Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. január 30. KÉPÚJSÁG 3 Világkiállítás és modernizáció Hibás kérdésfelvetés (Folytatás az 1. oldalról.) Varga János, a Termelőszövet- cezetek Területi Szövetségének negyei elnöke egyenesen sokko- ónak nevezte ezt a hírt. - Félreér- és ne essék, nem az volt a sokkoló, íogy az Agrárszövetség tárgyalt a (isgazdapárttal, ezt helyi szinten ni is megtettük, s erre szükség is *an - részletezte álláspontját Var­ja János. - Viszont az elmúlt he- ekben számos javaslatot tettünk a cormányzat felé annak érdekében, íogy a kárpótlási törvény mielőbb negszülessen. Ennek eredménye­képpen jött létre az úgynevezett 1020-as számú tervezet, amelyről a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­lek (MOSZ) az volt a véleménye, íogy azt érdemes lenne megvitat- íi. Bizonyára - gondoltuk - az Ag- árszövetség és a Kisgazdapárt egyaránt megteszi majd a kiegé­szítő, módosító javaslatait, s így kialakul a mindenki által elfogad- íató törvény. Ekkor, mármint a kö­rös közleményből derült ki az, íogy az Agrárszövetség - a Kis­gazdapárthoz hasonlóan - eluta­sítja a tervezetet! Ez volt az igazán sokkoló számunkra. Szűts László, az Agrárszövetség negyei szervezetének elnöke úgy ógalmazott, hogy a MOSZ és az Agrárszövetség vezetése sajátos jtat futott be az utóbbi tíz napban.- Véleményem szerint a fő prob- éma abból adódik, hogy egyik szervezet sem meri nyíltan kimon­dani: mindkettőnk tömegbázisát a termelőszövetkezetekben dolgozó emberek adják - mutatott rá Szűts László. - Értelmetlenség irtózni a szövetkezeti mozgalomtól, csak azért, mert egyesek rásütötték, hogy az a sztálini modell alapján működik. Ez persze nem igaz. Tisz­táznunk kellene feladatkörünket, vállalni kellene azt a tábort, amelyet képviselünk, s akkor máris ki lehet­ne küszöbölni olyan félreértéseket, mint ami most történt.- Szeretném hangsúlyozni, hogy mindezek ellenére sincs harag a MOSZ és az Agrárszövetség között - hangsúlyozta Varga János. - Ez utóbbi szervezetnél is jelentkeztek a legitimációs gondok: bejelent va­laki valamit országosan öt személy nevében, s közben a tagság sem­mit sem tud. Velem is ez történt, a bejelentés teljesen váratlanul ért. Persze, más pártoknál is hasonló a helyzet... A nagy horderejű döntés után két nap múlva az Agrárszövetség országos vezetése értekezletettar- tott a megyei elnökségi tagok szá­mára. Szűts László ezen a fórumon úgy értesült, hogy félreértés tör­tént.- Az eredeti szövegrész úgy szól, hogy „a kárpótlási törvény jelenlegi tartalmában úgy a Független Kis­gazdapárt, mint az Agrárszövetség számára elfogadhatatlan”. A „je­lenlegi tartalmában” kifejezés lé­nyeges kitétel, hiszen mi rendelke­zünk módosító javaslatokkal. Akik ezt a dokumentumot aláírták, való­színűleg nem figyeltek eléggé oda. Ha ezt a szövegrészt én olvasom el, azonnal átfogalmaztam volna, va­lahogy így: a kárpótlási törvény tar­talmában a Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan, az Agrárszövet­ség pedig módosító javaslatokat kíván beterjeszteni. A hiba mögött politikai járatlanságot tételezek fel. Mi lehet ezek után a megoldás? Varga János, aki az Agrárszövet­ség tagjaként is elutasítja a sokko­ló félreértéshez vezető módszere­ket, úgy vélekedik: a módosító ja­vaslattömegnek meg kell jelennie a parlamenti vita folyamán, akárcsak más pártok észrevételeinek. Szűts László is hasonlóképpen véleke­dik, de egy mondat erejéig még visz- szatér a pártközi tárgyalásokra: - Az Agrárszövetségnek nem arra van felhatalmazása, hogy a Kis­gazdapárttal tárgyaljon, hanem ar­ra - s ez fontos különbség -, hogy minden parlamenti frakcióval üljön le megbeszéléseket folytatni. Te­hát az SZDSZ-szel kezdve a kis­gazdákon keresztül az MSZP-ig mindenkivel, s eközben próbálja megértetni az