Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
1991. január 30. 2 NÉPÚJSÁG Rendkívüli ülésszak Döntés Magyarország NATO-parlamentbeli társult tagságáról (Folytatás az 1. oldalról.) bizottságbeli képviselők többsége jogi szempontból teljességgel elhi- bázottnak tartja a törvényjavaslat szövegét. Salamon László (MDF), az Alkotmányügyi Bizottság elnöke ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy a bizottság álláspontja nem a kormánykoalíció véleményét tükrözi. Erre a kijelentésre reflektálva Gál István, az MSZP frakcióvezetője visszautasította, hogy pártpolitikai hovatartozás alapján magyarázzanak egy bizottsági döntést a plénum előtt. Az Alkotmányügyi Bizottság álláspontja ellenére Torgyán József (FKgP) - aki ugyancsak ennek a bizottságnak a tagja - a törvénytervezet elfogadására kérte képviselőtársait. A tervezet támogatása mellett érvelt frakcióbeli társa, Tarján Lászlóné is, aki a törvényjavaslattól remélte a magyarországi erdők egységes felügyeletének biztosítását. A vitának - hogy tárgyalható-e egyáltalán érdemben a törvényjavaslat - végül is Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter bejelentése vetett véget, miszerint visz- szavonják a tervezetet. A miniszter - hangsúlyozva, hogy szerinte csupán apróbb, formai módosításokra van szükség - arra kérte a törvényhozást: a szöveg átdolgozása után sürgősséggel tárgyalják majd a tervezetet. Az Országgyűlés még a délelőtti órákban határozatot hozott arról, hogy a magyar parlament elfogadja az Észak-Atlanti Közgyűlés legutóbbi, londoni értekezletén felajánlott társult-tagi státust. Ennek megfelelően a magyar törvényhozás delegációja a jövőben részt vesz a NATO-parlament tanácskozásain, a plenáris üléseken csak úgy, mint a bizottsági munkában. Az országgyűlési határozat a magyar döntést indokolva hangsúlyozza: a törvényhozás nagyra értékeli az Észak-Atlanti Közgyűlés hozzájárulását az Észak-Atlanti Szövetség, valamint a közép- és kelet-európai új demokráciák közötti együttműködés fejlesztéséhez, a demokratikus intézmények és a piacgazdaság kialakításához. A dokumentum hangoztatja továbbá, hogy az európai integráció szervezetek parlamenti szervezeteivel való szoros, intézményes kapcsolatok fejlesztése a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak, Európába való beilleszkedésének nélkülözhetetlen eleme. A határozat felhívja a NATO-parlament munkájába bekapcsolódó magyar delegációt: a tanácskozó fórumokon hatékonyan segítse elő, hogy az Észak-Atlanti Közgyűlés betölthesse feladatát a középes kelet-európai gazdasági átalakulás, a működő demokrácia, a stabilitás és a biztonság előmozdításában. Az Országgyűlés egyben meghívta az Észak-Atlanti Közgyűlést, hogy alkalmas időpontban Budapesten tartsa meg egyik ülésszakát. A parlament ezután néhány személyi kérdésről döntött. A plénum az ebédszünet előtt lezárta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat általános vitáját. Flack Péter (SZDSZ) azt indítványozta, hogy az időközi választás során az a jelölt váljék képviselővé, aki - függetlenül a szavazáson résztvevők számától - a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a szavazatok egynegyedét megszerzi. Javaslata szerint az esetleges második fordulóban azok a jelöltek indulhatnának, akik az első fordulóban legalább az érvényes szavazatoknak 15 százalékát megkapták. A képviselő egyebek között azzal érvelt, hogy törvényi rendelkezésekkel nem lehet aktivizálni a választókat, s a nemzetközi tapasztalatok szerint az időközi választásokon amúgy is alacsonyabb a részvétel. Úgy vélte: amennyiben a jelenleg hatályos jogszabály marad érvényben, előfordulhat, hogy egy-egy körzetnek egyszerűen nem lesz képviselője a parlamentben. A kormánypárti képviselők az elképzelést különböző politikai megfontolások alapján elutasították. Egybeeső véleményük szerint a részvételi szám eltörlése a passzivitásra ösztönözné a választókat. Amellett érvelte« hogy a képviselői munka rangjának megőrzéséhez elengedhetetlen az 50 százalékos részvételi arány megtartása. Salamon László (MDF) szerint inkább vállalni kell, hogy egy-két választói hely netán hosszabb-rövidebb ideig betöltetlen marad, mintsem feláldozni a képviselői mandátum legitimáltságát. Füzessy Tibor (KDNP) annak a véleményének adott hangot, hogy Flack Péter javaslata engedélyt tesz a közömbösségnek. Ez a párt felfogásától idegen elképzelés, mert a kereszténydemokraták felfogása szerint elfogadhatatlan, hogy a nép ne akarjon élni jogaival, kötelezettségeivel. Torgyán József (FKgP) azt hangsúlyozta: semmi indok nem szól amellett, hogy egy választási cikluson belül különféle módon juthassanak mandátumhoz a parlamenti képviselők. A kisgazdapárti frakcióvezető véleménye szerint a javaslat elfogadása azt a széles társadalmi megegyezést rúgná föl, amely a választójogi törvény előkészítését kísérte. Annak megváltoztatásához a pártonkívüli erők, a társadalmi mozgalmak, lényegében az egész nép véleményét ki kellene kérni. Néhány perccel három óra után befejeződött az Országgyűlés keddi plenáris ülése. A délutáni tárgyalás során - az interpellációk és a kérdések mellett - a képviselők döntöttek néhány társadalmi szervezet ideiglenes támogatásáról. Ezt az tette szükségessé, hogy a támogatások elosztására vonatkozó javaslattal még nem készült el az illetékes ideiglenes parlamenti bizottság, ám több társadalmi szervezet - így például a Vöröskereszt, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége - működéséhez elengedhetetlen az átmeneti finanszírozás. A képviselők - a keddi ülésnap utolsó döntéseként - elfogadták azt a határozati javaslatot, amely öt társadalmi szervezetnek adja meg a folyamatos tevékenységükhöz szükséges összeg első részletét. Nyertesek és vesztesek „A hideg futkos az ember hátán, ha megpillantja Kupa Mihályt" - olvastam a közelmúltban valahol az új pénzügyminiszterről az enyhén szólva nem túl bizalomgerjesztő megállapítást, s valóban: Kupa Mihály kétségkívül rendelkezik némi mefisztói vonásokkal, s ebben hasonlít eszmetársára, a közgazdász fenegyerek Liska Tiborra. Ám nem minden a külső - mondhatnánk teljes joggal, hiszen - főként egy pénzügyminiszter esetében - döntő súllyal esik a latba a bensőből fakadó meggyőződés, a saját tudásba és szakértelembe vetett hit, valamint az erély, a határozottság a célhoz vezető tervek megvalósításakor. Nos, megtekintve azt az eszmecseréta televízióban, amelyet Kupa Mihály folytatott a ménfőcsanaki polgárokkal, mind jobban hatalmába kerített az érzés: végre valaki, aki tudja, mit akar. Könnyű neki, tehetnénk hozzá rögvest, mivel szemlátomást érti a szakmáját, s ráadásul mentes az önértékelési zavaroktól. S talán éppen ezért vagyunk hajlamosak már előre megbocsátani azokat a sztárallűröket és más egyéb megnyilvánulásokat, amelyeket megenged magának. A pénzügyminiszter úr ugyanis mintha senkit sem tisztelne. Gyakorta él az irónia, sőt, a gúny eszközével, hitetlenkedik és legyint egy- egy naiv állampolgári kijelentés hallatán, visszakérdez, kiigazít, sőt, néha mintha cinikus mosollyal hallgatná a kérdezőt-ám soha nem tér ki semmi elől, frázisok és demagógia helyett meggondolkodtató érveket sorakoztat fel. Amúgy szemlátomatást nem lehetett könnyű dolga, mivel a földtörvényen kezdve a forint konvertibilitásán keresztül a kormány vállalkozáspolitikájáig minden jelentős témakörben állást kellett foglalnia, s mindenben kompetens még egy Kupa Mihály sem lehet. Ám az egyik jövendölését ajánlatos módfelett komolyan vennünk, méghozzá azt, amelyik így szól: A nagy átrendeződésnek lesznek nyertesei és lesznek vesztesei. S azt már jelen sorok írója teszi hozzá, hogy az utóbbi kategória számszerűen vélhetően meghaladja az előbbit... Szóval, mint ahogyan a pénzügyminiszter-ménfőcsanaki állampolgár kitüntetett figyelemmel kísért „mérkőzése” bizonyítja, a jövőben továbbra is szükség lenne ilyen találkozókra. Az már most bizonyos, hogy nagy „meccsekre" lenne kilátás. Képzeljük csak el, hogy olyan nagyágyúk, olyan csillogó technikai tudással, ragyogó képzettséggel, szemkápráztató szellemi kvalitásokkal felvértezett - és emellett elragadó humorral rendelkező - politikusok lépnének a kérdéseikre választ váró állampolgárok elé, mint például Andrásfalvy Bertalan, Nagy Ferenc József vagy Horváth Balázs... - szeri Iraki hadijelentés Az iraki légvédelem hétfő délutántól kedd reggelig hat ellenséges „légi célpontot” (repülőgépet és rakétát) talált el - állítja a 28-as számú iraki hadijelentés. A bagdadi rádióban kedden reggel beolvasott jelentés említést tesz a Szaúd-Arábia és Izrael ellen hétfőn indított iraki rakétatámadásokról is. A szövetséges erők hétfői katonai tevékenységéről annyit mondott, hogy az ellenség harci repülői 65 bevetésben bombázták az országot, s „főleg lakott területeket” támadtak. Áldozatokról nincs szó az iraki hadvezetés összefoglaló jelentésében. NYULTENYESZTOK, FIGYELEM! A BÁCSKA AGRÁRIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, VASKÚT értesíti a nyúltenyésztőket, hogy 1991. január 20-tól az I. osztályú húsnyúl kilogrammonkénti felvásárlási árát 130 Ft-ra emelte. Keresse környezetében a Bácska Rt. Vaskút termeltető partnerét, felvásárlóhelyét, felvásárlóját! Bővebb felvilágosítást: Levélcím 6521, Vaskút, Kossuth u. 105. Telefonszám: 79/23-011 Telexszám: 81-281. Telefax: 79/24-225 (194) Ötszáz üzlet és vendéglő vevőre vár Mintegy 10 ezer üzletet, szolgáltatóműhelyt és vendéglátóhelyet ad el a tervek szerint magánszemélyeknek 1992 végéig az Állami Vagyonügynökség. Benics László főtanácsos, a vagyonügynökség munkatársa az MTI érdeklődésére elmondta: a 10 ezer privatizálandó üzlet mintegy negyede vendéglő, a szolgáltatóegységek - patyolat, benzinkút, javítóműhely - száma 1200, az élelmiszer-, iparcikk-, illetve kul- túrcikküzleteké pedig 6300. Az ütemterv szerint az év első negyedében 210 vendéglőt, 200 üzletet és 90 szolgáltatóegységet szándékoznak eladni. Az elsőként privatizálandó üzletek közé főként azokat sorolták, amelyek a nyári szezonban működnek - tehát az átlagosnál nagyobb érdek fűződik az ügylet mielőbbi lebonyolításához, továbbá azokat, amelyeknek a szerződése vagy a bérleti jogviszonya lejár; ugyanígy megpróbálják az első lépcsőben értékesíteni a már huzamosabb ideje zárva tartó üzleteket, valamint azokat, amelyeknél a vállalat valamilyen okból felbontotta a szerződést. Elsőbbséget élvez az a bérlő, vagy szerződéses üzletvezető is, aki kifejezetten kéri, hogy mielőbb tulajdonába kerülhessen az üzlet. 500 üzlet és vendéglátóhely vagyonértékelése már folyamatban van, és várhatóan február végéig be is fejeződik. Miután az üzleteket 30 nappal az árverés előtt kell meghirdetni, a jelenlegi elképzelések szerint február második felétől kezdődhetnek az árverések. A várható induló árakra vonatkozóan Benics László nem tudott fel- világosítástadni, hiszen nem mindegy, hogy az üzlet hol van, a vevő tulajdont vagy csak bérletet akar szerezni, így az induló ár kalkulálása minden alkalommal „testresza- bott” lesz. Ismeretes, hogy amennyiben több vevő jelentkezik egy-egy üzletre, elsőbbséget élvez a korábbi bérlő, ám ő sem az induló árért kaphatja meg az üzletet, viszont a licitet nem túllicitálni, mindössze tartania kell. Ez vonatkozik nemcsak a bérlőre, hanem az üzletek dolgozóira, illetve az üzlet korábbi tulajdonosvállalatának más dolgozóira is. Fontos tudni még azt is, hogy csak belföldiek vásárolhatnak üzletet, külföldiek számára a vagyonügynökség nem adja el a boltokat. A hirdetésekben - amelyeket megállapodás alapján a vagyonügynökség elsősorban a Magyar Flírlapban és az érdekelt vidéki lapokban tesz közzé - szerepel az árverés időpontja, valamint az is, hogy az érdeklődők hol kaphatnak további információkat, hol kell beadni a pályázatot, s mikor, milyen módon tekinthető meg a kiszemelt üzlet. A szerződést s/z új tulajdonosokkal az Állami Vagyonügynökség az árverést követően két héten belül megköti. Csúcstermelés volt tavaly Most nem emel árat a gabonaipar (Folytatás az 1. oldalról.)- Tavaly november 15-én vállalatuk kénytelen volt a takarmányipari termékek, tápok, koncentrátu- mok árát emelni. Flasonlóra számíthatnak-e a kis- és nagygazdaságok február 1 -jétől?- A január 7-i 15 százalékos forintleértékelés a takarmányipart is hátrányos helyzetbe hozta. A mai anyagárak és szolgáltatási költségek ismeretében mi megmaradunk amellett a nyereségszint mellett, amelyen a piacon vagyunk. Tehát nem akarunk árat emelni. Azt hiszem, a közel félszáz termékünket fölösleges lenne felsorolni, de közülük a lényegeseket, amit sokan használnak, érdemes kiemelni. Például a sertéstáp, a baromfitáp árai változatlanok maradnak. Kizárólag a pulyka- és lúdtápok és kon- centrátumok árait emeljük február 12-től. Ezek a kisgazdaságokat nem érintik.- Flogyan zárták az 1990-es évet? Mit terveznek az ideire?- A legutóbbi öt esztendő legjobb évét zártuk tavaly. Ezen értendő a saját vállalati termelés és az úgynevezett bérkeverési akcióban előállított takarmány mennyisége.- Lehetne ezt számokkal is kifejezni?- Akkor az összehasonlítás miatt említem az 1986-os évet, amikor a termelésünk 63 ezer 487 tonna, 1987- ben 68 ezer 016 tonna, 1988- ban 73 ezer 477 tonna, 1989- ben 85 ezer 426 tonna és az 1990- es évben 94 ezer 244 tonna volt a saját és a kooperációban történt keverésünk. Az idei évre 102 ezer tonnát terveztünk.- Ebben az a remény is megfogalmazódik, hogy a tápok forgalma nő, vagyis az állattenyésztés halad előre?- Mi úgy érzékeljük, hogy a jövedelmező állattenyésztés a vállalatunk takarmányforgalmában is mérhető. Fia virágzik a kisgazdaság, az jó a gabonaiparnak is.- dkj Japán-magyar tárgyalások A magyarországi rendszerváltás óta az első japán-magyar külügyi konzultációkat tartották Tokióban. Somogyi Ferenc külügyminiszté- riumi államtitkár részletekbe menő eszmecserét folytatott a japán külügyminisztérium, majd pedig a külkereskedelmi és ipari minisztérium vezetőivel. A tárgyalások során megállapodás született arról, hogy Antall József miniszterelnök tokiói látogatására várhatóan az év második felében kerül majd sor, a látogatás pontos időpontjáról az egyeztetések után születik majd döntés. A két ország pénzügyi kapcsolatainak további erősítését szolgálhatja Flasimoto Rjutaro japán pénzügyminiszter magyarországi látogatása, amelynek előkészítése szintén megkezdődött. Ülést tartott a testület Cikón (Folytatás az 1. oldalról.) Szó esett a jelenlegi elavult és szűkös postahelyiségről is. Összkomfortos, tágasabb postahelyi-' ségek kialakítása megoldható lenne a községházán belül, ami 200 ezer forintba kerülne. Még folynak, de jó úton haladnak az egyeztető tárgyalások a postaigazgatósággal. Majd a középületek bérleti díjával kapcsolatban állapodtak meg. Jelen esetben a kultúrtermek bérléséről esett szó. Lakodalmakkor eddig 3 ezer forintot kértek, ezentúl 5 ezer forintot kell fizetni a használatért. Báloknál, egyéb rendezvényeknél marad a bevétel 20 százaléka. Utolsó napirendi pontként Guzo- ránné Rózsa Jutka jegyző a képviselő-testület a helyi adók lehetséges és várható bevezetéséről tájékoztatta a résztvevőket. HUNYADI ISTVÁN
