Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

991. január 11. NÉPÚJSÁG 3 Már nem a tanácsi apparátust, hanem a bankot vezeti Tamás Ádám „rendszerváltása” (Folytatás az 1. oldalról.)- Érdekes vagyok én egyáltalán sajtó számára? - kérdezte Tamás ,dám, Tolna megye volt tanácsel- öke, amikor is jelen sorok Írója gy rövid beszélgetésre invitálta. - éltétlenül - hangzott a válasz. Már sak azért is, mert megkeseredett, salódott emberekkel manapság em nehéz találkozni. Hogy ne íenjünk messzire, elég, ha beko- ogtatunk azon tanácselnökök, el- ökhelyettesek, vb-titkárok ottho- ába, akika választások vesztesei­ért álltak fel íróasztalaik mellől, s nőst munkanélküliként élik min- lennapjaikat. Tamás Ádám azon- ian se nem csalódott, se nem lunkanélküli. Az újságírót már új lunkahelyén fogadta, s a maga zokásos, megfontolt és világos tilusában vont mérleget a vele tör- ^nt eseményekről.- A rendszerváltás új arcokat is íltételez - mutatott rá az egyéb­ént sokat hangoztatott igényre. - i dolgok logikájából adódóan jó- íagam nem is kívántam indulni a álasztáson, viszont a mandátu- iom lejártával párhuzamosan ké­zültem más pályára. S ez a más pálya nem is megve- ändö, tekintettel arra, hogy Tamás idám jelenleg - bankigazgató, agy, hogy pontosabbak legyünk, eloszlassuk a túlzó képzettársitá- okat, az Iparbank szekszárdi fiók­inak a vezetője.- Hasznosítottam a közgazdasá­li diplomámat - folytatta Tamás idám - teljes erővel, ambícióval és lecsvággyal szeretnék ebben a zakmában dolgozni. Ami persze nem jelenti azt, hogy leszélgetőpartnerem ezt megelő- ő, tehát tanácselnöki működését ^értékelné. Ellenkezőleg, mint angsúlyozta, igyekezett a felada- ait tisztességgel, a legjobb tudása zerint ellátni. Mindezt elfogadva, alán éppen ezért tűnik különös­ek, hogy még véletlenül sem me- ült fel a megyei közgyűlési elnök- álasztáskor Tamás Adám, mint le- etséges jelölt neve.- Ennek egyszerű az oka - langzott a felelet. - Bár korábban, lég a választás előtt megkerestek, arra kértek, hogy induljak, ám ha- ározottan nemet mondtam. így te- lát nem is jöhetett szóba a nevem. A távozás a hivatalból - ahol amás Ádám négy évet töltött kü­Tamás Ádám - a képen még ta­nácselnökként lönböző vezetői tisztségekben - az új munkahely birtokában sem volt örömteli, bár az egykori tanácsel­nök nem mulasztja el hozzátenni: tragédia sem. Hiszen a váltó pártok elkövetkező időszakában mindig lesznek olyan személyek, akiknek át kell adniuk a helyüket.- Aki ezzel képtelen megbékélni, az szenvedni fog, és képtelen lesz tisztességesen dolgozni. Az ilyen helyzetbe kerülő ember folton csak a sérelmeire keresi majd a gyógyírt. Éppen ezért csak azt ja­vasolhatom a váltás veszteseinek, hogy ne érezzék magukat bukott embernek, hanem próbálják meg­keresni saját helyüket, szerepüket a megváltozott gazdasági és köz­életben. Tudom, hogy ez nem köny- nyű. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a most veszteseknek kikiál­tott emberek többsége gazdag élettapasztalattal és vezetői ta­pasztalattal rendelkezik. Nem elke­seredni kell, hanem a felhalmozó­dott tudást, szellemi értéket hasz­nosítani.