­ció. De kérdem: hol az a tőke, ame­lyik ezek után itt akarna „forogni”. Hogyan privatizáljunk?- A kérdés nem lehet költői, hiszen Tokaj-Hegyelján „forognak” a tőké­sek.- Kétségkívül van érdeklődés, azonban mi a privatizáció számos feltétele közül hármat feltétlenül ér­vényesíteni szándékozunk, és nem is kizárólag a „kérők" érdekében. Az első, hogy mindennemű monopol­helyzetet lehetetlenné tegyünk To- kaj-Hegyalján. Ügyelnünk kell arra is, hogy a tökével együtt bort fogadó piac is érkezzen az országba. Végül, de sorrendiségében nem utoljára, a szőlőtermelő védelme szent köteles­ségünk.- Mint fentebb ön is sorolta, olyan sok ma az ellentmondás, hogy a pri­vatizációs rend kialakítása csupán egyike a tengernyi feladatnak. Az elő­ző kormányzatok bírálatán, a szőlő- termelés és a borászat betegségei­nek megállapításán túl vannak. Mi lesz a konkrét terápia?- Heteken belül miniszteri rende­let várható, mely Franciaország leg­híresebb borvidékeinek szabályo­zására alapozva kezd a rendcsiná­láshoz. Lényege, hogy megszigorítja a különleges minőségű borok készí­tését. Második lépcsőben készül el a bortörvény, amely ateljes vertikumot szabályozza az új piacoknakésa mi­nőségi követelményeknek megfele­lően. A Földművelésügyi Miniszté­rium eltökélt szándéka, hogy követ­kezetes lesz a szakmai szempontok érvényesítésében. Tudjuk, ez önma­gában kevés, hiszen nélkülözhetet­len a költségszerkezet módosítása, a hitelezési gyakorlat korrigálása a tel­jes vertikumban, a monopóliumok felszámolása. Az új rendszer mű­ködtetésének tehát több zárszerke­zete is van, és sajos, nem mindegyik kulcsa van a mi kezünkben. V. FARKAS JÓZSEF Ozora

Next

/
Thumbnails
Contents