Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

4 NÉPÚJSÁG 1991. január < Igaz mese - egy anyukáról és a segítőkész Videotonról A verselő és éneklő szedresi ovisok Az Alkotmány- bíróságról Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy óvoda. Jöttek is a libe­rósok szorgalmasan, ki kerékpá­ron, ki gyalog - amolyan frissítő sé­taként anyu kezét fogva. Az óvó né­nik is nap-nap után odakuporod­tak az emberpalánták közé és el­mondták a szokásos meseadagot. Aztán tornáztak a babzsákkal, fut- károztak az udvaron, csiviteltek egymással, alkalmanként még só­várogtak is: „milyen jó lenne időn­ként nézni a színes tévét, egy-egy jó mesefilmet! - ha lenne” - sza­kadt fel a sóhaj apró, fehér lelkűk­ből. Igen ám: de a pénz! A hivatal aj­tajára is kitették a láthatatlan táblát: kincs - az nincs! - ingatta a fejét a község minden bölcse. Még a kis­kakas gyémánt félkrajcárját sem lelné meg senki az üres kasszá­ban. így hát maradt az óhaj-sóhaj! Mígnem ... egy évvel ezelőtt új vezetője lett az óvodai szülői mun­kaközösségnek Bogdán Jánosné személyében. Ez a Zsuzsi úgy gon­dolta, ha már kincs az nincs, de ész van, hát használjuk azt. Össze is kapta a szülőket, s rendeztek né­hány jó hangulatú bált. Aztán pe­dagógusnapon, mikor búcsúztat­ták a „kiöregedett” közösségi tago­kat, apró ajándékkal kedveskedve köszönték meg az eddigi fárado­zást. Sokaknak leesett az álla: Na lám! Ilyen is van! így is lehet! De a hangulat, amit Zsuzsi varázsolt a hivatalos szónokok után... Táncos lába úgy cifrázta, hogy a „bartinás csajok” különórát vehetnének tőle. No, ez a Zsuzsi - anyuka lévén - azért azt nem tette, hogy reggelen­te a gyerek hátára köti a videót, ő meg hozza a színes tévéjüket az oviba, hát... hát... Hát nekilátott és fogalmazott egy levelet, egy igazi levelet az óvoda nyomorúságáról. Ezt egy maga vásárolta borítékba tette, s ellátta a saját bélyegével. „Isten veled, Hollócskám, csak jó hírrel térnél vissza” - sóhajtotta. Telt, múlt az idő! Hosszú évek­nek számított minden nap, minden óra. Egyszer csak...- Kopp! Kopp! Kopp-kopp- kopp!- Ki az? Ki kopog? - kérdi Zsu­zsi.- Itt a Holló! - volt a válasz. - Le­velet hoztam! Nagyon jó hírt!- Olvashatom?- Majd én, Holló bácsi! Mert amíg nem látom, magam sem hihetem! íme: „Levélben történt megkere­sésükre tájékoztatásul közlöm, hogy a Videoton Elektronikai Válla­lat egy darab színes televíziót aján­dékoz az óvódásoknak. Szabó Csaba gazd. ig. h.”- Újjé! Újjé! Ez aztán a meglepe­tés! A Vidi meghallgatta kérésün­ket! Lesz tévétek gyerekek! - ujjon­gott Zsuzsi, s még a kíváncsikodó Hollót is elröppentette. Lassan, ólomlábakon járt az idő. Kényelmesen, döcögősen múlt egyik nap a másik után. Közben a saját telefonján nagy félszegen megtudakolta, hogy az ígért aján­dékot a gyár karácsonyra küldi­hozza az apróknak. Volt is nagy sürgés-forgás, vers­tanulás, rajzkészités, fenyőfadíszí­tés, hogy kellő tisztelettel fogadhas­sák a kedves vendéget. Majd tíz óra volt, hogy a Vidi kis mikrobusza az óvoda elé kanyarodott. Alkalmi segítséggel bevitték, kibontották és úgy melegében a karácsonyfa alá- elé helyezték a meglepetést. Kovács Tibor bácsi, a vállalat közgazdásza a Precision 2000-rel kívánt kellemes ünnepet és boldog új évet az óvódá­soknak. S ők viszonzásul verset mondtak, énekeltek, a legszebb raj­zaikból ajándékoztak. A szülői mun­kaközösség nevében Bogdán Já­nosné - Zsuzsi, a kezdeményező, a mindent elintéző! - köszönte meg a vállalat segítőkészségét! Itt a vége, fuss el véle! Aki nem hiszi, járjon utá­na a szedresi óvódában! KONRÁD LÁSZLÓ Az elmúlt év ősze óta gyakran ol­vasunk, hallunk az Alkotmánybíró­ságról, annak állásfoglalásairól, döntéseiről, különböző beadvá­nyok, jogorvoslat iránti kérelmek mégis arra utalnak, hogy a dolgo­zók tájékozottsága e körben hiá­nyos, ebből adódóan tévesen - és természetesen eredménytelenül - az Alkotmánybírósághoz fordul­nak valamely folyamatban volt jog­vitás ügyük felülbírálása, a már el­bírált ügyükben hozott bírósági döntés megváltoztatása végett. Mindenekelőtt kihangsúlyozan­dó, hogy az Alkotmánybíróság nem foglalkozik olyan ügyekkel, amelyek a bíróságok, vagy akár az önkormányzatok hatáskörébe tar­toznak, az Alkotmánybíróság ezek­nek a hatáskörét nem vonhatja el, sem helyettük, sem utánuk, mint­egy következő, fellebbezési fórum nem jár el. Az Alkotmánybíróság az alkot­mányvédelem legfőbb szerve, ha­táskörébe pedig a következők tar­toznak: 1. Törvényjavaslatnak, nemzet­közi szerződés rendelkezéseinek előzetes vizsgálata abból a szem­pontból, hogy ezek nem alkot­mányellenesek-e; 2. Jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkot­mányellenességének utólagos vizsgálata; 3. Jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem­zetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; 4. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszünte­tése; 5. Az önkormányzatok valamint más állami szervek között felmerült hatásköri összeütközés megszün­tetése; 6. Az alkotmány rendelkezései­nek értelmezése. A fentiekből is k tűnőén az Alkotmánybíróság tévé kenysége nem jogalkotás, ner jogvitát eldöntő bírói jogalkalme zás és nem igazságszolgáltatás hanem alkotmányvédelem, azaz a alkotmányos rend védelme. J tudni azt is, hogy a jogszabály, va lamint az állami irányítás egyéb joc eszköze alkotmányellenességé nek utólagos vizsgálatát bár! indítványozhatja, egyéb, a törvény ben meghatározott ügyekbe! azonban az Alkotmánybíróságho csak az ott meghatározott szemé lyek fordulhatnak, így a még ki ner hirdetett törvény, a nemzetkö; szerződés előzetes vizsgálatát a Országgyűlés, annak állandó bi zottsága vagy ötven képviselő, ; köztársasági elnök és a Miniszter tanács indítványozhatja, má ügyekben az Állami Számvevőszé elnöke, a Legfelsőbb Biróság elnö ke, a legfőbb ügyész, vagy bárme lyik országgyűlési képviselő tehe ilyen indítványt. Végül utalunk arra, hogy jogsza bály alkotmányellenességénél utólagos vizsgálatára irányuló in dítványban - amilyen indítványt te hát bárki tehet - pontosan meg ke jelölni a sérelmezett jogszabályhe lyet, azt is, hogy mit sérelmez és mi kér az indítványozó. Az Alkotmánybíróság a nem jo gosult által előterjesztett indítvány megküldi az indítványozásra jogo sült szervnek, a nyilvánvalóar alaptalan indítványt elutasítja, í hatáskörébe nem tartozó ügyre vo natkozó indítványt az arra hatás körrel rendelkező szervhez tesz át. Rövid tájékoztatónkban írtak fi gyelembevétele mellett több feles leges intézkedést megtakaritha tunk. Dr. Deák Konrár Az ajándékba kapott színes tv! - már az óvodáé! Ha túlterheljük a csomagtartót. Neheztelnek a Volánra és zúgolódnak a cikói utasok Nem is gondolnánk, hogy még a tetőcsomagtartó, illetve a rajta szállított rakomány is gyakran ko­moly balesetek forrása. Pedig a közúti balesetek statisztikáját elemző szakemberek a megmond­hatói: a megdöbbentően sok tra­gédia közvetlen kiváltó oka a sze­mélyautók tetejére szerelt cso­magtartó túlterhelése, vagy a cso­mag helytelen elrendezése. És ak­kor még a hanyagul rögzített cso­magokról, a lerepülő ládákról, bú­torokról, zsákokról nem is szól­tunk. A leggyakrabban abból szárma­zik a baj, hogy az autósok a szállí­tást nem tervezik meg körültekin­tően, s nem veszik figyelembe, hogy a szállított teher súlypontma­gassága az egyik döntő szempont, hiszen nagyrészt ettől függ: miként változik menet közben a gépkocsi stabilitása. Könnyű belátni, hogy a sebesség hirtelen változásaira, ka­nyarodásra, széllökésekre, meg­csúszásokra egészen másként reagál egy felmagasított, egyálta­lán nem áramvonalas rakomány­nyal futó személyautó, mint amikor külső terhelés nélkül vezetjük. Is­merni kellene persze a gépkocsi és a rászerelt csomagtartó legna­gyobb megengedett terhelését is, ám a tapasztalatok szerint ezzel az autósok döntő többsége nincs tisztában. Pedig ezek csak alap­adatok, hozzájuk még a felületen eloszló és a pontszerű terhelhető­ség adatait is számításba kellene venni, mégpedig adott súlypont­magasság függvényében. Alapvetően fontos a rakomány helyes, szakszerű rögzítése. Azt ta­lán mondanunk sem kell, hogy a könnyen elmozdítható csomaggal aligha érhetünk el uticélunkhoz. Nem csak a haladási irányban, ha­nem oldalirányban is olyan várat­lan erőhatások léphetnek fel, ame­lyek csak teljesen szilárd rögzítés­sel védhetők ki. A szélben lebegő és csak egyszer-kétszer körülte­kert pokróc nemcsak elveszhet menet közben, de a forgalom többi résztvevőjét is veszélyezteti! (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Karácsony előtt néhány nap­pal megkért egy hölgy, érdek­lődjem meg, mely buszjárato­kat szüneteltetik a két ünnep között. Ő Cikóról ingázik szekszárdi munkahelyére (többedmagá- val) és konkrétan a Cikóról öt órakor (vissza)induló autóbusz közlekedtetése miatt izgul, több utastársával együtt. Felhívtam a bonyhádi autóbusz-pályaud­vart:- Jó napot kivánok, Hunyadi István...- Jó napot. (Várok picit, hátha szintén bemutatkozik a férfihang... Té­vedtem.) Ekképp folytatom:- Érdeklődni szeretnék, a Ci­kóról reggel ötkor induló járat megmarad az ünnepek között?- Kimarad - hangzik a válasz.- Meg tetszene mondani, miért, hisz 27, 28, 29-e rendes munkanap, ugyebár? - kérde­zek ismét.- Azért kérem, mert a Cipő- és a Zománcárugyárban már ledolgozták ezeket a napokat, s pár emberért gazdaságtalan közlekedtetni - kapom fleg­mán, szótagolva a felvilágosí­tást.- Köszönöm. Megtudhatnám kivel beszéltem?- Az ügyeletes forgalmi szol­gálattevővel.- Kivel? - kíváncsiskodom újra.- Mondom, az ügyeletes szolgálattevővel...- Bocsánat, név szerint kivel?- Ja, Miszler Tiborral. Végre birtokomban a név, tu­dom, kire hivatkozhatom az in­formációt illetően. Este megpillantom a forgalmi iroda üvegfalára felragasztott hirdetményeket. Hölgy ismerő­söm épp ezeket böngészgeti. (Több utastársával együtt.)- Látja, az ötös járat szünetel­ni fog - mutat a papírra. Most mi lesz?! Hatra semmi esetre sem érünk be Szekszárdra! Sajnos ezt csinálják évek óta! Tarto­gatnám a szabadságom ilyen­korra, ám a főnököm kijelentet­te: - senkinek nem ad szabad­ságot.- Nálunk ugyancsak nyista szabi karácsony, s új év közt - motyogja a mellette álló asz- szonyka. Én itt Bonyhádon dol­gozom.- Mit tehetünk? Keljünk föl előbb egy órával (fél négykor) és utazzunk be Bonyhádig a bétái, vagy uránbányászokkal?- Vágjunk neki gyalog a közel tíz kilométeres távnak?- A kerékpározás egészsé­ges, no de december utolján?- Igaz, a félhatos vonattal be- zötyöghetnénk Hidasig, onnét helyi járattal a buszpályaudvar­ig. Ha elérnénk a pesti gyorsjá­ratot, így is fél hét után érnénk Szekszárdra. Jól mondom? - csatlakozik a zúgolódókhoz a középkorú férfi. (Plusz napi 16 forint.) Vacsora közben óhatatlanul a következő vicc jut eszembe: Jancsi bácsi és Juliska néni a fővárosba készülődik, vonattal. Jancsi bácsi már napokkal az utazás előtt megváltotta a me­netjegyeket. Az utazás napján aztán szép komótosan kiballagnak a vas­útállomásra és beülnek a váró­terembe. Jó órányi ücsörgés után a férfi bekopog a főnök­höz:- Mikor megy vonat Pest fe­lé?- Már lassan két órája elment - csóválja a fejét a főnök.- Nem baj apjuk, a lényeg az hogy a jegy a zsebünkben var - kiált fel Juliska néni. A cikói hoppon maradt uta­sok esetében a poén: zsebük­ben a drága (és érvényes) bér­let, s hiába várják a buszt, ai nem jön. Ám erről ők cseppe sem tehetnek! Ha reklamálnak a pályaudva­ron, a válasz legtöbbször: - Már megint maguk, cikóiak! Mind gyakrabban mondo­gatják az emberek:- Meg kéne Írni az újságnak miért a fontosabb járatokai hagyják ki évek óta... Nem tö­rődnek velünk!- Meg kellene írni... Keresse­nek megoldást! Biztos küldhet­nének kisebb fogyasztású, ke­vesebb utas szállítására alkal­mas járművet, ezért a tízegyné­hány emberért, hisz nekik dol­gozniuk kell. Kérem, én leírtam a panaszo­kat. Felülvizsgálni, orvosolni azokat az illetékesek felada­ta... A fent leírt probléma valószí­nűleg nem egyedi és még szá­mos község bejáróit érinti ha­sonlóan. HUNYADI ISTVÁN Meleg konzerv Kinek ne jutott volna eszébe forró nyári napokon, hogy de jó volna ebből egy kicsit eltenni télre. Az ötlet nem is olyan elképzelhetetlen. Az USA Massachusetts államában néhány év múlva üzembe he­lyeznek egy olyan létesítményt, amelyben nyáron felvett hővel fűte- nek. Az ötlet lényege, hogy nagyméretű napelemtáblákkal (amilye­neket már széles körben használnak házak hőellátására) felmelegí­tenek egy speciális vegyi folyadékot, amelyet U alakú csöveken a felszín alatt alig másfél méterrel kezdődő vastag agyagba vezetnek. A mintegy 70 fokos folyadék kb. 30 méter vastag agyagban cirkulál, és fél évvel a hőfelvétel után képes annak 80-85 százalékát vissza­sugározni. E rendszerrel 1993-tól egy 12 ezer férőhelyes sportsta­dion fűtését kívánják megoldani. i

Next

/
Thumbnails
Contents