-szá­A hiba az önök készülékében van A biztosítót és a pénzintézetet nem nevezem meg. Csak semmi propaganda! Azzal kezdem, hogy átutalási számla birtokosa vagyok. Hosszú és szívós munkával sikerült elérni, hogy végre minden fizetnivaló ráke­rüljön a listára: közvetítettem a bank és az áramszolgáltató, a, bank és a vízmű, a bank és a kéményseprők, a bank és a szemetesek kö­zött stb... A biztosítási díj átutalásával különösebb gondom nem volt. Mind­addig, míg el nem érkezett az új szerződés megkötésének történelmi pillanata. Ekkor az ügynök kezembe nyomott néhány sárga csekket, hogy ezeken fizessem be hónapról hónapra a 76 forintokat, a régi és az új tarifa különbözetét. Megcselekedtem. Ez az idilli állapot szeptemberig tartott. Két dolog történt Szent Mihály havában: 1. elfogyott a csekk, 2. kaptam egy levelet az enge- met biztosítóktól, hogy értesítették a bankot: ne vonják tovább a stekszet, mert a hajdani egyezség megszűnt. De, hogy az új meg­született, arról se kép, se hang. Gondoltam: el kell indulni. S hogy ne kerüljem meg a problémát, lépkedni kezdtem. Nem volt kétségem afelől, hogy a biztosítási díj visszatornászása az egyszámlára em­bert próbáló feladat lesz. Sok minden történt, a lényeg, hogy év végén bementem a kártala- nítókhoz rendezni közös dolgainkat. Az ügyintéző hölgy nem hara­gosan, nem is kioktató hangon, csak egyszerű tárgyilagossággal közölte: kevesebbet fizettem eddig a kelleténél. Önök adták a 76 fo­rintos csekkeket - válaszoltam, s nem kértem bocsánatot. De lerót­tam a tartozást. Kaptam egy papirost, melyből kiderült, hogy január­tól 156 magyar forint lesz a havi díj. Következő feladatom: felkeresni a már nem mamut, de még mindig lomha pénzintézetet, s rátetetni az immár ismertté vált összeget az átutalásira. Hogy ezek nélkülem mért nem tudnak kommunikálni?... Közvetítésemmel célt ért az ügy: a 156 forint rákerült a számlára. Nem csodálható tehát a megrökönyödésem azon, hogy pár hét múl­va levelet kaptam, a levélből csekkek kerültek elő, amelyeken én - halld ó Európa! -, én, akinek átutalási betétszámlája van, havi rend­szerességgel befizethetem a biztosítási díjat. És ez a díj: 176 forint. WESSELY GÁBOR Az önkormányzat iskolapárti „Nem félünk katasztrófától” Kisdorog összetart (Folytatás az 1. oldalról.) A falu azonban ekkor elszakadt a székhelyközségtől, s így vissza­kapta „szabadságát” az iskola is.- Szerencsére a falu mindig ra­gaszkodott az iskolához, talán ezért is maradt életben - mondja az igazgató. - Ezért az önkormányzat is maximálisan iskolapárti, mindig kapunk pénzt, ha kell valamire, s nemcsak a kötelező összeget. Ez részben annak is köszönhető, hogy Läufer János bácsi a polgár- mester korábban itt nálunk volt fű­tő-karbantartó, s már csak ezért is szivügy az oktatás, de a testület többi tagja is jó szándékkal viselte­tik irántunk. Arról, hogy bármilyen más célra rajtunk spórolnának, szó sincs. Tavaly például még volt két összevont osztályunk. Ezeket szét­bontottuk, pedagógusstátusok kellettek, meg két új tanterem is, ezt azonnal finanszírozta az (akkor még) tanács, pedig egy csoport- bontás 600 ezer forintba kerül. Tár­sadalmi munkát is szervezett hoz­zá, s ezzel eljutottunk a második forráshoz, amiből a költségveté­sünkön kívül gazdálkodhatunk... Ez pedig a helybeli cégek és az itt lakók segítsége. Szinte fel sem le­het sorolni mennyi támogatást ka­punk a helybeli Metalbau Kft-től, akik beszálltak a tanterembővítés­be, elkészítik a terveket a központi •fűtés