elképzeléseit. Barsi Mihály, a megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­gének titkára mindehhez végezetül hozzátette: - Az biztos, hogy mind­annyiunk közös érdeke a törvény mielőbbi megalkotása. Nem túlzók ugyanis, ha azt mondom, hogy a gazdaság a leépülés felé halad. Miért kell ezt a gazdaságot - csak azért, hogy valakinek esetleg Pes­ten magas pozíciója legyen - pusz­tulni hagyni? _ ■ _ (Folytatás az 1. oldalról.) A világkiállítás koncepciója nem önmagában jó vagy rossz, hanem tényleges kihatása a megfogalma­zott célok helyességétől vagy hi­bás voltától függ. Az egyik lehetőség, hogy a meg­rendezésre újabb hiteleket ve­szünk föl, a magyar adósságállo­mány 30 milliárd dollár fölé ugrik, a pénzt presztízsberuházásokba öljük, olyan létesítményekbe, ame­lyek hasznosítása a kiállítás után nem megoldható, vagyis végképp kimerítjük az ország erőforrásait, a néppel fizettetve meg egy újabb megalomán agyrémet. Azonban van másik lehetőség is. Hitelek helyett működő külföldi tő­két csalogatunk az országba, presztízsberuházások helyett az infrastruktúra általános fejleszté­sére fordítjuk a pénzt, adókedvez­ményekkel és egyéb eszközökkel segítjük a kis- és középvállalkozá­sok hatékony bekapcsolódását, tehát a világkiállítást nem öncél­ként, hanem az ország modernizá­ciójának eszközeként kezeljük. Az idegenforgalom páratlan lehetőségei A világkiállítás egyik frekventált témája a hazai gyógy- és hévízva- gyonra alapozott idegenforgalom lehetne. Most tudnánk csak igazán tuda­tosítani a világgal, hogy Magyaror­szág milyen páratlan lehetőségek­kel rendelkezik e téren. Egyszer még eljöhet az az idő, amikor fél Skandinávia hazánkban lubickol a gyógy- és hévizfürdők- ben szeptembertől áprilisig. Szá­munkra ez olyan kincs, mint Spa­nyolország, Olaszország és Ju­goszlávia számára a tengerpart. Ha nem a kohászatba, gépiparba, bá­nyászatba fektettünk volna be száz- és százmilliárdokat az elmúlt 3-4 évtizedben, hanem a gyógy- idegenforgalmi infrastruktúra ki­építésébe, most vajon hol tarthat­nánk? Itt a nagy lehetőség, a világkiállí­tás önmaga kínálja a reklámot a hazai idegenforgalomnak, csak él­nünk kellene vele! Budapest önkormányzata ellen­zi a kiállítás megrendezését. Pedig sohasem látott lehetőség a magyar főváros gyógyfürdőhely-jellegé- nek kihangsúlyozására, hiszen nincs a világon még egy főváros, amely ilyen adottságokkal rendel­kezne. Egyszóval a világkiállítás önma­gában se nem jó, se nem rossz, és minden attól függ, hogy mit ho­zunk ki belőle. Helyes filozófiával alátámasztott okos stratégia esetén ez a grandió­zus vállalkozás jelentősen felgyor­síthatja országunk felzárkózását a fejlett nemzetek régiójához. Átgon­dolatlan, hebehurgya koncepciók­ra alapozva viszont hozzájárulhat az ország gazdasági összeomlá­sához. Képesek vagyunk-e beilleszteni a világkiállítás kérdését az általá­nos modernizáció, a valós gazda­sági makrostruktúraváltás komp­lexumába, vagy minden koncepció nélkül belevágunk ebbe is, akár Bős-Visegrádba, az eocénprog­ramba, a liászprogramba stb.? Egy valamit le kell szögezni! Ha nem kezdődik meg Magyarorszá­gon a szavakban már annyiszor meghirdetett, de azóta is csak déli­bábként kergetett szerkezetváltás, akkor világkiállítással, vagy anélkül elkerülhetetlenül lecsúszunk a harmadik világba, és nem kerül­hetjük el a teljes gazdasági ka­tasztrófát. A világkiállítás önmagában tehát csak arra alkalmas, hogy fölerősít­se akár a kedvezőtlen, akár a ked­vező folyamatokat. Hogy melyiket konkrétan, az raj­tunk múlik. GAZDAG LÁSZLÓ Tűzdelik a salátapalántát Kocsolán A kocsolai Vörös Gsillag Termelőszövet­kezet kertészetében, az üvegházban Braun Antalné kolléganőjével salátapalántát tűzdel­tek éppen, amikor be­toppantunk. KITE Plant elnevezésű tálcákba ültették az aprócska kis palántákat, amit az elmúlt héten vetettek el. Amint megerősödnek, kb. 2-3 hét múlva ke­rülnek ki a holland ágy­ba, ahol szép fejes sa­látává „hizlalják” őket. Ügy számítják, hogy húsvét tájékán már le­het belőlük fölvágni. De' nemcsak salátá­val foglalkoznak a ker­tészetben, hanem pa­radicsom, paprika pa­lántázásával, egynyári virágok gondozásával Szálankénti palántázás is. Március végén kezdik el vetni a próbálják kiegészíteni a lakossági zöldbabot, zöldborsót, valamint a szükségletet, úgy több százezres sárgarépát és a petrezselymet is. nagyságrendben. A palántákat A község lakóinak egy ágyásban május 15-e környékén kezdik el árvácskát is nevelnek. Palántából árusítani. - péteri ­Az egyhetes saláta fotó: kispál Mária Szekszárd, felsőváros, Bartina utca A gáz- és szennyvízvezeték elkészült, az utat tavasszal kijavítják (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Aki tavaly ősszel a szekszárdi felsőváros irányába vette útját, ta­pasztalhatta, a Bartina utca úgy fest, mintha bombázták volna. Gödrök, földrakások, munkagépek mindenütt. A közművesítés máig sem fejeződött be, hiszen időnként foltozzák a megsüllyedő aszfaltot.- Mi is történt, történik itt - kér­deztük Elter Gábort, a polgármes­teri hivatal városüzemeltetési és beruházási irodájának csoportve­zetőjét.- A Bartina utpai munka az első lépés volt a régi városrészek teljes közműfelújításában. Csatornázás, gázvezeték-szerelés történt, és a kiásott munkagödörbe a kábelte­levízió vezetékeit is lefektették. 1990 márciusában versenytárgya­láson a Tolnai Vízépítő Gmk nyerte el a kivitelezés jogát. A szerződés augusztus 30-ig szólt. A lehetsé­ges többletmunkákkal is számol­tunk, hiszen ez az ilyen régi te­rületen elkerülhetetlen. A terveket később módosították, így új határ­időben, szeptember 15-ben álla­podtunk meg. Fontos tényező volt, hogy a ha­táridőn túli teljesítésre a kivitelezőt napi 40000 forint késedelmi köt­bér terhelte. Megkezdődött a mun­ka, amely sok akadályba ütközött. Feltáratlan üregek, pincék kerültek elő. Találtak egy 1000 éves sírt, és még lőszert is. A felszólítások ellenére a mun­kálatok nem folytak kellő ütemben. Alapvető technológiai hiányossá­gokat tapasztaltunk, főleg a kiásott munkaárkok helyreállítása, tömö­rítése nem volt megfelelő. A teljes műszaki átadásra no­vember 21-én került sor, melyhez csak feltételekkel járultunk hozzá. A megsüllyedések, hibák kijavítá­sára köteleztük a gmk-t. A hideg miatt jelenleg foltjavitással, tavasz- szal pedig teljes útszélességben kibontva javítják az úttestet. A ké­sedelmi időre felszámítottuk a köt­bért. Egy fórumon megegyeztünk a lakossággal, hogy a kötbért is ezen a területen használjuk fel. A lakos­ság igénye szerint a Bartina utcára teljes szélességű aszfaltszőnyeg került, és a környező kis utcák út­burkolata is megépült. Ezt a mun­kát, például a Séd közben, a lakók saját pénzzel is támogatták. A munkálatok tavasszal befeje­ződnek, de szándékaink szerint a felsőváros közművesítését 1991- ben folytatni szeretnénk. Goóts Kálmán, a Vízépítő Gmk. műszaki vezetője a következőket mondta el: A tárgyalások elején javasoltam, hogy a hatalmas átmenő forgalom miatt elhasználódott út teljes átépí­tését is el kell végezni a közművesí­tés során. Ezt a tanács elutasította, pénzhiányra hivatkozva. A munkák elhúzódásában mi is hibásak va­gyunk, de a kivitelezési terv hiá­nyosságai ugyancsak nehezítették a munkánkat. Két komoly esőzés is problémát okozott. Sok üreget és a tervekben nem szereplő pincét is találtunk. A tanács által megállapított köt­bért soknak találjuk. A gmk ennél az összegnél is jóval nagyobb érté­kű pluszmunkát végzett el és még fog elvégezni. Tél végén a keletke­zett hibákat teljesen kijavítjuk. Utá­na a Bartina utca és környéke ren­dezett állapotba fog kerülni. Juhász István és Bartal Pál ké­szítette el társadalmi munkában a csatornázás terveit és képviselte a lakókat a fórumokon. Juhász István elmondta: a vég­zett munka minőségileg kifogásol­ható. A lakosság véleménye az, hogy a munkát teljesen elhanya­golták. A technológiájuk sem tette lehetővé a kifogástalan munkavég­zést. Főleg a tömörítés során voltak hiányosságok. A helyhatósági választások ide­jén volt ez szépítkezés felkapottté- ma, ma már túlvannak rajta az em­berek. Egyébként lehet, hogy a pluszmunkákkal együtt még jól is jártunk - mondta Juhász István. Tehát a Bartina utcában van gáz, megoldódott a szennyvíz elvezeté­se, a kábeltévé vezetéke is föld alatt van. Az ott lakók azonban csak akkor lesznek maradéktalanul elégedet­tek, ha az ígéret szerint tavasszal kijavítják a hepehupás útburkola­tot is. Ebben bíznak, meg abban, hogy a polgármesteri hivatal résen lesz, számon kéri a kivitelezőtől a precíz javításra vonatkozó ígéretét. SÁRVÁRI JÁNOS Megyei választmányi ülés Megyei választmányi ülést tartott január 25-én a Kereszténydemok­rata Néppárt. A napirend első pontjaként dr. Tóth László megyei elnök a maga és dr. Fazekas István ügyvivő nevében lemondott tiszt­ségéről, mindkettőjük polgármes­terré választása miatt. A megyei vá­lasztmány elfogadta a lemondáso­kat, hiszen azt törvény írja elő, de a lemondott vezetőknek köszönetét mondva igényt tart a továbbiakban is tanácsaikra. A megyei alapszabályt részben megváltoztatva hármas elnöki tes­tületet választottak ezután dr. Ma- róthy Géza, dr. Széchenyi Attila és Dombay Gyula személyében. Az ügyvivőtestület további tagjai: Bea József, Gombik Ferenc és Lakatos Sándor. A megyei választmány kö­szönetét fejezte ki Takácsné Pálos Crescentia gazdasági vezetőnek eddig végzett kiváló munkájáért és továbbra is felkéri az ügyek intézé­sére. A helyhatósági választáso­kon elért igen jó eredményhez ál­dozatos munkavégzése nagyban hozzájárult - állapították meg a je­lenlévők. További napirendként dr. Tóth László ismertette elképzelését a gróf Széchenyi István születésé­nek 200. évfordulójára kiírandó pályázatról, amellyel a KDNP a me­gye középiskolás diákjainak adna lehetőséget a megméretésre „Mit mond Széchenyi a ma magyar fia­taljának” címmel. A pályázat díja­zását Széchenyi-emlékhelyek fel­keresésével gondolják, ez ügyben a leköszönt elnök már fel is vette a kapcsolatot az Osztrák Néppárttal. Az ülés után az új vezetőség még egyórás megbeszélést tartott a to­vábbi feladatokról. Máté Gyula kiállítása Bonyhádon Bonyhádon, a művelődési köz­pontban február 4-én, hétfőn, dél­után öt órakor nyílik Máté Gyula kiállítása Elektro fotogramok cím­mel. A kiállítást március 8-ig tekint­hetik meg az érdeklődők naponta 10-12 óráig, és délután 14-18 óráig. Hangverseny a Művészetek Házában A holland Trio Divertimento hangversenyére kerül sor február 4-én, hétfőn este fél nyolc órakor Szekszárdon, a Művészetek Házá­ban. A hangversenyen Baranyai László zongoraművész működik közre. Legyen közös Babits-est Szekszárdon Az MSZMP Tolna Megyei Koor­dinációs Bizottsága legutóbbi ülé­sén úgy határozott, felhívja a me­gye székhelyén működő párt- és társadalmi szervezeteket, hogy au­gusztusban Babits Mihály halálá­nak ötvenedik évfordulója alkal­mából a közművelődési szervekkel együttesen rendezzenek megem­lékezést. A koordinációs bizottság javasolja, hogy a megemlékezés irodalmi est keretében történjen, ahol neves Babits-kutatók tarthat­nának előadást, előadóművészek verseket mondhatnának és prózai művekből szemelvényeket olvas­hatnának fel. A költő életművét be­mutató kiállítást is lehetne rendezni a város központjában. Egy félreértés nyomában Agrársokk egy közös közlemény _______következtében_______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents