Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. január 10. Szovjetunió - balti államok A balti köztársaságok vezetői kedden kilátásba helyezték, hogy nagyméretű polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak Moszkva azon döntése ellen, hogy deszant- egységeket küld a köztársaságokba a katonai sorozást elkerülni szándékozók „begyűjtése” céljából. Rigában a lett parlament határozatában közvetlen agressziós lépésnek és az állami függetlenség durva megsértésének nevezte a moszkvai védelmi minisztérium hétfői, a csapatok küldésére vonatkozó nyilatkozatát. Landsbergis litván államfő kedden felhívással fordult a litvánokhoz, hogy jöjjenek a parlament épületének védelmére. Egy nyilatkozatban azt közölte, hogy határozott tervek vannak a parlament szerdai megrohamozására és elfoglalására. Estére több ezren tettek eleget a felhívásnak és vonultak fel a parlament körül. Savisaar észt kormányfő kijelentette, hogy kormánya terveket készít a szovjet csapatok elleni polgári engedetlenségi mozgalom megvalósítására, amely magában foglalhat sztrájkokat is. Elmondta, hogy mintegy 8000 alternatív szolgálatot teljesítő észt fiatalt engedtek el munkahelyeikről, és ösztökéltek arra, hogy bujkáljanak. Kormánygépet vásárol a Külügyminisztérium? Jeszenszky Géza külügyminiszter elégedetten nyilatkozott arról a 12 személyes Falcon-900-as típusú repülőgépről, amelyet teheráni útjának lebonyolítására bocsátott a magyar kormány rendelkezésére egy francia cég. Bessenyei Zoltán, a Külügyminisztérium protokollfőnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy a gépet kipróbálásra kapta kölcsön a tárca, s az iráni út teljes költségét a gyártó fedezte annak reményében, hogy a magyar kormány megvásárolja majd a gépet. A tárca egyébként más ajánlatot is kapott nyugati repülőgépgyártó cégektől. Annyi bizonyos, hogy ha a Malévtól bérelt volna a minisztérium különgépet a teheráni úthoz, az 4 millió forintba került volna, a 12 személyes francia géppel viszont egy ilyen út 1 millió forintból kijön. A Falcon-900-as utazási sebessége 920 kilométer, ami megegyezik a TU-gépekével, ám a francia gép leszállás nélkül 7200 kilométer megtételére képes, azaz akár az óceánt is átrepüli, míg a TU- gépek a maguk 4200 kilométeres repülési távolságukkal erre képtelenek. A protokollfőnök azt is elmondta, hogy a tárca az állami vezetők utaztatására az elmúlt évben mintegy 30-35 millió forintot költött, s az idén tovább emelkednek az ilyen célú kiadások. Ezért került szóba egy kisgép megvásárlása, amely mintegy 15 millió dollárba kerül, de az összeg kifizetésére talán sikerül kormányhiteihez jutni. Nem fog késni a magyar Suzuki Miklosko sztrapacskája Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke állja a szavat. A csehszlovák szövetségi gyűlés tavaly, decemberben tárgyalta az úgynevezett hatásköri törvényt, és a vita igen feszült légkörben folyt. Akkor jelentette ki Miklosko: ha a tisztelt képviselők meg tudnak egyezni, akkor vala- mennyiüket vendégül látja jófajta szlovák sztrapacskára. És így lön. A decemberben végül sikerrel zárult ülésszak után most kedden ültek össze ismét a szövetségi gyűlés tagjai, a Szabadságjogi Oklevél tervezetének vitájára. Este a parlamenti étteremben valamennyi asztalon ott gőzölgőit a finom juhtúrós galuska, egy pohár borovicskapálinka kíséretében. A felszolgálás Miklosko irányításával, Olga Keltosova és Ivan Carnogursky szlovák parlamenti alelnökök részvételével történt. A szövetségi szintre emelt szlovák nemzeti izek előállításához 120 kiló krumpli, 40 kiló juhtúró, 40 kiló szalonna és 50 kiló liszt szükségeltetett. Az első Suzuki gépkocsi 1992. októberében gördül le a gyártószalagról az esztergomi összeszerelő üzemben - jelentette ki az MTI munkatársának szerdán Lepsényi István, az Autókonszern Rt. elnök-vezérigazgatója, cáfolva az Aszahi Sim- bun című japán lap értesülését, miszerint késésben vannak a magyar- országi Suzűki gyár létrehozói, s így a tervezettnél egy évvel később, csak 1993-ban kezdik meg az autóösszeszerelést. Az Autókonszernéi úgy tudják, hogy a japán lap értesülésével ellentétben mindkét részről a terveknek megfelelően folyik az előkészítés. Az esztergomi gyár kivitelezésére megkötötték a szerződést, a fővállalkozó Vegyépszer Rt. a terep- rendezés után hamarosan hozzálát az alapozáshoz, várhatóan január utolsó napjaiban elhelyezik a gyár alapkövét. Az Autókonszern és a Suzuki megállapodása szerint Japánban is a tervezett ütemben folynak az előkészületek: a gépekre, a különböző technikai rendszerekre kiadták a megrendelést, folyamatban van a számítástechnikai rendszer kidolgozása. A leendő vegyes vállalat létrehozása valóban késik, ennek oka azonban elsősorban az, hogy az egyik alapító, a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak (IFC) belső szabályozása szerint eleget kell tennie számos adminisztratív kötelezettségnek. Ez azonban nem akadályozza a munka megkezdését, hiszen például az Autókonszern és a Vegyépszer Rt. közötti fővállalkozói szerződést vegyes vállalat hiányában a C. Itoh kereskedőház és a Suzuki képviselői ellenjegyezték. Egyelőre tehát semmi akadálya nincs annak, hogy az eredeti terveknek megfelelően, már a beruházás teljes elkészülte előtt, 1992 nyarán megkezdődjön a próbaüzem, októberben pedig elkészülnek az első magyarországi Suzuki gépkocsik - fejezte be nyilatkozatát Lepsényi István. Három helyett négy év Kupa Mihály a VOSZ-nál A mostani átmeneti periódusban különösen fontos a sikeres érdek- egyeztetés, és erre mindig nagy figyelmet fordítok majd - mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi ülésén, majd - nem kis derültség közepette - megjegyezte: nem szeretnék ugyanis Palotás Jánossal a tévé képernyőjén naphosszat „beszélgetni”. Komolyabbra fordítva a szót, a pénzügyminiszter elmondotta: a gazdaságot érintő alapkérdések közül a legfontosabbnak az infláció visz- szaszoritását tartja, ez minden mást megelőz. Ugyanis az infláció szétverheti az egész gazdaságot, és csak évi 20 százalékos mérték alatt kezelhető biztonságosan. Emellett sürgető az adó-, a társadalombiztosítási és az amortizációs rendszer korszerűsítése is. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások, illetőleg az értük beszedett befizetések arányban álljanak, elengedhetetlen a rendszer teljes megreformálása, amit a pénzügyminiszter a szervezet szétdarabolásá- val és megújításával lát biztosítottnak. A társadalombiztosítás valódi reformja csak az egészségügy, a szociális juttatások, illetőleg a bérrel járó juttatások idei szétválasztása után kezdődhet meg - mondotta. - Az egészségügyi ellátásnak - a reform után - biztosítási alapon kell működnie, mégpedig a szolid díjért szolid’ szolgáltatás elve alapján. A vállalkozók pedig a plusz szolgáltatások rendszerébe kapcsolódhatnak. A pénzügyminiszter említést tett arról is, hogy korábban három évre ígért gazdaságpolitikai programját négyévesre bővíti, mert ennyi időt lát szükségesnek a biztonságos megvalósításhoz. Az új programot február végén ismerteti. Kérdésekre válaszolva elmondta: ha az inflációt sikerül megfékezni, a forint 1992-ben már konvertibilis lesz, ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy a vállalkozók külföldön forintban fektethetik be szabad tőkéjüket. Szólt arról is, hogy bár a széles adóbázis - alacsony adókulcs híve, a szerzői, feltalálói munkát, az alkotótevékenységet valamilyen formában továbbra is szükségesnek tartja támogatni. Igaz, hogy erre nem az adókedvezmény a legmegfelelőbb, azonban egyelőre ezen az úton kívánja a kormányzat fenntartani e réteg preferálását. (MTI) így látja a PM főosztályvezetője Mi mozgatja az árakat? (Folytatás az 1. oldalról.)- Az árak megállapításáról az Országgyűlés tavaly novemberben törvényt alkotott - mondja a PM illetékese. Ez rögzíti: „Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros verseny- korlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására”. A törvény tételesen felsorolja a hatósági áras termékeket és azt is, melyik szerv határozza meg az árakat. Fiatósági ár megállapítására jogosult az ágazati minisztérium, az önkormányzat és egyetlen egy esetben - ez a televízió előfizetési díj - a Pénzügyminisztérium. A szabad árak esetében a piac - vagyis a kereslet és a kínálat - szabályoz.- Ilyen körülmények között hogyan becsülhető meg előre a várható áremelkedések mértéke?- A hatósági árak megállapításánál tudjuk, hogy ennek milyen hatása van, mert a fogyasztás körülbelül ismert és ennek indexe meghatározható. A szabadáras termékkörben részben a hatósági árak begyűrűződésének becsül- hetősége és a közgazdasági feltételek ismerete ad támpontot arra, hogy az áremelkedéseket megjósoljuk. Ezek az árindexek azonban csak a- költségvetés tervezéséhez szolgálnak alapul, tehát ez senkit nem jogosít fel arra, hogy ilyen mértékben emeljen árakat. Ahol valódi piac működik, ott erre nincs is mód. A versenytörvény garanciát nyújt arra, hogy ne alakulhassanak ki monopóliumok. Ennek betartásán a Versenyhivatal őrködik. A jelenlegi állapotot ön milyennek tartja? Hasonlóan működik a legfejlettebb országok árrendszere is?- Ez a törvény körülbelül azokat a piaci viszonyokat tükrözi, amelyek között a magyar gazdaság jelenleg működik. Még mindig maradtak olyan, a versenyszférába tartozó termékek, amelyeket hosz- szabb távon nem lesz célszerű a hatósági árak körében tartani. Ilyenek például a tehéntej, a tankönyv, a zeneoktatás, a távirati díj, vagy például a vágómarha. A hatósági árkörbe tartozó közszolgáltatásoknál - villany, víz - pedig arra kell ügyelni, hogy az ezeket végző, monopolhelyzetben lévő szervezetek maximális takarékossággal lássák el feladataikat. Biztosítani kell velük szemben a fogyasztói érdekvédelmet. A vízszolgáltatás, a csatornaszolgáltatás vagy a BKV esetében azt az elvet kellene érvényesíteni, hogy a hatósági árak megállapítása ne a minisztériumokban történjen, hanem a helyi önkormányzatoknál. A helyi közlekedés ebben az évben már átkerült az önkormányzatokhoz. Jó lenne, ha a víz- és csatornaszolgáltatások területén mihamarabb rendeznék a tulajdonviszonyokat és az árhatósági jogkör.ott is a településekhez kerülne. így könnyebbé válna az ellenőrzés. Ami a fejlett országokat illeti, ott már nem jellemző az ártámogatás és ami megmaradt azt is az önkormányzatokra bízzák.- Ha minden támogatást leépítünk, elérjük az ideális állapotot?- Természetesen a központi ármeghatározás csökkenése nem azt jelenti, hogy az árak nem mozognak. Nyitott a gazdaságunk, az alapvető energiahordozók, nyersanyagok világpiaci árát soha nem mi fogjuk diktálni. A mindenkori ármozgások begyűrűznek, akkor is ha hatósági áras, akkor is ha szabadáras valamely termék. Az ár mindig következmény. Az életszínvonal alakulása rendkívül összetett kérdés. Magas infláció mellett is elképzelhető a javulása. Nálunk most sajnos csökken az életszínvonal, ami abból adódik, hogy a fogyasztást vissza kell fognunk. Az a kérdés, miként tudja ezt kézben tartani a kormányzat. Ugyanis ezt el lehet érni hatósági árintézkedésekkel, az adók emelésével és van egy harmadik mód, amit azonban jó lenne, ha mindörökre elfelejtenénk, ez pedig a központi bérszabályozás és bérstop. A belső fogyasztást tehát ezekkel az elemekkel operálva le-' hét csökkenteni.- Néha az a benyomása az embernek, hogy anarchikusán működik a hazai árrendszer.- Én úgy gondolom, hogy éppen az elmúlt években volt anarchikus az árképzés. Mi’ évtizedekig próbálkoztunk azzal, hogy a folyókat visszafelé vezényeljük. Ideig-óráig fel lehetett ugyan őket tartóztatni, de aztán mégis felgyülemlettek a gondok, rákényszerültünk, hogy megnyissuk a zsilipeket. Nagyon nagy árat kellett ezért a magatartásért fizetni. Alacsony inflációt csak akkor remélhetünk, ha végbemegy a struktúraváltás, és viszonylag kiegyensúlyozott szerkezete lesz a magyar gazdaságnak. A világon még senki nem tudta a struktúra- váltást infláció nélkül megoldani.- Mennyire tudják pontosan prognosztizálni az áremelkedés mértékét?- Általában egészen jól meg lehet becsülni. A kollégáim, akik korábban az Árhivatalban dolgoztak, elhozták a tavalyi becsléseiket. Két ponton volt csupán eltérés, abban a két hónapban, amikor leértékelték a forintot. A mi számításaink szerinti 36-38 százalékos idei fogyasztói árnövekedésben már szerepel a most bejelentett leértékelés. Ebben az évben azonban ez a prognózis valószínűleg nem lesz olyan pontos mint korábban, hiszen sok rendkívüli eseménnyel kell számolnunk. A dollárelszámolásra való áttérés következményeit senki sem képes pontosan meghatározni és az esetleges Öböl-háború hatása is kiszámíthatatlan. Ha az olajár a duplájára emelkedik, akkor nálunk is nagyon magas lehet az infláció. Azt sem tudjuk, hogy ha más országokban - különösen a Szovjetunióban - tovább romlik a gazdasági helyzet, annak milyen begyűrűző hatásai lehetnek. L. LÁSZLÓ JÁNOS Mennyit eszik eav óvodás? (Folytatás az 1. oldalról.) Mit nyújt a költségvetés? Menynyivel toldja ezt meg az önkormányzat? És terhelhetők-e még a családok? Ezek az alapvető kérdések. Tavaly szeptemberig az óvodák a számukra biztosított költség- vetésből dolgoztak. A szülők ekkor még „csak” a térítési díjat fizették. De az év vége felé egy több plusz- költséget hárítottak rájuk - kény- szerűségből - egészségügyi dolgokat (szappant, WC-papírt), fogyó szakmai eszközöket (gyurmát, színes papírt) vásároltattak velük. író Lajosné, a 4. számú óvoda vezetője elmondta, hogy eddig egy óvodás 28 forintot „evett meg”. Ennyi volt a nyersanyagnorma. De most, mikor 2,50 egy zsemle, várható a térítési díjak emelése, különben a konyha nem tud főzni. Ez lesz a szülők része a közös gondból. Az ország s a város kasszájából azonban nem is sejtik, hány forintot kapnak. A polgármester azzal kezdte, hogy „korán jött”. Korán, de nem felkészületlenül. Az, hogy itt és most nem tud biztos, konkrét, végleges dolgokat mondani, nem az ő hibája. E pillanatban még ismeretlen a város költségvetése, mert az országos költségvetés végleges változata sem áll rendelkezésre. A szekszárdi képviselő-testület lehetetlen és bénító helyzetben van emiatt, s reménye csak annyi, hogy márciusra talán már kimunkálhatják a konkrét adatokat. Az eddigi két hónap a szervezeti problémák tisztázásával telt. Meg kellett teremteni a működés feltételeit, bizottságokat kellett életre hívni. Az egyik ilyen - az oktatási, kulturális, ifjúsági és sport- bizottság - foglalkozik majd többek között az óvodákkal is. E testület hajlik arra, hogy a központi költségvetéstől az intézményeknek utalt összegeket csorbítatlanul továbbadja. Ami pillanatnyilag annyit tesz, hogy az óvodák gyermekenként 15 ezer forintos fejkvótát kapnának. Hogy ezt az önkormányzat a mai igények szerinti 48 ezerre nem tudja kiegészíteni, az biztos. Még az is kétséges, hogy a tavalyi szint, a 37 ezer meglesz. 1991 az óvodákban is szűkös esztendőnek ígérkezik. Mindenkinek fő a feje, csak a csitrik hancúroznak gondtalanul... - Wy A rendezvény résztvevői Ötven százalékkal nőtt a benzinvásárlás (Folytatás az 1. oldalról.) árak nyomán a nemzetközi olajforgalmazásba Magyarország is bekapcsolódott, s a megnyílt új piacon a külföldi nyersanyag-forgalmazók igyekeznek megvetni lábukat. Egész sor helyről érkeznek ajánlatok olyan cégek részéről is, amelyeknek eddig nem volt kapcsolatuk a DKV-val. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a hazai kutakból ez évben másfél millió tonna kőolajat hoznak a felszínre, s további 2 millió tonnára kötöttek a külkereskedők szerződést. Ez az olaj a Barátság-vezetéken, a Szovjetunióból érkezik Százhalombattára. Más szállítmányok az Adria-veze- téken, arab országokból várhatók. Az újabb és újabb ajánlatok nyomán elkerülhető, hogy benzinhiány alakuljon ki. Az árliberalizáció nyomán a Magyarországon forgalmazó külföldi cégek a világpiaci ármozgást is rugalmasan követhetik, így a jövőben benzinárcsökkentés is lehetséges. A majdani ármérséklésben szerepe lehet az OKGT átalakításának. A privatizációs program keretében hamarosan megkezdődik az állami tulajdonú tröszt lebontása. A nyersanyag-kitermelés, a feldolgozás és a szállítás önálló egységként működik majd, részvénytársaság formájában. A jelek szerint különösen a feldolgozásban látnak fantáziát a külföldi cégek. Több multinacionális olajtársaság is érdeklődik, kész tőkével beszállni az üzletbe. Erős partnerrel az oldalán a DKV-nak esélye van arra - állítja Buda Dénes - hogy felvegye a versenyt a konkurenciával, s így ha süllyednek az olajárak, maga is mérsékelje majd a napi benzinárakat. Keresztény Pedagóguskamara alakult Január 4-én keresztény pedagógusok egy csoportja, érzékelve, hogy a pedagógusszakma még nem rendelkezik olyan keresztény szellemű érdekképviselettel, amely az ország politikai vezetésének törvény-előkészítő, a művelődésügyi kormányzatnak és közművelődési szerveknek szakvéleményadó társa lehetne, Keresztény Pedagóguskamarát alapított. Az alakuló közgyűlés résztvevői elhatározták, hogy a keresztény etikai, kulturális hagyományokat a társadalom számára újjáélesztik és ápolják, az egyházi és keresztény szellemű iskolák, valamint keresztény kollégiumok újraindítását, illetve szervezését támogatják. Küzdenek a pedagógusok jogos szociális és hivatásbeli érdekeiért és megbecsüléséért, az oktatói és nevelői tevékenység színvonalának emeléséért, rangjának helyreállításáért, a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvű és a határainkon túl élő magyarok magyar nyelvű oktatását támogatják. A Keresztény Pedagóguskamara meg kívánja teremteni annak jogi lehetőségét, hogy minden döntési szinten a nevelés-oktatást érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, a törvények végrehajtása során pedig a művelődésügyi kormányzat és a nevelési-oktatási intézmények között szószóló, illetve szóvivő lehessen. A kamara alapító tagjai kérik a már szervezett pedagóguscsoportokat, hogy a kamarához földrajzi helyük szerinti tagozatként, intézménytípusok szerint pedig szakcsoportonként csatlakozzanak. A Keresztény Pedagóguskamara székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Egyéni belépési szándékkal itt is jelentkezhetnek. A székhelyen 1991. február 9-én délelőtt 10 órakor alapszabály-ismertető és tagtoborzó gyűlést tartunk. DR. FEKETE ISTVÁN a kamara elnöke
