Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

1991. január 29

4 népújság

A névjegyén ez állt: okleveles gazda

Emlékezés Fekete Istvánra...

Gölle községben, Somogy megyében született 1900. január 25- én. Szülőfalujához szeretettel kötődött. írásaiban gyakran találkoztunk a kedves szülőfölddel, a somogyi tájjal, a csenddel, melyben esténként elmerült. „Elsüllyedtem a homályban és a csendben, és azt hiszem, valami álmos, nyugalmas boldogság dobogott halkuló szívemben. De ez a boldogság nem a nappalok öröme volt, inkább az álmokhoz tartozott, mert időtlen volt, megfoghatatlan, mégis valóság” - írta.

A szülőfalu Fekete István természet- és emberszeretetének simogató bölcsője volt. Bármilyen mesz- szire is vitte a sorsa, s temetkezett rá a múló idő, Gölle maradt számára az egyetlen hely a világban, amelynek feledhetetlen emléke, békét, megnyugvást, új erőt adott. „Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt... és közben - megtaláltam a Hazámat”. Ezek a sorok a Ballagó idő című életrajzi regényéből valók.

Műveiben megelevenednek az emberek, azok örömei, bánatai, utak, nádasok, tavak, erdők, rétek és mezők. Lírikus alkata, tapasztalatai és élményei teremtik meg sajátos, egyéni stílusát. Nincs olyan írása, melyben ne tűnne ki emberes természetszeretete. Legvégső és legfontosabb titka talán nem is más, mint a szeretet.

Magyar Ferenc az Új Ember fő- szerkesztője írta róla: „Együtt lé- legzel most is a nagy nádasok hajlongó lélegzetével, együtt repülsz a dankasirályokkal, a fecskék villongásával és a sirályok csárogó kiáltásával, mert minden ragyogás és minden hang, kívül és belül, márTe magad lettél. Ha felragyog előttünk

a magyar táj egy-egy rejtett szépsége, meglegyint egy mezei virág ritkán érzett illata, felszáll a rőzse füstje egy csőszkunyhó előtt: Veled találkozunk...”

A Somogyi Néplap (Hírlap) megkülönböztetett figyelemmel kiséri és ápolja Fekete István emlékezetét. Leskó László írta a következő sorokat: „Csakugyan ilyen érdekes, ennyire izgalmas, s ennyire szeretni való település Gölle? A könyv olvasója, aki már járt ott, felteszi magának ezt a kérdést. Mert valljuk be: mi idegenek, nem láttuk ennyire szépnek, ennyire szeretnivalónak. Egynek láttuk a sok közül. Igen ám: de saját szülőhelye mindenkinek szép az emlékeiben, bármekkora városban is él később.” Nemzedékek fogadták el Fekete István sajátos jelrendszerét. Mélyen humánus szemléletével, az emberek tiszteletével és szereteté- vel, a tiszta magyar nyelvével vált az ifjú olvasók tanítómesterévé, s így lett a göllei „Mestörpistából” - István mester!”

Fekete István sokoldalúsága a szépirodalmi munkásságon belül is szembetűnő. írt regényeket, elbeszéléseket, regényes életrajzot, önéletrajzot, prózát és verseket, történelmi regényt, emlékiratokat, ami témájú műveket is. Kötetei - bármelyiket is olvassuk - élmény az olvasónak. Zsellérek, Hajnál Ba- dányban, Emberek között, Gyeplő nélkül, Tíz szál gyertya, Ballagó idő, Barangolások. Ifjúsági regényei: a Tüskevár, Téli berek, t Vük, Bogáncs, Kele, Lutra, Hu, Huszonegy nap. De elbeszélései is tükrözik a természet iránti rajongását: a Köd, Öreg utakon, Egy szem kukorica, Ködös utak, Őszi vásár, Rózsakunyhó, Tarka rét, Harangszó és a

Búcsú mind-mind erről tanúskodnak. írt tankönyvet is Halászat címmel. A Pepi-kert című könyve pedig tudományos mű, mely a szarvasi arborétumot mutatja be.

Fekete Istvánhoz a természet, az erdő, mező fái, bokrai, szelei és viharai, madarai és a többi állat mind-mind anyanyelvükön szólnak. „Mindent ismert a természetről, amit csak emberileg, azaz az ő szavával élve - tudósilag - lehetett. Okosan szerette, mert tudott mindent fáiról, bokrairól, füveiről, virágairól, gombáiról, illatairól, életrendjéről, természetéről, erdő és mező minden lakójának örök törvényéről.” - írja róla Majtényi Zoltán.

A környezetvédelem és a természetes élet szelíd prófétája volt, akkor, amikor az ember azt hitte, hogy a tudomány és technika majd mindent megold. Most döbbenünk rá, hogy az ő írásai őrzik erdeinknek, vizeinknek tisztaságát, a természet örök rendjét. Tehát mondhatjuk azt, hogy ő volt az első magyar környezetvédő, aki írásaival figyelmezteti a mai kor emberét és ezen keresztül szól a felnövekvő jövő nemzedékéhez is.

Eddig összesen kilenc nyelven jelentek meg könyvei. írásainak számos idegen nyelvű kritikai méltatása is született, életműve határainkon túl is elismerést aratott. Fekete István úgy irt, hogy mindenki megértse: egyszerűen, mindenkihez. Aki olvassa, azt érzi, hogy csak neki szól.

Fia ifj. Fekete István így vall édesapjáról:

„Lénye olyan tiszta, természetes és egyszerű volt, mint írásai. Sikerei nem ragadták el, az elismerő ünneplések nem változtatták meg magatartását. írótársait sosem kritizálta és azt soha az életben nem hallottam tőle... én ennél jobb (ró vagyok. Szerénységére és eredeti hitvallásához való hűségére jellemző névjegye, amelyen sikerei nyomán sem állt más a neve alatt, mint ez: okleveles gazda...”

Életének utolsó heteit lányával töltötte, Voralbergben. „A Bodeni- tavon etette a hattyúkat, fényképezte a havasokat és - hazavágyott. A délutáni sétákon az Ache gyors sodrású havasi folyó partján kérdeztem: Ugye szép? - Szép - mondta, - de Te nem láttad a Kapóst...”

Legutóbb Fenyves Mária írt róla: „Életében szolgálta a jót, és lobo- gásra és világosságra gyújtotta azokat, akik keresték és várták a szépet, hogy örömre, szeretetre gyúljanak és gyújtsanak másokat is.”

„... az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadokkal, hanem örökös mint a testetlen valóság...”

(Fekete István) BODÓ IMRE

A privatizációról

Ili.

Legutóbb a privatizálás alá eső üzletek körét ismertettük, indokolt tehát tájékoztatást adnunk arról is, hogy milyen üzletekre nem kötelező a privatizálás, s itt mindjárt megjegyezzük, hogy ezeknél az üzleteknél az ott folytatott tevékenység sajátos jellege, vagy a gazdálkodás rendjének szigorú kötöttségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések indokolják a törvény alóli kivétel biztosítását.

Nos ide tartoznak:- azok az üzletek, amelyekben olyan tevékenységet gyakorolnak, amelyre kizárólag az állam jogosult,- a konvertibilis valutáért árusító üzletek,- az utazási irodák,- a gyógyszertárak,- a zálogfiókok,- a szállodát fenntartó vállalat által a szállodában működtetett üzletek,- az üzletlánchoz tartozó üzletek, valamint- azok az üzletek, amelyekben a vállalat túlnyomó részben saját előállítású termékeit értékesíti, vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt.

Sajátos szabályozást tartalmaz a privatizációs törvény a gyermek- és munkahelyi étkeztetést végző vendéglátóipari, jellemzően élelmiszert árusító üzletek, továbbá a könyvesboltok értékesítésére, illetve hasznosítására. A privatizációból ezek az üzletek nincsenek ugyan kizárva, de - ellátási és kultúrpolitikai érdekekből - csak olyan vállalkozó részére értékesíthetők, aki vállalja, hogy az üzlet üzletkörét meghatározott ideig, de legalább öt évig csak a települési önkormányzat hozzájárulásával változtatja meg.

Ami az üzletlánchoz tartozást illeti, megjegyzendő, hogy ide tartozónak azt az üzletet kell tekinteni, amely az üzletkörén belül sajátos árukínálatot, szolgáltatást nyújt, azonos értékesítési módszerrel, egységes áron folytatja az üzleti tevékenységét, és ennek meghatározójellemzői (berendezés, felszerelés, formaruha, portál stb.) egységesek.

Az azonos vállalathoz tartozó, többnyire azonos profilú üzletek általában privatizálhatók, tehát nem tekintendők üzlethálózathoz tartozóknak.

Amennyiben e kérdésben vita támadna, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állásfoglalását kell beszerezni.

Indokoltnak tartjuk még a figyelmet felhívni arra, hogy a törvény a privatizálásra kerülő egységekben dolgozókat - minthogy munkájukkal maguk is hozzájárultak az üzletek valós értékének megteremtéséhez - érdekeltté kívánja tenni, ezért kimondja, hogy egyező ajánlatesetén előnyben kell részesíteni az üzlet vezetőjét, az üzlet dolgozóját, az üzlet dolgozóiból alakított gazdasági társaságot, az üzlet vagyonával korábban gazdálkodó vállalat dolgozóját, továbbá a vállalat dolgozóiból alakított gazdasági társaságot, végül azt, aki az ellenértéket készpénzben megfizeti. Az üzlet, illetőleg a vállalat dolgozóinak elegendő a versenytárgyalás megnyerése után gazdasági társaságot alakítaniuk, erről a dolgozóknak előzetesen nyilatkozniuk kell.

Végül utalunk arra, hogy a kereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltatótevékenységet végző állami vállalatok privatizálásáról szóló törvény az államilag kezdeményezett privatizáció első szakaszát jelenti, a hamarosan következő második szakasz jogi szabályozásáról annak idején ugyancsak tájékoztatást adunk.

DR. DEÁK KONRÁD

STOP

Tovább romlott a közlekedés biztonsága

Az új illetékrendelkezések a bírósági eljárásokban

1990-ben Tolna megye útjain 767 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, az előző évhez viszonyított emelkedés soha nem tapasztalt mértékű, 26,2%-os.

A balesetek során 81 emberéletét vesztette, 404 súlyos, 623 köny- nyebb sérülést szenvedett, összesen tehát 1108-an jártak szerencsétlenül. Megyénkben egy esztendő közlekedési baleseteinek áldozatai, sérültjei összességét emberemlékezet óta először kényszerülünk négyjegyű számmal jelölni.

A balesetek helyszínén becslés szerint jármüvekben, rakományban stb. 42 millió 655 ezer Ft anyagi kár keletkezett, ami 85%-kal több az előző évinél.

A balesetek 90%-a, szám szerint 688 járművezetők hibájából fordult elő. Legtöbbet, 628-at (mit mindig) személyszállító járművek vezetői okoztak, közülük 441 -et a személygépkocsi-vezetők. Az egy nyomon haladó járművek vezetői számláját összesen 177 baleset terhelte, legtöbb, 81 a segédmotorosokét, akiknek zöme 20 éven aluli fiatal, vagy idős ember. Az előbbiek közül sokan nem akarnak, az utóbbiak jelentős hányada pedig már nem tud napjaink egyre bonyolultabb közlekedési viszonyaihoz megfelelően alkalmazkodni.

Ami az évtizedek óta leküzdhetetlen, bűnös emberi magatartást, az ittas állapotban történő jármű- vezetést, s az így előidézett balesetek mennyiségét illeti, a helyzet továbbra is aggasztó. A múlt évben 127-en karamboloztak ittasan, ami az összes baleset 16,5%-át jelentette. Következménye 16 halott, 64 súlyos és 95 könnyebb sérülés. Az alkoholos befolyásoltság elleni küzdelem eszköze csak a még hatékonyabb felvilágosító, nevelőmunka és a felelősségre vonás további szigorítása lehet.

Legtöbb, 229 baleset tavaly is

relatív gyorshajtás miatt történt. Legtöbben az útviszonyokhoz nem tudtak (vagy nem akartak) kellően alkalmazkodni, de sokan voltak, akik a látási, forgalmi, vagy más körülményeket értékelték hibásan.

146 esetben az irányváltoztatás, kanyarodás, haladás szabályainak megszegése, 142-szer pedig az elsőbbség meg nem adása okozott olykor tragikus kimenetelű szerencsétlenséget. A szabálytalan előzés 53 esetben torkollott általában frontális összeütközésekbe, amelyeknek többsége emberek életét követelte. Novemberben pl. hat előzéses baleset közül négy halálos kimenetelű volt.

Gyalogosok elütése 126 fordult elő, amelyeknek fele figyelmetlen, felelőtlen járművezetők lelkén szárad, másikfelét maguka szabálytalan gyalogosok idézték elő. Az elgázolt gyalogosok közül 12 hat éven aluli, 15 tizennégy éven aluli gyermek, s 43 hatvan éven felüli időskorú volt. Jó lenne, ha ezek a szomorú adatok járművezetőket, gyalogosokat egyaránt jobb belátásra bírnák, s a jövőben valósággá válna a jelmondat: „Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk.”

Az elmondottakból következtethető, hogy megyénkben 1990. év folyamán a közlekedés biztonsága tovább romlott. Az elburjánzott figyelmetlenség, gondatlanság, felelőtlen kockázatvállalás mellett gyakoribbá vált a durva, agresszív magatartás, a szabálykövetés hiánya, azok megszegése. Ezekre figyelemmel legfontosabb cél a közlekedésbiztonság romlása okainak feltárása, a megelőző, ellenőrző munkában pedig a hatékonyabb módszerek, eszközök keresése és alkalmazása. De mindezek csak az egész társadalom odaadó, önzetlen segíteni akarása révén vezethetnek elfogadható eredményre. Piácsek György

MKBT

1. Illetékmentesség

Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki külön jogszabály szerint (6/1986. (VI. 26.) IM. sz. rendelet) költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki. Az illetékmentesség szabályai értelemszerűen irányadók a beavatkozóra is. Illetékmentes a holtnak nyilvánítási, a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az háborús események folytán következett be;

a költségmentesség, vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni fellebbezési eljárás;

a gazdálkodó szervezetek szerződési ügyeiben az eljárás ha a szerződést a bíróság a megrendelő akarata ellenére nemzetgazdasági érdekből hozza létre, módosítja, tartja fenn, bontja fel, vágy szünteti meg;

az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból utasítja el;

a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;

a megszűnt cég törlése iránti kérelem;

a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;

a feltaláló, az újító, az ipari minta szerzője és közreműködője által stb. az e munkával összefüggően, illetőleg a közreműködési díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nem peres eljárás;

a gazdálkodó szervezet felszámolásával kapcsolatos eljárás;

a magánvádas eljárás keretén belül a terhelt és védő fellebbezése, valamint perújítási kérelme;

a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti eljárás, ha azt az

elítélt, vagy a védő kezdeményezte. Illetékmentes a hagyatéki eljárás, ha a hagyaték tárgya csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás.

Ingó hagyaték, vagy hagyatéki vagyonnak ingókból álló része után nem kell eljárási illetéket fizetni, ha- a hagyatékban gyámság - intézeti gyámság - alatt álló kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, vagy ismeretlen helyen távol levő személy, illetőleg méhmagzat;- nincs ismert örökös;- az eljárás megindítását a gyámhatóság kérte;- továbbá az öröklési és ajándékozási illetékmentesség és kedvezmény törvény által felsorolt eseteiben.

2. Mérsékelt illeték

A törvény által meghatározott (I/ 1-1/3. pontokban ismertetett) illeték felét kell megfizetni, ha- a felperes keresetétől az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt eláll;- az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy a tárgyalást megelőzően a keresetlevél átvétele után kiegyenlíti, illetve a védekezését tartalmazó előkészítő iratban elismerte;- a felek egyezséget kötöttek;- a fellebbező fél visszavonta a fellebbezést.

Ha a per szünetelés folytán szűnt meg, az előző rendelkezések azzal irányadóak, hogy az eljárást kezdeményező, mint az illeték fizetésére egyébként kötelezett kérelmére - indokolt esetben - a bíróság az egész illeték megfizetése alól is mentesítést adhat.

3. Illetékfeljegyzési jog

Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. A kötelezés mértéke a pernyertesség, illetőleg pervesztesség mértékétől és arányától függ. (Pp. 78. § és Pp. 81. §.)

Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi-vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. Mindezen rendelkezés irányadó a beavatkozóra is.

Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot, a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert.

Illetékfeljegyzési jog kedvezményében az 1. pont alatt megjelölt külön jogszabály szerinti rendelkezések alapján részesíthető az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, és csak akkor, ha a feltételek mind őrá, mind pedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállanak.

Nem részesíthető e kedvez- ménybeó a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén az engedményesen ha valószínű, hogy az engedményezés a kedvezményes perlés lehetővé tétele céljából történt. Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:- a házassági bontóper előtti meghallgatás iránti kérelem és a házasság felbontására irányuló kereset esetén;- a cégeljárásban;- a hagyatéki és közjegyzői eljárásban;- a büntetőeljárással összefüggő egyes kérelmek előterjesztésénél.

A feleket jövedelmi, és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:- az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban;- a személy életében, testi épségében, vagy egészségében okozott illetőleg olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor mindezek veszélyeztetettsége állott fenn;- a bűncselekményből, szabály- sértésből származó kár megtérítése iránti igénynél;- a lakásépítéssel kapcsolatos szavatossági perben;- a kisajátítási kártalanítás iránti perben;- a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági bontóperben és a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;- a névviselési jog megszüntetése iránti perben;- a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;- az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;- a sajtóhelyreigazítási perben.

A kisajátítási kártalanítási perben a kártalanításra jogosult fél az államigazgatási eljárásban megállapított kártalanítás és a bíróság által meg nem ítélt összeg közötti különbözet alapulvételével a keresetet részben, vagy egészben elutasították. A fenti felsorolás egyes eseteiben ha a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, és az ösz- szegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ, akkor részleges pervesztesség esetén is a bíróság mellőzheti a fél kötelezését az illeték megfizetésénél.

Összegezésként az illetékekre vonatkozó rendelkezések ismertetése során, valamint a költségmentességre irányadó jogszabály megjelölése mellett hangsúlyozzuk, hogy e kedvezmények csak azt a peres felet illetik meg, akinek a részére a jogszabály mindezt biztosította, vagy a bíróság őt kedvezményben részesítette. Tehát az ellenérdekű fél pervesztességéhez mérten köteles a költségeket és illetékeket megfizetni az államnak.

Az illetékfeljegyzési jog kedvezmény pedig csak azt foglalja magában, hogy az eljárás kezdeményezésekor akár az általános, akár a tételes illetéket nem kell megfizetni, de pervesztesség esetén a felperest kötelezi a bíróság, pernyerés esetén pedig az alperest annak megfizetésére.

Dr. Nyíró Géza

megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos