Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

2 képújság 1991. január 11. A genfi találkozó - ahogyan a Közel-Keleten látják Irak készen áll a történelmi összecsapásra A genfi kudarcot a közelről érin­tett Izrael katonai vezetése úgy ér­tékelte, hogy a háború esélyei min­den korábbinál nagyobbra növe­kedtek, s ennek megfelelően to­vább fokozták a hadsereg - első­sorban a légierő, a légvédelem, a katonai hírszerzés és a hátország védelmére szolgáló erők - harci készültségét. Bár az országban a háborús ké­szülődés folyamatos, David Levi külügyminiszter - aki elégedetten vette, hogy Amerika Genfben is elutasította az Öböl és a palesztin ügy összekötését - úgy vélte, hogy Baker és Aziz tárgyalásának ku­darca „nem jelentett ajtóbecsa­pást. * Nem vagyunk sem közelebb, sem távolabb a katonai megoldás­tól”. Az Irakkal szembeszegült arab országok élén álló Egyiptom - amelynek mintegy 35 ezer katoná­ját vezényelték az Öböl térségébe - Butrosz Gáli külügyi államminisz­ter útján reményét fejtette ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések békés megoldáshoz vezetnek. Kairó üd­vözölte az ENSZ-főtitkár közvetíté­si szándékát. Az Irak ellen szintén csapatokat Szaúd-Arábiába küldő Szíria kormányának lapja, a Tisrin Bagdadnak tulajdonítja a genfi ku­darc miatti felelősséget, de úgy lát­ja, hogy „a labda öt napig még az iraki térfélen van... Ha Irak ezt a le­hetőséget is elszalasztja, a világ tü­relme véget ér”. Az Öböl menti mo­narchiák sajtója - természetesen szintén Irak felelősségét hangsú­lyozva - többnyire borúsabban ítéli meg a békés végkifejlet megma­radt esélyeit. Jellemző az egyesült arab emírségekben Al-Vahda megállapítása, miszerint „Irak saját elpusztítását választotta”. Jordánia a még nyitva álló kiskapuban - az ENSZ-főtitkár bejelentett utazásá­ban, a francia és nyugat-európai erőfeszítésekben bízik. Az iráni kormánysajtó sem gon­dolja, hogy immár szükségszerűen háborúnak kell következnie, bár a kudarcot a teheráni hírközlő szer­vek világosan rögzítették. A kor­mányhoz közel álló Abrar című új­ság a genfi tárgyalásokat amerikai részről olyan kísérletnek minősítik, amelynek célja „igazolni az ameri­kai jelenlétet a térségben”. Maga Irak sajtója útján azt tudatta a genfi megbeszélések másnapján, hogy készen áll „a történelmi összecsa­pásra”, amely a kormányzó párt lapja szerint a „gonosz Amerika mellé csatlakozott erői és az arab, muzulmán nemzet elnyomottai” között fog végbemenni. Az újság természetesen „a hívők Irak vezet­te koalíciójának” jósolja a győzel­met, amit azzal is alátámaszt, hogy „az arab nemzet harcosainak mil­liói égnek a vágytól, hogy véghezvi- gyék a csatát”. Milyen gazdasági károkat okozhat Magyarországnak az Öböl-háború? (Folytatás az 1. oldalról.) Irak és Kuvait után a többi között Jordániába, Szíriába, Szaúd-Ará­biába és talán az Izraelbe irányuló magyar szállítások is megtorpan­nának. Az esetleges háború miatt kiala­kuló recesszió következtében vár­hatóan lelassulna a külföldi tőke bejövetele Magyarországra, s ez kedvezőtlenül hatna a privatizáció­ra is. Amennyiben pedig a nemzet­közi pénzpiac a kamatlábak eme­lésével reagálna a háborúra, akkor az ország külső pénzügyi egyen­súlyában is zavarok keletkezné­nek. nyal nagyobb mértékben érintené a keleti piacot. Az elmúlt évben 29 százalékkal részesedett ez a régió a magyar külkereskedelemben, az idén pedig a dollárelszámolásra való áttérés miatt már csak mint­egy 20 százalékkal számol a mi­nisztérium. Ám a háború negatív gazdasági hatásai a többi volt szocialista or­szágot sem kerülhetik el, s így még jobban zsugorodhat a kereskede­lem a régióval. A legkedvezőbb természetesen az lenne, ha az utolsó pillanatban politikai megoldás születne az Öbölben. Annál is inkább, mertak­Új rendőrőrsök megyénkben Ijesztő statisztikát láttunk a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság saj­tótájékoztatóján, aggasztó mérték­ben megszaporodtak a vagyon el­leni bűncselekmények. Ugyanak­kor a rendőri munka feltételei cseppet sem javultak, példaként a rendkívül szűkösnek bizonyuló fogdái férőhelyeket lehet megemlí­teni. Megyénk felderítési adatai kedvező képet mutatnak, ugyan­akkor a dombóvári és a tamási kör­zet területén e tekintetben vissza­esés tapasztalható. Tamásiban el­sősorban a személycserék okoz­nak gondot, míg Dombóváron a rendőrkapitányság létszámához viszonyítva ugrásszerűen növe­kedtek a bűncselekmények. A rendőrségi tájékoztató alkal­mával ezúttal a Paks Városi Rend­őrkapitányság munkájával ismer­kedhettünk meg. Örvendetes, hogy a tavaly megalakult dunaföld- vári rendőrőrs igen eredményesen (Folytatás az 1. oldalról.) solták, hogy nem működik az úgy­nevezett tejtanács, holott a szar­vasmarhatartók érdekeit ennek is képviselni kellene. Az FM-ben különben szakmai dolgozat készült, nemcsak a tej­kérdés megoldására, hanem más feszítő szakmai gondok orvoslásá­dolgozik, a megyében egyedül itt csökkent a bűncselekmények szá­ma. Megtudtuk, hogy a bűnözési statisztikában Nagydorog vezető szerepettölt be. (Megyénkösszbű- nözésének mintegy 5 százaléka ehhez a településhez kapcsoló­dik.) Ezzel kapcsolatos egy érde­kes információ is: szerdán az egyik nagydorogi családi házba betörtek és mintegy 2 millió forintnak „lába kelt”. A dolog érdekessége, hogy a pénzt a szekrény tetején tartották. Dr. Horgos Ferenc rendőr ezre­des, a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetőjének tájékoztató­jából megtudtuk, hogy számos ön- kormányzat jelezte az önálló rend­őrőrs iránti igényét. (Simontornya, Hőgyész, Tolna.) Az igényeket a személyi feltételektől és a bérke­rettől függően teljesítik majd, a kér­désben az Országos Rendőr-főka­pitányság dönt. ra is; ez az anyag tárcaközi bizott­ság elé kerül. A Pénzügyminiszté­rium küldötte az anyagi lehetősé­gek szűkösségét hangsúlyozta és felhívta a figyelmet arra, hogy az or­szág nagy agrárimportőrével, a Szovjetunióval jelenleg nincsenek 1991 -re szóló érvényes szerződé­sek. Litvánia: Gorbacsov szigorodik - a helyzet élesedik A szovjet elnök csütörtökön ke­mény hangú ultimátumban szólí­totta fel a litván vezetést a Szovjet- ünió - és a Litván SZSZK - alkot­mányának maradéktalan helyreál­lítására. Burkolt formában Vilnius értésére adta: ha felszólításának nem lesz foganatja, elnöki kor­mányzást vezet be Litvániában. Mihail Gorbacsov a litván parla­menthez intézett felhívásában egyértelműen a köztársasági leg­felsőbb tanácsot tette felelőssé a litvániai helyzet elmérgesedéséért. Megfogalmazása szerint a mai helyzetet a szovjet és a korábbi lit­ván alkotmány „durva megsértése, az állampolgárok politikai és gaz­dasági jogainak semmibevétele, a polgári társadalom helyreállítására irányuló, ám a nép érdekeivel el­lentétes politika” idézte elő. Az elnök véleménye szerint a je­lenlegi helyzet zsákutcába torkol­lik, ezért haladéktalan intézkedé­seket sürgetett. Az üzenet nyilván nem véletlenül utalt arra, hogy a szövetségi veze­tés úgymond üzenetek sokaságát kapta különféle litván társadalmi szervezetektől és személyektől, amelyek a rend helyreállítását, az elnöki kormányzás litvániai beve­zetését sürgetik Moszkvából. Gorbacsov a jelek szerint elér­kezettnek látta az időt arra, hogy a litván belső helyzetre hivatkozva leszámoljon a litván függetlenségi törekvésekkel. A Szovjetunió és a Litván SZSZK alkotmányának tel­jes helyreállítására vonatkozó kö­vetelés lényegében az ebbe az irányba tett első határozott lépést jelzi. Litvánia 1990. március 11-én kiáltotta ki függetlenségét és a Lit­ván Köztársaságot.- km ­Tejbe, vajba (bele) füröd hetünk? Dollárért vesszük, vagy mi gyártjuk (Folytatás az 1. oldalról.) vagy az Istopirin helyett, s az olcsó, sárga C-vitamin drazsé sem kap­ható. Ennek mi az oka?- Örülök, hogy a Corinfar szóba került! Ebből az egykori NDK-ban előállított készítményből a Népjólé­ti Minisztériummal egyeztetve való­ban csökkenteni kívánjuk a be­szerzést. Ennek oka a dollárelszá­molásra való áttérés. Ám korlátla­nul rendelkezésre áll a magyar gyártmányú Cordaflex, amely telje­sen ezzel azonos összetételű és hatású, csak a neve és a külső megjelenése más.- A Népjóléti Minisztérium felha­talmazott bennünket arra, hogy gyógyszertári központoknak a Cordaflexet a Corinfarral egyenér­tékű készítményként ajánljuk. Egyébként erről tájékoztatták az orvosokat is. A gyógyszerészek­nek pedig joguk van arra, hogy a Corinfar-receptekre Cordaflexet adjanak ki. Persze tudjuk, hogy a sokat emlegetett pszichológiai ha­tásokat egy gyógyszernél szinte nem lehet túlbecsülni. De még egy­szer hangsúlyozom: nem a meg­szokott gyógyító hatóanyagtól, csupán a német készítménytől kell megválni! Attól sem egy csapásra, mert - éppen a lakossági nyomás hatására - korlátozott mértékben még beszerzünk Corinfart is. Né­melyik új gyógyszerrel - illetve egy-két régebbi szer eltűnésével - más a helyzet. A már említett Ami- dazophenum helyett olyan láz- és fájdalomcsillapítót adunk, amely sokkal korszerűbb, s használata nem jár a régi szer káros mellékha­tásaival. Ez a helyzet az Istopirin, Kalmopirin esetében is. Az Algopy- rint viszont az eredeti hatóanyag­ból, de idehaza készített tabletták­ban forgalmazzuk. Ami a C-vita- mint illeti: valóban nem jött elég tabletta a Szovjetunióból. A meg­szokott áron pedig nem adhatják a gyógyszertárak a Jugoszláviából beszerzett, vagy nálunk tablettá- zott - drágább önköltségű - készít­ményt.- Vagyis az eddigi szocialista or­szágokból származó gyógyszerek esetében fel kell készülnünk hiányra, jobb esetben cserére?- A helyzet nem ilyen egyértelmű - veszi át a szót Rakoncza István. - Igaz, hogy a KGST-országokkal a dollárelszámolásra való áttérés a gyógyszer-kereskedelemben is okoz gondokat, de ennek most mégis alig van jele. Az első ne­gyedévre nemcsak megvannak a szerződéseink, hanem még azt is el tudtuk érni, hogy havi ütemezést vállaljanak a szállításokra. Most már a második negyedévi megren­delésekről tárgyalunk legfonto­sabb partnereinkkel. Az viszont tény, hogy mintegy 40, többségé­ben népszerű gyógyszer, amit ed­dig a magyar ipar szovjet üzemek­kel kooperációban odakint gyárta­tott, a jövőben valószínűleg ideha­za készül majd.- Akár nyugati gyógyszerkészít­menyekkel is? Hiszen most már itt is, ott is dollárban kell fizetni.- Erről is lehet szó, ám gondolni kell arra, hogy csak olyan gyógy­szert hozhatunk forgalomba, ame­lyet nálunk is törzskönyveztek. Ez pedig időigényes, s az ellátás nem szünetelhet addig, amíg tart az átállási időszak.- Csakhogy a dollárelszámolás­ra való áttérés jelentékeny többlet- költséggel jár. Magyarán: drágább lesz az alapanyag, s többe kerül­nek a készítmények is a nagyke­reskedőknek. Ez pedig - mint na­ponta lehet tapasztalni - előbb- utóbb a vevők pénztárcáját terheli. Milyen áremelkedésre kell számí­tani a gyógyszereknél?- Várhatóan duplájára nőnek a nagykereskedelmi árak a dollárel­számolásra való áttéréssel - mondja dr. Lantosi István. - Az év elején már volt egy 25 százalékos belföldi termelői áremelkedés, de ebből a vásárlóközönség még nem vett észre semmit, a társadalom- biztosítás kiegyenlítette a különbö- zetet. Ám kétszáz százalékos emel­kedést nem lehet így kompenzálni, az áremelés tehát előbb-utóbb be­következik. Jó lenne, ha ez nem pá­rosulna olyan felvásárlási lázzal, mint amilyet az 1989-es év eleji áremelés előtt lehetett tapasztalni, mert csak így ígérhetem: nemcsak az életmentő, hanem a szokásos gyógyszerválasztékban sem lesz néhány napnál tovább tartó hiány. SCHÖFFER JENÓ Az ülésteremből kivonultak a magyarok Csehszlovák szabadságjogok- „Azért nem voltunk hajlandók részt venni az alkotmánylevél meg­szavazásában, mert az a nemzeti kisebbségek jogait a húsz évvel ezelőtti szinten konzerválja. Nem tükröződik benne az elmúlt két év­tizedben elért fejlődés, a helsinki folyamat”. Ezt válaszolta Duray Miklós, az Együttélés politikai moz­galom elnöke az MTI prágai tudósí­tójának érdeklődésére, miután a csehszlovák szövetségi gyűlés szerda este az Együttélés és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Moz­galom képviselőinek az ülésterem­ből való kivonulását követően sza­vazta meg a szabadságjogokról szóló alkotmányerejű törvényt. Az okmány ünnepélyes szente­sítésével Csehszlovákia egyebek közt azt kívánta bizonyítani, hogy helye van az Európa Tanácsban, amelynek jogi szakértőkből álló bi­zottsága éppen az elkövetkező na­pokban a helyszínen óhajtja tanul­mányozni a szabadságjogok csehszlovákiai helyzetét és garan­ciáit. Az elfogadott dokumentum összességében valóban európai színvonalú katalógus az egyént megillető emberi jogok tekinteté­ben. Megszövegezését azonban óhatatlanul befolyásolták a napi politikai csatározások megfontolá­sai, és a nemzeti kisebbségek, illet­ve etnikai csoportok közösen gya­korolható jogainak kifejtése terén sok kívánnivalót hagy maga után. Martonyi János arról is szólt, hogy az Öböl-háború a prognózi­sok szerint 1-2 százalékkal csök­kenti a világkereskedelmet, ám a visszaesés ennél minden bizony­Jó ütemben halad az Első Priva­tizációs Program, és hamarosan nyilvánosságra hozzák a második privatizációs programba bevonan­dó vállalatok listáját is - mondta Csépi Lajos az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető igazgatója, az ÁVÜ tegnapi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ÁVÜ újabb programokat, kezde­ményezéseket is indít a jövőben a privatizáció kiszélesítésére, gyor­sítására. Mint elmondta, nagy érdeklődés mutatkozott meg az Első Privatizá­ciós Programban szereplő 20 vál­lalat iránt. Összesen 729 vállalat, illetve an­nak megbízottja vásárolta meg a vállalatokról szóló háttéranyago­kat, amely vállalatonként 25-50 je­lentkezőt jelent. A vállalatok priva­tizációs tanácsadóinak kiválasztá­sára kiírt pályázatra 274 cég tett ajánlatot, sokan későbbi befekte­tési célból vásárolták meg a háttér­tájékoztatókat. A tanácsadó cégek közül töb­ben tervezik, hogy a magyarorszá­gi privatizációban hosszú távon is kor rövid időn belül 20 dollár/bar- rel körül stabilizálódhatna a kőolaj világpiaci ára, ami jelentősen csökkentené az ország importter- heit - mutatott rá az államtitkár. részt vesznek. A pályázatokat be­adó vállalatok közül a győztesek Magyarország mellett nyolc or­szág (Nagy-Britannia, Franciaor­szág, USA, Japán, Olaszország, Ausztria, Kanada, Svájc) cégei kö­zül kerültek ki. Öt, privatizálásra szánt vállalat kivételével valameny- nyinél magyar cégek is munkához jutnak a privatizáció végrehajtásá­ban. Két esetben csak magyar be­fektető tanácsadó cég nyerte el a megbízást, illetve 13 vállalat eseté­ben pedig a győztes csapatnak tagja egy magyar kereskedelmi bank, tanácsadó cég, illetve a ta­nácsadó vállalat magyarországi irodája. Egyúttal nyilvánosságra hozták, mely újabb külföldi befek­tető csoportok kapnak megbízást a privatizációs program végrehaj­tására. Rajcsányi Péter a Második Pri­vatizációs Program beindításáról számolt be. Mint elmondta, ebben a programba úgynevezett kiürített vállalatokat vonnak majd be az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi tárcákkal együtt­működve. Üzlet az „üres” vállalat Jó ütemben halad az Első' Privatizációs Program A kormány a kárpótlásról tárgyalt A kormány visszavonja a múlt év december elején az Országgyűlés elé terjesztett úgynevezett kárpótlási törvényjavaslatát és ennek helyébe számos ponton módosított, új tör­vényjavaslatot nyújt be a parlament­nek a „Tulajdonviszonyok rendezé­se érdekében, azállam által 1949. jú­nius 8-a után okozott károk részle­ges kárpótlására” - közölte László Balázs szóvivő a kormány tegnapi ülésének szünetében. Mint ismeretes az illetékes tárcák „szakértői változataként” december­ben beterjesztett kárpótlás jogsza­bálytervezetet számos éles kritika érte, mindenekelőtt az egykori tulaj­donosok érdekvédelmét felvállaló szervezetek részéről. Különösen he­ves bírálatot váltottak ki a tervezetnek a földtulajdon kárpótlására vonatko­zó előírásai, s többen elfogadhatat­lannak minősítették a kárpótlás elő­irányzott mértékeit is. A most előterjesztett változat - kö­zölte a szóvivő - mindkét kifogás or­voslására vállalkozik, várhatóan hét­főre készül el a véglegesítetttörvény­(Folytatás az 1. oldalról.) A Kaposszekcső közigazgatási területén álló laktanyáért, amely­ben 223 lakás van, a szovjetek 478 millió forint kompenzációt kérnek. Ezt a két önkormányzat azonban nem tudja magára vállalni, ezért a következő határozatot hozták: Azokra az épületekre, amelyeket a magyar honvédség 1956 előtt emelt, és nem áll rajtuk szovjet kö­vetelés, tehát ii\jyen juthatnak szöveg, amelyre a kormány egy rö­vid rendkívüli tanácskozáson adja áldását. A tervezetet kedden terjesz­tenék az Országgyűlés elé. Az új változat lényegében megtart­ja az eredeti elképzelés alaplogiká­ját, vagyis a kárpótlás mindazokra ki­terjed, akiknek tulajdonát 1949. jú­nius 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött parlament összeülése után érte sérelem. A sérelmét igazoló egykori tulaj­donos számára kárpótlási jegyet állí­tanak ki a sávos degresszivitás elvé­re épülő rend alapján. Ezt a speciális értékpapírt használhatja majd fize­tőeszközként tulajdonosa az állami tulajdon privatizációja során. A kor­mány elfogadta a nemzetbiztonsági törvény javaslatát is. Kérdésekre válaszolva László Ba­lázs elmondta, hogy a kormányülés nem foglalkozott személyi kérdések­kel. A Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszterfelmentésével kapcsolatos híreket ennélfogva a kormányszóvi­vő sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. hozzá, igényt tartanak. Azokat az objektumokat viszont, amelyeket a kivonulók követelése terheli, nem veszik át. Ezek az épületek a nem hasznosítható szférába kerülnek a tárgyalások további részében, s róluk eddigi birtokosaik közvetle­nül az önkormányzatokkal fognak alkudozni. A testületek a laktanya területén lévő vízműre a kompen­záció összegét vállalva - ami 4 mil­lió forint - igényt tartanak, -pi­Kollektív szerződés a Springerrel Kollektív szerződést kötött a Sajtószakszervezet és az Axel Springer Budapest Kiadói Kft. Ez az első olyan munkaügyi megállapodás, amely egy nemzetközi nagyvállalat és annak magyar alkalmazottait tömörítő érdekképviselet kö­zött jött létre. A Springer-tulajdonban le­vő hét megyei lap és kiadó munkatársai korábban meg­tárgyalták a szerződés terve­zetét. A véglegesített doku­mentum megfelel a Magyaror­szágon elfogadott általános normáknak. Nemes Péter, az AS-B munkatársa elmondta, hogy a magyar gyakorlat né­hány területen (például a bé­rezésben) kedvezőtlenebb a német viszonyoknál, ám a két fél törekedett a lehető legked­vezőbb feltételek kialakításá­ra. A magyar Springer-lapok újságíróinak fizetése csak két forrásból származik: a meg­emelt alapbéren kívül csupán a - pontosan szabályozott fel­adatok teljesítéséért járó - mozgóbérre számíthatnak. A kollektív szerződés tapaszta­latait az aláírók (az AS-B és a megyei lapok szakszervezeti titkárai) 1991 végén értékelik, s ez alapján lehetőség nyílik módosításokra is. Elfogadhatatlan a szovjet ajánlat

Next

/
Thumbnails
Contents