bevezetéséhez, technika­órákra hozzájuk járhatnak a gyere­keink, hogy csak néhány dolgot említsek. A Hőgyészi Állami Gazdaság ju- hépusztai és tabódi kerületei, ahonnan Ördögmalom mellett több A gunarasi gyógyfürdőben elfogadják a fürdőjegyeket Állampolgári jogon jár a díjtalan kezelés A tömegkommunikációs eszkö­zök hírül adták, hogy az ország egyes gyógyfürdőiben nem fogad­ják el a társadalombiztosítás kere­tében felírt ingyenes utalványokat. Zalakaroson például a tavaly de­cemberben megváltott jegyeket még harminc napig használhatják ugyan a fürdővendégek, de ja­nuártól új jegyeket adott ki a gyógyfürdő, szolgáltatásaikat ez­után készpénzért végzik, egy masz- százs hatvan forint. Ugyanakkor Hévízen minden szükséges szak­orvosi vizsgálatot és mindazokat a gyógykezeléseket, amelyekre a betegeknek szükségük van, a ko­rábbi feltételek mellett végzik el. Mi a helyzet megyénk egyetlen, télen is üzemelő gyógyfürdőjében, a gunarasiban, erről érdeklődtünk a fürdő igazgató főorvosától.- Mi a korábbiakhoz hasonlóan a betegek érdekeit tartjuk továbbra is szem előtt, tehát elfogadjuk a für­dőjegyeket -, válaszolta kérdé­sünkre dr. Keller József. - Az, hogy a szolgáltatásainkért pénzt kér­jünk, hogy ne végezzük el a kezelé­seket, az meg sem fordult a fejünk­ben. Mi a betegek rehabilitációjá­nak szakmai oldalát biztosítjuk, ez a feladatunk, a társadalombiztosí­tásnak pedig az, hogy - az érvé­nyes szerződés alapján - az ehhez szükséges anyagiakat biztosítsa. Amíg hivatalosan, írásban, ellenke­ző értelmű utasítást nem kapunk, változatlanul elfogadjuk a fürdője­gyeket, mivel a magyar állampol­gároknak a jelenlegi jogszabályok értelmében jár az ingyenes orvosi ellátás. Ezért a régi feltételek mel­lett, azaz díjtalanul juthatnak hozzá a gyógykezelésekhez.- f. kováts ­diákunk is jár be, rendszeresen szállítják a gyerekeket. Adtak buszt kirándulásra, vállaltak fuvart az építkezéskor, csak hívni kell őket, s jönnek. Összetartó falu Kisdorog. De távolabbról is érkezik segítség. A Köjál szakemberei osztályfőnöki órákat, tanfolyamokat tartanak az egészséges életmódról, pénzt ad­tak az egész napos testnevelés be­vezetésére is. Az egészségügyi mi­nisztérium kétszázezer forintot jut­tatott a hátrányos helyzetű gyere­kek kreatív személyiségfejleszté­sére, amit az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola szociális munkás hallgatói tartanak keddenként, a megyei könyvtártól pénzt kaptunk. Ezenkívül pályázunk minden lehe­tő helyre s ápoljuk a németországi kapcsolatainkat is, ahonnan szin­tén pénzt, fénymásolót küldtek. A központi finanszírozásra nem lehet várni, ki kell aknázni minden for­rást. így el tudtuk érni, hogy a peda­Műemlék jellegű illemhelyek gógusok minden pluszmunkájáért fizetni tudunk, s nem is csak a negyvenforintos alsó határt. Az embereket nem elküldjük, hanem még felveszünk - a tanári kar egyébként csupa fiatalból áll - s ilyen szűkös időkben még fejlesz­teni is tudunk. Persze csak aprán­ként. Először új vizesblokkot sze­retnénk, aztán lecserélni a gazda­ságtalan olajkályhákat radiátorok­ra, s tervezzük egy tornacsarnok építtetését is, mert egyelőre csak egy kis tornaszobánk van. Ebben szintén a kft. ígért segítséget, kivi­teleznék, csak félünk a fenntartási költségektől. Viszont az egész falu­nak sportolási lehetőséget nyújta­na, s így az állandó kihasználtság is biztosítva lenne. Ugrásra készen állunk, ugyanekkor egy falustúdió beindításához is, ami a község éle­téről tájékoztatná a lakosságot. A gyerekek számítástechnika-órán elkészítenék a képújságot, van vi­deokameránk, technikusunk, s FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Az igazgató és az egyik osztály „vi­zesblokkja” esemény is lenne mindig. A két­százharminc házból úgy tudom kétszáz rákötött a kábeltévérend­szerre, szinte csak a startjelre vá­runk. Míg beszélgetünk, végigjárjukaz iskolát. Az első osztályban nemze­tiségi németóra van, a hatodikban történelem, a nyolcadikosok a tor­naszobában játszanak. Egy-egy teremben tizenöt-tizennyolc diák ül, hol új, hol még a régi, megkopott padokban. Az egyik osztály végé­ben vitrines szekrény, benne pre­parált madarak, halak, a falon új térképek, ábrák. Szertár hiányá­ban itt zsúfolódnak, de legalább vannak. Mint ahogy a magnó, diavetítő, írásvetítő, lemezjátszó sem hiány­zik. Ezért aztán a különben Szek- szárdról ingázó agilis igazgató nem fél attól, hogy katasztrofális helyzetbe kerülne az intézmény. De nem győzi hangsúlyozni: ha annak idején a falu kiengedi a ke­zéből az iskolát, s manapság mikor csak egyetlen szék ára ezerkét­száz forint, s mindezt újra be kelle­ne szerezni bizony fájhatna a fe­je... CSER ILDIKÓ Körjegyzője van Diósberénynek és Szakadátnak Diósberény és Szakadát önkor­mányzati képviselő-testülete ja­nuár 1-jei hatállyal kinevezte kör­jegyzőjét Péter Andrásné szemé­lyében. így az önkormányzati ap­parátus teljes és megkezdte mun­káját. Diósberény és Szakadát koráb­ban a gyönki községi közös tanács társközsége volt. Megindult ugyan a vagyonmeg­osztási eljárás, de még nem fejező­dött be. Ez is oka annak, hogy az önkormányzat különböző gondok­kal küszködik. Érdekvédelmi tanács Szekszárdon Szekszárdon, a Szakszerveze­tek Házában nyolc munkavállalói érdekvédelmi tömörülés részvéte­lével január 7-én aláírták, a Szoli­daritás SZMSZ városi szervezete és az MMG-AM Munkástanácsa ál­tal kezdeményezett, Szekszárdi Munkavállalói Érdekvédelmi Ta­nács alapító okiratát. A tanács célja többek között a munkavállalók általános érdekvé­delmén túl, az életszínvonalat ala­kító tényezők befolyásolása, a csatlakozó munkavállalói érdekvé­delmi szervezetek tevékenységé­nek koordinálása. A tanács nyitott. További tagszervezetek - jelentke­zés alapján - időleges vagy állan­dójelleggel kapcsolódhatnak a ta­nács munkájához. A tanács az alapító okiratot min­den, a város területén működő munkavállalói érdekvédelmi tömö­rülésnek megküldi és várja a csat­lakozásukat. Az alapító okiratot a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezete, a Független Rendőr­szakszervezet, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete, a Munkástaná­csok, Szövetkezetipari Dolgozók Szakszervezete, a Szolidaritás Munkás Szakszervezet, a Tudo­mányos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Vasas Szak- szervezet képviselője irta alá. Bonyhádon fázik a Fidesz, az SZDSZ Kevés pénzért, megfelelő helyiséget kémek a pártok (Folytatás az 1. oldalról.) Tehát irodára, telefonra, s mivel önálló székház - külön erre a célra, mindenkinek megfelelő - e pilla­natban nincs Bonyhádon, keresni kell egy közös kompromisszumos megoldás lehetőségét. A polgármester elmondta, hogy a Szabadság tér 1. szám alatti egy­kori községháza épület szépen fel­újított emeletét félrészben annak idején a Hazafias Népfront bérelte, majd utódszervezete, a TESZSZ kapta ezt a jogot. A polgármesteri hivatal és a testület úgy ítélte meg, hogy felmondja a szerződést, és az épület hasznosításáról maga hatá­roz. Amennyiben ez így lesz, azon­nal felmerült, hogy a pártok össze- jöveteli lehetőséget itt kapjanak, megfelelő beosztás után, rotáció­ban. A testületi ülésekre is itt kerül­ne sor. Amelyik párt önálló irodát akar, a polgármesteri hivatal át­szervezése kapcsán a B épületben felszabaduló irodák közül kaphat­na. Ehhez a polgármester szerint egyszeri használatbavételi díjat számítanának fel - mintegy eszmei összegként - majd a későbbi meg­állapodást követően bérleti díjat és rezsit kellene fizetnie minden párt­nak. A KDNP afelől érdeklődött, mi a helyzet a volt KISZ-irodákkal, válla­lati, üzemi párthelyiségekkel és azok kihasználhatóságával, majd a volt tanácsi klubot jelölte meg a pártok találkozási helyeként."Az MSZMP egy kisebb irodára gon­dolt, de a pontos költségek felől ér­deklődött, a közösen használható termet jónak találta a Szabadság tér 1. alatt. Az SZDSZ jelenlegi iro­dáját képtelen kifűteni, önálló iro­dát kérnek, de megfontolásra mél­tónak tartják a tényt, hogy a pártok nem rendelkeznek pénzzel. Támo­gatásuk nincs, tagdíjból pedig tíz­ezreket nem képesek fizetni egy­szeri használatbavételi díjként, csak akkor, ha az összeg igen mél­tányos, jelképes. A demokráciá­hoz, a kulturált politizáláshoz esélyegyenlő feltételeket kell biz­tosítani minden pártnak - mond­ták. A Független Kisgazdapárt kö­zös használatú irodával is megelé­gedne egyelőre. A Fidesz? A Fi­desz fázik, mert jelenlegi helyük több más célnak esetleg megfelel­ne, de irodának nem. Ők is kulturált helyiséget kérnek. A Volt Hadifog­lyok Szövetsége bonyhádi szerve­zete másoknak kíván segíteni, de ehhez először ők is segítséget igé­nyelnek. Rengeteg tárgyi emléket gyűjtöttek össze, melynek elhelye­zését szeretnék megnyugtatóan megoldani. - Pénzünk nincs, de már 233-an vagyunk - mondták és hozzátették, türelmesen várnak, ha eddig kibírták, pár hétig már kitar­tanak. A lehetőségek számbavétele jó­szándékot tükröz - állapították meg a pártok képviselői - de ezút­tal nekik ez kevés. Nekik irodára van szükségük, s kérték, a képvi­selő-testület elé a demokrácia minden jegyét magán viselő gon­dossággal kerüljön ügyük előter­jesztése. Szó volt arról is, hogy mint a bíró­ság elhelyezésének esetében is, az egyszeri négyzetméterenkénti 2 ezer forintos használatbavételi dí­jat fizessék meg, akár a jobb elhe­lyezést igénylőknek licittel is... de ezt komolytalan felvetésként elve­tették a pártok képviselői. A polgár- mester hangsúlyozta, ezt az össze­get tárgyalási alapnak gondolta. Mindenesetre kifizetésére reális esélyt ma nem hiszem, hogy sokan látnak. A tapogatódzó, igényfelmé­rő megbeszélés résztvevői arra számítottak, hogy a város első szá­mú vezetői konkrét ajánlati listával állanak eléjük, s így sikerül min­denkinek megfelelő, egyenlő esé­lyeket biztosító elhelyezést találni. Erre most a képviselő-testületi ülésig mindenképpen várni kell Bonyhádon (is). SZABÓ S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents