Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10. NÉPÚJSÁG 3 Milyen lesz Dombóvár címere? 2. 3. A FeUenfHd-fÖe címer Adombóvári képviselő-testület jo­gi és ügyrendi bizottsága a Város- szépitő Egyesület előterjesztésében megvitatta a város címerével kap­csolatos elképzeléseket A vita során az a vélemény kristályosodott ki, hogy a történelmi címerváltozatok közül a legrégebbi (1715. évi) válto­zatot kell megtartani, illetve az új cí­mer alapjának tekinteni. Ez a címer pecsétnyomó formájában maradt fenn, az ábrázolt torony a két bástyá­val a várra utal, előtte a mocsaras ná­das félkörívvel a Kapos folyót jelzi, il­letve Dombóvár, mint átkelőhely fon­tosságát hangsúlyozza. A résztve­vők egyetértettek abban, hogy a cí­merbe aktuális jelkép (a vasútat jel­képező szárnyas kerék) ne kerüljön. A helyi heraldikusok számára egy hónap áll rendelkezésre a cimerva- riációk kidolgozására, amelyeket egy széles körű közvéleménykuta­tás és szakértői véleményezés után fogad el a város képviselő-testülete. Start előtt a második privatizációs program (Folytatás az 1. oldalról.) A Május 1. Ruhagyár arra számít, hogy az Állami Vagyonügynökség segítségével gyorsabban, és a jövő decemberi határidőre biztosan be tudja fejezni a privatizálást - mon­dotta Fábián János gazdasági igazgató. A volt nagyvállalat termelési egy­ségeiből létrehoztak ugyan öt rész­vénytársaságot, a vagyonértékelés azonban nincs még lezárva, mert nem valósult meg a teljes átalaku­lás. A meglévő részvénytársasá­gokban kicsi - mintegy 30 százalé­kos - a külső tőke részaránya, kül­földi tulajdonrész pedig kettőben van csupán. A volt szocialista - és ebből is fő­ként a szovjet - export visszaesése felveti azt a lehetőséget, hogy nyu­gati tőkéstárs segítségével keres­sék a kiutat, akár profilváltás árán is. Mindezek azonban tervek, a vál­lalat vezetése egyelőre tanácsta­lan a program megtorpanása miatt. Számukra a meglévő piac megtar­tása, külföldi piaci érdekeltség ki­alakítása és a pénzügyi rendező­dés az elsődleges, és ehhez szak­értői segítséget várnak. Nem akar­ják számításon kívül hagyni a dol­gozói érdekeltség megteremtését sem. Az Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat alapprofilját tekintve pan­gás tapasztalható, hiszen hagyo­mányos felhasználók - a malom­ipari vállalatok és az állami gazda­ságok - saját átalakulásuk miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy beruházhatnának - mondot­ta Kovács György vezérigazgató, majd hangsúlyozta: a privatizációs folyamat tervezett felgyorsításának nem pénzügyi manőverezés, ha­nem valódi mozgó tőke bevonása a célja. Az Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalatnál két éve indult a spontán privatizáció. Ennek során 1990- ben, külső tőke bevonásával oldot­ták meg a szerkezeti átalakulást. Öt társaság jött létre; közülük kettő részvénytársaság, s ezek egyiké­ben 60 százalékos a külföldi töke részaránya, a másikban, illetőleg a kft-kben a külső tőke hazai erede­tű. A vállalati vagyon, 1,1 milliárd fo­rintot tesz ki, s ennek csaknem 50 százaléka a társaságokba bevitt tőke. Saját dolgozóiknak is felkínálják majd az állami üzletrész tulajdonjo­gát a Csavaripari Vállalat privatizá­lása során - mondotta dr. Németh Éva gazdasági vezérigazgató-he­lyettes. Az idáig főként belföldi piacra termelő vállalatot érzékenyen érinti a hazai ipari termelés visszaesése, illetve az a tendencia, hogy poten­ciális partnereik inkább import kö­tőelemeket vásárolnak. Ezért a Csavaripari Vállalat sem tehet mást, minthogy külföldi partnerek - s általuk tőke, új technológia és piac - után kutat. A vagyonértékelés már az első lépcsőben megtörtént, problémát okoz azonban, hogy a vállalati va­gyon valós értéke a könyv szerinti­nek ötszörösére rúg. Amennyiben új partner jelenik meg, szükség lesz a vagyon ismételt felértékelé­sére. Jelenlegi, 1,2 milliárd forint értékű vagyonukból 250 millió fo­rint van kihelyezve, és további, csaknem egymilliárd forintnyi va­gyonrész vár privatizálásra, amit részvénytársaságok formájában akarnak megvalósítani. Külföldi érdeklődők már jelent­keztek: német és kanadai üzletem­berek jelezték szándékukat, hogy beszállnának a csavargyártásba, magyar magánvállalkozókra azon­ban aligha számíthat a vállalat. Ezért lehetőséget nyújtanak saját dolgozóiknak is, hogy megvásárol­hassák a tulajdonjogot, az utóbbit azonban a magas bankkamaton kívül az is megnehezíti, hogy erre a célra nem igényelhető hitel az E- alapból. A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat, mely korábban a legna­gyobb magyar textilipari cég volt, jelenleg 7 ezer dolgozót foglalkoz­tat. Túl van a belső szerkezeti kor­szerűsítésen, hiszen 1989 májusá­tól a volt gyáregységek társasá­gokká alakultak. Ma hat részvény- társaság és két kft., továbbá négy - a korábbi leányvállalatokból létre­jött - kft. képezi az egykori nagyvál­lalat utódját. A vagyonkezelő központ vezér- igazgatója, Kolozsvári János tájé­koztatása szerint a vagyon értékel- tetése is folyamatban van. Könyv szerinti értéke mintegy 3 milliárd forint, s ennek több, mint ötven szá­zaléka részvény, 800 millió forint pedig ingatlan. A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy több külföldi tő­két vonhasson be vállalkozásaiba, a részvénytársaságokban ugyanis csupán igen kis százalékkal van­nak jelen külföldi partnerek. Most az Állami Vagyonügynökség segít­ségével próbálkoznak további mű­ködő tőkét és valódi tulajdonoso­kat szerezni. Győzött a lakosság, vesztettek a vállalkozók Tanyavégzet Lebontják a Bábel-tanyát Megpecsételődött a Bábel-ta- nya sorsa: hamarosan lebontásra kerül. Erről még decemberben döntött Szekszárd képviselő-tes­tülete. A baktai Csalogány utcában levő tanyával már többször foglal­koztunk lapunk hasábjain, hiszen hosszú vita előzte meg a végleges döntést. A tanya átvészelte a nemrégiben körülötte zajló nagy építkezések vi­harait, új utcák nőttek ki körülötte a földből, de a tanács szerette volna megőrizni a régi baktai hangulat e csöppnyi emlékét a modern épüle­tek között. A Csalogány utca elké­szülte után a TÁÉV helyreállította a tanyát, ám az állapota ezután még gyorsabban romlott. Olyan rémhírek terjengtek a kör­nyéken lakók körében, hogy ott kocsmát, éjszakai szórakozóhe­lyet, diszkót akarnak létesíteni, ami heves tiltakozást váltott ki, az em­berek féltették a csendes utca nyu­galmát. Ráadásul a kis tanya - sze­rencsétlenségére - belógott az ut­cába, alig egy méternyire szűkült a járda előtte. Emiatt is sokan szid­ták. A gyerekek - nyilván szülői biz­tatásra - nem kímélték az amúgy is viharvert épületet, kedvelt szóra­kozásuk lett a tanya rongálása. Ez már alaposan meglátszik rajta. A tanács illetékesei próbálták megmenteni a Bábel-tanyát, hi­szen a hosszú, egybefüggő házso­rok monotóniáját megtörő színfolt lehetett volna ez a formás kis épü­let, ha egy vállalkozó rendbehozza és üzleti célokra hasznosítja. La­Felújítva szép lehetett volna.... kossági fórumokon bizonygatták, hogy szórakozóhelyről szó sem le­het, élelmiszer- vagy zöldséges üz­letre gondoltak, sőt szóba került az is, hogy közösségi házat alakíta­nak ki az épületben. Több vállalkozó is pályázott a hasznosításra, a lakosság hangu­lata azonban nem változott a tanya irányában, amit a terület önkor­mányzati képviselőjének felméré­se is bizonyított. Ennek alapján döntött Szekszárd képviselő-tes­tülete a lebontásról. A bontás lebonyolításával a Tol- nabert bízták meg. Ennek ingatlan- közvetítő csoportját vezeti Debulay Miklós, ő tájékoztatta lapunkat a ta­nya várható sorsáról. Mint elmond­ta, két, ilyen munkákkal foglalkozó FOTÓ: - gk ­géemkától kértek árajánlatot, ezek 31, illetve 60 ezer forintért vállalták a bontást. Az önkormányzat dönt majd, hogy melyiket választja és a döntést követő 48 órán belül meg­kezdődnek a munkálatok. A tanya lebontásán kívül a tíz méter hosszú pince téglaboltozatát is ki kell bontani, majd tömedékelni az üreget, végül a tereprendezés következik. A tanyából meglehető­sen kevés újrahasznosítható épí­tőanyag nyerhető ki, mivel nagy­részt tömésfalú. így az önkormány­zat nem remélhet bevételt ebből, sőt költenie kell a bontásra, míg egy vállalkozónak történő eladás esetén szép summa kerülhetett volna a kincstárba.-áa­A gyűjtéssel mentett haza Nem ások mélyre emlékeim közé, hogy melyik akció indította a sort abban a rendben, mikor a magyar nép összefogásának erejét vették célba egy-egy ötlettel. Mondjuk a Nemzeti Színház megépitésénektervével kezdődött. Min­denkinek volt erről véleménye és ki-ki a maga módján támogatta is, mert ugye a legkisebb faluban is hihetően hangzott, hogy kell lenni nemzet szín­házának. Hol is tart most ez az ügy? Tanulnunk kell a szolidaritást - mondják, de gyanítom, ez ismét a ló másik oldala, mert úgy tűnik, mindent közadakozásból kell megoldani. Ez azért túl­zás! Adakozunk a kultúráért, az egészségügyért, immár a tűzoltók munkáját segítendő nagyteljesítményű mentőszerekért is. Ezt tette közzé a televízió a budapesti villamos balesete kapcsán. Tudom, hogy megértő összefogás nélkül nem megy, de látni kellene, hogy ez sem megoldás. Több mint hatszázezer forintért talált gazdára a német vi­lágbajnok futballcsapat egyetlen, aláírásokkal dekorált trikója. Az újévi kon­certre a Vigadóban négyezer forintért árulták a belépőjegyeket. Nem volt üres hely, láthatta ezt is a nagyvilág. Lehetne sorolni a hasonló helyzeteket, amikor nem az derül ki, hogy hány millió koldus országa vagyunk, leszünk, hanem az ellenkezője. Talán az átcsoportosítással van baj? Ki az igazi gaz­dája ennek az alig százezer négyzetkilométernyi felületnek? Lehet hinni ab­ban, hogy gyűjtésekből menthető a haza? - dkj ­Véradónapok A kaposszekcsői körjegyzőség­hez tartozó Csikóstöttösön január 3- án, Kaposszekcsőn és Jágónakon pedig január 8-án tartottak véradó­napot. Véradási szándékkal 241 -en jelentek meg, közülük 201-en adtak vért. A véradónapokat a helyi Vörös- kereszt szervezete dr. Veszély Jó­zsef körzeti főorvos irányításával Az áfész jövője A Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész 1991. január 14-én - hétfőn - 15 órai kezdettel rendkívüli küldött- gyűlést tart. Ezen döntenek a szövet­kezeti vagyon nevesítéséről, illetve a résztvevők tájékoztatót hallgatnak meg a szövetkezet jövőjéről. Keresik Ami a különös kegyetlenség mögött van Pro és kontra — gyanúsítottat, sértettet (Folytatás az 1. oldalról.) A válogatott kínzások közepette sikerült úgy arcul csapnia a sze­rencsétlen asszonyt - akinek mel­lesleg korábban már többször is operálták a szemét -, hogy újabb szemmütétnek kellett alávetnie magát. De ne gondolja a kedves ol­vasó, hogy a sérüléseket látva Mol­nár Sándorban esetleg megmoz­dult valami, s netán orvosi segítsé­get hívott feleségéhez. Nem, az asz- szony reggel, miután férje elment otthonról, úgy szökött el az orvos­hoz, aki mindjárt mentőt hívott. (A kórházi orvosok értesítették a rendőrséget.)- Min kezdtek veszekedni? - kérdeztem Molnár Sándort, mielőtt a fogdába szállították volna.- Mindig apósomék odaköltözé- sén, meg az anyagi helyzetünkön szoktunk veszekedni. De én na­gyon szeretem a feleségemet.- Lehet, hogy a felesége egyik szemére nem fog látni többet...- Az véletlen volt. Amikor ütöt­tem, ő felkaphatta a kezét, s így csúszott a kezem a szeméhez. En tényleg nagyon szeretem a felesé­gem...- Cigarettával is megégette a testét.- Nem a testét, csak a szőrzetét égettem le.- Hogy éltek?- Nagyon szépen. Nem szoktam én ütni őt. Összesen csak egyszer vertem meg ezenkívül. Most is csak azért, mert ittam.- Szokott inni?- Szoktam, de a részegségig szinte soha. Vagy tíz-tizenöt évvel ezelőtt voltam részeg utoljára.- Miért nem hívott orvost, amikor látta, hogy a felesége milyen álla­potba került?- Nem látszott rajta semmi... A feleség, Molnár Sándorné ap­ró, törékeny kis asszony. A szek­szárdi kórház szemészetén van még mindig. Remeg keze, lába, szeme a verés és a műtét nyomait viseli. Maga elé néz, csendesen beszél.- Az az éjszaka borzasztó volt. Nagyon féltünk tőle. Három gyer­mekem van, kettő él velünk. A fo­gadkozások gyakoriak voltak, hogy nem iszik többé. De az nem tartott sokáig. Azért maradtam mel­lette, mert abban bíztam, hogy egy­szer csak abbahagyja az ivást. Ha iszik, brutális.- Azt mondja a férje, hogy ő ré­szegségig nem szokta leinni ma­gát.- Nem? - kérdezi keserűen az asszony, még a felháborodáshoz sincs ereje. - Már alkoholelvonón is volt, de annak sem tartott sokáig a hatása. Gyilkossággal is fenye­getett már. Most munkanélküli se­gélyen van, de az csak addig tart, amíg felveszi. Az italozások miatt kellett elmennie a munkahelyeiről is. Most tudtam meg, hogy felvette a gyerekek után járó nevelési se­gélyt, és elitta. Otthonról meg las­san eladogatja a szenet, a tyúko­kat. Tartozása annyi van, hogy győzzem fizetni.- Hány éves házasok?- Huszonöt. Tűrtünk mi éppen eleget ez alatt az idő alatt. Ponto­san egy éve annak, hogy az orvos­sal látleletet vetettem. Akkor is na­gyon megvert. Válni akartam. Mire hazamentem az orvostól, tárt ka­rokkal várt, ígért mindent. Én meg hittem neki. Egy hétig tartott a jó­ság. De most már nem hiszek töb­bé... Most tényleg elválok. Csak lennék minél előbb túl rajta. Elkez­dem már innen a kórházból intézni a válópert - s műtött szeméből megindulnak a könnyek. Hangta­lan zokogás rázza testét. A Tolna Megyei Kórház szemé­szeti osztályának vezető főorvosa, dr. Vastag Oszkár orvosi szem­pontból így foglalja össze az ese­ményeket:- Korábban szürkehályoggal operáltuk Molnárné szemét, majd _ később mülencsét helyeztünk a beteg szemébe, s harmadik műtét­ként szaruhártya-átültetést csinál­tunk. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor el kell mondanom, hogy Molnárné a szaruhártya-átül- tetési műtétjére kicsit büszkék is voltunk, hiszen gyönyörűen gyó­gyult a beteg szeme. Attól az ököl­csapástól, amit a férjétől kapott, egy nagy nyomásemelkedés jött létre a szemen, elszakadt a beülte­tett szaruhártyakorong sebe, fel­szakadt a varrat. A férj azonban nemcsak a sebet szakította fel, ha­nem a jókora ütéstől a szem belse­je is megsérült. Hogy jobb szemére látni fog-e, nem tudom, erre most még korai lenne válaszolni. A kö­rülményekhez képest azonban elégedett vagyok a gyógyulással. Minden fél meghallgattatott. A vélemények különbözőek, nem biztos, hogy könnyű dolga lesz a bíróságnak. Az azonban bizonyos, hogy Mol­nár Sándor 44 éves, Fadd, Etel köz 2. szám alatti lakost január 7-én előzetes letartóztatásba helyezték maradandó fogyatékosságot oko­zó, különös kegyetlenséggel elkö­vetett súlyos testi sértés bűntetté­nek alapos gyanúja miatt. GERGELICS ZSÓKA Megszűnt egy óvoda Tolnán Az elmúlt év végén Keszthelyi Márton tolnai polgármester, az is­kolák költségvetésének előkészí­tésekor meghívta az érintett intéz­mények vezetőit. Javaslatokat kért tőlük: hol lát­nak lehetőséget a spórolásra? Mert annak érdekében, hogy a jö­vőben az elvárásoknak megfelelő pénzügyi fedezet álljon az oktatási intézmények rendelkezésére, ta­karékoskodni kell. Miután ki-ki szétnézett a saját háza táján, az I. számú iskola veze­tői jelezték, hogy a hozzájuk tartozó Kossuth utcai óvoda megszünteté­se tűnik a legkevésbé fájó, legelfo­gadhatóbb megoldásnak. Ott mindössze egy csoport van, 22 gyermekkel. Bezárásával jelentős kiadások­tól mentesül az üzemeltető. Az elgondolást tett követte, ami azt jelenti, hogy most, januártól az óvoda megszűnt. A nebulókat az 1 - es iskolához tartozó másik három óvodában helyezték el. A szülők megértése tapasztalható, öröme nem.- Wy­Magyarország legjobb autóvezetőjét A Hungária Biztosító Rt. az Autó- Motor szerkesztőségével közösen pályázatot hirdetett „Magyarország legjobb autóvezetője” cím elnyeré­séért. A pályázati feltételekről a szer­dán tartott sajtótájékoztatón a szer­vezők elmondták: az akció célja el­sősorban a figyelmetlenségből, az autózási ismeretek hiányából adódó balesetek, károk csökkentése. Ép­pen ezért a pályázat költségeinek döntő részét a biztosító állja, hiszen érdeke, hogy minden eszközzel igyekezzen a baleseteket megelőzni. Ennek kapcsán elmondták, hogy a benzinárba beépített literenkénti 1 forint 20 fillér már régen nem fedezi a felelősségi károkat, igaz, ebből a biz­tosítónak anyagi hátránya nincs, hi­szen a különbözetet a költségvetés állta mindeddig. Ma már azonban veszteséges a Casco-biztositás is, a Hungária az elmúlt évben 2 milliárd forintot fizetett rá a szerződésekre. Úgy gondolják, hogy a pályázaton in­dulók a győzelem reményében ala­posan felfrissítik elméleti és gyakor­lati tudásukat, s ez a későbbiekben a közutakon tanúsított magatartásu­kon is meglátszik majd. A pályázók­nak egyébként az első három fordu­lóban elméleti tudásukat kell bizo­nyítaniuk - a kérdéseket az Autó- Motor folyamatosan közli - s a fővá­rosból és valamennyi megyéből az első három legjobb vehet majd részt június 25-én Budapesten a felvonu­lási téren, a gyakorlati ügyességi versenyen. A pályázat fődíja egy 1 millió forint értékű Daihatsu személy- gépkocsi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents